한국   대만   중국   일본 
Francesco Morosini ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Francesco Morosini

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Francesco Morosini
képe a Dózsepalota Nagytermében
kepe a Dozsepalota Nagytermeben
Szuletett 1619 . februar 26. [1] [2]
Velence
Elhunyt 1694 . januar 16. (74 evesen) [2]
Navplio
Allampolgarsaga velencei
Foglalkozasa politikus
Tisztsege velencei dozse (1688. aprilis 3. ? 1694. januar 6.)
Sirhelye Santo Stefano, Venice
A Wikimedia Commons tartalmaz Francesco Morosini temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Francesco Morosini ( Velence , 1619 . februar 26. ? Navplio , 1694 . januar 16. ) velencei dozse 1688 es 1694 kozott, a Szent Liga haboruja tet?pontjan. Annak a hires velencei nemesi csaladnak tagja, amely szamos dozset es tabornokot adott hazajanak. [3] ?Mindig tet?t?l talpig pirosba oltozott, es soha nem ment be a macskaja nelkul.” [4]

Korai karrierje [ szerkesztes ]

Morosini el?szor a velencei er?k f?kapitanyakent valt ismertte Kretan , amikor az Oszman Birodalom Kandiat ostromolta . Vegul kenytelen volt feladni a varost, amiert Velencebe valo visszatertekor gyavasaggal es hazaarulassal vadoltak; rovid targyalas utan azonban felmentettek. [3]

1685-ben a moreai haboru kitoresekor Morosini atvette az oszmanok elleni hajoflotta parancsnoksagat. A kovetkez? nehany evben Otto Wilhelm Konigsmarck segitsegevel elfoglalta Moreat, valamint Lefkadat es Gorogorszag nyugati reszeit. Rovid id?re Athent is, de nem tudta megtartani, es megkiserelte az egykori velencei Negroponte er?ditmeny sikertelen ostromat. Hirneve alapjan megkapta a Peloponnesiacus gy?zelmi cimet, es ? volt az els? velencei allampolgar, akinek meg eleteben bronz mellszobrot helyeztek el a Dozsepalota Nagytermeben, Francisco Morosini Peloponnesiaco, adhuc viventi, Senatus felirattal. [5]

A Parthenon megsemmisitese es az atheni szobrok elrablasa [ szerkesztes ]

Gregorio Lazzarini 1694-es festmenyen

A moreai haboru alatt a Parthenont az oszmanok l?porraktarkent hasznaltak. 1687. szeptember 26-an az Athent bombazo velencei aknavet?k eltalaltak. A sved tabori parancsnok, Otto Wilhelm Konigsmarck tabornok attaseja kes?bb ezt irta: ?Mennyire megdobbentette ?excellenciajat, hogy lerombolta a haromezer eve fennallo gyonyor? templomot!”. Ezzel szemben Morosini, aki a hadm?velet f?parancsnoka volt, a velencei kormanynak irt jelenteseben ezt ?szerencses lovesnek” min?sitette.

Amikor 1688 elejen meghoditotta az Akropoliszt , Morosini megprobalta elrabolni Pallasz Athene es Poszeidon lovait es szekereit a Parthenon nyugati oromfalarol, de a szobrok a foldre estek es osszetortek. [6] [7] Ez volt az els? dokumentalt kiserlet a szobrok eltavolitasara az oromfalakrol. [8] Az Oszman Birodalom a kovetkez? evben visszakapta az m?emleket , es miutan eszrevette a karokat, elkezdett bel?le ajandektargyakat kiarusitani a nyugatiaknak. [9]

Morosini a Pireuszi oroszlant is elvitte a velencei arzenal kapuja ele mint haborus trofeat.

Dozsekent [ szerkesztes ]

1688 nyaran a velencei dozsenak kikialtott Morosini megtamadta Negropontot , de nem tudta elfoglalni, es kenytelen volt visszaterni Velencebe, amikor a pestis jarvany kitort csapatai kozott. 1693-ban utolso hadjaratba kezdett, de Negropont elfoglalasa ismet nem sikerult, es nehany kisebb tengerparti varos kifosztasa utan visszatert Velencebe.

Emlekezete [ szerkesztes ]

A Morosini tiszteletere kiadott emlekerem a moreai haboruban szerzett katonai erdemeiert
  • 1694-ben bekovetkezett halala utan emlekermet bocsatottak ki, s egy nagy marvanyivet helyeztek el tiszteletere a Dozsepalotaban . Nini t, a macskat, amelyet kulonosen kedvelt, bebalzsamoztak, a mancsai kozott egy egerrel. Nini es az eger a velencei Museo Correrben ma is ki vannak allitva.
  • A Scuola Navale Militare Francesco Morosini t rola neveztek el.
  • Rola neveztek el az 1885. julius 30-an vizre bocsatott , 1889-ben elkeszult es 1909-ben felszerelt Ruggiero di Lauria osztalyu Francesco Morosini hajot.
  • Rola neveztek el a Francesco Caracciolo osztalyu Francesco Morosini t, amelyet 1915-ben bocsatottak vizre, es 1921-ben leselejteztek.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Francia Nemzeti Konyvtar : BnF forrasok (francia nyelven). (Hozzaferes: 2015. oktober 10.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica, Morosini Family , 2008, O.Ed.
  4. ↑ Jan Morris. The Venetian Empire: A Sea Voyage (Kindle Locations 976-977). Penguin Books Ltd. Kindle Edition
  5. ↑ Finlay, George . The History of Greece under Othoman and Venetian Domination . London: William Blackwood and Sons, 220 . o. (1856)  
  6. ↑ Lindsay, Ivan. The History of Loot and Stolen Art: from Antiquity until the Present Day . Unicorn Press Ltd (2013). ISBN 978-1906509217  
  7. ↑ Waldstein (1883. junius 14.). ? Views of Athens in the Year 1687 ”. The Journal of Hellenic Studies 4 , 86?89. o. DOI : 10.2307/623357 . ISSN 0075-4269 .  
  8. ↑ Palagia, Olga. The Pediments of the Parthenon . Brill Academic Publishers; 2nd ed. edition, 10. o. (1998). ISBN 978-9004111981  
  9. ↑ Encyclopædia Britannica, Athens, The Acropolis , 6/20, o. 2008, O.Ed.

Forditas [ szerkesztes ]

Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Francesco Morosini cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]


A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Francesco_Morosini&oldid=25238977 ”