A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
| Finn polgarhaboru
|
| Els? vilaghaboru
|
 |
| A lerombolt
Tampere
varosa, mint a pusztitas egyik szomoru mementoja
|
| Datum
| 1918
.
januar 27.
?
majus 15.
|
| Helyszin
| Finnorszag
|
| Harcolo felek
|
| Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
|
| ?vorosok” (punaiset)
| ?feherek” (valkoiset)
|
|
| Hader?k
|
| Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
|
| 65 000 ? 80 000 f?
| kb. 75 000 f?
|
|
| Vesztesegek
|
| Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
|
|
 |
1918. februar elejen:
?feherek” (valkoiset)"
?vorosok” (punaiset)
A
finn polgarhaboru
az
els? vilaghaboru
okozta nemzeti es tarsadalmi z?rzavar resze volt
Finnorszagban
. A haborut
1918
.
januar 27.
es
1918
.
majus 15.
kozott vivtak a ?vorosok” (punaiset), akiket a finn nepi kuldottseg vezetett (es a finn szocialdemokratak ellen?rzese alatt alltak), valamint a ?feherek” (valkoiset), akiket a
vaasai
szenatus vezetett (es a finn szenatust kepviseltek amelyet polgari partok alkottak). A vorosok a bolsevik
Oroszorszag
, mig a feherek a
Nemet Birodalom
es
sved
onkentesek katonai tamogatasat elveztek.
Az
els? vilaghaboru
veresege es a februari es oktoberi forradalmak az
Orosz Birodalom
teljes osszeomlasahoz vezettek. Az anyaorszag osszeomlasa a finn tarsadalom valsagahoz vezetett
1917
-ben. Minthogy nem volt hivatalos rend?rseg es katonasag, amely rendet tartott volna az orszagban, 1917 marciusa utan a bal- es a jobboldali er?k elkezdtek kiepiteni sajat biztonsagi csoportjaikat, ami ket fuggetlen fegyveres alakulat, a feher es a voros ?rseg kialakulasahoz vezetett. A polgarhaborut vegul a feherek nyertek meg. A polgarhaboru utan Finnorszag az orosz hegemoniabol a nemet erdekszferaba kerult. A konzervativ szenatus megprobalt monarchiat felallitani Finnorszagban, ahol nemet szarmazasu kiraly uralkodott volna, de Nemetorszag els? vilaghaborus veresege utan Finnorszag fuggetlen koztarsasagga valt.
A polgarhaboru a mai napig a legellentmondasosabb es legtobb erzelmi terhet hordozo esemenye maradt az ujkori finn tortenelemnek. Korulbelul 37 000 ember halt meg a konfliktusban, a fronton meghaltakat, a politikai terrorkampanyok aldozatait es a fogolytaborokban elhunytakat is beleszamitva. A z?rzavar elpusztitotta az orszag gazdasagat, megosztotta a politikai apparatust es magat a finn tarsadalmat is hosszu eveken at.
- Bereczki Andras: Finnorszag. In: Europai politikai rendszerek. (Osiris Kezikonyvek.) Szerk. Kardos Jozsef, Simandi Iren. Bp. 2002. 187?206.
- Dolmanyos Istvan: Finnorszag tortenete. Bp. 1972.
- Finnorszag tortenete. Szerk. Halmesvirta, Anssi. Debrecen, 2001.
- Gombos Jozsef: Finnorszag politikatortenete, 1809?1917. Szeged, 1994.
- Gombos Jozsef: A ket vilaghaboru kozotti Finnorszag politikatortenete, 1918?1939. Szeged, 1997.
- Gombos Jozsef: A finn masodik koztarsasag politikatortenete, 1944?2000. Szeged, 2001.
- Huotari, Juhani: Finnorszag. Az Europai Unio a valtozo vilagban. Valtozo vilag 46. Bp. 2001.
- Ki kicsoda Finnorszagban. Szaz hires finn elete es munkassaga. Szerk. Maticsak Sandor. Debrecen, 1999.
- Klinge, Matti: Finnorszag rovid tortenete. Nyiregyhaza, 1993.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
