Frans Eemil Sillanpaa
(
Hameenkyro
,
1888
.
szeptember 16.
?
Helsinki
,
1964
.
junius 3.
)
Nobel-dijas
finn iro.
Hameenkyroben szuletett egy roskadozo malomepulethez vezet? hid vegeben allo erdei kunyhoban, Sillanpaaben (magyarul: hidf?), amelyr?l az iro vezeteknevet is kapta. Szulei foldm?vesek voltak. Tizeves koraban a tavoli
Haukijarvi
falu ujonnan megnyilt nepiskolajaba irattak be, majd
Tampere
varos realiskolajaba kerult. Innen a kit?n? eredmeny? erettsegi vizsga utan a helsinki egyetem termeszettudomanyi karara vezetett az utja.
Koran kezdett el irni. Verseivel, elbeszeleseivel mar diakkoraban felt?nt, de igazi nagy sikeret
1916
-ban megjelent
Elama ja aurinko
(Elet es napsugar) cim?, els? nagy regenyevel erte el. Els? alkotasat hamarosan ujabbak kovettek: elbeszeleskotetek, kisregenyek, regenyek.
Hurskas kurjuus
(Jambor szegenyseg) cim? regenyeben (
1918
) a polgarhaboru aldozatanak,
Juha Toivolanak
allit emleket. Alig egy evvel a polgarhaboru utan leplezetlenul ir a gy?ztesek kegyetlenseger?l es ostobasagarol. A Jambor szegenyseg a polgarhaboru valodi arcat mutatja meg, s negy evtizedig,
Vaino Linna
A sarkcsillag alatt
(
1959
-
1962
) cim? regenyeposzaig nem is szuletett olyan finn m?, amely ezt a kort hitelesen abrazolta volna.
A vorosok es feherek harcarol szolo regeny
Finnorszagban
a feher uralom els? eveiben ertetlenseggel talalkozott, de 1928-ban kit?n? francia forditasban latott napvilagot, s ezzel megindult vilag koruli utjara. Azota mar a vilag szamos nyelvere leforditottak. Magyarul
1959
-ben
Kodolanyi Janos
forditasaban jelent meg.
Az ironak megelhetesi gondjai voltak, allast vallalt, egyre kevesebb ideje maradt az irasra. Egy izlandi utazas, amelyet felesegevel egyutt tesz, friss er?vel tolti el, es
1931
-ben megszuletik
Nuorena nukkunut
cim? regenye (a magyar forditas cime: Silja), amelyert
1939
-ben
irodalmi Nobel-dijjal
tuntettek ki. Silja alakjat feleseger?l, Sigrid Maria Salomakir?l mintazta, aki nyolc gyermeket szult, s joban-rosszban kitartott az iro mellett. Sillanpaa eletenek nagy keser?sege, hogy felesege nem erhette meg a vilaghirt jelent? kituntetest.
1940
-ben jelent meg
Miehen tie
(Egy ferfi utja), majd
1944
-ben
Ihmiset suviyossa
(Emberek a nyari ejszakaban) cim? regenye. Az Egy ferfi utja a negy evszak valtozasaban rajzolja meg egy ifju fejl?deset es eletceljanak megtalalasat, az Emberek a nyari ejszakaban az iro szimfonikus szepseg? vallomasa a termeszet es az emberek orok kapcsolatarol.
A
Nobel-dijat
kovet? betegseg lezarta a nagy alkotasok sorat, de Sillanpaa tolla azutan sem nyugodott: eletrajzi ihletes? m?vekben, visszaemlekezesekben idezte fel a multat, szamolt be a mindennapok, az emberi elet gyonyor?segeir?l es nyomorusagarol.
Hetvenot eves koraban halt meg,
1964
-ben.
- Elama ja aurinko
(Elet es napsugar) (1916)
- Hurskas kurjuus
(Jambor szegenyseg) (1918)
- Hiltu ja Ragnar
(Hiltu es Ragnar) (1923)
ISBN 9630747456
- Nuorena nukkunut
(Silja) (1931)
- Miehen tie
(Egy ferfi utja) (1940)
- Ihmiset suviyossa
(Emberek a nyari ejszakaban) (1944)
ISBN 9630713225
- Silja. Egy regi csalad utolso hajtasa
; ford. N. Sebestyen Iren; Franklin, Bp., 1939
(Kulfoldi regenyirok)
- Egy ferfi utja
; ford. N. Sebestyen Iren; Franklin, Bp., 1940
(Kulfoldi regenyirok)
- Napsugaras elet
; ford. Hajdu Peter; Franklin, Bp., 1942
(Kulfoldi regenyirok)
- Jambor szegenyseg
; ford. Kodolanyi Janos, utoszo Kepes Geza; Europa, Bp., 1959
- Silja. Egy regi csalad utolso hajtasa
; ford. N. Sebestyen Iren, utoszo Kepes Geza; Magyar Helikon, Bp., 1965
- Emberek a nyari ejszakaban. Elbeszelesciklus
; ford. N. Sebestyen Iren; Europa, Bp., 1977
- Hiltu es Ragnar. Regeny
; ford. Kissne Szabo Edit; Europa, Bp., 1988
- F.E. Sillanpaa:
Silja
/
Egy ferfi utja
/
Emberek a nyari ejszakaban
; Europa KK.
Finn Irodalom Konyvtara
sorozat, Bp. 1981. 577-579. p. Karig Sara utoszavabol
- Szerz?i adatlapja a Molyon