A figyelem (attention) az emberi tapasztalasban kozponti szerepet tolt be, az ingerek kozotti szelektalast, az informaciofeldolgozast az adott helyeken, adott ingerekre iranyitja. Atkinson es munkatarsai (2005) megfogalmazasaban a figyelem az a kepesseg, hogy bizonyos informaciok reszleteit kiemeljuk, mig mas informaciokat ezzel egyidej?leg figyelmen kivul hagyjunk. ^[1]

?Mindenki tudja mi a figyelem. A figyelem a pszichologiai elmelet veleje.” ^[2] ?A figyelem szerves resze az eszlelesr?l, tanulasrol, emlekezetr?l , gondolkodasrol , azaz a megismeresi folyamatokrol szolo tudasunknak, de nem maradhat ki a motivacio es az erzelmek targyalasabol sem.” ^[3]

Kapacitas problema [ szerkesztes ]

Kornyezetunk hatalmas informacioaradattal bombazza erzekszerveinket minden pillanatban. Az informacioval elarasztott ember barmilyen feladaton is dolgozik, a bejov? informacio legnagyobb resze lenyegtelen. Az eszlel?rendszernek es az agynak rendelkeznie kell valamilyen modszerrel, hogy a bejov? informaciot megsz?rje, es a szukseges dolgokat megtartsa, hiszen sokkal tobb a minket er? inger, mint amennyi kapacitassal rendelkezunk ezek feldolgozasara. Hogy az ingerek sokasagabol mit eszlelunk, azt a figyelem hatarozza meg. A fogyasztott taplalek min?sege befolyasolhatja, hogy ki mennyi ideig kepes figyelni ^[4]

A figyelem teruletei az agyban [ szerkesztes ]

A figyelmi halozat jobb feltekei dominanciat mutat. A figyelem neuronhalozatanak strukturai:

1. Prefrontalis lebeny; Br.8 es kornyekenek asszociacios teruletei (vizualis kovetes)
2. Eluls? cingularis kereg (vizualis szelekcio)
3. Hatso parietalis es parietooccipitalis terulet (vizualis es teri figyelem, szelekcio)
4. Pulvinar (iranyitott es tartos figyelem szervezese)

Figyelmi folyamatok [ szerkesztes ]

A figyelmi folyamatok ket nagy terulete [ szerkesztes ]

1. Bottom-up: Alulrol felfele iranyulo folyamatoknal az informacio a periferiarol (a receptoroktol) a magasabb szintek (az agy ) fele aramlik, ezt adatvezerelt feldolgozasnak hivjak. Az inger fizikai jellemz?i hatarozzak meg a kialakult aktivitast, majd ezutan lep a tudas a szinre, ezt a folyamatot teruletfuggetlen figyelemnek is nevezik.

1. Top-down: Felulr?l lefele iranyul a tudas eszlelesre kifejtett hatasa, tehat a fentr?l le folyamat tudas-vezerelt. Ezt a folyamatot hivjak teruletspecifikus figyelemnek is.

A top-down folyamatok jellemz?en negyfele modon fejtik ki hatasukat:

a) A tudas el?segiti az osztalyozast . Tudasunk segitsegevel korabbi tapasztalatainkhoz kotjuk a targyakat esemenyeket, igy kategorizalunk. ?Korabban latott targy” kategoriaja a felismeres reszet kepezi.

b) A tudas ellen?rzese ala vonja a figyelmet. A figyelem egyes ingereket hatekonyabba tesz, mig masokat akar meg is szuntethet.

c) A tudas segit a szenzoros informacio megszerzeseben. A top-down folyamatok iranyitjak a szenzoros bemenetek megszerzeset, azaz az els? esemeny iranyitja az azt kovet? eszlelesi folyamatokat. (Peldaul amikor megerezzuk kedvesunk parfumillatat egy zsufolt utcan, alaposabban szetnezunk, keresni kezdjuk az ismer?s alakot.)

d) A tudas kontextust biztosit a szenzoros informacionak, hozzatehet, illetve kiegeszitheti azt. Az ertelmezes a kontextustol fugg. ?…a szerelmes, elvakulvan a szerelemt?l, barkit, ki valamennyire is hasonlo, kedvesenek hiszi…” ^[5]

A figyelmi folyamatok mindket alkotoelemenek osszehangolt m?kodesere szukseg van ahhoz, hogy fenntartsuk a hatekony detekciot, fokuszalasi kepesseget, koncentracio optimalis terjedelmet, az ingersz?rest, es a folyamatban lev? kognitiv feldolgozast.

A figyelemre iranyulo korai kiserletek [ szerkesztes ]

1871 [ szerkesztes ]

1871-ben vizsgalta Jevons egy egyszer? kiserlettel a figyelem terjedelmet. Egy marek babot dobott a talcara, es megprobalta egyetlen pillantassal megallapitani a babszemek szamat. Ezt a kiserletet megismetelte nehanyszor es minden alkalommal feljegyzest keszitett arrol, hany szem babot velt felfedezni, es hany szem bab volt valojaban a talcan. Ha a babszemek szama 8-9-nel tobb volt, akkor hibazni kezdett. Ebb?l a kiserletb?l arra lehet kovetkeztetni, hogy a figyelmunkkel egy adott pillanatban kb. 7+-2 targyat tudunk befogni. Ez a szam megegyezik a rovid tavu memoria kapacitasaval.

1935 [ szerkesztes ]

John R. Stroop, amerikai pszichologus 1935-ben irta le a figyelem megosztottsagara vonatkozo kiserletet. Egy szot elolvasva el?bb annak jelenteset fogjuk fel - ezt a m?veletet az agy “automatikusan“ vegzi, majd a szo szinenek kimondasa a jelentest “felulirja“. Agyunkban interferencia lep fel a ketfele feladat elvegzese kozben: ahol a nev jelentese es szine megegyezik, segiti a szin kimondasat, ahol kulonboznek egymastol ott a reakcioid? megn?. Forditott esetben, amikor a szo jelenteset (akar egy szinnevet, vagy mast) kell kimondani, nem pedig a szo szinet, nem lep fel a kesleltetes jelensege.

1953 [ szerkesztes ]

A figyelem multimodalitasa. Cherry tudomanyos munkajanak bemutatasara egy koktelparti kit?n? szinter: ugyanis mindenki egyszerre beszel, egyszerre erik el a beszedhangok a fulunket , megis kepesek vagyunk pusztan mentalis eszkozokkel kivalasztani a szamunkra fontos uzenetet.

A figyelem jellemz?i [ szerkesztes ]

A figyelem terjedelme [ szerkesztes ]

Jevons 1871-ben elvegzett kiserlete alapjan arra kovetkeztethetunk, hogy figyelmunkkel egy adott pillanatban 7+2 targyat tudunk befogni. Ez a szam megegyezik a fonologiai hurok (verbalis munkamemoria) kapacitasaval, a teri vizualis vazlattomb egyszerre 4 mozgo targyat tud kovetni.

A figyelem tartossaga: azt mutatja meg, hogy mennyi ideig vagyunk kepesek figyelmunket rairanyitani egy targyra. A figyelem e jellemz?jet szamos tenyez? befolyasolja: mennyire monoton ingerre kell figyelnunk, erdekl?desunk, arousal szintunk, stb. Ez egyertelm?en mutatja, hogy nagyon nagy egyeni elteresekkel talalkozhatunk, a figyelem tartossagat illet?en. A figyelem megosztottsaga: azt jelzi, hogy egyszerre hany dologra tudunk parhuzamosan figyelni. Mindig egy adott figyelmi kapacitassal rendelkezunk, mely fugg peldaul az aktualis allapotunktol is.

A John R. Stroop fentebb emlitett 1935-ben vegzett kiserlete azert nehez, mert mikozben figyelmunket az egyik szempontra a szinre osszpontositjuk, a masik fontos szempont a szavak jelentese is figyelmunket ?ostromolja”, gatolva a szinmegnevezest. ^[6]

A figyelem atvitele [ szerkesztes ]

Azt fejezi ki, hogyan tudjuk figyelmunket egyik dologrol egy masik dologra atiranyitani. A figyelem atvitele lehet szandekos es spontan. Spontan figyelem atvitelr?l beszelunk peldaul, ha egy szinhazi darab megtekintese kozben, a karzatrol lelokik a m?sorfuzetet a foldszinten ul?k koze, hiszen ilyenkor szinte mindenki atviszi figyelmet az el?adas cselekmenyer?l, a zaj forrasara. Sokkal nehezebb atiranyitani figyelmunket a szamunkra erdekes dolgokrol mas, kevesbe erdekes temakra.

A figyelem fajtai az er?feszites es a tudatos rairanyultsag alapjan [ szerkesztes ]

Szandekos (akaratlagos) figyelem eseteben a figyelmi tevekenyseg tudatos mentalis er?feszitest igenyel. Szandekos figyelmunk taplalkozhat feladattudatbol, erdekl?desb?l is. Spontan (akaratlan) figyelemr?l akkor beszelunk, amikor figyelmunk onkentelenul egy ingerre iranyul. Onkentelen figyelmet valtanak ki a szokatlan vagy szokatlanul er?s ingerek, mozgo targyak.

Automatikus figyelem [ szerkesztes ]

Az automatikus figyelem nem igenyel tudatos odafordulast es er?feszitest sem. Gyakorlas reven alakul ki. Az automatikus figyelem lehet?ve teszi, hogy figyelmunket megosszuk es egyidej?leg mas parhuzamosan folyo tevekenyseget is nyomon kovessunk.

Kitarto figyelem [ szerkesztes ]

A figyelemnek az a formaja, amely hosszu ideig fennallo nagy mertek? mentalis er?feszitest igenyel. Ilyen figyelemre van szuksegunk peldaul egy adott problemakor feltarasahoz, megertesehez. A kitarto figyelmet befolyasoljak motivacioink, elvarasaink, erdekl?desunk, el?zetes ismereteink es tapasztalataink egyarant.

Szelektiv figyelem, korai es kes?i eszleles [ szerkesztes ]

A figyelem az eszleles intenziv, koncentralt formaja, amely kovetkezteben bizonyos ingerek el?terbe kerulnek a tobbivel szemben, valamennyi psziches m?kodesunk velejaroja; egy olyan szelektiv folyamat, amely bizonyos ingerek hatekonysagat feler?siti, masoket pedig csokkenti. A szelektiv figyelem szigoruan korai sz?resi modellje szerint a vilag nem figyelt vonatkozasai nem leteznek szamunkra. A kes?i szelekcio elmelete szerint viszont a nem figyelt ingerek is hatassal vannak rank. Kerdes, hogy ezek milyen modon, milyen korulmenyek kozott, es mennyi ideig jelentkezhetnek. A kiserleti figyelemkutatas f?leg a figyelem terjedelmevel, ingadozasaval, atallithatosagaval es tipusaival foglalkozik. ^[7]

Szelektiv figyelem (Selective attention) [ szerkesztes ]

Informaciofeldolgozasi kapacitasunk veges, nem tudunk minden ingert azonos sullyal feldolgozni. Mivel szamtalan inger eri egyszerre szervezetunket es erzekszerveinket , a tulterheles ? es a fontos informaciok elvesztesenek - elkerulese erdekeben valasztanunk kell kozuluk. A kapacitasert verseng? ingerek kozul azok reszesulnek el?nyben, amelyek a pillanatnyi helyzet szempontjabol lenyegesek. Ez egy torzitott versenyt eredmenyez. ^[8] Eszlel?rendszerunk ? bizonyos bonyolultsagi fokon belul - automatikusan valasztja szet a fontos ingereket a nem relevansaktol. Ezt a korlatozo mechanizmust a feldolgozas ?uvegnyakanak” szoktak nevezni. Minden esetben, amikor parhuzamosan tobb olyan esemeny zajlik, amelyek egymast kizaro valaszt kivannak, figyelmi folyamatok hatarozzak meg az eszlelest , es ilyenkor kozvetlenul a tevekenysegre hatnak.

A korai es kes?i feldolgozas elmelete [ szerkesztes ]

Vajon semmit sem fogunk fel azokbol az ingerekb?l, amelyeket nem figyelunk? Milyen melyen hatolnak be a figyelmi folyamatok az informaciofeldolgozas folyamataiba? Ez a kerdes a figyelem kutatasanak orokzold temaja. A korai es kes?i sz?res vizsgalatara szamos modellhelyzetet dolgoztak ki.

Korai sz?resi modell (Early selection) [ szerkesztes ]

A dichotikus hallasi kiserletben a kiserleti szemely fuleire fulhallgatot helyeznek, melyen keresztul a ket fulebe kulonboz? ingereket adtak egy id?ben. Cherry (1953) kiserleteben a ket inger ket kulonboz? szoveg volt. Az egyik figyelese es folyamatos visszamondasa volt a feladat, es az erdekelte a kutatot, hogy a nem figyelt szovegb?l, mit vesz eszre a vizsgalt szemely. Ezt shadowing ( visszhangzasi ) technikanak nevezzuk. (Ezzel biztositottak a figyelem folyamatos fenntartasat.) A kiserletek eredmenyekepp kiderult, hogy a nem figyelt szovegb?l szinte semmit nem vettek eszre (maximum annyit, hogy ferfi vagy n?i hang hallatszik-e), altalaban azt sem, amikor masik nyelvre valtottak vagy visszafele jatszottak le a szoveget.

Broadbent (1958) a megosztott emlekezeti terjedelmet elemz? vizsgalataban mindket fulbe erkez? ingerekre figyelniuk kellett a kiserleti szemelyeknek. Az ingerek szamparok voltak, melyeknek egyik tagja a jobb, masik a bal fulbe erkezett, es a sorozat utan tetsz?leges sorrendben kellett visszamondani ?ket. A kiserleti szemelyek ? a szamparok sorban torten? visszamondasa helyett - el?szor az egyik, majd a masik fulbe erkez? ingereket mondtak vissza, de lenyegesen kevesebb szamot tudtak visszamondani arrol az oldalrol, melynek ingereit kes?bb kezdik visszamondani. Broadbent ebb?l arra kovetkeztetett, hogy a figyelmi szelekcio sz?r?kent m?kodik, melyen a figyelt ingerek fennakadnak, de a nem figyeltek sem vesznek el azonnal, hanem ideiglenesen meg?rz?dnek agyunk tarolorendszereben (?puffer-emlekezet”), ahonnan egy rovid ideig el? lehet hivni ?ket. Mivel ez a sz?r? az informaciofeldolgozas korai, az input feldolgozasa el?tti szakaszban m?kodik, Broadbent elmeletet a szelektiv figyelem korai sz?resi modelljenek nevezik. Ez a modell azonban szamos kiserleti tenyre nem ad valaszt. A visszhangzasi kiserlet reszt vev?i peldaul gyakran eszreveszik, ha a sajat nevuket halljak a nem figyelt szovegben. Ezt sajatnev-hatasnak nevezzuk. ^[9]

Amikor Grey es Wedderburn (1960) ertelmes szavakat alkoto szotagparokat adott a kiserleti szemelyek ket kulonboz? fulebe, a beszamolo nem fulek szerint tortent, hanem a szotagok osszerakasakor az azokbol alkotott ertelmes szavakat mondtak vissza. Az eszlelesbe beavatkozott tehat a szavak jelentese , es a nem figyelt ingerek is betornek a korlatozott kapacitasu rendszerbe. Ez arra utal, hogy valamilyen feldolgozas megiscsak m?kodik meg a szelekcio el?tt. A jelentes meghatarozo szerepet Treisman vizsgalatai is alatamasztottak. Treisman egyik visszhangzasi kiserleteben (1964) a ket kulonboz? fulbe erkez? ket kulonboz? szoveg a hallgatas egy pontjan megcserel?dott, majd vissza. Sokan a tartalom alapjan folytattak a szoveget, vagyis fulet valtottak. Amikor rajottek a hibara, visszatertek az eredetileg figyelend? fulhoz.

Egy masik kiserleteben a resztvev?k ugyanezt a szoveget hallottak mindket fulukben, de az egyik a masikhoz kepest kesleltetessel indult, mint a kanon . Eredmenyei szerint csak akkor lehet eszrevenni azt, hogy a ket szoveg hasonlo, ha a kesleltetes egy bizonyos kritikus id?tartamon belul marad. Raadasul, ha a nem figyelt fulbe erkez? szoveg jon el?bb, a kritikus id?tartam lenyegesen rovidebb ? a nem figyelt informaciot tehat gyorsan elfelejtjuk.

Ezek alapjan a szelekcio soran a figyelt informaciok feldolgozasa intenzivebb, mint a nem figyelteke ? azaz a korai szelekcio valojaban csak csillapitas es nem sz?res.

Kes?i sz?resi modell (Late selection) [ szerkesztes ]

Felvet?dott azonban, hogy a nem figyelt ingerekr?l is kialakul a jelentes, ugy, hogy ennek nem vagyunk tudataban, tehat nem is tudunk rola beszamolni. A kes?i szelekcios elmelet Deutsch es Deutsch (1963), illetve Norman (1968) nevehez kot?dik.

Lewis (1970) ? dichotikus kiserleteben ? a nem figyelt fulbe id?nkent a figyelt szoveggel kapcsolatban allo jelentes? szavakat adott. Ezeknel a figyelt szoveg visszamondasa lelassult. McKay (1973) eredmenyei szerint a nem figyelt fulbe adott szavak jelentese befolyasolta a figyelt fulbe adott ketertelm? mondatok jelentesenek ertelmezeset. Newstead es Dennis (1979) kiserleteben nem mutatkozott a McKay altal leirt hatas, amikor a nem figyelt fulbe a kritikus szavak nem egyenkent, hanem mondatok reszekent jelent meg.

Corteen es Wood (1972) aramutessel tarsitott egyes szavakat, ezaltal a szavak ? mint veszelyre figyelmeztet? ingerek - a b?r elektromos vezetesenek fokozodasat valtottak ki ? ez a valasz akkor is megjelent, ha a szavak nem a figyelt fulbe erkeztek. Dawson es Schell (1982) eredmenyei szerint dichotikus helyzetben a figyelem id?r?l id?re atkapcsol a nem figyelt ingerekre, a b?rvezeteses valasz csak akkor jelent meg, amikor a kritikus szavak epp ezekre a szakaszokra estek.

A korai es kes?i sz?res kozott a hagyomanyos kiserletezes nem tudott donteni, a ket lehet?seg kozotti valasztas hosszu kutatassorozatot inditott el. A tovabblepest azok a vizsgalatok jelentettek, melyekben azt vizsgaltak, milyen feltetelek mellett es milyen melyen szolhatnak bele az erzekelesi -eszlelesi folyamatokba a felulr?l lefele hato (modellvezerelt) folyamatok, azonos szelekcios elvek ervenyesulnek-e a latas es a hallas eseteben, es milyen mechanizmusok biztositjak a szelekcio tipusait.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Atkinson, R.C., Hilgard, E.R., Smith, E.E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B.L., & Loftus, G.R. (2005). Pszichologia. Osiris, Budapest
• Czigler, I. (2005) A figyelem pszichologiaja. Osiris, Budapest
• Markus, A.,(2006). Neurologia. Akademiai, Budapest
• Pinker, S.,(2002). Hogyan m?kodik az elme. Osiris, Budapest
• Sekuler, B.,&Blake R.,(2004). Eszleles. Osiris, Budapest
• Atkinson, R. (2003) Pszichologia. Osiris, Budapest
• Csepe V., Gy?ri M. & Rago A. (2007) Altalanos pszichologia I. Eszleles es figyelem. Osiris, Budapest