| Francia vallashaboruk
|
 |
| Szent Bertalan ejszakaja
|
| Datum
| 1562
. marc. ?
1598
. apr.
|
| Helyszin
| Franciaorszag
|
| Harcolo felek
|
| Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
|
hugenottak
,
Anglia,
Skocia,
Navarra
| katolikusok
,
Katolikus Liga,
Spanyolorszag,
Savoya
|
|
 |
A
francia vallashaboruk
vagy
hugenotta haboru
1562
es
1598
kozott a
romai katolikusok
es az ?ket tamogato kiralyi hadsereg, illetve a
hugenottak
kozotti veres osszet?zesek sora volt, amelybe
Spanyolorszag
, a
papasag
,
Anglia
es tobb nemet fejedelemseg is beavatkozott, es osszefuggott a
nemetalfoldi szabadsagharc
cal. Becslesek szerint harommillio ember halt meg e vallashaboruk soran, az er?szak, ehinseg es a haboru okozta betegsegek kovetkezteben. Ez a haboru az europai tortenelem masodik legveresebb vallasi haborujanak tekinthet?,
?csak a tobb mint 8 millio aldozatot kovetel?, vallasi uruggyel kialakult, de politikai erdekekb?l folyo
harminceves haboru
multa felul.”
[1]
A haboru akkor ert veget, amikor a hugenotta tabort korabban vezet?
Bourbon Henrik
megorokolte a francia tront es rekatolizalt, legy?zte a fanatikus
Katolikus Ligat
, es a
nantes-i ediktum
ban toleranciat hirdetett.
- Els? vallashaboru (1562-1563)
- Masodik vallashaboru (1567-1568)
- Harmadik vallashaboru (1568-1570)
- Negyedik vallashaboru (1572-1573)
- Otodik vallashaboru (1574-1576)
- Hatodik vallashaboru (1577. maj.-szept.)
- Hetedik vallashaboru (1579-1580)
- Nyolcadik vallashaboru (1585-1598)
A francia protestantizmus kezdetei
[
szerkesztes
]
Franciaorszagban
I. Ferenc
(1515?1547) es
II. Henrik
(1547?1559) szigoruan fellepett a
protestantizmus
ellen, az megis terjedni kezdett, mert a f?nemesseg egy resze a kiralyi hatalommal szemben a
kalvinizmusban
keresett
ideologiai
tamogatast.
[2]
A titokban terjesztett protestans iratok f?leg Del-Franciaorszagban, a papaellenes vallasfelekezet, a
valdensek
utodai koreben fejtettek ki nagy hatast.
[2]
1559-ben mar olyan nagy szamu protestans elt Franciaorszagban, hogy Parizsban nemzeti zsinatot tartottak. A
kalvini
presbiteri egyhazalkotmanyt tettek magukeva es kalvinista szellemben szerkesztettek meg a hitvallasukat is (
Confessio Gallicana
). Ezzel megalakult a francia kalvinista egyhaz, amelynek tagjait
hugenottaknak
neveztek.
[2]
Ebben az id?ben tert at nehany f?nemesi csalad a hugenottakhoz, ezzel a francia protestantizmus ugye osszefonodott a f?nemesi viszalyokkal.
[3]
A konfliktus vezeralakjai
[
szerkesztes
]
A hugenotta tabor f?nemesi vezet?i a hercegi Bourbon-hazbol kerultek ki:
Antal navarrai kiraly
(megh.
1562
) es neje,
III. Johanna
navarrai kiralyn? (megh.
1572
), valamint Antal fivere,
I. Louis de Bourbon-Conde
(megh.
1569
), a masik vezet? csalad pedig a Coligny grofoke volt (az
1572
-ben megolt
Coligny
admiralis mellett ket fivere, a biborosi rangot felado,
1571
-ben szam?zetesben meghalt
Odet
es az 1569-ben elhunyt
Francois d’Andelot
). 1572 utan a tabor legf?bb vezet?je
Henrik navarrai kiraly
, Antal es Johanna fia, valamint unokatestvere,
I. Henri de Bourbon-Conde
(megh. 1588) lett.
A katolikus oldalon az anyai agon szinten Bourbon-felmen?kkel rendelkez? lotaringiai Guise-haz hercegei dominaltak: eleinte
Francois de Guise
(megh. 1563) es fiverei,
Charles reimsi ersek
(megh. 1573) es
II. Claude d’Aumale
herceg (megh. 1573), majd az uj generacioban
Francois
fiai: az 1588-ban meggyilkolt
Henri
guise-i herceg es
Louis reimsi ersek
, valamint
Charles, Mayenne hercege
(megh. 1611) es Claude fia,
Charles d'Aumale
herceg (megh. 1631). Katolikus oldalon harcolt a Bourbonok egy masik agahoz tartozo
III. Louis de Montpensier
(megh. 1582) herceg is. A szels?seges katolikus partot az 1576-ban alapitott Katolikus Liga fogta ossze.
A Valois-haz kiralyai mindvegig katolikusok maradtak, es valtozo intenzitassal kuzdottek a hugenottak ellen. A haboru elejen regnalo, ifju es befolyasolhato
IX. Karoly
(ur. 1560?1574) udvaraban edesanyja,
Medici Katalin
(megh. 1589) meghatarozo szerepet jatszott, aki mellett a kiraly occse, a Karoly utan
III. Henrik
neven tronra lep? dauphin ereje is egyre n?tt. Katalin eleinte mersekelt, engedmenyekre torekv? politikat folytatott
Michel de L’Hospital
kancellar (megh. 1573) es
Anne de Montmorency
herceg (megh. 1567) tamogatasaval, de miutan torekvesei a ket part fanatizmusan megbuktak, a szels?seges katolikusokhoz csatlakozott.
A hugenottak mar els? zsinatukon harcot hirdettek a ?balvanyimado” katolikus egyhaz ellen. Templomokat es kolostorokat tamadtak meg es papokat gyilkoltak meg. Ugyan az anyakiralyne altal dominalt, mersekelt katolikus iranyt kovet? kiralyi kormanyzat
1562
-ben megt?rt vallassa nyilvanitotta a protestantizmust a
saint-germaini ediktum
mal, a haborut nem lehetett elkerulni: meg abban az evben a burgundiai
Wassyban
katolikusok tamadtak a hugenottakra es kozuluk sokat megoltek. Ezzel kitort a 36 evig folyo hugenotta haboru, amely mindket fel reszer?l veres kegyetlenseggel folyt. Mindket fel kuls? tamogatokra is talalt: a katolikusokat els?sorban Spanyolorszag es a papa segitette, mig a hugenottak Angliabol es egyes nemet fejedelemsegek reszer?l kaptak segitseget.
[2]
Osszesen nyolc haborura kerult sor. Az els?t 1563-ban a megbekelesinek nevezett
amboise-i ediktum
zarta, ami viszonylagos toleranciat biztositott. Medici Katalin ekkor bekepolitikat hirdetett, es a kiralyi hatalom helyreallitasa, illetve a vallasi feszultsegek oldasa erdekeben keteves orszagjaro korutat szervezett az udvar szamara (ld.
IX. Karoly nagy korutazasa
). Ez azonban nem elegitette ki a hugenottak igenyeit, es felelmeiket sem csillapitotta le kell?keppen, igy 1567-ben megkisereltek elrabolni a kiralyt (
meaux-i meglepetes
), amivel kitort a masodik haboru. Mig az ezt lezaro
longjumeau-i beke
(1568) inkabb csak fegyverszunetnek bizonyult, eleinte ugy t?nt, hogy a harmadik haborut lezaro 1570-es
saint-germain-en-laye-i beke
veget vet a z?rzavarnak. A megbekelest a hugenotta
Navarrai (Bourbon) Henrik
nek a kiraly hugaval, a katolikus
Valois Margittal
kotott hazassaganak kellett volna megpecsetelnie. Ekozben az 1571-t?l az udvarban el? hugenotta vezer,
Coligny admiralis
, a hugenottak vezere igyekezett az anyakiralynet kiszoritani a hatalombol.
[2]
Katalin
es a
Guise
-ek, akik a hugenottak er?sodese miatt a politikai befolyasukat feltettek,
1572
augusztusaban ? a naszunnepsegek alatt ? sikertelen merenyletet hajtottak vegre Coligny ellen. A hugenottak ekkor megfenyegettek Medici Katalint, aki elhatarozta, hogy a menyegz?re meghivott hugenotta vendegeket is lemeszaroltatja.
[2]
A
Szent Bertalan ejszakajan
tomegmeszarlast rendeztek, amelyben Coligny is odaveszett. A meszarlas aldozatainak szama tobb ezerre tehet?.
[2]
A vallashaboru ismet kitort. A Parizsban es a kovetkez? hetekben videken meggyilkoltak szamat megallapitani sem lehetett.
[4]
A
?parizsi vernasz”
kegyetlensegeit a katolikusok jogosnak tartottak es arra hivatkoztak, hogy a hugenottak veluk szemben mar el?bb hasonlo kegyetlenseggel jartak el. Az esemenyek hirere
Romaban
halaado istentiszteletet tartottak es olyan ermet verettek, amely a hugenottakat legyilkolo angyalt abrazolja.
[2]
A Katolikus Liga korszaka
[
szerkesztes
]
III. Henrik
(1574?1589) alapvet?en folytatta a haborus politikat, de penz hijan nem ert el sikereket, raadasul a mersekelt katolikusok is szembeszegultek vele. Ebben a helyzetben 1576-ban kiadta a
beaulieu-i ediktum
ot szamos kedvezmenyt es szabad vallasgyakorlatot biztositott a hugenottaknak, vezeralakjaikat pedig fontos poziciokba juttatta. Valaszul a szels?seges katolikusok
1576
-ban a Guise-ek vezetesevel letrehoztak a
Szent Ligat
, ami raszoritotta a kiralyt engedmenyei visszavonasara. A Liga 1579-ben feloszlott.
1584
-ben meghalt a gyermektelen Henrik occse es tronorokose,
Ferenc alenconi herceg
. A francia kiralyi orokosodest szabalyozo
szali torveny
ertelmeben a tron orokose igy a kiraly legkozelebbi fiagi rokona, a hugenotta tabort vezet?
Bourbon Henrik
lett. A katolikus tabor ezt nem tudta elfogadni, igy papai es spanyol tamogatassal ujjaalakult Katolikus Liga e jelolest nem akarta elfogadni es mint eretneket,
V. Szixtusz papa
is kikozositette Henriket.
[2]
A Liga ezzel nyiltan szembeszegult a kirallyal, akit mindinkabb hatalmukba keritettek, 1588-ban pedig fegyverrel kenyszeritettek engedmenyekre. A kiraly 1588-ban meggyilkoltatta Guise herceget es occset, a reimsi erseket, ami nyilt lazadashoz vezetett: Henriket egy fanatikus katolikus olte meg 1589-ben.
IV. Henrik tronra lepett, de a Liga nem ismerte el a kiralysagat, ehelyett nagybatyjat, a fivereivel ellentetben vegig katolikus hiten marado, de a politikaban aktiv reszt nem vallalo
I. Charles de Bourbon roueni erseket
nyilvanitottak kiralyukka (annak tudta, beleegyezese es jelenlete nelkul). Bourbon Henrik
1593
-ban hivatalosan is katolizalt, ekkor az orszag katolikusainak tobbsege elismerte kiralyanak, igy pedig bevonulhatott Parizsba.
[2]
A Liga ereje ezzel jelent?sen megcsappant, de spanyol tamogatassal tovabbra is kitartott a kiraly elleni kuzdelemben; csak
1595
-ben hodoltak meg, amikor a papa visszavonta Henrik kikozositeset. A legfanatikusabb ligasok ekkor emigraltak.
A hugenottak nem neztek jo szemmel, hogy Henrik katolizalt es tobbszor is fellazadtak ellene. A kiraly, hogy a hugenottak tamogatasat is megnyerje,
1598
-ban kiadta a
nantes-i ediktumot
, amely a hugenottaknak az orszag egesz teruleten (nehany varos kivetelevel) vallasszabadsagot biztositott.
[2]
Az ediktum ellen a tobbsegi katolikus tarsadalom es a papasag is ellenkezett, de a haboru nem langolt fel tobbe: utolso aldozatanak IV. Henrik tekinthet?, akivel egy fanatikus katolikus vegzett 1610-ben.
A katolikusok es hugenottak kozti ellentetek az ediktummal nem sz?ntek meg. A hugenottak katonai es politikai ereje veszelyeztette a kiralyi hatalmat is.
XIII. Lajos
(1610?1643) idejen
Richelieu biboros
es f?miniszter ezert elfoglalta a hugenottak er?ditmenyeit, megszuntette kivaltsagaikat, csak a vallasszabadsagot biztositva szamukra a nantes-i ediktum helyebe lep?
nimes-i ediktum
mal (
1629
).
[2]
XIV. Lajos
(1643?1715) ismet er?szakot alkalmazott a hugenottak ellen. 1685-ben visszavonta a vallasszabadsagot biztosito korabbi rendeleteket (
fontainebleau-i ediktum
) es minden franciat a katolikus hit megvallasara kotelezett. Ennek kovetkezteben az atterni nem akaro hugenottak elhagytak az orszagot.
[2]
- ↑
Gecse Gusztav: Vallastortenet:
Gecse, Gusztav.
Vallastortenet
. Kossuth Kiado (1980).
ISBN 963 09 1544 8
- ↑
Karl Heussi: Az egyhaztortenet kezikonyve:
Karl Heussi: Az egyhaztortenet kezikonyve
, 2000, Osiris Kiado
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Az utolso Valois-k es a Bourbonok francia kiralysaga ediktumok tukreben
; tan., dokumentumford., sajto ala rend. Ihasz Barbara; SZTE BTK Tortenesz Diakkor, Szeged, 2016 (
Documenta historica
)
- Michel Feretti:
A hugenotta fanatizmus aldozatai a XVI. szazadi Franciaorszagban
; ford. Karner Andras; Krater, Pomaz, 2021