Franciaorszag kozsegei

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Franciaorszag kozigazgatasi beosztasa
Kozigazgatas
Egyeb
Sablon:Franciaorszag kozigazgatasa

A francia kozseg (franciaul commune , ejtsd ’komun’) Franciaorszag teruleti kozigazgatasanak legkisebb egysege, alapvet? teruleti kozossege (collectivite territoriale) , amely szamos autonom jogkort gyakorol. 2023. januar 1-jen az orszagnak osszesen 34 945 kozsege volt, ebb?l 34 816 az anyaorszagban . [1]

Ismertetese [ szerkesztes ]

Franciaorszag alkotmanya a 2003. evi modositas ota ot un. ?teruleti kozosseg”-et (franciaul: collectivite territoriale) nevez meg: [2]

  • regio (region)
  • megye (departement)
  • kozseg (commune)
  • kulonleges jogallasu kozosseg (collectivite a statut particulier), ide tartozik a legnagyobb nehany varos es Korzika
  • tengerentuli kozosseg (collectivite d'outre-mer), ezekr?l az alkotmany 74. cikkelye kulon rendelkezik.

A teruleti kozossegek et a torvenyben meghatarozott feltetelek szerint (altalanosan, kozvetlenul) megvalasztott tagokbol allo testuletek iranyitjak, melyek a maguk szintjen onalloan dontenek a hataskorukbe tartozo kerdesekben. Kozuluk az els? harom az orszag egesz teruletere vonatkozik (collectivites de droit commun), es a francia teruleti kozigazgatas harom, hierarchikusan egymasra epul? szintjet alkotjak. A commune vagyis a francia kozseg a legkisebb teruleti kozosseg, a kozigazgatasi beosztas legkisebb egysege; ezek alkotjak a teruleti kozigazgatas legalso szintjet.

A francia alkotmany XII. fejezet, 72. cikkelyeben emlitett ?collectivites territoriales” szo szerinti forditasa ’teruleti kozossegek’, de jelentese lenyegeben a magyar ?helyi onkormanyzatok”-nak felel meg. [3] A magyar helyi onkormanyzat gy?jt?fogalom: ?A helyi onkormanyzas joga a telepulesek (telepulesi onkormanyzatok) es a varmegyek (teruleti onkormanyzatok) valasztopolgarainak kozosseget illeti meg.” [4]

A commune (kozseg) lenyegeben a magyar telepulesi onkormanyzatnak felel meg, egy ertekezes peldaul ?a telepulesi demokracia alapegysegeikent funkcionalo kozsegek”-r?l ir, [5] gyakran kozseg nek is forditjak. [6] Egy masik tanulmany a commune -t magyarul kovetkezetesen telepulesi onkormanyzat nak nevezi ? ?A regiok, a megyek es a telepulesi onkormanyzatok onallo helyi onkormanyzatok.” [7] (A magyar publikaciok a kozsegek helyett vagy mellett a telepulesek megnevezest (is) hasznaljak, gyakran azonos ertelemben).

A kozseget a conseil municipal nak nevezett valasztott testulet, onkormanyzati tanacs iranyitja, amely tagjai kozul polgarmestert (maire, ejtsd ’mer’) valaszt. A polgarmester a helyi kozigazgatas vezet?je, aki meghatarozott jogokkal es kotelessegekkel rendelkezik es gondoskodik a telepules ugyeinek intezeser?l, egyuttal azonban a telepules teruleten az allam kepvisel?je (kozhivatalnok) is. A kozigazgatas apparatusa (mairie, ejtsd ’meri’) a varoshazanak vagy kozseghazanak nevezett epuletben talalhato; de gyakran magat az epuletet is marie -nek nevezik.

Tortenete [ szerkesztes ]

A kozseget mint intezmenyt a francia forradalom idejen, 1789 -ben hoztak letre a korabbi varosok es plebaniak (vagy egyhazkozsegek) utodjakent. Egy 1884. aprilis 5-en hozott torveny ertelmeben a kozsegek onallova valtak, attol kezdve valasztanak az altalanos valasztojog alapjan kozsegi tanacsot. Azota a legfontosabb torvenyi szabalyozasukra csak az atfogo kozigazgatasi reformot bevezet? 1982. evi un. decentralizacios torvenyben (a Defferre-torvenyben) kerult sor. A kovetkez? nehany evben megszulettek a kozseg-megye-regio hataskoreinek elosztasat megallapito torvenyek is.

A kozsegek szama es nepessege [ szerkesztes ]

A francia kozsegek lakossagszam tekinteteben jelent?sen kulonboznek egymastol: van koztuk tobb szazezres varos es szaz lakosu falu is.

2021. januar 1-jen Franciaorszag (kerekitve) 67,0 millio lakosa 18 regioban, 101 megyeben es 34 965 kozsegben elt. [8] Csak 42 kozsegnek (varosnak) volt 100 000-nel tobb lakosa, koztuk kett?nek a tengerentuli megyeben , Reunionon , es csupan harom nagyvaros lelekszama haladta meg az 500 000 f?t. [9]

A kozsegek szama nagyon magas, es kulonosen magas a kis lelekszamu kozsegek szama es aranya. 2021 elejen a kozsegek 71,5%-anak volt 1000 f?nel kevesebb, 97,1%-anak pedig 10 000 f?nel kevesebb lakosa. Az osszlakossag kozel fele, 49,7%-a 10 000 f?nel kisebb lelekszamu kozsegben elt. [10]

Kozsegek szama [11] 2017 2018 2019 2020 2021
Osszesen 35 416 35 357 34 970 34 968 34 965
Csak az anyaorszagban 35 287 35 228 34 841 34 839 34 836

2010-ben az orszagnak meg 36 682 kozsege (telepulese) volt. A 2010. december 16-i 1563. sz. torveny az un. uj kozseg kategoria bevezetesevel teremtette meg a kozsegek egyesitesenek es csokkentesenek lehet?seget. [12]

Decentralizacios reformok [ szerkesztes ]

A kistelepulesek onmagukban jelentektelen gazdasagi er?t kepviselnek es szetaprozottsaguk miatt is akadalyai a gazdasagi fejl?desnek, a nagyobb fejlesztesek (pl. a videkfejlesztesi programok vagy a kozlekedes korszer?sitese) megvalositasanak. [13]

A telepulesi onkormanyzatok kozotti egyuttm?kodes regota ismert jelenseg egyes fejlett orszagokban, koztuk Franciaorszagban is. Egy 1966-ban eletbe lepett jogszabaly peldaul mar lehet?ve tette un. varosi kozossegek (urban communities) letrehozasat. A gazdasagi fejl?des es az integracios folyamatok kovetkezteben az allam rakenyszerult arra, hogy szamos feladatot (pl. az urbanizacio teruleten) atadjon a helyi szerveknek. Az 1982-ben kezd?dott decentralizacios reform korabban allamilag ellatott feladatokat utalt onkormanyzati hataskorbe, es biztositotta a kozsegek, a megyek es regiok egyenl? jogallasat. [14]

Hatarozott lepesek tortentek a helyi er?forrasokat hatekonyan kihasznalo kozsegkozi tarsulasok (intercommunalite) jogi es szervezeti felteteleinek biztositasara. A francia intercommunalite a kozsegek (telepulesi onkormanyzatok) torvenyileg biztositott egyuttm?kodesi joga azzal a cellal, hogy feladat- es hataskoreik egy reszet egyuttesen gyakoroljak, egyuttm?kodjenek peldaul a kozlekedes, az infrastruktura, a vizellatas, a gazdasagfejlesztes vagy barmely mas teruleten.

A korabbi kozigazgatasi szerkezet megtartasa mellett ?nagy kiterjedes?, koherens teregysegek szervez?dnek (telepulestarsulasok, tajegysegek)”. A tajegyseget (pays) egy 1995. evi torveny intezmenyesitette. [15] Letrejottek un. telepuleskozi (vagy kozsegkozi) egyuttm?kodesi kozintezmenyek (Etablissements Public de Cooperation Intercommunale, roviditve EPCI ), vagyis ?telepulestarsulasok kozcelu szervezetei”, [16] melyek mindegyike tobb kozseget tomorit, hogy meghatarozott feladat- es hataskoreiket kozosen gyakoroljak.

Ezeknek a strukturaknak ket f? tipusa van: [17]

  • lazabb szervez?desek, amelyeknek nincs adojelleg? beveteluk [vagy adougyi hataskoruk] (Syndicats intercommunaux…)
  • sajat adojelleg? bevetelekkel es koltsegvetessel [sajat finanszirozassal] rendelkez? szervez?desek (a fiscalite propre)

Az utobbiak alapitasat el?segitette az 1999. evi un. Chevenement-torveny, amely egyszer?sitette az egyuttm?kodes kerdeseit es a sajat finanszirozasu telepulestarsulasokat ( EPCI -ket) tipusokba sorolta:

  • kozsegkozosseg, communaute de communes (els?sorban videki kozossegek)
  • varoskozosseg, communaute urbaine (kozepes meret? varosok es el?varosaik)
  • agglomeracios kozosseg, communaute d’agglomeration (nagyobb varosok es el?varosaik) [18]
  • metropolisz , la metropole; ezt a negyedik tipust a legnagyobb varosokra es el?varosaikra vonatkozoan hoztak letre a 2010-es evekben.

A 2003. evi alkotmanymodositasnak a helyi onkormanyzatokra nezve is jelent?s hatasa volt. ?Az alkotmany biztositott lehet?seget arra, hogy torveny tarsulasi kenyszert irhasson el? a teruleti kozossegek szamara.” [19]

A koztarsasag uj teruleti beosztasarol szolo 2015. evi torveny (NOTRE-torveny) el?irta, hogy minden kozsegnek egy sajat adorendszerrel rendelkez? (vagy sajat finanszirozasu) EPCI -hez kell tartoznia, egyuttal a kozsegtarsulasok meretenek also hatarat 15 ezer f?re emelte. A torveny tobbek kozott a telepulesi szetaprozottsag felszamolasat, a regiok es a telepulestarsulasok meger?siteset szolgalta. [20]

A decentralizacios es teruleti reformfolyamat soran szamos bonyolultabb igazgatasi forma es szint jott letre, illetve esetenkent sz?nt meg. A reform a fentieknel sokkal atfogobb volt es kulonosen a regiok vonatkozasaban hozott jelent?s valtozasokat.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Commune ? Definition L’Institut national de la statistique et des etudes economiques, INSEE, 2023-06-26. Hozzaferes: 2023-11-12)
  2. ↑ Constitution du 4 octobre 1958 ? Version en vigueur depuis le 29 mars 2003 (legifrance.gouv.fr, XII. resz 72. cikkely. Hozzaferes: 2023-11-14)
  3. ↑ Balazs Istvan i. m. 19. oldal 16. sz. labj.
  4. ↑ 2011. evi CLXXXIX. torveny Magyarorszag helyi onkormanyzatairol [Motv.] 3. § (1) bek.
  5. ↑ Egyed Ildiko i. m. 12. o.
  6. ↑ Temesi Istvan: Regionalizmus es regionalizacio (Doktori ertekezes, 72., 98. o. Pecs, 2006. Hozzaferes: 2023-11-14)
  7. ↑ Balazs Istvan i. m. 19. o.
  8. ↑ Les collectivites locales en chiffres 2021 (collectivites-locales.gouv.fr, 8. oldal. Hozzaferes: 2023-11-15)
  9. ↑ Les collectivites locales en chiffres 2021, 22. oldal
  10. ↑ Les collectivites locales en chiffres 2021, 21. oldal
  11. ↑ Les collectivites locales en chiffres 2021, 19. oldal
  12. ↑ Les communes nouvelles: un bilan decevant, des perspectives incertaines (Vie-publique.fr, 2022. julius. Hozzaferes: 2024-04-24)
  13. ↑ Temesi Istvan: Regionalizmus es regionalizacio (Doktori ertekezes, 105.o. Pecs, 2006. Hozzaferes: 2023-11-14)
  14. ↑ Egyed Ildiko i. m. 67. o.
  15. ↑ Egyed Ildiko i. m. 70?72. o.
  16. ↑ Egyed Ildiko i. m. 139. o.
  17. ↑ Balazs Istvan i. m. 23. o.
  18. ↑ Balazs Istvan i. m. 23.
  19. ↑ Palne Kovacs Ilona et al.: Regionalizmus es teruleti kormanyzas (dtk.tankonyvtar.hu, 39. o. Hozzaferes: 2023-11-22)
  20. ↑ Egyed Ildiko i. m. 146. o.

Forrasok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Franciaorszag_kozsegei&oldid=27083997 ”