A
francia kozseg
(franciaul
commune
, ejtsd ’komun’)
Franciaorszag
teruleti kozigazgatasanak legkisebb egysege, alapvet? teruleti kozossege
(collectivite territoriale)
, amely szamos autonom jogkort gyakorol. 2023. januar 1-jen az orszagnak osszesen 34 945 kozsege volt, ebb?l 34 816 az
anyaorszagban
.
[1]
Franciaorszag
alkotmanya a 2003. evi modositas ota ot un. ?teruleti kozosseg”-et (franciaul:
collectivite territoriale)
nevez meg:
[2]
- regio
(region)
- megye
(departement)
- kozseg
(commune)
- kulonleges jogallasu kozosseg
(collectivite a statut particulier),
ide tartozik a legnagyobb nehany varos es
Korzika
- tengerentuli kozosseg
(collectivite d'outre-mer),
ezekr?l az alkotmany 74. cikkelye kulon rendelkezik.
A
teruleti kozossegek
et a torvenyben meghatarozott feltetelek szerint (altalanosan, kozvetlenul) megvalasztott tagokbol allo testuletek iranyitjak, melyek a maguk szintjen onalloan dontenek a hataskorukbe tartozo kerdesekben. Kozuluk az els? harom az orszag egesz teruletere vonatkozik
(collectivites de droit commun),
es a francia teruleti kozigazgatas harom, hierarchikusan egymasra epul? szintjet alkotjak. A
commune
vagyis a francia
kozseg
a legkisebb teruleti kozosseg, a
kozigazgatasi beosztas
legkisebb egysege; ezek alkotjak a teruleti kozigazgatas legalso szintjet.
A francia alkotmany XII. fejezet, 72. cikkelyeben emlitett ?collectivites territoriales”
szo szerinti forditasa ’teruleti kozossegek’, de jelentese lenyegeben a magyar ?helyi onkormanyzatok”-nak felel meg.
[3]
A magyar
helyi onkormanyzat
gy?jt?fogalom: ?A helyi onkormanyzas joga a telepulesek (telepulesi onkormanyzatok) es a varmegyek (teruleti onkormanyzatok) valasztopolgarainak kozosseget illeti meg.”
[4]
A
commune
(kozseg) lenyegeben a magyar
telepulesi
onkormanyzatnak felel meg, egy ertekezes peldaul ?a telepulesi demokracia alapegysegeikent funkcionalo kozsegek”-r?l ir,
[5]
gyakran
kozseg
nek is forditjak.
[6]
Egy masik tanulmany a
commune
-t magyarul kovetkezetesen
telepulesi onkormanyzat
nak nevezi ? ?A regiok, a megyek es a telepulesi onkormanyzatok onallo helyi onkormanyzatok.”
[7]
(A magyar publikaciok a
kozsegek
helyett vagy mellett a
telepulesek
megnevezest (is) hasznaljak, gyakran azonos ertelemben).
A kozseget a
conseil municipal
nak nevezett valasztott testulet, onkormanyzati tanacs iranyitja, amely tagjai kozul polgarmestert
(maire,
ejtsd ’mer’) valaszt. A polgarmester a helyi kozigazgatas vezet?je, aki meghatarozott jogokkal es kotelessegekkel rendelkezik es gondoskodik a telepules ugyeinek intezeser?l, egyuttal azonban a telepules teruleten az allam kepvisel?je (kozhivatalnok) is. A kozigazgatas apparatusa
(mairie,
ejtsd ’meri’) a varoshazanak vagy kozseghazanak nevezett epuletben talalhato; de gyakran magat az epuletet is
marie
-nek nevezik.
A kozseget mint intezmenyt a
francia forradalom
idejen,
1789
-ben hoztak letre a korabbi varosok es plebaniak (vagy egyhazkozsegek) utodjakent. Egy 1884. aprilis 5-en hozott torveny ertelmeben a kozsegek onallova valtak, attol kezdve valasztanak az altalanos valasztojog alapjan kozsegi tanacsot. Azota a legfontosabb torvenyi szabalyozasukra csak az atfogo kozigazgatasi reformot bevezet? 1982. evi un. decentralizacios torvenyben (a Defferre-torvenyben) kerult sor. A kovetkez? nehany evben megszulettek a kozseg-megye-regio hataskoreinek elosztasat megallapito torvenyek is.
A kozsegek szama es nepessege
[
szerkesztes
]
A francia kozsegek lakossagszam tekinteteben jelent?sen kulonboznek egymastol: van koztuk tobb szazezres varos es szaz lakosu falu is.
2021. januar 1-jen Franciaorszag (kerekitve) 67,0 millio lakosa 18 regioban, 101 megyeben es 34 965 kozsegben elt.
[8]
Csak 42 kozsegnek (varosnak) volt 100 000-nel tobb lakosa, koztuk kett?nek a
tengerentuli megyeben
,
Reunionon
, es csupan harom nagyvaros lelekszama haladta meg az 500 000 f?t.
[9]
A kozsegek szama nagyon magas, es kulonosen magas a kis lelekszamu kozsegek szama es aranya. 2021 elejen a kozsegek 71,5%-anak volt 1000 f?nel kevesebb, 97,1%-anak pedig 10 000 f?nel kevesebb lakosa. Az osszlakossag kozel fele, 49,7%-a 10 000 f?nel kisebb lelekszamu kozsegben elt.
[10]
Kozsegek szama
[11]
|
2017
|
2018
|
2019
|
2020
|
2021
|
Osszesen
|
35 416
|
35 357
|
34 970
|
34 968
|
34 965
|
Csak az anyaorszagban
|
35 287
|
35 228
|
34 841
|
34 839
|
34 836
|
2010-ben az orszagnak meg 36 682 kozsege (telepulese) volt. A 2010. december 16-i 1563. sz. torveny az un.
uj kozseg
kategoria bevezetesevel teremtette meg a kozsegek egyesitesenek es csokkentesenek lehet?seget.
[12]
Decentralizacios reformok
[
szerkesztes
]
A kistelepulesek onmagukban jelentektelen gazdasagi er?t kepviselnek es szetaprozottsaguk miatt is akadalyai a gazdasagi fejl?desnek, a nagyobb fejlesztesek (pl. a videkfejlesztesi programok vagy a kozlekedes korszer?sitese) megvalositasanak.
[13]
A telepulesi onkormanyzatok kozotti egyuttm?kodes regota ismert jelenseg egyes fejlett orszagokban, koztuk Franciaorszagban is. Egy 1966-ban eletbe lepett jogszabaly peldaul mar lehet?ve tette un. varosi kozossegek
(urban communities)
letrehozasat. A gazdasagi fejl?des es az integracios folyamatok kovetkezteben az allam rakenyszerult arra, hogy szamos feladatot (pl. az urbanizacio teruleten) atadjon a helyi szerveknek. Az 1982-ben kezd?dott decentralizacios reform korabban allamilag ellatott feladatokat utalt onkormanyzati hataskorbe, es biztositotta a kozsegek, a megyek es regiok egyenl? jogallasat.
[14]
Hatarozott lepesek tortentek a helyi er?forrasokat hatekonyan kihasznalo kozsegkozi tarsulasok
(intercommunalite)
jogi es szervezeti felteteleinek biztositasara. A francia
intercommunalite
a kozsegek (telepulesi onkormanyzatok) torvenyileg biztositott egyuttm?kodesi joga azzal a cellal, hogy feladat- es hataskoreik egy reszet egyuttesen gyakoroljak, egyuttm?kodjenek peldaul a kozlekedes, az infrastruktura, a vizellatas, a gazdasagfejlesztes vagy barmely mas teruleten.
A korabbi kozigazgatasi szerkezet megtartasa mellett ?nagy kiterjedes?, koherens teregysegek szervez?dnek (telepulestarsulasok, tajegysegek)”. A tajegyseget
(pays)
egy 1995. evi torveny intezmenyesitette.
[15]
Letrejottek un. telepuleskozi (vagy kozsegkozi) egyuttm?kodesi kozintezmenyek
(Etablissements Public de Cooperation Intercommunale,
roviditve
EPCI
), vagyis ?telepulestarsulasok kozcelu szervezetei”,
[16]
melyek mindegyike tobb kozseget tomorit, hogy meghatarozott feladat- es hataskoreiket kozosen gyakoroljak.
Ezeknek a strukturaknak ket f? tipusa van:
[17]
- lazabb szervez?desek, amelyeknek nincs adojelleg? beveteluk [vagy adougyi hataskoruk]
(Syndicats intercommunaux…)
- sajat adojelleg? bevetelekkel es koltsegvetessel [sajat finanszirozassal] rendelkez? szervez?desek
(a fiscalite propre)
Az utobbiak alapitasat el?segitette az 1999. evi un. Chevenement-torveny, amely egyszer?sitette az egyuttm?kodes kerdeseit es a sajat finanszirozasu telepulestarsulasokat (
EPCI
-ket) tipusokba sorolta:
- kozsegkozosseg, communaute de communes (els?sorban videki kozossegek)
- varoskozosseg, communaute urbaine (kozepes meret? varosok es el?varosaik)
- agglomeracios kozosseg, communaute d’agglomeration (nagyobb varosok es el?varosaik)
[18]
- metropolisz
, la metropole; ezt a negyedik tipust a legnagyobb varosokra es el?varosaikra vonatkozoan hoztak letre a 2010-es evekben.
A 2003. evi alkotmanymodositasnak a helyi onkormanyzatokra nezve is jelent?s hatasa volt. ?Az alkotmany biztositott lehet?seget arra, hogy torveny tarsulasi kenyszert irhasson el? a teruleti kozossegek szamara.”
[19]
A koztarsasag uj teruleti beosztasarol szolo 2015. evi torveny
(NOTRE-torveny)
el?irta, hogy minden kozsegnek egy sajat adorendszerrel rendelkez? (vagy sajat finanszirozasu)
EPCI
-hez kell tartoznia, egyuttal a kozsegtarsulasok meretenek also hatarat 15 ezer f?re emelte. A torveny tobbek kozott a telepulesi szetaprozottsag felszamolasat, a regiok es a telepulestarsulasok meger?siteset szolgalta.
[20]
A decentralizacios es teruleti reformfolyamat soran szamos bonyolultabb igazgatasi forma es szint jott letre, illetve esetenkent sz?nt meg. A reform a fentieknel sokkal atfogobb volt es kulonosen a
regiok
vonatkozasaban hozott jelent?s valtozasokat.
- ↑
Commune ? Definition
L’Institut national de la statistique et des etudes economiques, INSEE, 2023-06-26. Hozzaferes: 2023-11-12)
- ↑
Constitution du 4 octobre 1958 ? Version en vigueur depuis le 29 mars 2003
(legifrance.gouv.fr, XII. resz 72. cikkely. Hozzaferes: 2023-11-14)
- ↑
Balazs Istvan i. m. 19. oldal 16. sz. labj.
- ↑
2011. evi CLXXXIX. torveny Magyarorszag helyi onkormanyzatairol
[Motv.] 3. § (1) bek.
- ↑
Egyed Ildiko i. m. 12. o.
- ↑
Temesi Istvan:
Regionalizmus es regionalizacio
(Doktori ertekezes, 72., 98. o. Pecs, 2006. Hozzaferes: 2023-11-14)
- ↑
Balazs Istvan i. m. 19. o.
- ↑
Les collectivites locales en chiffres 2021
(collectivites-locales.gouv.fr, 8. oldal. Hozzaferes: 2023-11-15)
- ↑
Les collectivites locales en chiffres 2021,
22. oldal
- ↑
Les collectivites locales en chiffres 2021,
21. oldal
- ↑
Les collectivites locales en chiffres 2021,
19. oldal
- ↑
Les communes nouvelles: un bilan decevant, des perspectives incertaines
(Vie-publique.fr, 2022. julius. Hozzaferes: 2024-04-24)
- ↑
Temesi Istvan:
Regionalizmus es regionalizacio
(Doktori ertekezes, 105.o. Pecs, 2006. Hozzaferes: 2023-11-14)
- ↑
Egyed Ildiko i. m. 67. o.
- ↑
Egyed Ildiko i. m. 70?72. o.
- ↑
Egyed Ildiko i. m. 139. o.
- ↑
Balazs Istvan i. m. 23. o.
- ↑
Balazs Istvan i. m. 23.
- ↑
Palne Kovacs Ilona et al.:
Regionalizmus es teruleti kormanyzas
(dtk.tankonyvtar.hu, 39. o. Hozzaferes: 2023-11-22)
- ↑
Egyed Ildiko i. m. 146. o.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]