Frigyes Vilmos
Govert Flinck festmenye (1652)
Brandenburg valasztofejedelme
Uralkodasi ideje
1640 ? 1688
El?dje	Gyorgy Vilmos
Utodja	I. Frigyes
Eletrajzi adatok
Uralkodohaz	Hohenzollern-haz
Szuletett	1620 . februar 16. Berlin
Elhunyt	1688 . majus 9. (68 evesen) Potsdam
Nyughelye	Berlini dom
Edesapja	Gyorgy Vilmos brandenburgi valasztofejedelem
Edesanyja	Pfalzi Erzsebet Sarolta
Testvere(i)	Hedwig Sophie of Brandenburg Margravine Louise Charlotte of Brandenburg
Hazastarsa	Lujza Henrietta oraniai hercegn? Dorothea of Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glucksburg
Gyermekei	Charles, Electoral Prince of Brandenburg I. Frigyes porosz kiraly Fulop Vilmos brandenburg?schwedti ?rgrof Marie Amalie of Brandenburg Margrave Albert Frederick of Brandenburg-Schwedt Margravine Elisabeth Sophie of Brandenburg Margrave Christian Ludwig of Brandenburg-Schwedt Charles Philip of Brandenburg-Schwedt Ludwig von Brandenburg Wilhelm Heinrich von Brandenburg Amalia von Brandenburg Heinrich von Brandenburg Dorothea von Brandenburg
A Wikimedia Commons tartalmaz Frigyes Vilmos temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

I. Frigyes Vilmos , nem. : Friedrich Wilhelm I., ( Berlin , 1620 . februar 16. ? Potsdam , 1688 . majus 9. ) a Nagy Valasztofejedelem kent (der Große Kurfurst), regi magyar nyelv? anyagokban Nagy Valaszto kent ^[1] emlegetett brandenburgi valasztofejedelem es porosz herceg, aki ezeket a tisztsegeket 1640-t?l gyakorolta. A Hohenzollern-haz tagja, apja Gyorgy Vilmos valasztofejedelem volt.

Uralkodasa [ szerkesztes ]

Uralkodasanak kezdeten birodalma nem alkotott egyseges egeszet, igy legfontosabb torekvese ezen teruletek egyesitese volt. A vesztfaliai beke (1648) lehet?ve tette Poroszorszag felemelkedeset, amennyiben uj teruletekkel gyarapodott, igy peldaul Hatso-Pomeraniaval , Halberstadttal , Mindennel , a kammini puspokseggel, valamint Magdeburg erseksegevel.

I. Frigyes Vilmos nevehez f?z?dik Poroszorszag katonai hatalomma tetele. Az allando hadsereggel (miles perpetus) a fejedelem megteremtette a militarizalt porosz allam alapjait, mely tovabb er?sodott az 1675. junius 28-i fehrbellini utkozettel, es az 1678-79-es teli hadjarattal, amelynek soran a Kelet-Poroszorszag fel?l betort sved seregeket egeszen Rigaig kergettek.

Poroszorszag katonai meger?sodese egyuttal uj fenyegetest jelentett els?sorban deli szomszedjanak, a Habsburg Birodalomnak .

Tamogatta ezen kivul az ipart, utakat epittetett, fejlesztette a kozlekedest es kereskedelmet.

Kulpolitika [ szerkesztes ]

B?vebben: Eszaki haboru (1674?1679)

1672-ben Poroszorszag?Brandenburg az uralkodo vezetesevel szovetsegre lepett Hollandiaval a franciak ellen. A francia?holland haboruban Brandenburg Hollandia szovetsegesekent lepett be, emiatt 1674 -ben XIV. Lajos szovetsegese, XI. Karoly sved kiraly megtamadta Brandenburgot. Kitort a sved?brandenburgi haboru , amelybe Dania is bekapcsolodott ( skanei haboru ). A svedek tamadasat Frigyes Vilmos hadserege tobb sikeres utkozetben (pl. az 1675-os fehrbellini csataban ) visszaverte, es ki?zte ?ket Sved-Pomeraniabol . 1678-ban azonban szovetsegesei, a legy?zott Hollandia es a protestans Brandenburgra feltekeny I. Lipot csaszar kulonbeket kotottek Franciaorszaggal. A nijmegeni bekeszerz?des alairasaval magara hagytak Brandenburgot, szemben a francia?sved szovetseggel. Frigyes Vilmos 1678-ban igy is megszerezte egesz Pomeraniat , es 1678-79 telen gyors ellenoffenzivaval visszaverte a Kelet-Poroszorszag fel?l tamado sved hadakat is, vissza?zve ?ket kiindulasi allasaikba, Rigaba . XIV. Lajos ? megvert sved szovetsegesenek erdekeit kepviselve ? minden elfoglalt terulet visszaadasara szolitotta fel Frigyes Vilmost, aki visszautasitotta a zsarolast es minden diplomaciai eszkozzel igyekezett meg?rizni orszaga integritasat. 1679 majusaban azonban a francia hadsereg megtorlo tamadast inditott Brandenburg nyugati tartomanyai ellen, ennek nyoman juniusban Frigyes Vilmos kenytelen volt alairni a saint-germaini bekeszerz?dest , amelynek ertelmeben ismet vissza kellett adnia a svedeknek a t?luk karddal megszerzett nyugat-pomeraniai tartomanyt.

A csaszarban csalodott Frigyes Vilmos ezert Franciaorszaggal kotott katonai szovetseget, es az 1683 -ban kitort francia?spanyol haboruban XIV. Lajost tamogatta. Kes?bb ismet megromlott a viszonya Franciaorszaggal. 1685-ben XIV. Lajos visszavonta a nantes-i ediktumot es protestans-uldozesbe fogott. Ennek hatasara francia hugenotta menekultek ozonlottek Poroszorszagba (a menekultek szama kb. felmilliora tehet?, ebb?l 15 ezren Brandenburg-Poroszorszagban telepedtek le). A nantes-i ediktum visszavonasara valaszul Brandenburg-Poroszorszag uralkodoja 1685-ben kiadta a potsdami ediktumot , ennek szellemeben letelepedest es vallasszabadsagot biztositott a hugenotta menekulteknek. Az ediktum a vallasi tolerancia egyik jelkepeve valt. A francia hugenotta keresked?k es iparosok bekoltozese jelent?sen hozzajarult Brandenburg es a Poroszorszag gazdasaganak fejl?desehez.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Europa uralkodoi, Maecenas kiado, Fabian Terez szerk., 1999, ISBN 963-645-053-6 , 77. old.

Lasd meg [ szerkesztes ]

• Poroszorszag es Brandenburg uralkodoinak listaja

El?z? uralkodo: Gyorgy Vilmos

Brandenburg valasztofejedelme 1640 ? 1688 Hohenzollern

Kovetkez? uralkodo: III. Frigyes