Antoni Gaudi munkai
Vilagorokseg
A Guell kripta
Adatok
Orszag	Spanyolorszag
Tipus	Kulturalis helyszin
Felvetel eve	2005
Elhelyezkedese
Guell-kolonia Pozicio Spanyolorszag terkepen
e. sz. 41° 21′ 42″ , k. h. 2° 01′ 47″ 41.36166 , 2.0296 41.361660°N 2.029600°E Koordinatak : e. sz. 41° 21′ 42″ , k. h. 2° 01′ 47″ 41.36166 , 2.0296 41.361660°N 2.029600°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Guell-kolonia temaju mediaallomanyokat.

A spanyolorszagi Santa Coloma de Cervelloban ( Katalonia , Barcelona tartomany) talalhato a 2005 -ben az UNESCO vilagoroksegebe kerult Guell-kripta , mely az un. Guell Kolonia (katalanul Colonia Guell ) egy reszet kepezi.

A kolonia [ szerkesztes ]

Maga a kolonia a munkasok lakohelye volt Eusebi Guell grof textilgyara korul, s abban kulonbozott a szamos hasonlo textilkoloniatol, hogy a grof neves modernista epiteszeket bizott meg tervenek megvalositasahoz. Antoni Gaudi mellett meg dolgozott rajta Francesc Berenguer i Mestres es Joan Rubio i Bellve . 1890 -t?l 1973 -ig, bezarasaig folyamatosan m?kodott. Ma is elnek meg itt kozel 800-an.

A kripta [ szerkesztes ]

Guell ? a kulonboz? egyeb kozossegi intezmenyek mellett ? kapolnat is kivant epittetni a munkaskolonia teruleten. 1898-ban kereste fel Gaudit otletevel, aki baratjanak megbizasabol mintegy 10 evvel kes?bb elkezdte az epitkezest. A munkalatok azonban felbemaradtak, s a templom befejezetlenul all. 1914-ben a csalad nem tudta tovabb finanszirozni a nagyszabasu tervet, ezert azt kenytelenek voltak felfuggeszteni. Mivel kielegit? tervek nem maradtak fenn a folytatas lehet?segehez, igy kes?bbi korok m?veszei, epiteszei sem tudtak befejezni a templomot.

Az epitesz a katalan modernizmus stilusaban alkotta meg a kornyezetebe szinte beleolvado epitmenyt. A kriptakent ismert epulet nem mas, mint maga a kolonia temploma. Kiserleti jelleg? m?nek mondhato, melyen mestere sok kes?bb bevalt epiteszeti megoldast el?szor probalt ki.

Felepult reszei a bejarati portal, a kripta, a feljaro lepcs? es a harangtorony alapjai. Anyaga kalcit es bazalt . A boltozat nyomasa szerkezetileg mar nem a kuls? tampillerekre harul, hanem az epulet belsejeben kialakitott dontott tamaszokra. A boltozatbordak rendszertelennek t?nnek, akarcsak a szines uvegablakok elhelyezese is. Kuls? falan a mozaikdiszites vallasi szimbolumokat rejt.

A Guell-kriptat 1969 -ben torteneti-m?veszeti emlekke nyilvanitottak. 1990 ota m?emlekvedelem alatt all. Mind maga a templom, mind a kolonia megtekinthet?.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Bede Bela ? Lempert Marta: Katalonia (Panorama utikonyvek, Medicina Konyvkiado, Bp. 1991.) ISBN 963-243-398-X
• Rainer Zerbst: Antoni Gaudi. A teljes eletm? (Vince, Bp., 2002.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]