A
figyelem
(attention) az emberi tapasztalasban kozponti szerepet tolt be, az
ingerek
kozotti szelektalast, az
informaciofeldolgozast
az adott helyeken, adott ingerekre iranyitja.
Atkinson
es munkatarsai (2005) megfogalmazasaban a figyelem az a kepesseg, hogy bizonyos informaciok reszleteit kiemeljuk, mig mas informaciokat ezzel egyidej?leg figyelmen kivul hagyjunk.
[1]
?Mindenki tudja mi a figyelem. A figyelem a
pszichologiai
elmelet veleje.”
[2]
?A figyelem szerves resze az eszlelesr?l, tanulasrol,
emlekezetr?l
,
gondolkodasrol
, azaz a megismeresi folyamatokrol szolo tudasunknak, de nem maradhat ki a motivacio es az
erzelmek
targyalasabol sem.”
[3]
Kapacitas problema
[
szerkesztes
]
Kornyezetunk hatalmas informacioaradattal bombazza
erzekszerveinket
minden pillanatban. Az informacioval elarasztott ember barmilyen feladaton is dolgozik, a bejov? informacio legnagyobb resze lenyegtelen. Az eszlel?rendszernek es az
agynak
rendelkeznie kell valamilyen modszerrel, hogy a bejov? informaciot megsz?rje, es a szukseges dolgokat megtartsa, hiszen sokkal tobb a minket er? inger, mint amennyi kapacitassal rendelkezunk ezek feldolgozasara. Hogy az ingerek sokasagabol mit eszlelunk, azt a figyelem hatarozza meg.
A fogyasztott taplalek min?sege befolyasolhatja, hogy ki mennyi ideig kepes figyelni
[4]
A figyelem teruletei az agyban
[
szerkesztes
]
A figyelmi halozat jobb feltekei dominanciat mutat. A figyelem
neuronhalozatanak
strukturai:
- Prefrontalis lebeny; Br.8 es kornyekenek asszociacios teruletei (vizualis kovetes)
- Eluls? cingularis kereg (vizualis szelekcio)
- Hatso parietalis es parietooccipitalis terulet (vizualis es
teri
figyelem, szelekcio)
- Pulvinar (iranyitott es tartos figyelem szervezese)
Figyelmi folyamatok
[
szerkesztes
]
A figyelmi folyamatok ket nagy terulete
[
szerkesztes
]
- Bottom-up: Alulrol felfele iranyulo folyamatoknal az
informacio
a periferiarol (a receptoroktol) a magasabb szintek (az
agy
) fele aramlik, ezt adatvezerelt feldolgozasnak hivjak. Az
inger
fizikai
jellemz?i hatarozzak meg a kialakult aktivitast, majd ezutan lep a
tudas
a szinre, ezt a folyamatot teruletfuggetlen figyelemnek is nevezik.
- Top-down: Felulr?l lefele iranyul a tudas eszlelesre kifejtett hatasa, tehat a fentr?l le folyamat tudas-vezerelt. Ezt a folyamatot hivjak teruletspecifikus figyelemnek is.
A top-down folyamatok jellemz?en negyfele modon fejtik ki hatasukat:
a) A tudas el?segiti az
osztalyozast
. Tudasunk segitsegevel korabbi tapasztalatainkhoz kotjuk a
targyakat
esemenyeket, igy kategorizalunk. ?Korabban latott targy” kategoriaja a felismeres reszet kepezi.
b) A tudas ellen?rzese ala vonja a figyelmet. A figyelem egyes ingereket hatekonyabba tesz, mig masokat akar meg is szuntethet.
c) A tudas segit a szenzoros informacio megszerzeseben. A top-down folyamatok iranyitjak a szenzoros bemenetek megszerzeset, azaz az els? esemeny iranyitja az azt kovet? eszlelesi folyamatokat. (Peldaul amikor megerezzuk kedvesunk parfumillatat egy zsufolt utcan, alaposabban szetnezunk, keresni kezdjuk az ismer?s alakot.)
d) A tudas
kontextust
biztosit a szenzoros informacionak, hozzatehet, illetve kiegeszitheti azt. Az ertelmezes a kontextustol fugg. ?…a szerelmes, elvakulvan a szerelemt?l, barkit, ki valamennyire is hasonlo, kedvesenek hiszi…”
[5]
A figyelmi folyamatok mindket alkotoelemenek osszehangolt m?kodesere szukseg van ahhoz, hogy fenntartsuk a hatekony detekciot, fokuszalasi kepesseget,
koncentracio
optimalis terjedelmet, az ingersz?rest, es a folyamatban lev?
kognitiv
feldolgozast.
A figyelemre iranyulo korai kiserletek
[
szerkesztes
]
1871-ben vizsgalta Jevons egy egyszer? kiserlettel a figyelem terjedelmet. Egy marek
babot
dobott a talcara, es megprobalta egyetlen pillantassal megallapitani a babszemek szamat. Ezt a kiserletet megismetelte nehanyszor es minden alkalommal feljegyzest keszitett arrol, hany szem babot velt felfedezni, es hany szem bab volt valojaban a talcan. Ha a babszemek szama 8-9-nel tobb volt, akkor hibazni kezdett. Ebb?l a kiserletb?l arra lehet kovetkeztetni, hogy a figyelmunkkel egy adott pillanatban kb. 7+-2 targyat tudunk befogni. Ez a szam megegyezik a rovid tavu memoria kapacitasaval.
John R. Stroop, amerikai pszichologus 1935-ben irta le a figyelem megosztottsagara vonatkozo kiserletet. Egy
szot
elolvasva el?bb annak jelenteset fogjuk fel - ezt a m?veletet az
agy
“automatikusan“ vegzi, majd a szo szinenek kimondasa a jelentest “felulirja“. Agyunkban
interferencia
lep fel a ketfele feladat elvegzese kozben: ahol a nev jelentese es
szine
megegyezik, segiti a szin kimondasat, ahol kulonboznek egymastol ott a reakcioid? megn?. Forditott esetben, amikor a szo jelenteset (akar egy szinnevet, vagy mast) kell kimondani, nem pedig a szo szinet, nem lep fel a kesleltetes jelensege.
A figyelem multimodalitasa. Cherry tudomanyos munkajanak bemutatasara egy
koktelparti
kit?n? szinter: ugyanis mindenki egyszerre beszel, egyszerre erik el a beszedhangok a
fulunket
, megis kepesek vagyunk pusztan mentalis eszkozokkel kivalasztani a szamunkra fontos uzenetet.
A figyelem jellemz?i
[
szerkesztes
]
A figyelem terjedelme
[
szerkesztes
]
Jevons 1871-ben elvegzett kiserlete alapjan arra kovetkeztethetunk, hogy figyelmunkkel egy adott pillanatban 7+2 targyat tudunk befogni. Ez a szam megegyezik a fonologiai hurok (verbalis munkamemoria) kapacitasaval, a teri vizualis vazlattomb egyszerre 4 mozgo targyat tud kovetni.
A figyelem tartossaga: azt mutatja meg, hogy mennyi ideig vagyunk kepesek figyelmunket rairanyitani egy targyra. A figyelem e jellemz?jet szamos tenyez? befolyasolja: mennyire monoton ingerre kell figyelnunk, erdekl?desunk, arousal szintunk, stb. Ez egyertelm?en mutatja, hogy nagyon nagy egyeni elteresekkel talalkozhatunk, a figyelem tartossagat illet?en.
A figyelem megosztottsaga: azt jelzi, hogy egyszerre hany dologra tudunk parhuzamosan figyelni. Mindig egy adott figyelmi kapacitassal rendelkezunk, mely fugg peldaul az aktualis allapotunktol is.
A John R. Stroop fentebb emlitett 1935-ben vegzett kiserlete azert nehez, mert mikozben figyelmunket az egyik szempontra a szinre osszpontositjuk, a masik fontos szempont a szavak jelentese is figyelmunket ?ostromolja”, gatolva a szinmegnevezest.
[6]
A figyelem atvitele
[
szerkesztes
]
Azt fejezi ki, hogyan tudjuk figyelmunket egyik dologrol egy masik dologra atiranyitani. A figyelem atvitele lehet szandekos es spontan. Spontan figyelem atvitelr?l beszelunk peldaul, ha egy szinhazi darab megtekintese kozben, a karzatrol lelokik a m?sorfuzetet a foldszinten ul?k koze, hiszen ilyenkor szinte mindenki atviszi figyelmet az el?adas cselekmenyer?l, a zaj forrasara. Sokkal nehezebb atiranyitani figyelmunket a szamunkra erdekes dolgokrol mas, kevesbe erdekes temakra.
A figyelem fajtai az er?feszites es a tudatos rairanyultsag alapjan
[
szerkesztes
]
Szandekos (akaratlagos) figyelem eseteben a figyelmi tevekenyseg tudatos mentalis er?feszitest igenyel. Szandekos figyelmunk taplalkozhat feladattudatbol, erdekl?desb?l is.
Spontan (akaratlan) figyelemr?l akkor beszelunk, amikor figyelmunk onkentelenul egy ingerre iranyul. Onkentelen figyelmet valtanak ki a szokatlan vagy szokatlanul er?s ingerek, mozgo targyak.
Automatikus figyelem
[
szerkesztes
]
Az automatikus figyelem nem igenyel tudatos odafordulast es er?feszitest sem. Gyakorlas reven alakul ki. Az automatikus figyelem lehet?ve teszi, hogy figyelmunket megosszuk es egyidej?leg mas parhuzamosan folyo tevekenyseget is nyomon kovessunk.
A figyelemnek az a formaja, amely hosszu ideig fennallo nagy mertek? mentalis er?feszitest igenyel. Ilyen figyelemre van szuksegunk peldaul egy adott problemakor feltarasahoz, megertesehez. A kitarto figyelmet befolyasoljak motivacioink, elvarasaink, erdekl?desunk, el?zetes ismereteink es tapasztalataink egyarant.
Szelektiv figyelem, korai es kes?i eszleles
[
szerkesztes
]
A
figyelem
az eszleles intenziv, koncentralt formaja, amely kovetkezteben bizonyos ingerek el?terbe kerulnek a tobbivel szemben, valamennyi psziches m?kodesunk velejaroja; egy olyan szelektiv folyamat, amely bizonyos
ingerek
hatekonysagat feler?siti, masoket pedig csokkenti. A szelektiv figyelem szigoruan korai sz?resi modellje szerint a
vilag
nem figyelt vonatkozasai nem leteznek szamunkra. A kes?i szelekcio elmelete szerint viszont a nem figyelt ingerek is hatassal vannak rank. Kerdes, hogy ezek milyen modon, milyen korulmenyek kozott, es mennyi ideig jelentkezhetnek. A kiserleti figyelemkutatas f?leg a figyelem terjedelmevel, ingadozasaval, atallithatosagaval es tipusaival foglalkozik.
[7]
Szelektiv figyelem (Selective attention)
[
szerkesztes
]
Informaciofeldolgozasi
kapacitasunk veges, nem tudunk minden ingert azonos sullyal feldolgozni. Mivel szamtalan inger eri egyszerre szervezetunket es
erzekszerveinket
, a tulterheles ? es a fontos informaciok elvesztesenek - elkerulese erdekeben valasztanunk kell kozuluk. A
kapacitasert
verseng? ingerek kozul azok reszesulnek el?nyben, amelyek a pillanatnyi helyzet szempontjabol lenyegesek. Ez egy torzitott versenyt eredmenyez.
[8]
Eszlel?rendszerunk ? bizonyos bonyolultsagi fokon belul - automatikusan valasztja szet a fontos ingereket a nem relevansaktol. Ezt a korlatozo
mechanizmust
a feldolgozas ?uvegnyakanak” szoktak nevezni. Minden esetben, amikor parhuzamosan tobb olyan esemeny zajlik, amelyek egymast kizaro valaszt kivannak, figyelmi folyamatok hatarozzak meg az
eszlelest
, es ilyenkor kozvetlenul a tevekenysegre hatnak.
A korai es kes?i feldolgozas elmelete
[
szerkesztes
]
Vajon semmit sem fogunk fel azokbol az ingerekb?l, amelyeket nem figyelunk? Milyen melyen hatolnak be a figyelmi folyamatok az informaciofeldolgozas folyamataiba? Ez a kerdes a figyelem kutatasanak orokzold temaja. A korai es kes?i sz?res vizsgalatara szamos modellhelyzetet dolgoztak ki.
Korai sz?resi modell (Early selection)
[
szerkesztes
]
A dichotikus
hallasi
kiserletben a kiserleti szemely
fuleire
fulhallgatot helyeznek, melyen keresztul a ket fulebe kulonboz? ingereket adtak egy id?ben. Cherry (1953) kiserleteben a ket inger ket kulonboz? szoveg volt. Az egyik figyelese es folyamatos visszamondasa volt a feladat, es az erdekelte a kutatot, hogy a nem figyelt szovegb?l, mit vesz eszre a vizsgalt szemely. Ezt shadowing (
visszhangzasi
) technikanak nevezzuk. (Ezzel biztositottak a figyelem folyamatos fenntartasat.) A kiserletek eredmenyekepp kiderult, hogy a nem figyelt szovegb?l szinte semmit nem vettek eszre (maximum annyit, hogy ferfi vagy n?i hang hallatszik-e), altalaban azt sem, amikor masik nyelvre valtottak vagy visszafele jatszottak le a szoveget.
Broadbent (1958) a megosztott emlekezeti terjedelmet elemz? vizsgalataban mindket fulbe erkez? ingerekre figyelniuk kellett a kiserleti szemelyeknek. Az ingerek
szamparok
voltak, melyeknek egyik tagja a jobb, masik a bal fulbe erkezett, es a sorozat utan tetsz?leges sorrendben kellett visszamondani ?ket. A kiserleti szemelyek ? a szamparok sorban torten? visszamondasa helyett - el?szor az egyik, majd a masik fulbe erkez? ingereket mondtak vissza, de lenyegesen kevesebb szamot tudtak visszamondani arrol az oldalrol, melynek ingereit kes?bb kezdik visszamondani. Broadbent ebb?l arra kovetkeztetett, hogy a figyelmi szelekcio sz?r?kent m?kodik, melyen a figyelt ingerek fennakadnak, de a nem figyeltek sem vesznek el azonnal, hanem ideiglenesen meg?rz?dnek agyunk tarolorendszereben (?puffer-emlekezet”), ahonnan egy rovid ideig el? lehet hivni ?ket. Mivel ez a sz?r? az informaciofeldolgozas korai, az input feldolgozasa el?tti szakaszban m?kodik, Broadbent elmeletet a szelektiv figyelem korai sz?resi modelljenek nevezik.
Ez a modell azonban szamos kiserleti tenyre nem ad valaszt. A visszhangzasi kiserlet reszt vev?i peldaul gyakran eszreveszik, ha a sajat nevuket halljak a nem figyelt szovegben. Ezt sajatnev-hatasnak nevezzuk.
[9]
Amikor Grey es Wedderburn (1960) ertelmes szavakat alkoto
szotagparokat
adott a kiserleti szemelyek ket kulonboz? fulebe, a beszamolo nem fulek szerint tortent, hanem a szotagok osszerakasakor az azokbol alkotott ertelmes szavakat mondtak vissza. Az
eszlelesbe
beavatkozott tehat a szavak
jelentese
, es a nem figyelt ingerek is betornek a korlatozott kapacitasu rendszerbe. Ez arra utal, hogy valamilyen feldolgozas megiscsak m?kodik meg a szelekcio el?tt. A jelentes meghatarozo szerepet Treisman vizsgalatai is alatamasztottak.
Treisman egyik visszhangzasi kiserleteben (1964) a ket kulonboz? fulbe erkez? ket kulonboz? szoveg a hallgatas egy pontjan megcserel?dott, majd vissza. Sokan a tartalom alapjan folytattak a szoveget, vagyis fulet valtottak. Amikor rajottek a hibara, visszatertek az eredetileg figyelend? fulhoz.
Egy masik kiserleteben a resztvev?k ugyanezt a szoveget hallottak mindket fulukben, de az egyik a masikhoz kepest kesleltetessel indult, mint a
kanon
. Eredmenyei szerint csak akkor lehet eszrevenni azt, hogy a ket szoveg hasonlo, ha a kesleltetes egy bizonyos kritikus
id?tartamon
belul marad. Raadasul, ha a nem figyelt fulbe erkez? szoveg jon el?bb, a kritikus id?tartam lenyegesen rovidebb ? a nem figyelt informaciot tehat gyorsan elfelejtjuk.
Ezek alapjan a szelekcio soran a figyelt informaciok feldolgozasa intenzivebb, mint a nem figyelteke ? azaz a korai szelekcio valojaban csak csillapitas es nem sz?res.
Kes?i sz?resi modell (Late selection)
[
szerkesztes
]
Felvet?dott azonban, hogy a nem figyelt ingerekr?l is kialakul a jelentes, ugy, hogy ennek nem vagyunk tudataban, tehat nem is tudunk rola beszamolni. A kes?i szelekcios elmelet Deutsch es Deutsch (1963), illetve Norman (1968) nevehez kot?dik.
Lewis (1970) ? dichotikus kiserleteben ? a nem figyelt fulbe id?nkent a figyelt
szoveggel
kapcsolatban allo jelentes? szavakat adott. Ezeknel a figyelt szoveg visszamondasa lelassult.
McKay (1973) eredmenyei szerint a nem figyelt fulbe adott szavak jelentese befolyasolta a figyelt fulbe adott ketertelm? mondatok jelentesenek ertelmezeset. Newstead es Dennis (1979) kiserleteben nem mutatkozott a McKay altal leirt hatas, amikor a nem figyelt fulbe a kritikus szavak nem egyenkent, hanem mondatok reszekent jelent meg.
Corteen es Wood (1972)
aramutessel
tarsitott egyes szavakat, ezaltal a szavak ? mint veszelyre figyelmeztet? ingerek - a
b?r
elektromos
vezetesenek fokozodasat valtottak ki ? ez a valasz akkor is megjelent, ha a szavak nem a figyelt fulbe erkeztek. Dawson es Schell (1982) eredmenyei szerint dichotikus helyzetben a figyelem id?r?l id?re atkapcsol a nem figyelt ingerekre, a b?rvezeteses valasz csak akkor jelent meg, amikor a kritikus szavak epp ezekre a szakaszokra estek.
A korai es kes?i sz?res kozott a hagyomanyos kiserletezes nem tudott donteni, a ket lehet?seg kozotti valasztas hosszu kutatassorozatot inditott el. A tovabblepest azok a vizsgalatok jelentettek, melyekben azt vizsgaltak, milyen feltetelek mellett es milyen melyen szolhatnak bele az
erzekelesi
-eszlelesi folyamatokba a felulr?l lefele hato (modellvezerelt) folyamatok, azonos szelekcios elvek ervenyesulnek-e a
latas
es a
hallas
eseteben, es milyen mechanizmusok biztositjak a szelekcio tipusait.
- Atkinson, R.C., Hilgard, E.R., Smith, E.E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B.L., & Loftus, G.R. (2005). Pszichologia. Osiris, Budapest
- Czigler, I. (2005) A figyelem pszichologiaja. Osiris, Budapest
- Markus, A.,(2006). Neurologia. Akademiai, Budapest
- Pinker, S.,(2002). Hogyan m?kodik az elme. Osiris, Budapest
- Sekuler, B.,&Blake R.,(2004). Eszleles. Osiris, Budapest
- Atkinson, R. (2003) Pszichologia. Osiris, Budapest
- Csepe V., Gy?ri M. & Rago A. (2007) Altalanos pszichologia I. Eszleles es figyelem. Osiris, Budapest