한국   대만   중국   일본 
Felix Bloch ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Felix Bloch

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Felix Bloch
Eletrajzi adatok
Szuletett 1905 . oktober 23.
Zurich
Elhunyt 1983 . szeptember 10. (77 evesen)
Zurich
Ismeretes mint
Hazastars Clara Gertrud Leonore Misch
Gyermekek Ruth H. Bloch
Iskolai
Iskolai
Fels?oktatasi
intezmeny 		ETH Zurich
Lipcsei Egyetem
Palyafutasa
Szakterulet fizika
Munkahelyek
Stanford Egyetem elmeleti fizika professzora (1934)
Los Alamos National Laboratory kutato
Mas munkahelyek CERN (igazgato, 1954?1955)
Jelent?s munkai NMR , Bloch fal , Bloch gomb , Bloch-tetel , Bloch egyenlet , Bethe-Bloch formula
Szakmai kituntetesek
Fizikai Nobel-dij (1952)
A Wikimedia Commons tartalmaz Felix Bloch temaju mediaallomanyokat.

Felix Bloch ( 1905 . oktober 23. ? 1983 . szeptember 10. ) svajci fizikus, aki kivandorlasa utan f?kent az Amerikai Egyesult Allamokban dolgozott. 1952-ben Edward Mills Purcellel megosztott fizikai Nobel-dijat kapott a magneses magrezonancia felfedezeseert folyadekokban es szilard anyagokban.

Elete es munkassaga [ szerkesztes ]

A svajci Zurichben szuletett, a zsido szarmazasu Gustav Bloch es Agnes Mayer gyermekekent. Tanulmanyait itt kezdte, majd a Zurichi M?szaki Egyetemen folytatta. Kezdetben mernoknek tanult, de hamarosan atvaltott a fizika tanulmanyozasara. Zurichben folytatott tanulmanyai soran az ETH -ban Peter Debye es Hermann Weyl , a szomszedos Zurichi Egyetemen pedig Erwin Schrodinger el?adasain es gyakorlatain vett reszt. Ezeken az el?adasokon egyik hallgatotarsa Neumann Janos volt.

1927-ben szerzett diplomat, majd fizikai tanulmanyait a Lipcsei Egyetemen folytatta Werner Heisenberg iranyitasaval, ahol 1928-ban megszerezte doktoratusat. A tovabbiakban megmaradt az europai akademiai korokben, Zurichben Wolfgang Paulival , Koppenhagaban Niels Bohrral , Romaban Enrico Fermivel dolgozott, majd visszatert Lipcsebe, ahol magantanarkent alkalmaztak.

1933-ban, kozvetlenul Hitler hatalomra kerulese utan elhagyta Nemetorszagot, az Amerikai Egyesult Allamokba emigralt. 1934-ben a Stanford Egyetemen kezdett dolgozni, ahol ? lett az elmeleti fizika els? professzora. 1939-ben megkapta az Amerikai Egyesult Allamok allampolgarsagat.

A masodik vilaghaboru alatt a Los Alamos National Laboratoryban atomenergiaval kapcsolatos kutatasokat vegzett, majd innen visszavonult es a Harvard Egyetem radarprojektjebe kapcsolodott.

A haboru utan a nuklearis indukcio es a magneses magrezonancia kutatasara koncentralt, melyek a magnesesrezonancia-kepalkotas (MRI) alapjait kepezik. [1] 1946-ban kidolgozta a Bloch-egyenleteket , melyek az atommagok magnetizaciojanak id?beli lefolyasat irjak le. 1952-ben Edward Mills Purcell -lel egyutt megkaptak a fizikai Nobel-dijat ?uj utak es modszerek a nuklearis magneses precizios meresekben” cim? munkajukert. [2] 1954?1955 kozott egy evig a CERN els? igazgatoja volt. 1961-ben a Stanford Egyetem Max Stein professzora lett.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Shampo, M A, Kyle R A ( 1995 . Sep.). ?Felix Bloch--developer of magnetic resonance imaging”. Mayo Clin. Proc. 70 (9), 889. o. PMID 7643644 .  
  2. ↑ - Sohlman, M (Ed.) Nobel Foundation directory 2003. Vastervik, Sweden: AB CO Ekblad; 2003

Forrasok [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Felix Bloch cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felix_Bloch&oldid=26434214 ”