한국   대만   중국   일본 
Ernst Cassirer ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Ernst Cassirer

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ernst Cassirer
Szuletett

Wrocław [7]
Elhunyt 1945 . aprilis 13. (70 evesen) [1] [8] [2] [3] [4]
New York [9]
Allampolgarsaga
Hazastarsa Toni Cassirer (1902 ? 1945. aprilis 13.)
Gyermekei Heinz Cassirer
Foglalkozasa
  • filozofus
  • egyetemi oktato
  • m?veszettortenesz
Iskolai
Kituntetesei
  • honorary doctor of the University of Gothenburg
  • Kuno-Fischer-dij (1914)
Halal oka szivinfarktus
A Wikimedia Commons tartalmaz Ernst Cassirer temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg
Ernst Cassirer

Ernst Cassirer ( Breslau , 1874 . julius 28. ? New York , 1945 . aprilis 13. ) nemet filozofus , a marburgi neokantianus iskola kepvisel?je.

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Eleinte Berlinben elt es dolgozott, 1919-t?l a hamburgi egyetem filozofia professzora volt. 1933-ban zsido szarmazasa miatt megszuntettek a munkaviszonyat. Meg ebben az evben elhagyta a nemzetiszocialista Nemetorszagot: el?szor Angliaba emigralt, roviddel azutan Svedorszagba , ahol 1939-ben sved allampolgarsagot szerzett. Vegul 1941-ben az Amerikai Egyesult Allamokban telepedett le. Kulfoldon is tovabb tanitott, Oxfordban vendegprofesszorkent, Goteborgban a filozofiai tanszek vezet?jekent, kes?bb a Yale Egyetem , majd a Columbia Egyetem professzorakent. Cassirert kulturfilozofiai f?m?ve, Die Philosophie der symbolischen Formen ( A szimbolikus formak filozofiaja ) tette ismertte. Emellett megfogalmazott egy sor ismeret- es tudomanyelmeleti irast is.

Filozofiai munkassaga [ szerkesztes ]

A marburgi neokantianus iskola figyelmenek kozpontjaban az ismeretelmelet allt; olyan modon igyekeztek megragadni, feltarni a tiszta gondolkodas logikai szerkezetet, hogy a vegeredmeny egyben tudomanyos modszertani alap is lehessen.

Cassirer Georg Simmel hatasara fordult Kant fele.

Munkassaga ketiranyu: filozofiatortenesz es onallo neokantianus filozofus is volt egyben. Sajat filozofiajaban Kant transzcendental filozofiai intuiciojat terjeszti ki a kulturfilozofia kulonfele teruleteire, a nyelvi, vallasi es esztetikai valosagfelfogast is integralja a transzcendentalfilozofia vizsgalodasi korebe. F?m?veben, A szimbolikus formak filozofiajaban a tapasztalatot lehet?ve tev? formakat Kanttol elter? modon elemzi: szerinte ezek nem id?tlen es valtozatlan, altalanos erveny? formak, hanem a kulturalis es torteneti kontextus alakitja ki ?ket. Az ujkori gondolkodasmod alapkategoriainak valsagat diagnosztizalja, s a dualista szubjektum-objektum elkulonitest es a reprezentacioelmeleteket tartja kivalto oknak. Az emlitett kett?sseget kikuszobol? valami harmadik a szimbolikus forma Cassirer filozofiajaban: szimbolikus formakent jelennek meg szamunkra a dolgok, nem onmagukban, s megjelenesuk ilyen modja a kulturalis-torteneti kontextus altal jon letre. Filozofiajanak kozponti belatasa, hogy a tapasztalat minden formaja egy el?zetes ertelmezesi keretbe agyazodik, amelyet a viszonyfogalmak kepeznek.

Tudomanyfilozofiaja valojaban egyben kulturfilozofia is: a termeszettudomanyos valosag nem egyetlen, es kizarolagosan helyes lekepezese a valosagnak, hanem egy a szamtalan lehetseges szimbolikus forma kozul, mint amilyenek nyelv, mitosz, m?veszet, vallas stb. A termeszettudomany konstrualja a termeszet objektiv szferajat, hiszen nincsenek az ertelmezest?l fuggetlen, atomi tenyek.

Kesei m?vei kozul a legfontosabb az 1944-es An Essay on Man , amely antropologiai alapot igyekszik teremteni korabbi vizsgalodasai szamara es a tortenelemfilozofiaval is behatoan foglalkozik.

Filozofiatorteneti erdekl?desenek kozpontja a Descartes -tol Kantig terjed? ujkori filozofia. Legfontosabb filozofiatorteneti m?vei: Leibniz' System in seinen wissenschaftlichen Grundlagen (Leibniz rendszere tudomanyos alapjaira vonatkoztatva), Das Erkenntisproblem in der Philosophie und Wissenschaft der neueren Zeit (A megismeres problemaja az ujkori filozofiaban es tudomanyban), valamint maig legismertebb m?ve a Kant elete es m?ve .

Magyarul megjelent m?vei [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ a b Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2014. aprilis 9.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Konyvtar : BnF forrasok (francia nyelven). (Hozzaferes: 2015. oktober 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  4. ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  5. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  6. ↑ BeWeB . (Hozzaferes: 2021. februar 13.)
  7. ↑ Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2014. december 10.)
  8. ↑ Nagy szovjet enciklopedia (1969?1978), Кассирер Эрнст, 2015. szeptember 27.
  9. ↑ Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2014. december 30.)

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Ullmann Tamas: A marburgi neokantianizmus. in: Filozofia. (szerk: Boros Gabor), Akademiai Kiado, Budapest, 2007. ISBN 978-963-05-8486-9
  • Hans Jorg Sandkuhler es Detlev Patzold (Szerk.): Kultur und Symbol. Ein Handbuch zur Philosophie Ernst Cassirers. Mit Silja Freudenberger u.a. Metzler, Stuttgart, 2003, ISBN 3-476-01974-8
  • Andreas Graeser: Ernst Cassirer. Munchen, 1994, ISBN 3-406-34639-1
  • Birgit Recki: Kultur als Praxis. Eine Einfuhrung in Ernst Cassirers Philosophie der symbolischen Formen. Berlin, 2004, ISBN 3-05-003870-5
  • Heinz Paetzold: Ernst Cassirer zur Einfuhrung. Junius, Hamburg, 2002, 2. atdolgozott kiadas, ISBN 3-88506-371-9

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ernst_Cassirer&oldid=24632035 ”