Min?seg-ellen?rzes
egy nemet
irogepgyarban
,
Drezda
,
1934
A
gepiras
vagy
gepeles
(idegen szoval
daktilografia
a
gorog
dactylos
= ujj es
graphia
= iras szobol) az
irogep
(vagy altalanosabban a
billenty?zet
) hasznalataval torten?
iras
technikaja es gyakorlata.
Onallo szakmai tudomanyag, amely nagy fejl?desen ment keresztul, es minden szektorba, minden irodai munkaba belepett az elmult evtizedekben, gyakran a
gyorsirassal
, a gepi szamitasokkal, a sokszorositasi technikakkal es a gepesitett
konyvelessel
egyutt.
Gepiron? a
19. szazad
vegen
Szuletese a
19. szazad
masodik felere nyulik vissza, amikor is a
Remington & Son of Ilion
(
New York
) altal gyartott es forgalmazott els? irogepek (a philadelphiai nemzetkozi kiallitason bemutatott Mod. 1 1876-ban) az iras es a kommunikacio uj mutattak be, es valodi valaszt mar nemcsak a
keziratos
szovegek bemutatasanak, archivalasanak es meg?rzesenek mikentjere, hanem egyre inkabb a
tipografiai
szovegekere is adtak.
Az irogep elterjedese a 19. szazad legfejlettebb irodaiban elengedhetetlenne tette
olyan
szemelyzet megletet, amely a lehet? legjobban tudja hasznalni a masok altal diktalt vagy piszkozatok formajaban megirt szovegek gepeleset. Ily modon a
kalligrafus
szakmat fokozatosan kiszoritotta a
gepiroi
hivatas. Mindenekel?tt n?k gyakoroltak, akiknek most volt el?szor lehet?seguk irodai munkavegzesi karrierre, fuggetlenedve a csaladtol, es az alulfizetett munkaktol egyfajta
emancipacio
fele.
A folyamatos technologiai ujitasok a gepeles mennyisegi novekedesehez es fejl?desehez vezettek, aminek kovetkezteben a gepiro munkamodszere is megvaltozott.
Igy az els? automatizmusokkal felszerelt elektromos irogepek megjelenesevel a gepiro munkaja nagymertekben konnyebb lett. Fokozatosan novelhettek a gepelesi sebesseget anelkul, hogy annak pontossaga romlott volna. Gyorsabb munkat tettek lehet?ve az
elektronikus
gepek; a bet?tipus modositasanak lehet?sege (gombfejjel, majd kes?bb margaretafejjel) lehet?ve teve az iras tovabbi szemelyre szabasat; a nyomtatas zaja is megsz?nt a tintasugaras nyomtatas bevezetesevel.
A memoriaval rendelkez? gepekre, majd az els?
szovegszerkeszt?
rendszerekre valo atallas lehet?ve tette az eppen begepelt szoveg attekinteset, esetleges javitasat meg nyomtatas el?tt, lehet?seget adva a szukseges valtoztatasok utan ugyanazon szoveg ismetelt kinyomtatasara, ami elvezetett a korrekcios rendszerek es a tobbpeldanyos szenpapir, vagy az indigos masolatok elhagyasahoz.
A
szemelyi szamitogep
elterjedese, valamint az
e-mail
, az
internetes forumok
, a
chateles
, a
blogok
egyre novekv? hasznalata arra kesztette az embereket, hogy gyakran es kovetkezetesen alkalmazzak a billenty?zetet, nemcsak uzleti, hanem szabadid?s celokra is. A gepeles ismerete meg fontosabb a
szamitogepen
rejl? lehet?segek maximalis kihasznalasahoz. Az elaborator es az abban rejl? lehet?segek nagy ismerete szukseges a jo eredmenyek eleresehez. Viragoznak az uj iskolak, koztuk
online
is, amelyek szamitogepes gepelesi tanfolyamokat kinalnak, gyakran olyan
programokkal
kombinalva, amelyek lehet?ve teszik a ?vakon gepeles” modszerenek elsajatitasat.
A gepiras kezdete ota diakok es szakemberek merik ossze gepelesi
tudasukat
, es a mai napig is sok fiatal vesz reszt a szemelyi szamitogepes gepelesi es szovegszerkeszt? regionalis es orszagos bajnoksagokon, bizonyitva az elert magas szinvonalat.
A gepelest egyre gyakrabban alkalmazzak
latasserultek eseten
rehabilitacios modszerkent (eleg hozza a szemelyi szamitogep billenty?zete es a
beszedszintezis
tamogatasa), a Dattilobraille mellett vagy helyett, a
Braille
-iras es olvasas, az
olvasas
es
iras
optikai nagyitoval stb. Ezaltal lehet?ve teszi a kulonboz? szamitogepes segedeszkozok konny? elereset, s?t azok ismeretet elengedhetetlen feltetelnek tekintik.
Alapvet? ujjrend az Underwood-irogep billenty?zeten
Az els? gepirast oktato iskolak 1881-ben szulettek
Amerikaban
, es nehany ev alatt nagyszamu tapasztalt gepirot bocsatottak ki.
Meg
Olaszorszagban
is, bar kes?n, de modositottak az iskolai tanterveket, es uj tantargyakat vezettek be, hogy felkeszuljenek az uj feltorekv? szakmakra.
Diagram a tizujjas vakon gepeleshez
A gepeles alapja az a keztartas, amelynek kiindulopontja a
megfelel? pozicioban
van, amit a kezel?nek fel kell vennie a gep el?tt, a vakon valo irasmodra fokozatos gyakorlatokkal lehet felkeszulni.
Csak igy lehetseges a gepiro megfelel? felkeszitese, akinek rendkivuli pontossaggal kell hasznalnia a billenty?zetet, allando ritmus mellett egyre nagyobb irasi sebessegre kell szert tennie, alkalmaznia kell az ervenyes dokumentumok lapszamozasi szabalyait, mind m?szaki-gyakorlati, mind
esztetikai
szempontbol, es megfelel a munka valos igenyeinek. Ily modon felmerul az igeny a gepiras
tanitasara
, amely nemcsak a technikat, az utem-ritmus egysegesseget, a rendet es a pontossagot fejleszti, hanem a kreativ es esztetikai erzeket is. A gepeles ezert az esztetikai es kifejez?kepesseget is fejleszti.
A
technika
fejl?desevel kulonfele modszerek alakultak ki, amelyek mindig az operator munkajanak megkonnyiteset celoztak (peldaul eger vagy hangfelismeres segitsegevel), es egyre b?vult a kapcsolat a riporterekkel. es a feliratozokkal,
[1]
a professzionalizmus jelenleg is egyre novekszik.
A
szemelyi szamitogepekben
altalanosan hasznalt QWERTY-billenty?zetkiosztas
A gepiras elsajatitasara hasznalt modszerek az id?k soran a
szamologepekre
is adaptalodtak, es mara az irogepek gyakorlatilag hasznalaton kivul kerultek, az eredeti gepeles atadta a helyet a szemelyi szamitogepes szovegszerkesztesnek es a
szovegszerkeszt?
programok hasznalatanak. Ezaltal az
informacios technologiaval
valo integracioja meger?sitest nyer. Jelenleg tehat a gepelest a billenty?zet kezelesere kell erteni.
A vakon iras alapjai meg inkabb ervenyesek a kiterjesztett szamitogepes billenty?zetre. Ezt az irasmodot ma is tanitjak kulonboz? iskolakban.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Dattilografia
cim? olasz Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.