Erdelyi Fejedelemseg Principatus Transsilvaniae
Az Oszman Birodalom vazallus allama ; A Magyar Kiralysag koronatartomanya
1570 ? 1711
Az Erdelyi Fejedelemseg cimere
Altalanos adatok
F?varosa	Gyulafehervar (1570?1692) Nagyszeben (1692?1711)
Nepesseg	900 000 f?  (16. szazad vege)
Beszelt nyelvek	latin , magyar , nemet , roman
Vallas	romai katolikus , reformatus , evangelikus , pravoszlav , gorogkatolikus , unitarius , judaizmus
Kormanyzat
Allamforma	valasztasos monarchia
Fejedelem	Janos Zsigmond (els?) II. Rakoczi Ferenc (utolso)
F?generalis	Balassa Menyhert (els?) Pekri L?rinc (utolso)
Kancellar	Csaky Mihaly (els?) Bethlen Farkas (utolso)
Uralkodo	Fejedelem
Dinasztia	Szapolyai-haz Bathori-haz Bocskai-haz Rakoczi-haz Bethlen-haz Hohenzollern-haz Rhedey-haz Barcsay-haz Kemeny-haz Apafi-haz Thokoly-haz
Allamf?-helyettes	Kancellar
Torvenyhozas
Torvenyhozas	Orszaggy?les
El?dallam Utodallam ←     →
A Wikimedia Commons tartalmaz Erdelyi Fejedelemseg Principatus Transsilvaniae temaju mediaallomanyokat.

Az ?Erdelyi Fejedelemseg” lehetseges tovabbi jelenteseir?l lasd: Erdelyi Fejedelemseg (egyertelm?sit? lap) .

Az Erdelyi Fejedelemseg ( latinul : Principatus Transsilvaniae , nemetul : Furstentum Siebenburgen , romanul : Principatul Transilvaniei , torokul: Transilvanya Prensli?i vagy Erdel Prensli?i ), a rakosi vegzesre hivatkozva, a mohacsi csatavesztest kovet? kett?s kiralyvalasztas kovetkezmenyekent 1570-ben, a speyeri szerz?des altal letrejott tortenelmi allamalakulat, az Oszman Birodalom vazallus allama , amely jelent?s szerepet toltott be a kora ujkori magyar tortenelemben .

A fejedelemseg hivatalosan 1570-t?l letezett a tortenelmi Erdely es a Partium teruleten, es a Magyar Kiralysag Buda 1541-es elfoglalasa utan letrejott harom reszre szakadt teruletei kozul a keleti Magyar Kiralysag allamat hivatott felvaltani, az 1570. augusztus 16-an alairt speyeri szerz?des (valamint az 1568-as drinapolyi beke ) ertelmeben. A szerz?des szerint az I. Szulejman szultan altal tamogatott Janos Zsigmond ( Szapolyai Janos kiraly fia) lemondott a magyar kiralyi cimr?l es beleegyezett abba, hogy csak az erdelyi fejedelmi cimet hasznalja. Az ? halalat kovet?en el?bb a Bathoryak , majd tobb magyar f?nemesi csalad (mint a Rakocziak , az Apafiak stb .) kovette a fejedelmi tronon. A Rakoczi-szabadsagharcot kovet?en a Habsburg Birodalom fennhatosaga ala kerult.

Az Erdelyi Fejedelemseg teruleten valosult meg el?szor Europa tortenelme soran a szabad vallasgyakorlas . A Fejedelemseg Bathory Istvan szemelyeben egy lengyel kiralyt is adott a Lengyel?Litvan Unio elere. Tortenete soran tobbszor is el?fordult, hogy n?i kormanyzo allt az allam elen, az 1570-es szerz?dest megel?z?en Jagello Izabella kiralyne iranyitasa alatt, majd ilyen volt Ausztriai Maria Krisztierna , Bathory Zsigmond felesegenek, vagy Brandenburgi Katalin , Bethlen Gabor ozvegyenek idejen is.

Tortenelem [ szerkesztes ]

A fejedelemseg kialakulasa [ szerkesztes ]

Mohacs el?tti nemzetkozi es bels? helyzet, hader? [ szerkesztes ]

Az Erdelyi Fejedelemseg egy hosszu folyamat betet?zesekeppen jott letre, amelyhez hozzatartozik az erdelyi vajda cimmel jaro egyszemelyi hatalom egy nagyobb foldrajzi egyseg felett. Masik jelent?s oka a Habsburg- es torok veszely, a magyar szarmazasu uralkodohaz hianya es a nemesseg szethuzasa.

1505 -ben a rakosi vegzes arrol szolt, hogy nem valasztanak idegen hazbol uralkodot es nem ismerik el a Jagello leanyagi orokosodest. Az orszaggy?les mar itt nyilvan Szapolyai Janosra gondolt. ?… a politikai jogaiert kuzd? koznemesseg benne ? az alulrol jott csalad sarjaban ? talalta meg eszmenykepet. Hivei az 1505. evi rakosi orszaggy?lesen Szapolyai kiralysaga erdekeben fogadtak meg, hogy idegen uralkodot nem valasztanak.” ^[1] Dobzse Ulaszlo e vegzest nem ratifikalta, ezert nem torveny.

Megsem 1505-ben, hanem mar 1491 -ben kezd?dott az a politikai helyzet, ami vegul a kett?s kiralyvalasztashoz vezetett. Ez evben kotottek a harom dinasztikus szerz?des els?jet, amelyet 1506 -ban es 1515 -ben megujitottak, es amely a Jagellok es a Habsburgok kozott jott letre. 1491-ben meg nem volt gyermeke Ulaszlonak, a masodikban a Hunyadi-vagyon akkori birtokosa, Brandenburgi Gyorgy ?rgrof jatszotta a f?szerepet, valamint Ulaszlo felelme Szapolyaitol. A rakosi vegzes felnyitotta a szemet arra, hogy magyar tronkovetel? is akadhat. A harmadiknak nyilvan a Dozsa-fele haboru adta az okat, valamint Ulaszlo es a lengyel Zsigmond kiraly felelme Szapolyaitol. Az 1514 -es esemenyek meger?sitettek Szapolyai tekintelyet, hiszen egyfel?l eleve ellenezte a Bakocz -fele kereszteshadjaratot, masfel?l oroszlanreszt vallalt a mozgalom levereseben es a megtorlasban. Ebben az 1513 -ban a delvideki Szendr? ostromanal kiprobalt hadserege volt segitsegere. ?…Vegul csak egyetlen ember tudott t?ket kovacsolni maganak abbol, ami 1514 nyaran tortent: Szapolyai Janos. […] Az igazi nyereseg a hatalom visszaszerzese volt.” ^[2]

A helyzet ?… a kozvelemenyben azt a meggy?z?dest keltette, hogy a bajok forrasat a Jagellok idegen szarmazasaban kell keresni, s hogy csak nemzeti kiraly vethetne veget az anarchianak […] Az orszag leggazdagabb arisztokrata-csaladja, a Matyas kegyeb?l alacsonyrol felemelkedett Szapolyaiake, elere allt a koznemesseg mozgalmanak, abban a remenyben, hogy igy egyik tagjanak, Janos erdelyi vajdanak szerezheti meg a tront. […] Ferdinandban a magyar koznemesseg a nemetet, a magyarsag elpusztitasara tor? idegent latta.” ^[3] Ferdinand azonban eddig semmi jelet nem adta magyarellenessegnek, es a kes?bbiekben sem ilyen celok vezereltek.

Az orszagban az 1520-as evekben harom onallo hadsereg letezett, amely mar onmagaban mutatja a feudalis szettagoltsagot, a bels? helyzet zilaltsagat es a kiralyi tekintely igen mely voltat: Bathori Istvan temesi ispan, majd nador, Frangepan Ferenc horvat ban es Szapolyai Janos erdelyi vajda is sajat haderejevel vivta csatait. A kiralyi Magyarorszag a legkedvez?bb korulmenyek kozott is legfeljebb 25-30 ezer f?s hadsereg kiallitasara volt kepes, a harom f?ur maganhadserege nagy mertekben apasztotta a kiraly altal elerhet? er?forrasokat. E harom szemely kozul Szapolyaie volt a legnagyobb vagyon es hader?, aki mar 1505-ben nyilvanvaloan a nemesseg alternativ kiralyjeloltje volt. Ezzel a hader?vel mar 1515 -ben a deli vegeken portyazott, ekkor meg kozosen Bathori ispannal. Celzata egyertelm?en nem torok-ellenes hadjarat inditasa volt, hanem az 1515-os Habsburg-Jagello dinasztikus szerz?des alaasasa, hiszen sikereik eseten annak vegrehajtasa nyilvan felhaborodast valt ki. ?A Fugger bankhaz magyarorszagi megbizottja […] ezt irta f?nokenek: ha a vajda gy?z Zsarnonal, ≫ugy a magyarok visszakoveteltek volna Annat… es a vajdanak adtak volna, es semmi sem lett volna a szerz?desb?l […] ha sikerult volna neki gy?zelmet aratnia, ezzel a dics?seggel eljutott volna az uralkodashoz is, es megkapta volna a kiraly leanyat felesegul≪.” ^[4]

II. Ulaszlo halala utan a gyermek II. Lajos melle Bornemissza Janos es Brandenburgi Gyorgy kerultek gyamnak, igy a Habsburg-orientacio nem szenvedett csorbat a kormanyban. Amde az orszag vezetesenek tobbi resztvev?je inkabb Szapolyai hive volt, ezert az 1514?1526 kozotti id?szak belpolitikailag instabil, a kozponti hatalom gyenge, az orszaggy?les hatarozataibol es torvenyeib?l mindenki csak azt tartotta be, amit jonak tartott.

1521 -t?l allando torok hader? allomasozott a Szeremsegben. A Zsigmond altal letrehozott deli vegvarrendszer teljes megsemmisulese zajlott le nehany ev alatt; Szabacs , Nandorfehervar es Zimony elvesztese. Az orszag teruleti integritasa mar 1521 -t?l serult, a torok megyenyi teruleteket birtokolt. Megsem ez az els? torokokkel kapcsolatos hadi esemeny Magyarorszagon: mar az 1396 -os nikapolyi kudarcot hamarosan kovette az utkoz?allam, Havasalfold felszamolasa, majd a torokparti vajdak segitsegevel egyre gyakrabban portyaztak torokok Erdely teruleten. 1420?21-ben Hunyad megyet es a Barcasagot sarcoltak, 1432-ben a szasz varosokat Brasso es Szeben kivetelevel. 1434 -ben a fogarasi olahok szovetkeztek a torokkel es 1438 -ban a Vaskapunal torok?olah?rac hadsereg nyomult be Magyarorszagra. A deli hatarvedelem ujjaszervezese Ujlaki es Hunyadi ? macsoi es szorenyi ? banok nevehez f?z?dik, akik a temesi ispan es erdelyi vajda cimekkel kaptak ezt feladatul. Matyas alatt egyetlen probalkozas tortent torok reszr?l, amelyet Bathori es Kinizsi a kenyermezei csataban, 1479-ben haritottak el.

Mohacs es kozvetlen kovetkezmenyei [ szerkesztes ]

1526 -ban letrejott, es 1529 -ig letezett a cognaci liga , amely a Habsburgok ellensegeinek szovetsege, mindenekel?tt a papai allam , a Francia Kiralysag es Velence reszvetelevel. A liga a Habsburg-iranyitasu orszagok elszigeteleset t?zte ki celul maga ele, amely celnak reszekent szoros kapcsolatban alltak a torok szultannal is.

1526. augusztus 29-en lezajlott a mohacsi csata , a szerdai utkozet utan csutortokon erkezett a hir Budara. A kiralyne es kiserete, Burgio papai kovet es a nemetajkuak azonnal a menekulest valasztottak, mig a magyarok tobbsege Szapolyaiban bizva helyben maradt. ^[5] A menekulesi hullam annak hirere eszkalalodott, hogy Szapolyai napok mulva meg mindig Szegednel vesztegelt. Vegul osszesen 50 katona maradt Buda vedelmere! Szeptember 11-en a torokok birtokba vettek Budat, mindenfele harc nelkul. Szeptember 22-ig atkeltek a Dunan Pest varosaba, igy minden torok katona elhagyta a budai varat ? szinten kardcsapas nelkul, vegul oktober 13-an az orszagbol is eltavoztak.

A mohacsi csata igazi megitelesehez egyfajta merleg segit hozza: elesett a kiraly, 28 baro, 2 f?pap (az utobbi ket meltosag alkotja a kiralyi tanacsot!) es a megyes ispanok nagy resze. Ezzel az allamvezetes legfels?- es kozepszintje szinte kihalt. Ez azonnali kozigazgatasi es allamvezetesi valsagot okozott. Nemcsak a magyarorszagi Jagello-haz halt ki, hanem az uralkodohoz h? fels? nemesseg is, akik ervenyt szerezhettek volna a Habsburg-orientacionak, a dinasztikus szerz?desek eletbe leptetesenek. A Ferdinand-part kihalasos alapon kisebbsegbe kerult.

Kett?s kiralyvalasztas [ szerkesztes ]

Az orszagnak nyilvan uj uralkodo kellett a meghalt II. Lajos helyett. Az uralkodoi legitimitast harom modon lehetett megszerezni, amelyb?l az els?, legfontosabb (successio) nyilvan nem teljesulhetett, mivel Lajos gyermektelen volt. A denominatio, azaz kijeloles elve szerint Ferdinand tarthatott igenyt a magyar tronra, mivel a Jagello-Habsburg dinasztikus szerz?desek ?t tettek meg Lajos orokoseve. A magyar koznemesseg egyaltalan nem tamogatta a Habsburg-haz behivasat ? hivatkozva a torvenyer?re nem emelked? rakosi vegzesre ?, a f?nemesseg Habsburg-parti aga pedig gyakorlatilag kihalt. A rendek kihasznalva az alkalmat, kiralyt akartak valasztani, gyakorolni az Aranybullakban rajuk testalt electio jogat. Szapolyai Janos erdelyi vajda ?lemaradt” Mohacsrol, igy ? rendelkezett az aktualisan legszamottev?bb hader?vel az orszagban, de egyebkent is ? volt a koznemesseg egyetlen jeloltje. Mar november 1-jen bevonult a torokok altal gazdatlanul hagyott budai varba. Eltemettette Lajost ? legalabbis akire rafogtak, hogy Lajos, hiszen temetni kellett a koronazashoz ? majd Szekesfehervar fele vette utjat.

Nem sokkal a mohacsi csatat kovet?en Tokajban gy?ltek ossze a magyar rendek, es dontes szuletett az orszaggy?les osszehivasarol. A gy?les elnoke Szapolyai volt, Bathori Istvan nador nem volt jelen. Szapolyai hataskor nelkul hivott ossze orszaggy?lest Szekesfehervarra , mivel sem kiraly, sem nador nem volt, ?csak” erdelyi vajda. Az orszaggy?lest viszont ez a ket emlitett meltosag hivhatta volna ossze. ?… a magyar torvenyek szerint ugyanis a kiraly halala eseten csak a nador hivhatott ossze kiralyvalaszto orszaggy?lest.” ^[1] November 10-en az orszaggy?les kirallya valasztotta Szapolyait, majd 11-en megkoronaztak. ^[6] A koronazast Podmaniczky Istvan nyitrai puspok, mint rangid?s f?pap vegezte. Szapolyai kiralysaga latszolag rendben van: egyetlen sulyos legitimitasi problemaja, hogy az orszaggy?les maga volt torvenytelen, ezert ? ? dacara az orszaggy?lesi hatarozatnak, a Korona birtoklasanak es a rangid?s pap koronazasanak ? illegitim uralkodo. Ezt csak egy szabalyosan, Bathori Istvan nador altal osszehivott orszaggy?lesen lehetett volna korrigalni.

A Bathori nador altal decemberben osszehivott pozsonyi orszaggy?lesen azonban Szapolyai nem jelent meg, ahogy a rendek ? f?leg a kozepnemesseg ? sem. A varosban tartozkodott az ozvegy kiralyne, Habsburg Maria. A kisszamu f?nemes Ferdinandot, Maria batyjat valasztotta magyar kiralynak. Az orszaggy?les uj torvenyt hozott, melyben a kiralyvalasztas jogat torvenyesitettek. Ferdinand kiralysaganak legitimaciojahoz is hianyzott egy momentum ? a Korona, amely Szapolyainal volt. Ferdinand azonban nem egy torvenyes uralkodo elleneben lett ellenkiraly, mert ilyen nem volt. 1526 decemberet?l az orszagnak ket illegitim uralkodoja volt!

Szapolyai kormanyzasa: kiralyi tanacs nador nelkul. Peldatlan, hogy egy magyar kiralynak ne legyen nadora, talan arra vezethet? vissza, hogy uj nador kinevezese nyilt szakitast jelentett volna Bathori nadorral. Uralkodasat birtokadomanyozasokkal kezdte. 1527. evi budai orszaggy?les ? vagyondezsma, altalanos adokotelezettseg. A terhek kivetese a torok fenyegetes miatt tortent, de sosem szedtek be. 1527 tavaszan Szapolyai es Ferdinand az olmutzi szerz?desben kolcsonosen elismertek az egymas uralma alatt allo teruleteket, de a megallapodas ertelmeben Szapolyai teruletei annak halala utan Ferdinandra szalltak volna. Szapolyai hazassagot tervezett Habsburg Mariaval, melynek reven Habsburg rokonsagba kerulne, es meg kozelebb lenne az onallo, igazi kiralysaghoz.

Keleti Magyar Kiralysag [ szerkesztes ]

B?vebben: Keleti Magyar Kiralysag

1527 . majus 6-an V. Karoly hadserege elfoglalta es kifosztotta Romat ( Sacco di Roma ), ami a VII. Kelemen altal letrehozott cognaci liga vereseget es a Habsburgok viszonylagos presztizsnovekedeset jelentette. A liganak nem sikerult a Nemet-Romai Birodalmat elszigetelni es tobbfrontos haborura kesztetni. Meg ket evig fennallt ugyan a szovetseg, de erdemi beavatkozasra tobbe nem volt kepes. Szapolyai 1527. julius 2-an csatlakozott a mar nyilvanvaloan megvert cognaci ligahoz, es ezzel termeszetesen kenytelen egyfajta torok orientaciot is felvenni, kozben letenni Habsburgokkal kapcsolatos barmely terver?l.

1527 juliusaban ? nyilvanvaloan Janos kiraly kulpolitikai akcioja nyoman ? nemet birodalmi sereg hadjarata indult Magyarorszagon. Budat augusztusban elfoglalta V. Karoly. Ekozben ?Szapolyai Janos magatehetetlen benultsagaban tronolt a budai varban […] Buda varaban es varosaban hallgatag elmevel csodalkoztak Janos kiralyon, hogy t?le semmi megmozdulast nem lat a neptomeg […] A szekvarosat es orszagat nem vedelmez? kiraly” ^[7] augusztus 15-en tenyleges ostrom nelkul menekult el Budarol, egeszen Tokajig hatralt. Itt vereseget szenvedett 4300 gyalogos (3000 landsknecht es 1300 konny?gyalogos) es 1000 lovas nemett?l szeptember 27-en. Debrecenbe , majd Erdelybe menekult, kes?bb Lengyelorszagba , miutan a brassoi nepgy?les es a marosvasarhelyi gy?les is Ferdinand mellett voksolt.

Az olmutzi szerz?des es a magyarorszagi nemet hadjarat alatt tanusitott viselkedese miatt Szapolyai Janos tekintelye osszeomlott, meg Perenyi Peter korona?r , a Szapolyai altal kinevezett erdelyi vajda (1526?29) is elhagyta, aki magaval vitte Ferdinandhoz a Koronat . 1527 oktobereben mar Ferdinand tartott Budan orszaggy?lest, ahol kimondtak Szapolyai alkalmatlansagat, rendeleteit eltoroltek, majd november 3-an, mivel a Habsburg mar teljes mertekben eleget tett minden feltetelnek, amely szamara a kiralysaghoz kellett, megkoronaztak. Ett?l fogva az orszagnak egy legitim (Ferdinand) es egy illegitim (Janos) kiralya volt.

Bethlen Elek es Apafi Miklos szinten tavoztak Szapolyai taborabol. A hivek nem az altalaban emlegetett ok miatt hagytak el Szapolyait ? miszerint Ferdinand nagyobb lehet?segekkel birt a torokellenes kuzdelmekhez ?, hanem azert, mert belattak Janos kiraly politikusi alkalmatlansagat, illetve elismertek a Habsburgot jogos uralkodonak. Mar csak azert is, mert a torokok kivonultak az orszagbol, a Szeremsegen kivul mas magyar teruletet nem birtokoltak, es nem is t?ntek komoly ellenfelnek. Ez id?ben nem a torok veszedelem volt a f?uri partok legf?bb gondja, hanem a tron koruli viszalyok es a polgarhaboru. Szapolyai kezen gyakorlatilag csak Fogaras vara maradt, melyet a kovetkez? tavaszig Tomori Miklos vedett.

?Az adott politikai helyzetben, amikor egyik kinalkozo part sem igerhetett orvoslast az orszag sulyos betegsegere, a megbizhatatlansag, a ketkulacsossag aligha mondhato meglep?nek. Jol tukrozi a kilatastalansag erzesenek altalanosulasat a ket tabor ideologiajanak kialakulatlansaga…” ^[8] Az orszag legsulyosabb betegsege azonban ez id? tajt nem a torok volt, a gyogyitas modja pedig az lett volna, ha egyetlen legitim uralkodoja van az orszagnak. A ket uralkodo es a torok veszely nem maga a betegseg, hanem annak csak a tunete: a kor a f?nemesseg es a kozepnemesseg teljes egyet nem ertese. A ?kialakulatlansag” magat Szapolyait is jellemzi, aki ekkor, I. Ferenc tanacsara kezdett Szulejmannal targyalni.

A francia uralkodonak nem voltak aggalyai e kerdesben, hiszen egyreszt korabban is kvazi-szovetsegesi viszonyban volt Szulejmannal, masreszt pedig Franciaorszagot Magyarorszag es a Nemet-romai Birodalom is elvalasztotta az Oszman Birodalomtol . Szulejman termeszetesen kapott az alkalmon, hogy sajat hatarvideken tovabb szithatja a polgarhaborus helyzetet es tamogathat egy ellenkiralyt, ezert 1528 . januar 27-en ^[9] nyelbe utottek az isztambuli szerz?dest , mely tartalma szerint ved- es dacszovetseg. Szapolyai 1528 -as hadjaratai a polgarhaboru eszkalaciojat jelentik: tavasszal vereseg (marcius 8. Abaujszina ), ?sszel sarospataki gy?zelem. A ket id?pont kozott Szapolyai tamogatottsaga alapvet?en megvaltozott, melyet alkalmasint Katzianer zsoldosvezer csapatainak erdelyi dulasa okozott. Az erdelyi szaszok es magyarok kulon is egymasnak estek, partallastol fuggetlenul, etnikai alapon. ?A gy?lolkodes kolcsonos volt, a szaszok ≫magyar farkasokat≪, a magyarok ≫german bestiakat≪ emlegettek.” ^[10]

B?vebben: Magyar belhaboru (1526?38)

Szapolyai a varosi polgarsagot, a mez?varosok parasztpolgarait es a jobbagyokat igyekezett megnyerni maganak, bar az 1514-ben megszuntetett szabad koltozkodesi jogot csak 1536 -ban allitotta helyre. ?A civisek valoban kivivott rokonszenve s nyilvan igenybe vett anyagi tamogatasa azonban nem helyettesithette az elveszett hatalmi eszkozoket. Janos kiraly orszagreszeben leplezetlenul visszatert a nagybirtok Mohacs el?tt mar oly sok bajt okozo uralma. Torok Balint Veszprembenben es Somogyban , Perenyi Peter Baranyaban es Zemplenben , Czibak Imre mig elt ( 1534 -ig) Biharban , Werb?czy Istvan Tolnaban es Nogradban , Maylad vajda (1534-40) Fogarasban es kornyeken, Petrovics Peter Temesben , a Kosztkak, Podmaniczkyak, Bebekek, Raskayak mas foldeken uralkodtak, a kiraly neveben, de jobbara sajat tetszesuk szerint.” ^[11] A jobbagyok es a parasztpolgarok viszont meg nem felejtettek el Szapolyai 1514-es tevekenyseget.

1529 . majus 10-t?l torok hadjarat indult. E torok hadjarat hatasara Rares Peter moldvai vajda ? aki eddig Ferdinand hivekent dulta Erdelyt ? Szapolyai melle allt. A Torok Balint temesi ispan vezetesevel megerkez? nemet hader?t junius 22-en sulyos vereseg erte a barcasagi Foldvarnal , melynek hatasara a beerkez? Szapolyai-haddal ? melyet Bathori Istvan es Kun Kocsard ^[12] vezetett ? mar fel sem vettek a harcot, hanem utkozet nelkul feloszlottak. Szapolyai ekkor adomanyozta Rares Peternek Beszterce videket. Rares Beszterce ellen vonult, mert azok vonakodtak neki alavetni magukat, s egeszen 1530 juliusaig kitartottak ellene, amikor Rares feladta az ostromot.

1529. augusztus 18-an esett meg a ?mohacsi kezcsok”, ett?l kezdve Szapolyai torokvazallus-kiralysagarol lehet beszelni. Ennek el?zmenyekent megemlitend? az augusztus 5-i cambrai-i bekeszerz?des , amelyet I. Ferenc kiraly es V. Karoly csaszar kepvisel?i kotottek meg. Ezzel a cognaci liga megsz?nt, a Nemet-romai Birodalom deli es nyugati hatarai biztositva voltak. Ennek ellenere az 1529?1536 kozotti id?szakra az jellemz?, hogy Ferdinand az erdelyi hiveinek semmilyen formaban nem nyujtott segitseget, azok kizarolag sajat erejukb?l alltak ellen Janosnak. A kozvetlen torok fenyegetes egyre tobb f?urat kesztetett Ferdinand elhagyasara, utolsokent a nagybirtokosok kozul Majlath Istvan 1532 elejen partolt at Szapolyaihoz.

1529. szeptember 8-an Szapolyai ujra elfoglalta Budat, es a Korona is visszakerult hozza. Az ostrom gyors befejezesehez nagy mertekben hozzajarult a zsoldosok panikja, akik elfogadtak a torok altal hirdetett fegyverleteteli ajanlatot. A Nadasdy Tamas altal iranyitott vedelem a mindossze 900 f?nyi ved?sereg ellenere ? egeszen addig ? jol m?kodott. ^[13] Szeptember 22-en a torok sereg mar Becset ostromolta, egeszen oktober 15-ig, amikor a hadaszati szezon vegevel a hadjaratnak is veget kellett vetni. Ekozben Budan maradt Aloisio (Lodovico) Gritti ? Pargali Ibrahim nagyvezir bizalmasa ? es 3000 (vagy 8000) janicsar. December 21-en VII. Kelemen kiatkozta Szapolyait torok kapcsolatai miatt. Ekkor mar nem szamitott, hogy a cognaci liga haborujaban maga a papa is kvazi-szovetsegese volt Szulejmannak.

1530 . majus 8-an Bathori Istvan hivasara Pozsonyban orszaggy?les jott ossze, am a nador azonban aznap meghalt, uj nadort nem nevezett ki senki, az orszaggy?les erdemi tevekenyseg nelkul feloszlott.

1530 ?szen nemet hadjarat indult Szapolyai ellen. Oktober 31-t?l december 20-ig Budat ostromoltak, eredmeny nelkul. 1530 decemberet?l Ferdinand V. Karoly tarsuralkodoja lett, vagyis nemet kiraly. Ennek a lepesnek oka az, hogy megalakult a schmalkaldeni szovetseg V. Karoly ellen a protestans fejedelmek kozott. Erre valaszul karacsonykor Szapolyai Grittit nevezte ki kormanyzova. 1531 . januar 21-en Ferdinand es Szapolyai fegyverszunetet kotott.

Buda ostromanak bosszuhadjaratat Szulejman 1532 -ben vezette. Az el?renyomulas K?szeg alatt megakadt, kerdes azonban, hogy a Jurisics Miklos vezette 800 katona volt-e az oka, vagy a Becs alatt osszegy?lt birodalmi hadsereg, amely szamossagat tekintve messze meghaladta a Becs vedelmehez elengedhetetlenul szukseges er?t.

1532. december 30-an Ferdinand es Szapolyai ujra fegyverszunetet kotott. A torok-perzsa haborukkal lefoglalt Szulejman is beket kotott Ferdinanddal 1533 . junius 22-en. A beke ket f? aktusa: 1. Szulejman gyermekeive fogadja Ferdinandot es Mariat, 2. kimondja, hogy Ferdinand jogosan birtokolja az altala ellen?rzott teruleteket. Ezeket Grittinek kell kijelolni. Gritti viszont atallt Ferdinandhoz, majd 1534 . szeptember 29-en Medgyesen meggyilkoltak. Az ellene kitort lazadasnak Czibak Imre varadi puspok meggyilkolasa volt a kozvetlen indoka, azonban koponyegforgatasa es a sokak altal felemlegetett kivagyisaga es g?gos poffeszkedese is nagy szerepet jatszott ebben.

Gritti haddal vonult Erdelybe, ahol Patocsy Ferenc nepfelkelest hirdetett ellene. ^[14] A felkel? sereg elere Kun Kocsard allt, melyhez csatlakozott a Gritti altal segitsegul hivott, de atpartolo Rares Peter vajda. Szapolyai a maga allitotta csapdaba beleesett: Gritti a toroknek volt szivugye, orszaganak viszont Czibak. A legegyszer?bb megoldast valasztotta: egyik oldalon sem avatkozott be, amely viszont mindket fel elegedetlenseget okozta.

A Porta vizsgalatat Junisz beg vezette, aki Szapolyai b?nosseget allapitotta meg. Janos kiraly masfel evig ingo tronon ult, mindenki arra szamitott, hogy kiesett Szulejman kegyeib?l. Vegul 1536 . marcius 15-e ? amikor Szulejman vezirje, es Gritti tulajdonkeppeni f?noke Ibrahim kegyvesztett lett ? megmentette. Ez id? alatt Szapolyai V. Karolynal mar a sajat lemondasarol targyalt, es a lemondasra mar 1536 januarjaban kerult sor. Ez a napolyi egyezmeny , melyben Szapolyai hajlando lemondani a tronrol harom feltetellel. 1. A kiralyi cim meg?rzese. 2. Karpotlas a kiralyi teruleteken fekv? csaladi birtokai utan. 3. Habsburg hercegn?vel kotend? hazassaga.

Czibak Imre Gritti altali lemeszarlasa megnyitotta az utat egy masik kalandor felemelkedese es politikai karrierje el?tt. Ez Gyorgy ?barat” volt, aki megorokolte a varadi puspoki szeket. Utyeszen(ov)ics Gyorgy, akit Martinuzzinak is neveznek, de legtobbszor Frater Gyorgykent emlegetik, az elkovetkez? id?szak legfontosabb, legbefolyasosabb politikusava n?tte ki magat, es kifejezetten tortenelemformalo er? lett.

1534 decembereben III. Pal feloldotta Szapolyai kiatkozasat a torok elleni nemzetkozi osszefogas jegyeben. Szapolyai ekkor lazitani igyekezett a torok fugg?segen, es egyben a selyemzsinort is szerette volna elkerulni, ezert hajlando volt nemi torokellenes szervezkedesre. 1535 ?szen a regota ostromolt Szeben is a fennhatosaga ala kerult, igy Erdelyben hegemonna valt. 1536-38-ban azonban az ujabb francia?nemet haboru megint megvaltoztatta a Habsburg-helyzetet. A napolyi egyezmeny emiatt nem valhatott valora, mivel V. Karoly mar nem tehette meg, hogy hader?t von el a nyugati hadszinterr?l Magyarorszag megszallasa miatt. Szulejman es Szapolyai kapcsolatai rendez?dtek 1536 folyaman Ibrahim marciusi kegyvesztese egyutt jart a Gritti-ugy ejtesevel.

Szulejman ujabb hadjarata menetrendszer?en erkezett a kovetkez? evben. 1537 -ben a felvideki nemet hadjarat Tokajnal elakadt, majd oktober 9-en a garai csata torok gy?zelemmel ert veget. Katzianer negyvenezer f?s serege alulmaradt a szendr?i es boszniai begek seregevel szemben. Jelent?s vereseg volt, ami egy id?re meghatarozta Ferdinand mozgasteret. Mindezek mellett le kell szogezni a tenyt: a torokkel lepaktalo Janos kiraly mellett Ferdinand volt a torok-ellenes haboru egyetlen letetemenyese, de egyszerre a polgarhaborut es a torok harcokat nem birta, nem birhatta. Azt vetettek a szemere, hogy nem harcol a torokkel, mikozben minden torokellenes akciojaban magyar csapatok akadalyoztak, osztottak meg er?it es gyengitettek pozicioit.

1537 vegere mindket fel tamogato nelkul maradt. 1538 . februar 24-en titkos megallapodast kotottek ( varadi egyezmeny ), amelynek lenyege az ?egy orszag, ket kiraly” allapotanak mindket fel altali elismerese. Ezt a megallapodast mar Frater Gyorgy hozta tet? ala. A ket fel kolcsonosen elismeri egymast kiralynak, am az orszag egyseget minden korulmenyek kozott fenntartjak. Az orszag jov?beni sorsara vonatkozoan: 1. a Korona Szapolyai halala utan Ferdinandra szall (meg akkor is, ha Szapolyainak fiugyermeke szuletik), 2. a tron csak V. Karoly es Ferdinand orokoseinek gyermektelensege eseten kerulhet vissza Szapolyai utodaihoz. Az egyezmenyt 1538. november 22-en, Toledoban V. Karoly ratifikalta.

?Ebbe a bekekotesbe mindket tabor kizarolag azert egyezett bele, mert az konkret igeretet tett az orszag egyesitesere. Csak igen kevesen voltak, akik gyanakodni mertek, ?szinte volt-e I. Janos a varadi beke alairasakor? Van-e erteke egy olyan megallapodasnak, melyben az egyik fel olyan orszagot kinal fel a masiknak, mellyel nem rendelkezik szabadon: a masik pedig nem letez? hercegseget kinal fol erte cserebe?” ^[15]

Szapolyai Habsburg-hazassaganak remenye megsz?nt a varadi egyezmennyel. Felesegul kerte Oreg Zsigmond lengyel kiraly leanyat, a nala 32 evvel fiatalabb, eppen huszeves Izabellat . Az eskuv? 1539. marcius 2-an ^[16] vagy januar 31-en ^[17] volt. 1540. julius 7-en megszuletett Szapolyai Istvan . ^[18] Szapolyai 10 (vagy 14) nap mulva meghalt, a gyerek gyamjai Torok Balint, Petrovics Peter es Frater Gyorgy lettek.

Ferdinand 1540 -ben (oktober 21-t?l) ujra probalkozott Buda vivasaval, de Leonhard Vels serege novemberben dolgavegezetlenul tavozott. ?Buda vedelmet Torok Balint, a csecsem?kiraly gyamja s a magyar hadak f?parancsnoka szervezi. Jol osszevalogatott 4 ezernyi hadinepe van: ezer-ezer magyar es rac lovas, valamint ketezer gyalogos.” ^[19] A hadjarat eredmenye nemet reszr?l Esztergom , Visegrad , Vac es Pest varosok elfoglalasa volt.

Janos Zsigmond [ szerkesztes ]

B?vebben: II. Janos magyar kiraly

?A XVI. szazadi Erdely magyarja, akar a Habsburgok, akar a Szapolyaiak hivenek vallotta magat, csak egyetlen magyar allamot ismert s annak elen egyetlen koronas kiralyt; a ket legitimitas kuzdelmet atmeneti sorscsapasnak tartotta s renduletlenul bizott az allam egysegenek hamaros helyreallitasaban. Ezert csak gyakorlatilag beszelhetunk nyugati es keleti magyar kiralysagrol, mint elhatarolt allamalakulatrol…” ^[20]

Lavirozas a torok es nemet kozt [ szerkesztes ]

Szapolyai hivei Janos kiraly halala utan harom allaspontot foglalnak el: 1. a varadi egyezmeny vegrehajtasa, 2. a varadi egyezmenyt csak akkor kell betartani, ha Ferdinand er?vel jon Magyarorszagra, 3. Szapolyai vegakarata a dont?. Ez utobbi allaspontot Frater Gyorgy kepviselte, aki Szulejmantol kerte a gyermek poziciojanak (kiralysaganak) meger?siteset. Ugyanakkor ? a fejlemenyek tukreben ? konnyen elkepzelhet?, hogy Szapolyai vegakarata nem egeszen az volt, mint amit Frater Gyorgy allitott. 1540. Szeptember 13-an Frater Gyorgy nyomasara a Szapolyai-part a rakosmezei orszaggy?lesen az elhunyt uralkodo csecsem? fiat, Janos Zsigmondot valasztotta meg magyar kiralynak. ^[21] Ez a dontes allandositotta a Magyar Kiralysag ketteosztottsagat.

II. Janos kiraly uralkodoi cime: rex electus, non coronatus , amely az orszaggy?les kiralyvalaszto jogabol ered? legitimitast hangsulyozza a Szentkorona -elv elleneben. A rakosi orszaggy?les azonban eppoly szabalytalan volt, mint az 1526-os szekesfehervari, ugyanazon okbol. Mivel Szapolyai nem volt legitim kiraly, orszagos hataskor? nadort sem nevezhetett ki. Werb?czy Istvannak nem volt joga orszaggy?lest osszehivni. Ezenkivul a varadi egyezmeny is vilagos es egyertelm?, ezert az orszaggy?lesnek hataskore sem lett volna uj uralkodot kinevezni. A gyermek Istvant II. Janos neven kentek kirallya, amellyel nyilvanvaloan Szapolyai uralkodasanak folytatolagossagara celoztak.

Ferdinand a rakosmezei kiralyvalasztas miatt bemutatta Szulejmannak a titkos varadi egyezmenyt, amellyel a Szapolyai-hivek megbizhatatlansagat igazolta a Porta fele, majd 1540 kes? ?szen es telen, valamint 1541 kora tavaszan hadjaratokat vezetett II. Janos orszagresze ellen. A torokok kuldotte, Szinan csausz 1540. szeptember vegen Majlath Istvant ismerte el fejedelemnek. Ezt a dontest az erdelyi rendek azert nem fogadtak el, mert ez szentesitette volna Magyarorszag ketteszakadasat (vagyis a korabeli emberek szemeben is meg mindig egyben volt!). Majlath emiatt Ferdinand oldalara allt.

Ferdinand Majlath megsegitesere Nadasdy Ferencet es Horvath Gaspart kuldte, akik egyuttesen Del-Erdelyt Janos Zsigmond ellen forditottak. Eszakon ?Bebek Imre, Izabella kormanyanak megbizottja sikerrel tartotta ossze az ellenpartot”. ^[22] Ezzel az 1540. ev vege a polgarhaboru ujabb kulminalasahoz vezetett, amikor azonban mar nemcsak Ferdinand es II. Janos partjai esetek egymasnak, de sok nagyur partallasra tekintet nelkul, s?t a partok kozti allasfoglalas nelkul fosztogatta masok birtokait ? igy peldaul Balassa Imre erdelyi f?kapitany, vagy annak testvere, Balassa Menyhert , honti es barsi f?ispan. ^[23] Bornemissza Boldizsar ? a ki nem nevezett erdelyi f?kapitany ? es Majlath Istvan 1541 januarjaban kotottek beket, bar fegyvernyugvas nem volt. Majusban Szulejman mar hatarozottan utasitotta az erdelyi vezetest, hogy II. Janost fogadjak el uruknak, ellenkez? esetben a torok hader? es az olah vajdak is Erdelyre tornek. Majlath Istvant vegul Rares Peter fogta el, s adta at a Portanak, es Majlath elete vegeig a Hettoronyban raboskodott eztan.

1541. augusztus 29-en a torokok elfoglaltak Budat. Mivel Pest az el?z? ev ?szi hadjarat ota Ferdinand kezen volt, Buda pedig II. Janosen, erdekes hadi helyzet alakult ki. A torokok Pestet ostromoltak marciustol, mikozben Budarol t?zfedezetet biztositottak nekik. Frater Gyorgy szemelyesen vezetett rohamokat vegyes magyar-rac-torok kontingenssel aprilis els? harom napjan. Majdnem bejutottak, mikor aprilis 4-en a torok hadsereg egyszer csak szedte a satorfajat es tovabballt.

Majus harmadikan megerkezett Wilhelm von Roggendorf Obudara, es ostrom ala vette a II. Janos er?i altal vedett Budat ? ezuttal Pest tamogatasaval. Frater Gyorgyot 1541 juniusaban nyiltan torokberencnek neveztek a varosi tanacsban. Ekkor erkezett a szultan levele, melyben kitartasra buzditott, mondvan, hogy a felment? sereg uton van mar. Roggendorf az ennek hatasara kialakult puccs kudarca utan gyakorlatilag abbahagyta az ostromot, es a blokadra tert at.

Roggendorf ostromlo hada teljesen felmorzsolodott a torok ?felment? sereg” megerkezeseig Torok Balint csapatai es a varbol kitamado ved?k szoritasaban, dacara annak, hogy er?s sancm?vekkel vedtek allasaikat. A torokok elvileg II. Janos megsegitesere erkeztek, megis foglalas lett bel?le. Itt is megemlithet?, hogy Roggendorf admiralis es Perenyi Peter Habsburg csapatai egyesulve Torok Balint es Petrovics Peter seregevel, akar eredmenyesen vehette volna fel a harcot a torok hader?vel. Ehelyett a Szapolyai hivek el?szor legy?rtek a magyar?nemet seregeket (torok segitseggel), majd sopankodtak, hogy nincs eleg hader? a torok ellen, es a behodolast valasztottak.

? A torok hodito szandeka, veszedelmes volta 1541-ben ujra bebizonyosodott ? de ugyanakkor az is, hogy a Habsburgok ereje csekely, komoly hadm?veletekre Magyarorszagon nem kepesek. ” ^[24] A fentiek alapjan az is vilagos, hogy miert. Eltekintve a Nemet-romai Csaszarsag nyugati es deli helyzetet?l, itt nemcsak a torokkel, de a magyarokkal is kuzdeni kellett ahhoz, hogy a magyar ohajt teljesithessek.

Martinuzzi Frater Gyorgy korszaka [ szerkesztes ]

Augusztus 31-en Szulejman felosztotta a Szapolyai-hivek altal uralt magyar teruleteket ? vagyis hegemonkent viselkedett, nem szovetsegeskent: Izabella es II. Janos az Erdelyi Vajdasagot, Frater Gyorgy a Tiszantult, Petrovics Peter a Temesvideket kapta. (Torok Balint mar fogsagban volt, Werb?czyt Budan megmergeztek). Frater Gyorgy ekkor meg atadta volna az orszagot Ferdinandnak, felteve hogy az megfelel? hader?vel megjelenik Magyarorszagon ? ez viszont az augusztusi esemenyek utan eleg valoszin?tlen volt. Ez az els? jele a majdani ?fuggetlen” Erdelynek: a kiosztott teruletek gyakorlatilag Erdelyt es a kes?bb pontositott Partiumot fogjak le, vagyis a kes?bbi fejedelemseget. Eddig kinosan ugyeltek a felek arra, hogy az orszag egyseget fenntartsak a polgarhaboru ellenere, de most a tenylegesen birtokolt teruletek egy harmadik fel altal elismert territoriumma valtak.

1541. oktober 18-an a debreceni orszaggy?lest Frater Gyorgy hivta ossze. Itt a torok protekturatus alatt uralkodo II. Janos kiralysagat probalta elfogadtatni, es reszere onallo allamszervezetet letrehozni. A szuveren keleti Magyarorszag gondolata ekkor fogalmazodott meg els?kent. Az orszaggy?lesen csak az erdelyi harom nemzet es a tiszantuli nemesseg vett reszt.

1541. december 29-en alairtak a gyalui egyezmenyt , ^[25] melyet ujfent Frater Gyorgy hozott tet? ala. Tartalma szerint az orszag egesze Ferdinandot illeti, ha II. Janos a Ferdinand-parti orszagreszben marado Szapolyai csalad birtokai utan birtok- es vagyonkarpotlast kap (Szepes es tartozekai), valamint Ferdinand reszt vallal a torok-ellenes kuzdelemb?l. Ett?l fuggetlenul mar harom hettel kes?bb, 1542 . januar 20-an a marosvasarhelyi gy?lesen megint azt hirdette, hogy II. Janos kormanyzojakent a szultan akaratat hajtja vegre, mire a gy?les megszavazta a torok fennhatosagot es Martinuzzi helytartoi kinevezeset.

Statileo Janos erdelyi puspok halala is Frater utjat egyengette, mivel teljesen magatol ertet?d? modon vette kezelesbe a puspoki uradalmakat, es egy ideig uj erdelyi puspokot nem is neveztek ki. ^[26] 1544 -ig a birtokgyarapitas els?dleges celjai kozott szerepel: Nagylak , Csanad , Kisvarda er?szakkal kerult a birtokaba, majd Dragffy Gaspar vagyonara is ratette a kezet, mint kiskoru gyermekenek gyamja ( Tasnad , Erd?d , Valko ^[27] ). Frater nagyon ugyelt arra, hogy mind Ferdinand, mind Szulejman a sajat emberenek tartsa. Rossz nyelvek szerint Torok Balint isztambuli fogsaga is az ? m?ve. Ezt meger?siteni latszik, hogy a torokok Torok Balinton kivul egyetlen masik f?urat sem bortonoztek be, elfogasanak es fogva tartasanak oka tulajdonkeppen maig is rejtely.

1542 tavaszan meg is indult az eredetileg Martinuzzi altal inspiralt birodalmi sereg hadjarata ? mikozben a tordai gy?les mar az onallo Erdely allamhatalmi szerveit es kozigazgatasat rendezte torok fugg?segben. Ekkor Frater ujra felvette a kapcsolatot Ferdinanddal. Szeptember 28-tol oktober 8-ig Ferdinand ismet Budat ostromolta, ezuttal is sikertelenul. Frater Gyorgy csak a besztercebanyai orszaggy?lesen jelentette be a gyalui egyezmenyt. Ennek hatasara az orszaggy?les most Ferdinand mellett voksolt. Az ?ordongos barat” politikai hatteret, es addigi hintapolitikajanak eredmenyesseget jol mutatja, hogy Ferdinand is ?t bizta meg Erdely kormanyzasaval.

A torokok az 1542. evi nemet hadjarat megtorlasaul 1543 -ban, Szulejman szemelyes vezetesevel inditanak hadjaratot. Ennek esett aldozatul Pecs , Siklos , Valko , Szekesfehervar , Tata , Esztergom . A torok hadjarat hirere (vagy a Porta utasitasara) Rares Peter vajda is betort Erdelybe, ahonnan Frater Gyorgy hadereje kiszoritotta. Besztercei gy?zelme utan megujitottak a kapolnai uniot . A torokok Esztergom es Visegrad elfoglalasaval mar fizikailag is eket vertek a ket orszagresz koze, szinte lehetetlenne teve a kozlekedest ? f?leg a hadsereg kelet-nyugati iranyu mozgasat. Az egyetlen hadiut a ket orszagresz kozott a Vag volgye maradt. Velhet?en ezert ? es stabilizalodo erdelyi helyzete okan ? az 1542. december 20-i tordai orszaggy?lesen Frater Gyorgy hivatalosan is szakitott Ferdinanddal. A gyalui egyezmenyt felmondtak es megszavaztak a torok adot. Kozvetlen okkent azt jelolte meg, hogy igy keruli el a torok bosszuhadjaratot. Az 1544 -es orszaggy?les Martinuzzit Izabella kiralyn? akarata ellenere f?biroi cimmel es kormanyzoi jogkorokkel ruhazta fel. Frater Gyorgy ebben az id?ben mar teljesen kiszoritotta a politikabol az ozvegy anyakiralynet.

1544-ben mar nem a torok f?er?, hanem az itt allomasozo megszallo katonasag folytatta a hoditast: Ozora , Simontornya , Visegrad , Nograd , Hatvan estek el. Ennek els?dleges oka a torok?perzsa haboru, Szulejman a f?er?ket mashol foglalkoztatta. Hogy Ferdinand sem tudott hathatosan vedekezni a csekely erej? torok dulas ellen, annak pedig a schmalkaldeni haboru volt az oka, es a magyar polgarhaborus helyzet ? 1545 . november 10-en 15 eves fegyverszuneti egyezmenyt kotottek a Habsburgok es a szultan Drinapolyban .

Az 1545. esztend? Martinuzzi hatalma es tekintelye csorbulasanak eve. Az 1545. aprilis 24-i tordai orszaggy?les mar Izabella es Frater Gyorgy vetelkedesenek jegyeben zajlott, minek hatasara az orszaggy?les nem valasztotta ujra kormanyzonak az utobbit. Veglegesitettek a nyugati orszagresszel es Ferdinanddal torten? szakitasukat, miszerint ?megvontak I. Ferdinand kiralytol azokat a jogokat, melyeket eddig legalabb elvben meghagytak neki: a birtokadomanyozas es a legfels?bb igazsagszolgaltatas jogat. Janos Zsigmondot mint II. Janos magyar kiralyt ismertek el uruknak, s megtiltottak, hogy alattvaloi kozul barki is kapcsolatot tartson fonn kuls? hatalmakkal, beleertve Pozsonyt es Becset.” ^[28] Az 1546 -os kolozsvari orszaggy?les mar Frater teljeskor? elszamoltatasat kovetelte.

Erre mar csak azert is sor kerult, mert a Porta ujabb teruleteket ( Becse , Becskerek ) kovetelt, es ezt Frater torokbarat politikajanak tudtak be. A baratot csak az mentette meg a bukastol, hogy Izabella igeretet kapott t?le a politikai eletbe bevonasra.

Drinapolyi beke es Frater bukasa [ szerkesztes ]

1547 . junius 19-en megkotottek az els? drinapolyi (vagy sztambuli) beket oteves hatallyal. Ebben mindket fel elismeri a masik jogat az altala birtokolt orszagreszre (az Erdelyi Fejedelemseg nem kerul szoba, s?t a Porta kifejezetten nem vonatkoztatja azt a keleti orszagreszre), Ferdinand 30 000 arany eves adot vallal orszagreszeert (honorarium munus) .

1547. marcius 31-en meghalt I. Ferenc francia kiraly , amivel veget ert a francia-nemet haboru. Aprilis 24-en V. Karoly Muhlbergnel legy?zte a protestans fejedelmeket. A schmalkaldeni haboru befejez?dott. A Nemet-romai Birodalom mentesult a fenyegetesekt?l, ezert a drinapolyi beke oriasi felhaborodast valtott ki a magyar tarsadalomban.

Frater Gyorgy a kialakulo hatalmi vakuumot arra igyekezett kihasznalni, hogy az orszagot ismet Ferdinand jogara alatt egyesitse. Izabella is valami hasonlot tervezett, de Frater mell?zesevel vette fel a kapcsolatot Beccsel. Evek teltek el mar a Martinuzzi?Izabella parharccal, mikozben egyre vilagosabb lett az el?bbinek celja: II. Janos anyagi karpotlasaval Izabella elt?nne a szinr?l, Ferdinand pedig ugy lenne az egyesitett Magyarorszag kiralya, hogy kozben ? maradjon Erdely elen. Az 1549 -es nyirbatori egyezmeny pontosan ezt a celt szolgalta. Tulajdonkeppen nem mas, mint a gyalui egyezmeny megismetlese (a keleti orszagreszt megkapja Ferdinand, feltetel az elegseges torok-ellenes hader? es II. Janos anyagi karpotlasa). Ezt kiegesziti az, hogy immar Izabella karpotlasarol is rendelkezni kellett, valamint Frater most mar az esztergomi erseki cimre es biborosi kalapra is palyazott.

Izabella partja erre a torokokhoz fordult. Kiszolgaltattak Szulejmannak az egyezmeny szoveget, es engedelyt kertek II. Janos koronazasara. 1550 -ben mar Frater Gyorgy fejet kovetelte a Porta, mikozben Erdely iranyitasat Izabellara es Petrovicsra bizta. Az olah vajdak es Kaszim budai pasa egyuttes er?vel vonultak fel az iteletet vegrehajtani. Martinuzzi felkelest hirdetett a torok ellen: ?a szekelyek kivertek a moldvai vajdat, Kendi Janos pedig a vorostornyi szoroson benyomulo havaselveieket. Torok Balint fia, az apja sorsaert bosszut liheg? Janos Khaszim el?hadat szorta szet, mig Varad vitez kapitanya, Varkocs Tamas Petrovicsot otthonaban tamadta meg.” ^[29]

1551 januarjaban megerkezett a torok engedely (athname vagy ahdname), de nemikepp elkesett, mert a torok-olah tamadas elharitasa utan 1551 tavaszan Ferdinand hadserege, Giambattista Castaldo vezetesevel jelent meg Erdelyben, nyilvanvaloan a Frater Gyorggyel kotott egyezseg realizalasara.

Izabella ezuttal hiaba kert torok tamogatast. Meg kellett elegednie azzal, hogy eletbe lepett Frater Gyorgy es Ferdinand nyirbatori egyezmenye: II. Janos a szileziai Oppeln es Ratibor hercegseget kapta a cimmel egyutt, ezenkivul 100 000 forintot es eves apanazst 15 000 aranyforint ertekben. 1551. julius 19-en alairtak a gyulafehervari egyezmenyt, melynek alapjan 21-en Izabella atadta Ferdinandnak a Koronat. 26-an, a kolozsvari orszaggy?lesen lemondott es Lengyelorszagba tavozott, s?t az erdelyi rendekkel egyutt feleskudott Ferdinand h?segere. Martinuzzi Bathori Andrassal egyutt erdelyi vajda lett. Ezzel az orszagnak 1526 ota el?szor 1551-ben egy kiralya volt, meg ha teruletileg csonka is ? vagyis Frater Gyorgy celkit?zese megvalosult.

A torok valasz nem kesett, es ha nem is a f?er?k, de Szokoli Mehmed beglerbeg vezetesevel er?s hadsereg indult Erdely fele. Castaldo 7000 f?nyi zsoldosa korantsem volt elegend? ellener?. Martinuzzi ezuttal is tanubizonysagat tette kiveteles politikusi kepessegeinek: a beglerbeggel elhitette, hogy ? Ferdinand elleneben maradt Erdely ura, ezenkivul hajlando volt II. Janos esedekes adoit megfizetni. A Portanak ez elegend? volt. A beglerbeg viszont Csanad es Lippa elfoglalasa utan Temesvart kezdte ostromolni, mire Frater Gyorgynek szint kellett vallania.

A Lippanal osszegy?lt magyar?nemet hadak hadtapjat akadalyozta, mikozben a varost ved? pasat kitartasra biztatta. ?Castaldo meg a lippai hadjarat el?tt felhatalmazast kert Ferdinandtol, hogy a barat esetleges arulasat a legmesszebbmen? ellenintezkedesekkel megakadalyozhassa, s miutan ehhez Ferdinand hozzajarult, Csanad feladasa, Pallavicini Erdelybe vonulasanak halasztasa s f?leg a lippai esemenyek eleg okot latszottak szolgaltatni arra, hogy […] raszanhassa magat a legvegs?kre: a barat meggyilkolasara.” ^[30] Frater Gyorgyot 1551. december 17-en gyilkolta meg Pallavicini, Ferdinand hallgatolagos jovahagyasaval, holott alig nehany honappal azel?tt meg a biborosi kinevezes es az esztergomi erseki cim varomanyosa volt.

Varhaboruk kora [ szerkesztes ]

Bekoszontott a ?varhaboruk kora” ( 1552 ? 1568 ). 1552-ben haromiranyu torok hadjarat indult Magyarorszag ellen. A hadm?veleteket Ali budai pasa inditotta Szeged elfoglalasaval, majd juniustol augusztusig Veszprem , Dregely es a Nograd megyei varak voltak soron. A masik torok hadtest Szokollu Mehmed vezetesevel Castaldo er?it tartotta sakkban. E ket hadmozdulat a Kara Ahmed szerdar altal vezetett f?er?k tamadasat volt hivatva el?kesziteni es segiteni: Temesvar , Lippa , Solymos , Lugos es Karansebes valtak aldozataiva a jol atgondolt es kivitelezett hadjaratnak. Eztan Ahmed es Mehmed egyutt Szolnokot ostromoltak, majd ennek bevetele utan Ali seregei is csatlakoztak, s ostromoltak meg Egert . Eger ketsegkivul h?sies ellenallasa a tel kozeledte miatt bizonyult eredmenyesnek: oktober 18-an a torokok ugy dontottek, az az evi hadviselest befejezik.

1553 -ban Castaldo kivonult Erdelyb?l, helyere az egri h?s, Dobo Istvan erkezett vajdakent, mellette Kendi Ferenc lett az alvajda. Ferdinand targyalasokat kezdemenyezett a Portaval. Erdelyben Dobo alatt nyilvan nem a torok-orientacio valt els?dlegesse, aminek folytonos torok fenyegetes lett a vege. 1555 decembereben vegul az orszaggy?les ujra Ferdinandhoz fordult segitsegert. Ugyanezen gy?les azonban ? be sem varva Ferdinand valaszat ? Balassa Menyhertet f?kapitannya valasztotta, es a teljes erdelyi hader?t rabizta. Ezzel nemcsak Dobo Istvan vajdasaga sz?nt meg, hanem nyilt szakitas is volt Ferdinanddal, melyet a Balassa altal osszehivott 1556 . januari orszaggy?les szentesitett. 1556. junius 14-en Ferdinand lemondott Erdelyr?l, s tette ezt a torok szultannak irott leveleben, mikozben Khadim Ali budai pasa mar majus ota Szigetvart ostromolta.

1556 szeptembereben II. Janos es Izabella visszatert Erdelybe. 1559 -ig Izabella kormanyzott, annak ellenere, hogy II. Janos mar 1554-ben elerte a ?torvenyes kort”, es legkes?bb 1558 -ban nagykorusitani lehetett volna. Folytonos haboru dult a Fels?-Tiszavideken, melyben egyik fel sem jutott szamottev? el?nyokhoz. Az 1565 -os szatmari beke zarja le ezt a polgarhaborut, bar Szamosujvar ? Dobo Istvan parancsnoklasaval ? novemberig, Varad pedig a kovetkez? aprilisig kitartott Ferdinand mellett.

1559-ben Izabella meghalt. Izabella harom ev alatt kiepitett kormanyzata II. Janos halalaig gyakorlatilag nem valtozott. ?A gyulafehervari udvar nem az erdelyi fejedelem, hanem a valasztott magyar kiraly udvara volt, a kormany nem Erdely onkormanyzatat, hanem a Szapolyai dinasztiat kepviselte.” ^[31] Felt?nt az udvarban a kes?bb sok zavart okozo Bekes Gaspar is, mellette a harom Bathori fiver, Csaky Mihaly , Hagymasi Kristof , Varkocs Tamas , Blandrata Gyorgy . A keleti orszagresz, amely felett Izabella uralkodott teruletileg mar megfelelt a kes?bbi Erdelyi Fejedelemsegnek: a foldrajzi Erdely, a Tiszantul es a Temeskoz alkotta. Ez utobbi kett?t ez id?ben kezdtek Magyarorszag reszeinek , azaz Partiumnak nevezni. II. Janos kezdetben meg terulete kiterjeszteset tekintette celjanak, egeszen a Duna vonalaig akarta erdekszferajat b?viteni.

Ez id?ben mindket fel reszer?l az a cel formalodott ki, hogy az orszagot egy kez iranyitsa. Ez Martinuzzi celkit?zese volt, es 1560-ra sem valtozott. II. Janos elszigetel?dott, amikor Zay Ferencet kassai f?kapitannya neveztek ki, valamint Szekely Antal a moldvai vajda szekebe segitette Heraklidesz Jakabot . Ezen akcio hatasara Balassa Menyhert, az erdelyi hadak f?parancsnoka is atallt Ferdinandhoz. Ennek viszont azonnali kovetkezmenyekent Nagybanya , Szatmar es Tasnad is elveszett, melyek elvagtak a Tisza fels? folyasanak videket II. Janostol, kovetkezeskepp a Partium egy jelent?s resze maris kicsuszott a kezeb?l.

1562 Erdely szempontjabol ?fekete ev” volt: marcius 4-en Bathori Istvan vereseget szenvedett Hadad varosanal Zay es Balassa seregeit?l, a nyaron pedig kitort a szekely lazadas . Ez utobbit Bathori leverte, majd a torok hadjarat kozeledte urugyevel beket kert Ferdinandtol. A szekely lazadas sem a szekelyek, sem az uralkodoi tekintely szempontjabol nem jart el?nyokkel: a szekelyek veglegesen elvesztettek kollektiv kivaltsagaikat es szekeiket betagoztak a varmegyekbe, II. Janos pedig a kuls? es bels? sikertelenseg miatt ekkortol ? megfelel? karpotlas fejeben ? hajlando lett volna lemondani a rex electus cimr?l.

1562. augusztus 2-an Ferdinand es Szulejman Isztambulban 8 evre beket kotottek. A hatarokat ezuttal sem rendeztek a torok-magyar viszonylatban. 1563 nyaran torok es lengyel csapatok kivertek Heraklideszt Moldvabol, amivel az Erdely korul szorosra zart gy?r? fellazult kisse. Mindemellett a torok szal is szorosabbra f?z?dott: meg 1564 nyaran a torokok elfoglaltak Szatmart, majd atadtak II. Janosnak.

II. Janos cimhasznalata [ szerkesztes ]

II. Janos es Ferdinand egyezkedese jo ideig a cimhasznalat korul forgott. Erdelyben a Janos, Magyarorszag es Erdely fejedelme cimet szerettek volna, mig Ferdinand verzioja a Janos Zsigmond, Erdely es Magyarorszag reszeinek fejedelme volt. A kulonbsegek beszedesek. A janosi megfogalmazas Magyarorszag bevonasaval a rex electus cim egesz orszagra kiterjed? hatalyat, valamint Magyarorszag egyseget kivanta kifejezni. A ferdinandi mar a Zsigmond nev beemelesevel is a lengyel dinasztikus vonalat hangsulyozta, miszerint Janosnak csak a Jagello-rokonsaga jelent valodi jogcimet, valamint nem egesz Magyarorszag, hanem csak a Kiralyi Magyarorszagtol a torokok altal elvagott Reszeinek elismerese. Ennek nem egyoldalu oka volt az osztrak fel, hiszen meg Izabella kezdte meg a targyalasokat, es eppenseggel a lengyel kiraly kovete, Stanisław Nie?owski volt a megbizottja. E lengyel kovet talan nem latta at a finom kulonbseget, ezert a ferdinandi allaspont kialakitasaban jelent?s szerepe lehetett. Ferdinand viszont 1564-ben meghalt.

Utodja, Miksa meg az evben visszaszoritotta a Kassaig hatolo II. Janost, majd elfoglalta Tokajt , ami megnyitotta szamara az utat Erdely fele. A svajci zsoldosvezer, Schwendi Lazar 1565 tavaszan mar Erdely hataran allt. A szatmari bekeben (1565) II. Janos ellenszolgaltatas nelkul mondott le a rex electus cimr?l, valamint Bihar kivetelevel minden magyarorszagi teruletr?l. Erdely birtoklasanak fejeben h?segeskut tett Miksanak, es a szerz?des ertelmeben utod nelkuli halala eseten teruleteit Miksa orokolte volna.

Torok?magyar viszony [ szerkesztes ]

II. Janos visszaszorulasa termeszetesen nem tetszett a Portanak. Szulejman meger?sitette II. Janost, es biztositotta ?t arrol, hogy halala eseten Erdelyben szabadon valaszthatjak meg a kovetkez? uralkodot. Mindez csak 10 000 aranyforint adoba kerult. 1566 -ban ujabb harom iranyu hadjaratba fogott Szulejman: juniusban Arszlan budai pasa Varpalotat , Pertev pasa juliusban Gyulat , maga Szulejman pedig augusztusban Szigetvart vette ostrom ala. A szultan szeptember 6-an meghalt az ostrom kozben, Zrinyi Miklos azonban ezt nem tudta, es 8-i ?kirohanasa” alatt h?si halalt halt, s egyben elvesztette a varat. Szigetvar eleste megnyitotta az utat nyugat fele, a Habsburg orokos tartomanyok fele. Ekozben II. Janos a torok szelarnyekban Tokajt ostromolta, de ezt Szulejman halalhirere gyorsan abbahagyta.

Az uj szultan, II. (Korhely) Szelim es a birtokaiban fenyegetett Miksa 1568. februar 17-en Drinapolyban kotottek beket ( masodik drinapolyi beke ), amelyben Miksa elfogadta a hodoltsagi teruletek letet. Szelim 30 000 arany ado fejeben Miksat II. Janos protectoranak ismerte el. Miksa nem erhette el f? celjat, a Partium visszaszerzeset, II. Janos viszont nem szerezte vissza eszakon elvesztett teruleteit.

Drinapolytol az Erdelyi Fejedelemsegig [ szerkesztes ]

?A drinapolyi beke kiterjedt ugyan Erdelyre, de azert evekig eltartott, mig Miksa es Janos Zsigmond fejedelem kozt vegleges beke kottetett. 1567 -ben els?sorban Janos Zsigmond sulyos megbetegedese szuntette meg a haborut. A fejedelem olyan veszelyesnek hitte allapotat, hogy vegrendeletet tett, s a tronutodlas kerdeset orszaggy?les ele vitte. A rendek elhataroztak, hogy uresedes eseten szabad valasztas utjan, megpedig a Janos Zsigmond vegrendeleteben korulirt politika figyelembe vetelevel, toltik be a fejedelmi szeket. Janos Zsigmondnak maganak nem volt hatarozott jeloltje s hol egyik, hol masik tanacsosara, egyszer Hagymasi Kristof varadi kapitanyra, masszor Bekes Gasparra gondolt, mig a kozvelemeny figyelme mindinkabb Bathory Istvanra fordult, ki diplomatiai es katonai teren egyarant odaadassal szolgalta urat. Mint jo katholikust ekkor meg Becsben is ?t ohajtottak fejedelemnek.” ^[32]

1570 . december 1-jen II. Janos, majd 1571 . marcius 10-en Miksa is alairta a speyeri szerz?dest . Janos Zsigmond mar Szatmarban, 1565-ben lemondott a rex electus cimr?l, ekkor princeps , vagyis fejedelem lett az altalanos felfogas szerint. Azonban a princeps fogalom magyarul herceget is jelent, de jelenti a bani es vajdai cimet is mar a legels? el?fordulasa, azaz 1111 ota. Janos Zsigmond ? II. Janos neven a magyar kiraly ? nem fejedelem lett a lemondassal, hanem a Magyar Kiralysag erdelyi vajdaja. Legalabbis jogilag.

Az egyezmeny jelent?sege, hogy tisztaztak a jogi helyzetet, valamint a Partium meghatarozasat, es kimondtak azt is, hogy az Erdelyi Fejedelemseg a Magyar Korona elidegenithetetlen resze, ugyanakkor Erdely ezzel rangemelest kapott, mivel mar nem a Magyar Kiralysag resze lett, hanem csak a Koronae.

?	A speyeri egyezseg szerint Janos Zsigmond lemond a valasztott magyar kiraly czimer?l s fenseges fejedelem czimet nyer; Erdelyen kivul megtartja Bihar, Kozep-Szolnok, Kraszna es Maramaros varmegyeket, a Szatmaron es Erd?don inneni ? Erdely fele nez? ? foldet, de Debreczen Miksa fennhatosaga alatt is marad ugy, hogy a kiralyi, erdelyi es torok f?uralom egyarant kiterjed ra. Miksa egyik unokahugat, Mariat, Albert bajor herczeg leanyat szerzi meg felesegul a fejedelemnek, kivel kulon titkos ved- es daczszovetseg is kottetett a torok ellen.	”
? [32]

Ezzel majdnem kialakultnak nevezhetnenk az Erdelyi Fejedelemseget ? amelyben a fejedelem tulajdonkeppen csak a magyar kiraly vajdaja (princeps) ?, ha a speyeri egyezmeny nem kizarolag a Szapolyai csaladrol szolt volna. Szo sem volt azonban ebben arrol, hogy Erdely olyan politikai onallosagot kapna, amelyben maga valaszthatna fejedelmet. Magyarorszag egyseget most az kezdte ki, hogy Janos Zsigmond negy nappal a Miksa altali alairast kovet?en, 1571. marcius 14-en meghalt, igy a speyeri egyezmeny torvenybe iktatasara es megtartasara sosem kerult sor.

Nem a speyeri szerz?des , hanem Szulejman 1566-ban adott athnameja (unnepelyes szovetseglevel) lepett eletbe, amely annak idejen a szabad fejedelemvalasztas jogat igerte Erdelynek.

A Bathoryak kora [ szerkesztes ]

Bathory Istvan [ szerkesztes ]

B?vebben: Bathory Istvan erdelyi fejedelem

Janos Zsigmond halala utan az erdelyi rendek uralkodojuknak valasztottak somlyai Bathory Istvant, az azonos nev? korabbi erdelyi vajda fiat. Birtokainak sulya, nepszer?sege es sajat energiaja egyuttesen segitettek ebbe a pozicioba, amelyet Bekes Gasparral szemben kellett megvedenie. Vegul 1575-ben, a kerel?szentpali csataban gy?zedelmeskedett Bekessel es hiveivel szemben. Ennek a gy?zelemnek a sulya akkora volt,. hogy ennek hatasara kerult sor lengyel kirallya valasztasara , es ezt kovet?en vette fel a fejedelmi cimet is. ^[33]

Lengyel kiralykent szekhelyet athelyezte Krakkoba, Erdely elere pedig batyjat, Kristofot nevezte ki kormanyzonak. Bathory Kristof szerepe egyszer? vegrehajtas volt, az utasitasok Krakkobol erkeztek, Berzeviczy Marton kancellar reszer?l. ^[33] Kiralyi min?segeben kereste meg ?t tobbszor is a papa, egy torokellenes ligaban torten? reszvetelre batoritva ?t, azonban az europai politikai helyzet miatt ennek letrejotte huzodott-halasztodott, s vegul 1586. december 12-en maga Bathory Istvan is meghalt.

Fejedelemkent torten? uralkodasara jellemz?, hogy dinasztikus elvek alapjan kormanyozta Erdelyt: unokaoccse, Zsigmond reszere tervezte hagyni a fejedelmi poziciot halala esetere, ezert meg eleteben megvalasztatta ?t, es kiskorusaga idejere rokonaibol szervezett kormanyzotanacsot allittatott melle.

Bathory Zsigmond [ szerkesztes ]

B?vebben: Bathory Zsigmond

Fejedelemsege idejen szethuzas kezd?dott a nemesseg kozott, mely ket partra szakadt. 1588-ban az erdelyi orszaggy?lesnek kellett volna beiktatni az id?kozben 16. eletevet betoltott, tehat nagykorusitando Zsigmondot, am a belviszalyok miatt erre nem kerult sor, ugyanis unokatestverei, Bathory Boldizsar varadi kapitany es ifjabb Bathory Istvan, Fogaras parancsnoka felteteleket tamasztottak. Az egyik legfontosabb kovetelesuk a jezsuitak Erdelyb?l torten? kitiltasa volt. Bathory Zsigmond kancellariaja vegulis belement ebbe, igy nem sokkal kes?bb ujra osszehivhattak az orszaggy?lest, hogy megtortenjen a nagykorusitas.

A kozponti hatalom meggyengitese tovabb folyt a rivalisok altal. 1591-ben torvenyt fogadtak el arrol, hogy a fejedelem orszagos ugyekben csak a fejedelmi tanacs hatarozata alapjan donthet. Kancellarjai azt javasoltak Zsigmondnak, hogy erdemes lenne eltenni lab alol Bathory Boldizsart, ? azonban elarulta az erintettnek, aki megolette a kancellariaban ellenlabasait. Ez viszont azzal jart egyutt, hogy Zsigmondtol meg sajat szovetsegesei is kezdtek elfordulni. Zsigmond valaszul Bocskai Istvanhoz fordul, akivel egyuttes er?vel elhatarozzak, hogy csatlakoznak a torokellenes szovetseghez. 1594 februarjaban bejelentette, hogy Erdely csatlakozott a Szent Ligahoz. Ezt azonban a rendek es az orszaggy?les megkerulesevel tette, a majusban osszeult orszaggy?les pedig le is szogezte, hogy a beke partjan all. Ha ez meg nem lett volna eleg, a kezdetben sikeresnek t?n? hadjarat teljes kudarcba kezdett atfordulni. Juliusban a rendek fegyverrel vonultak fel, ezert Bathory Zsigmond bejelentette, hogy lemond a fejedelemsegr?l, es a hatalmat Bathory Boldizsarra ruhazta. Elhatarozta, hogy elhagyja az orszagot, am meg utkozben meggy?ztek ?t szovetsegesei, hogy terjen vissza. Augusztusban ezt meg is tette, deklaralta a haborut a torokkel, es kivegeztette az ellenzekenek vezeralakjait.

Az erdelyi hadak Havasalfold fele indultak, amelynek fejedelme ekkor Vitez Mihaly volt, es aki titkos egyezseget kotott Erdellyel az el?z? evben. Nem sokkal kes?bb Aron moldvai vajda is csatlakozott. Am a hadjarat csak reszsikereket ert el: bar ki?ztek a torokot Havasalfoldr?l, Vitez Mihalyt fel kellett oldania a h?beri kotelezetsege alol, a moldvai vajdat pedig a lengyelek altal tamogatott rivalisa megolette. A legnagyobb baj azonban az volt, hogy a hadjaratban oroszlanreszt vallalo szekelyek regi szabadsagjogaik visszaallitasa fejeben alltak csak Zsigmond oldalara. Ez hatalmas felhaborodast keltett a nemesseg soraiban. Zsigmond alig hogy hazatert a hadjaratbol, visszavonta a kozszekelyek szamara kiadott oklevelet, ezert 1596 tavaszan felkeles tort ki ( veres farsang ), melyet a fejedelem katonai verbe fojtottak. Ezutan Bathory tobbet nem szamithatott a szekelyek segitsegere, kes?bbi vallalkozasai rendre kudarcba fulladtak. Az amugy is labilis idegrendszer? Bathory ezert megegyezett Rudolf csaszarral, hogy birtokokert csereben a Habsburg Birodalmon belul lemond az erdelyi tronrol, amit 1598 -ban meg is tett, de rovid id? mulva meggondolta magat es visszatert a tronra, de egy ev mulva ujra lemondott unokabatyja, Bathory Andras javara, majd kikoltozott Lengyelorszagba .

A fejedelemseg els? valsaga [ szerkesztes ]

Bathory Andras megprobalt beket kotni a torokokkel, ugy hogy a Habsburgokkal is fenntartsa a jo viszonyt, ugyanakkor az orszag vedelmenek erdekeben ved- es dacszovetseget kotott a Havasalfold es Moldva uralkodojaval is. Id?kozben Rudolf megegyezett Mihaly vajdaval Bathory eltavolitasaban. Ennek erdekeben 1599 ?szen Mihaly haduzenet nelkul megtamadta Erdelyt. A fejedelem sebteben osszeszedte sereget, majd kivonult a roman sereg ellen, de oktober 28 -an a sellenberki csataban vereseget szenvedett. A fejedelem nehany h?seges embere kisereteben megprobalt Lengyelorszagba menekulni, de Csikszentdomokos mellett, a Pasztorbukkon az Ordog Balazs vezette szekelyek meggyilkoltak.

Mihalyt az oldalan allo szekelyek es szaszok 1600 elejen megvalasztottak fejedelemnek, Rudolf csaszar azonban csak mint Erdely kormanyzojat volt hajlando elismerni. Habar kezdetben az erdelyi f?rendek is mellette alltak, hamar elidegenitette ?ket magatol, azzal, hogy roman bojarokat helyezett minden tisztsegbe es a varak elere is sajat hiveit allitotta. Egyedul a szekelyek tartottak ki mindvegig h?segesen mellette, mivel felszabaditotta ?ket a jobbagyi fugges alol es kulon hadsereget szervezett bel?luk. Uralkodasa alatt teljesen kifosztotta az allami kincstarat, aminek eredmenyekent nem tudta zsoldosait fizetni, akik ezert rabolni, fosztogatni kezdtek. A penzugyi helyzet orvoslasa vegett megtamadta es elfoglalta Moldvat is, de hamarosan kiderult, hogy Moldva sincs rozsas helyzetben. Az uralkodasaval elegedetlen nemesseg fellazadt es Bathory Zsigmondot hivta vissza a fejedelemsegbe, akit Rudolf csaszar parancsara Giorgio Basta kassai f?kapitany is segitett. Mihaly sereget a miriszloi csataban legy?ztek, ? pedig egyel?re kenytelen volt elmenekulni.

Zsigmond azonban csalodast okozott Rudolf szamara, mivel az addigi politikajat feladva targyalasokat kezdemenyezett a torokokkel, amiert ezuttal Basta es Mihaly osszefogtak es a goroszloi csataban megvertek csapatait, ?t magat pedig ujra, ezuttal vegleg szam?zetesbe kenyszeritettek.

Basta ezt kovet?en jobbnak latta, ha megszabadul Mihalytol, ezert 1601 . augusztus 19 -en vallon zsoldosaival meggyilkoltatta. Ezutan ? lett Erdely tenyleges ura, mint Rudolf csaszar megbizottja. Az orszagban remuralmat vezetett be, zsoldosai szabadon garazdalkodtak. Ez ellen tort ki a Szekely Mozes vezette felkeles 1603 -ban. A felkel?k kozott ott volt a kes?bbi erdelyi fejedelem, Bethlen Gabor is. A felkel?k marcius vegen lendultek tamadasba torok-tatar segedcsapatokkal meger?sitve, Temesvarrol kiindulva. Aprilis 15 -re mar Segesvar , Haromszek es a Partium kivetelevel egesz Erdelyt sikerult elfoglalniuk. Majus 9 -en az orszaggy?les Szekely Mozest fejedelemme valasztotta. ^[34]

A Habsburgok megprobaltak beket kotni vele, de ? a beke ajanlatot elutasitotta. Ekkor azonban a Habsburgoknak sikerult mozgositaniuk szovetsegesuket, IX. Radu havasalfoldi fejedelem , aki delr?l tamadt Erdelyre, majd Brasso mellett szetverte Szekely Mozes sereget, a csataban a fejedelem is elesett. A fejedelem holttestet Michael Weiss brassoi biro titokban temette el a sajat kertjeben. Erdelyben Basta zsoldosai garazdalkodtak tovabb, a Bocskai-felkeles sikereig buntetlenul.

A Habsburg Birodalom a 16?17. szazad fordulojan evente tobb millio rajnai forint adossagot halmozott fel. Rudolf a tizenot eves haboru idejen kiurult kincstar problemajat, zsoldosvezerei es hadiszallitoi kifizeteset a magyar arisztokracia vagyonanak megszerzesevel probalta enyhiteni. Felsegsertesi es felsegarulasi pereket zuditottak a magyar barok es vagyonosabb csaladok nyakaba, altalaban f?- es joszagvesztessel. Koncepcios eljaras kezd?dott a homonnai Drugethek, Rakoczi Zsigmond , Nadasdy Tamas (nem a nador), Telekessy Mihaly , az Alaghy, Balassa, Kallay csaladok ellen. 1603 marciusaban szuletett meg az itelet Illeshazy Istvan ugyeben: a f?nemes varait es uradalmait elkoboztak. Jellemz?, hogy a Habsburgok 1602 -ben azt a Bocskai Istvant is perbe fogtak es Pragaba internaltak, aki a Habsburg-parti politika legf?bb erdelyi kepvisel?je volt es torokellenes oldalon leptette be a fejedelemseget a haboruba. Bocskait csak ket ev mulva engedtek haza bihari birtokaira.

Bocskai-felkeles [ szerkesztes ]

B?vebben: Bocskai Istvan

A torok teruletre menekult bujdosok neveben Bethlen Gabor arra biztatta Bocskait, hogy alljon egy Habsburg-ellenes felkeles elere, s ehhez a torok szovetseget helyezte kilatasba. Levelezesuket ellenfele, a kassai f?kapitany, Belgiojoso grof elfogta. Bocskai korabban szolgalataba fogadta a fizetetlen fegyveres hajdukat. Igy amikor a Habsburg-udvar le akarta tartoztatni felsegsertes vadjaval, szembeszallt a csaszari csapatokkal. Meggy?zte Nemeti Balazs es Lippai Balazs hajdu kapitanyokat, igy a hajduk elen 1604 . oktober 14-r?l oktober 15-ere virrado ejjel Almosd es Bihardioszeg tersegeben dont? gy?zelmet aratott a Petz Janos vezette csaszari sereg felett. Bocskai oktober 15-e utan bevonult Debrecenbe es Varadra , illetve Tokajnal a hajduk seregevel gy?zelmet aratott Belgiojoso felett. 1604. november 11-en bevonult Kassara is. Ezutan Kelet-Magyarorszag is Bocskai kezere kerult. A szabadsagharc uj vezere 1604. november 12-en Kassarol kialtvanyban szolitotta fel a nemesseget a csatlakozasra, amivel a szabadsagharc kiszelesedett.

A koborlo hajduk es a hozzajuk csatlakozo elnyomott jobbagyok a Habsburg uralom ellen vivtak szabadsagharcukat. Hamarosan csatlakozott Bocskai seregehez az idegen zsoldosok garazdalkodasa es az er?szakos ellenreformacio miatt lazongo varosi polgarsag, a koznemesseg, s?t a f?nemesseg jelent?s resze is. 1605 vegere Magyarorszagnak a torokt?l el nem foglalt resze es Erdely a felkel?k birtokaban volt, mikozben Bocskait 1605 . aprilis 17-en a szerencsi orszaggy?les Magyarorszag es Erdely fejedelmeve valasztotta.

Rudolf vegul targyalasokra kenyszerult. Bocskai is bekere hajlott, egyreszt azert, mert a szabadsagharc eredmenyeit veszelyeztette a felkel?k taboran belul a hajduk es a nemesek egyre elesed? ellentete, masreszt pedig azert, mert nem akarta magat a torok karjaba vetni, ami pedig elkerulhetetlen lett volna, ha szakit a Habsburgokkal.

Az 1606 . junius 23-an megkotott becsi beke biztositotta a magyar rendi jogokat es a vallasszabadsagot, valamint Szatmar , Bereg es Ugocsa varmegyeket Bocskai es fiagi utodai elete tartamara Erdelyhez csatolta. Szeptember 24-en Rudolf kiraly kulon oklevelet adott ki arrol, hogy Erdely es a Partium Bocskai fiagi leszarmazottainak kihaltaval sem szall vissza a koronara, es hogy a fejedelemnek es fiu utodainak atengedi Ugocsa, Bereg, Szatmar es Szabolcs varmegyeket, tovabba Tokaj varat minden tartozekaival, valamint Tarcal, Bodrogkeresztur es Olaszliszka mez?varosokat. ^[35] Az ugyanebben az evben megkotott, Bocskai altal kozvetitett zsitvatoroki beke a tizenot eves haborunak is veget vetett.

A Bocskai-szabadsagharcnak koszonhet?en a kiralyi Magyarorszag berendezkedeset a rendi dualizmus jellemezte, egeszen 1671-ig, a nyilt abszolutizmus beveteseig.

Bathory Gabor [ szerkesztes ]

B?vebben: Bathory Gabor erdelyi fejedelem

Bocskai varatlanul meghalt 1606 vegen, es nyomban megindult a versenyfutas a fejedelmi szekert. A ket legeselyesebb Bathory Gabor es Drugeth Balint voltak. El?bbi Bethlen Gabor segitsegevel probalta ervenyesiteni jogait, fejedelmi felmen?ire hivatkozva, utobbi pedig az alapjan, hogy Bocskai vegrendeleteben ?t nevezte meg utodjaul (? maga a Szapolyaiakkal allt rokonsagban). A rendek ellenalltak Drugeth fejedelemsegenek, ugyanis a fejedelemvalasztas az ? kivaltsaguk volt, es a Bocskai-fele vegrendelet ezen passzusat nem is fogadhattak el ervenyesnek. Bonyolitotta a helyzetet, hogy a torokok Drugethet tamogattak, a rendek viszont Bathoryt. 1607 elejen a kormanyzo Rakoczi Zsigmond iranyitotta Erdelyt, amikor a Habsburg Birodalom bejelentette, hogy a becsi beke ertelmeben ?k is bele kivannak szolni a fejedelemvalasztasba, ugyanis Erdely kulonallasat nem ismerik el. Valaszul az erdelyi orszaggy?les villamgyorsan megvalasztotta Rakoczi Zsigmondot, amelyet az Oszman Birodalom is tudomasul vett.

Rakoczi azonban protestans volt, erre hivatkozassal pedig Bathory Gabor, sajat atteresenek kilatasba helyezesevel konny?szerrel tudott tamogatast szerezni a Magyarorszagot kormanyzo Matyas f?hercegt?l. Megsem ez, hanem a hajduk felkelese dontotte el a fejedelmi szek sorsat: Rakoczi nem akarta kenyertoresre vinni a dolgot, hanem onkent lemondott poziciojarol, igy 1608 marciusaban Bathory Gabor lett Erdely uj fejedelme.

Alig valasztottak meg fejedelemnek, maris haborut tervezett a roman fejedelemsegek ellen. Csak a rendek ellenvetese miatt sikerult megvaltoztatni akaratat es helyette h?beri eskut kottetni veluk. A hajdukerdest ugy oldotta meg, hogy meger?sitette ?ket jogaikban, egy jelent?s reszuket pedig a Habsburgok fogadtak zsoldjukba, akik segitsegevel aztan II. Matyas megszerezte a tront. Erdely es a Habsburgok ezutan rendeztek viszonyukat egymassal is, es hosszu id? utan ujra viszonylagos beke honolt.

De ez nem tartott sokaig, mert Bathory hatalomgyakorlasi technikai sertettek a rendek erdekeit. Sajat szovetsegeseivel vette magat korul, raadasul Erdelyben meg mindig jelen voltak az el?z? evtized toresvonalai, es emellett a vallasi ellentetek is kielez?dtek. Hiveinek jelent?s birtokadomanyokat juttatott, kicsapongo eletet elt, szorta a fejedelemseg penzet. Hatalmi ambicioitol vezerelve 1609-ben Moldva ellen kezdett er?fitogtatasba, es kilatasba helyezte a szovetseg felmondasat. Ekkor a rendek titkon szervezkedni kezdtek ellene, es 1610 marciusaban elhataroztak, hogy megoletik. A merenylet azonban sikertelen maradt, mert a merenyl? mindent bevallott, Bathory pedig valaszul leszamolt az osszeeskuves vezereivel, koztuk Kornis Boldizsarral es Kendi Istvannal . Pozicioikba sajat embereit emelte.

1610 decembereben aztan ugy dontott, hogy megszallja Nagyszebent , majd a kovetkez? evben Havasalfoldre indult, hogy azt elfoglalva kikialtassa magat annak fejedelmeul. Ezt mar a torokok sem hagyhattak szo nelkul, es felszolitottak ?t a tavozasra, emellett betortek nyugat fel?l. Altalanossa valt a z?rzavar, Bathory pedig ismetelten a polgarsag ellen fordul, es most Brassot keszult volna elfoglalni, hogy megsarcolja. A rendek ismet szervezkedni kezdtek ellene, Ghiczy Andras vezetesevel, Bethlen Gabor pedig elhagyta Erdelyt es torok foldre tavozott. 1613-ban a torokok az ? tamogatasa mellett alltak ki es Bathoryt letetettek a tronrol az erdelyi rendekkel. Bethlen megvalasztasa utan par nappal Bathory Gabort meggyilkoltak a hajduk Nagyvaradon .

Erdely viragkora [ szerkesztes ]

A hosszu valsag utan az 1613-48 kozotti id?szak az Erdelyi Fejedelemseg viragkora volt. A magyar nemesek, a kollektiv nemesseget birtoklo szekelyek es a varosi kivaltsagokat elvez? szaszok a masik ket magyar orszagresz lakossagahoz kepest jomoduak voltak, es az orszag egesz lakossaga biztonsagban elt.

Bethlen Gabor [ szerkesztes ]

B?vebben: Bethlen Gabor

Megvalasztasat kovet?en szinte azonnal nagy arat kertek a torokok az elismeresert cserebe: Lippa es Jen? varanak visszaszolgaltatasat. Bethlennek sikerult ezt csak Lippara lealkudnia, am azt 1616-ban neki kellett megvivnia es atszolgaltatni a temesvari pasanak. Ez rendkivuli felhaborodassal jart egyutt, a rendek pedig ennek (es az elmult id?szak esemenyeinek) kovetkezteben az orszaggy?lesen elfogadtak az eskuszeg? fejedelemmel szembeni ellenallas jogat. Bethlen valaszul egyezkedni probalt az egyes allamalkoto tenyez?kkel. Megreformalta az orszaggy?lest: a resztvev?k szamanak korlatozasaval csokkentette annak meretet, tovabba ritkabban is hivta ossze azokat. Reformpolitikaja soran elkezdte visszavonni el?djenek birtokadomanyait, amit a rendi hatalom megtoresere hasznalt, a nem orokl?d? fejedelmi hatalombol kifolyolag. Bevezette a gazdasagpolitikaban a merkantilizmust. Uralma egyfajta keleti abszolutizmus volt.

A harminceves haboru kitoreset kovet?en viszonylag gyorsan lepett, es elhatarozta, hogy a cseh rendekkel szovetkezve megtamadja a Habsburg Birodalmat. Kezdetben rendkivul sikeres volt a hadjarata, elfoglalta a kiralyi Magyarorszag nagy reszet, es mar eppen Becset keszultek korulzarni, amikor Homonnai Gyorgy hatbatamadta Lengyelorszag fel?l. 1619 vegen Pozsonyban a rendek Magyarorszag kiralyava akartak ?t valasztani, amit ? visszautasitott es helyette Magyarorszag fejedelmenek nevezte magat. 1620-ban Besztercebanyan aztan a rendek ismet kirallya valasztjak. A csehek legy?zese miatt azonban ki kellett egyeznie a Habsburgokkal, ezert 1621-ben megkototte a nikolsburgi beket . A beke feltetelei szerint le kellett mondania a magyar kiralyi cimr?l, vissza kellett szolgaltatnia a Szent Koronat , es a beke fejeben megkapta a birodalmi fejedelmi cimet, Oppelnt es Ratibort . Het elfoglalt megyet is megtarthatott, de ezek kovetei a kiralyi Magyarorszag orszaggy?leseire mentek.

1623 vegen aztan ujabb Habsburg-ellenes hadjaratot szervezett, de ezzel nem ert el szamottev? sikereket, s?t 1624-ben kenytelen volt lemondani szileziai birtokairol is. Ezt kovet?en a harminceves haboruban resztvev? protestans hatalmakkal probalt szovetkezni, miutan a Habsburgok visszautasitottak lanykereset. 1626-ban felesegul vette Brandenburgi Katalint , abban a remenyben, hogy ennek Erdely szamara el?nyos kovetkezmenyei lesznek, de vegul ezzel nem ert el semmit. 1629-ben, hosszan tarto, sulyos betegseg utan hunyt el.

Utoda ozvegye, Brandenburgi Katalin lett. A het elfoglalt varmegye ezt kovet?en szinte azonnal visszakerult a kiralyi Magyarorszaghoz. Katalin nem volt nepszer? fejedelem, amellett a hatalom megtartasan kivul mas nem igazan erdekelte. Az egymassal szemben allo erdekcsoportok elkezdenek szervezkedni, es 1630 szeptembereben vegul Katalin lemondott. Utoda Bethlen Gabor occse, Bethlen Istvan lett, aki viszont csak par honapig lehetett fejedelem. Ugyanis a torokok szamara teljesen mindegy volt, hogy Bethlen Istvan vagy rivalisa, Rakoczi Gyorgy lesz a fejedelem, ezert ket kinevezesi okiratot kuldtek, hogy tetszes szerint valasszanak. Katalin, aki gy?lolte sogorat, elerte, hogy Rakoczi Gyorgy kinevezeset olvassek fel a fejedelemvalaszto orszaggy?lesen.

I. Rakoczi Gyorgy [ szerkesztes ]

B?vebben: I. Rakoczi Gyorgy

Nem sokkal megvalasztasa utan haborut akart kiprovokalni a kiralyi Magyarorszag reszer?l Esterhazy Miklos nador. Rakamaznal gy?zelmet arattak az erdelyi seregek, ezt kovet?en azonban Rakoczi nem indult visszafoglalni a het fels?-magyarorszagi varmegyet. 1631-ben beket kot II. Ferdinanddal is, amelyben megallapodnak arrol, hogy Ferdinand elbocsatja a hajdukat, cserebe nem haborgatjak egymast. Rakoczi biztositekul atadta Onodot , mely dontes felhaborodast keltett, emiatt az ugynevezett parasztvarmegyek fellazadtak. A lazadast sikerult letorni, tobbsegukkel megegyeztek, akivel viszont nem sikerult, azt a katonasag szetkergette.

Fejedelemsege viszonylag bekes id?re esett, ugyanis a harminceves haboru esemenyei elvontak Erdelyr?l a figyelmet, amellett az Oszman Birodalom is valsagot elt at. Rakoczi meger?sitette a hatalmat, es ennek keretein belul leszamolt Zolyomi Daviddal es ifjabb Szekely Mozessel. Er?szakkal felszamolta a szombatos vallasi felekezetet , ugyanakkor buzgo reformatuskent ? es felesege, Lorantffy Zsuzsanna is sokat tettek vallasukert. Az ? uralma alatt adtak ki az els? roman nyelvre forditott Ujszovetseget . H?tlensegi pereket indit, az igy elkobzott birtokokkal pedig sajat vagyonat gyarapitotta. A gazdasagban eleinte el?dje modszereit alkalmazva kereskedelmi monopoliumokat tartott fenn, kes?bb viszont feladta a kozpontilag szabalyozott gazdasag koncepciojat. Mindossze ketszer volt reszese uralkodasa idejen Erdely nemzetkozi akcionak: els? alkalommal 1636-ban, amikor le kellett szamolnia Bethlen Istvannal, aki a budai pasaval szovetkezett ellene, de a nagyszalontai csataban legy?zte ?t. Masodjara pedig 1644-ben, amikor Svedorszag oldalan beszallt a harminceves haboruba. Kezdetben szep sikereket ert el a kiralyi Magyarorszag megtamadasaval, azonban a torok szultan visszaparancsolta ?t es hadait. Emiatt vegul kenytelen volt beket kotni III. Ferdinanddal . Az 1645-os linzi bekeben megkapta a het fels?-magyarorszagi varmegyet, cserebe szabad vallasgyakorlast es szabad templomhasznalatot biztositott.

1648-ban a vesztfaliai bekevel lezarult a harminceves haboru, amely uj szovetsegi rendszereket korvonalazott. Szo volt egy torokellenes szovetsegr?l, am nagyobb eselye latszott annak, hogy I. Rakoczi Gyorgy lengyel kirallya lesz valasztva, egy keleten szervez?d? Habsburg-ellenes szovetseg elen. Levelet irt a kozakoknak , hogy segitseguket kerje a tronert folytatott harcban, amibe a kozakok beleegyeztek, de Rakoczi ezt mar nem erhette meg, mert 1648. oktober 11-en meghalt.

A fejedelemseg hanyatlasa [ szerkesztes ]

II. Rakoczi Gyorgy [ szerkesztes ]

B?vebben: II. Rakoczi Gyorgy

II. Rakoczi Gyorgyot meg apja eleteben megvalasztottak fejedelemnek, es nehez korulmenyek kozepette vette at Erdely iranyitasat. A kozakok ugyanis ebben az id?ben er?sen elkezdtek mozgolodni Kelet-Europaban. Rakoczi szovetkezett veluk, es segitsegukkel 1653-ra mind Havasalfoldet, mint Moldvat h?bereseve tette. A fejedelemseg eredmenyei europai szinten is jelent?sse tettek, mindenki azt varta, hogyan fog beavatkozni a Lengyelorszagban dulo haboruba, amit a lengyelek es a svedek vivtak egymas ellen. 1656-ban aztan X. Karoly Gusztav sved kiraly kereste meg ?t szovetsegi ajanlataval, egy nagy teruletet igerve Rakoczinak Lengyelorszagbol. Uralkodoi ambicioitol elvakitottan, es abban bizva, hogy ez egy nagy europai osszecsapas els? felvonasa, Rakoczi 1657 januarjaban meg is inditotta a tamadast. Am hiaba sikerul nyarig elfoglalnia Krakkot , majd Varsot is, a svedek varatlanul visszavonultak, mert hatbatamadtak ?ket a danok. Nem sokkal ezutan a kozakok is kiszalltak a kuzdelmekb?l, mert megtamadtak ?ket a krimi tatarok. Az erdelyi csapatokat allandoan zaklatni kezdte a lengyel ellenallas, igy 1657 juliusaban Rakoczi kenytelen megalazo beket kotni. Ezutan nagy csapas erte ?ket: a hazafele tarto, elcsigazott seregen rajtautnek a krimi tatarok, mikozben a fejedelem otthagyta ?ket es hazalovagolt.

A krimi tatarok tuszul ejtettek Erdely haderejenek szine-javat, Rakoczi pedig keptelen cselekedni. Az elmult evtizedek soran atalakult uralkodoi hatalom miatt raadasul nincs olyan kompetens szemely, aki a fejedelem helyett intezkedni tudna. Cselekedeteivel Rakoczi magara vonta a torokok haragjat, a nemregiben kinevezett Koprulu Mehmed nagyvezir pedig nekilatott, hogy megrendszabalyozza az onallo utakon jaro Erdelyt. 1657 oktobereben meguzentek a rendeknek, hogy valasszanak uj fejedelmet, ?k ezt megsem merik megtenni, mert jobban felnek Rakoczitol, aki az orszag leghatalmasabb birtokosa. Rakoczi lemondasat feltetelekhez kezdte el kotni, melyeket tobbe-kevesbe el tudnak fogadni, es ekkor megvalasztjak helyette Rhedey Ferencet . Am 1658 januarjaban Rakoczi visszatert a hatalomba. A torokok valaszkent el?szor levaltjak Havasalfold es Moldva Erdellyel szovetseges vajdait, majd hadaik betornek. Ezzel egy id?ben a krimi tatarok is tamadast inditanak, felpredaljak a varosokat, tomegevel hurcoljak el az embereket rabszolganak, Gyulafehervarat pedig reszben elpusztitjak. A torok hadak ezalatt elfoglaljak Jen?t. A z?rzavaros helyzetben a rendek megvalasztjak Barcsay Akost fejedelemnek, aki kenytelen megallapodni a torokokkel egy megemelt adorol, hadisarcot kell fizetniuk, at kell adnia Lugost es Karansebest , es el kell fognia Rakoczit.

1659 ?szen mindennek a tetejebe kitor a polgarhaboru Rakoczi, Barcsay, es a tatar fogsagbol hazaerkez? Kemeny Janos hivei kozt. Rakoczi el?bb Moldvara tamad, majd erre valaszul Barcsay behivja a budai vezirt, mindezek hirere pedig ujra megindul a torok sereg is Erdely fele. Rakoczi vereseget szenvedett Szaszfenesnel , az utkozetben szerzett sebesuleseibe pedig 1660. junius 7-en belehalt. A torok f?sereg ezutan elfoglalta Nagyvaradot , Erdely legfontosabb ved?bastyajat, es ujfent felpredaltak az orszagot. A rendek ebben a helyzetben uj fejedelmet valasztottak, Kemeny Janos szemelyeben. Barcsaytol torokbaratsaga miatt addigra elfordultak hivei, s?t a torokok is lemondtak rola, igy 1661 juliusaban megoltek ?t. Kemeny Janos vesztet az okozta, hogy I. Lipot csaszar segitseget akarta kerni, hogy visszaallitsa Erdely hajdanvolt erejet. Menekulnie kellett, a helyere a torokok pedig Apafi Mihalyt neveztek ki. Megprobalta visszaszerezni a hatalmat, am nem jart sikerrel, es 1662 januarjaban elesett Nagysz?ll?s hataraban.

Az Apafiak kora [ szerkesztes ]

F? szocikk: I. Apafi Mihaly es II. Apafi Mihaly

Apafi Mihaly a fejedelemsegre kevesbe volt alkalmas, eletet leginkabb m?vel?desnek es az orasmestersegnek szentelte. Tarsadalmi bazisa sem volt megvalasztasakor, a torokok azonban ragaszkodtak a szemelyehez. Rendkivul nehez id?k jartak ekkor a fejedelemsegre, mely az elmult id?szak esemenyeit kovet?en er?tlenul es kiszolgaltatottan allt ket nagyhatalom harapofogojaban. Celja nem volt, nem is lehetett mas, hogy legalabb Erdely fuggetlen allamisagat megtartsa. Ennek erdekeben probalt egyensulyt tartani a torokok es a Habsburgok kozott. Ez nagy nehezsegekbe utkozott, ugyanis mar megvalasztasa utan nem sokkal azt koveteltek t?le a torokok, hogy Erdely csatlakozzon a kiralyi Magyarorszag ellen inditott tamadashoz. Apafi addig huzta az id?t, amig tehette, vegul Ersekujvarnal csatlakozott a torok hadakhoz. Ezzel egy id?ben tapogatozasok indultak a magyar nemesi ellenallas fele is. A terveket azonban keresztulhuzta a sikeres torok hadjarat, majd a szegyenteljes vasvari beke, amelynek ertelmeben semmi remeny nem maradt egy torokellenes liga letrehozasanak - mi tobb, Erdely elvesztette Szabolcs es Szatmar varmegyeket is. A foldrajzilag es politikailag is elszigetel?dott Erdely azonban legalabb megtarthatta onallosagat.

Ezt kovet?en masfel evtizednyi viszonylag bekes id?szak kezd?dott Erdely szamara. Titokban tamogattak a Wesselenyi-fele osszeeskuvest , annak bukasa utan pedig a bujdosok naluk lelhettek menedekre. 1675-ben a fogarasi trakta ertelmeben Franciaorszag feltetelesen szovetseget ajanlott, es sikerult Lengyelorszaggal is rendezni a viszonyt. A bujdosok vezet?je, Thokoly Imre tamogatasaval 1678-ban tamadast inditott Magyarorszag ellen. Az 1679-es, francia-osztrak nijmegeni bekeszerz?des utan azonban inkabb Becs fele kezdett el orientalodni, noha a Habsburgok nyiltan I. Rakoczi Ferenc fejedelemme valasztasat tamogattak. Thokoly azonban id?kozben onjarova valt, lenyegeben sajat ambicioi erdekeben viselt hadat, es ez a torokok erdekeinek is tokeletesen megfelelt, akik nyiltan elkezdtek ?t tamogatni. Kenyertoresre kerult sor: Thokoly nem volt hajlando elismerni Apafi fejedelemseget, sem azt, hogy utodakent fia kovesse, raadasul 1682-ben torok tamogatassal letrehozta a Fels?-magyarorszagi Fejedelemseget.

Apafi csak azert maradhatott meg fejedelem Erdelyben, mert az 1683-as torok hadjarat, es azzal egyutt Becs ostroma sikertelenul zarult. Ebben a hadjaratban Apafi es az erdelyi seregek is reszt vettek a torok oldalan, de kivontak magukat a tenyleges harcokbol. Valtozott a politikai legkor, ujra napirendre kerult egy lengyel vezetes?, a roman fejedelemsegeket is magaban foglalo szovetseg. Thokolyvel nem sikerult a kiegyezes, fejedelemsegenek elvesztese utan joszagvesztesre iteltek, es el kellett hagynia Erdelyt.

1686 elejen csaszari csapatok vonultak be Erdely hatarvidekeire. Buda visszafoglalasat kovet?en I. Lipot csaszar csapatai eleinte csak teli elszallasolas celjabol id?ztek itt hosszabban, majd 1687-ben mar a f?sereg is bevonult. Meg 1686-ban a balazsfalvi szerz?desben sikerult ugyan megtartani Erdely onallosagat, a hadsereg ellatasanak fejeben, am 1688. majus 9-en az erdelyi rendek vegul alairtak a fogarasi nyilatkozatot. Ennek ertelmeben Erdely visszatert Magyarorszaghoz, felmondtak a torok vednokseget, es a mindenkori Habsburg-uralkodok oltalma ala helyeztek magukat. Egyben tudomasul vettek, hogy csaszari csapatok szalljak meg a f?bb varakat. Kisebb ellenallasok voltak ugyan, de az osztrakok letortek ezeket. Miutan felesege meghalt, Apafi Mihaly mely depresszioba esett, es 1690 aprilisaban meghalt.

Thokolynek azonban meg mindig voltak fejedelmi ambicioi, visszatert, es a zernyesti csataban legy?zte a csaszari csapatokat. Meg is valasztottak fejedelemnek, ez azonban tiszavirag elet? volt. Mar Apafi eleteben megvalasztottak fejedelemnek fiat, II. Apafi Mihalyt , akinek uralkodasa azonban vegig nevleges volt. Kormanyzokat rendeltek melle Becsb?l, raadasul kihirdettek a Diploma Leopoldinumot , amely a fejedelemseg kerdeset a leveg?ben hagyva onallo tartomanykent a Habsburg Birodalomhoz csatolta Erdelyt. 1696-ban Apafit Becsbe vitettek, majd 1699-ben a karlocai bekeb?l teljesen kimaradt Erdely, igy remenye sem maradt a visszateresre. 1701-ben II. Apafi Mihaly hivatalosan is lemondott.

Rakoczi-szabadsagharc [ szerkesztes ]

A Rakoczi-szabadsagharc kitoreset kovet?en II. Rakoczi Ferenc el?szor 1703 vegen bocsatott ki egesz Erdelynek szolo patenst. Majd csak 1704-ben fordul el?szor Erdely fele, ahol azonban csekely volt a tamogatottsaga - reszben katolikus hite miatt, reszben azert, mert inkabb II. Apafi Mihalynak, es meg inkabb Thokoly Imrenek volt tabora. A szekelyek 1704-ben a barcasagi nyilatkozatban hivtak fel a kulonfele Habsburg-ellenes er?ket az osszefogasra, sikertelenul, Bethlen Miklos kancellar pedig "Columba Noe" cim? ropirataban inkabb a mindent?l es mindenkit?l fuggetlen Erdely mellett kardoskodott. Vegul aztan valamennyien belattak, hogy egyedul Rakoczi vezetesevel remelhetik Erdely statuszanak rendez?deset. 1704 juliusaban erdelyi fejedelemme valasztottak - ez volt az utolso fejedelemvalaszto orszaggy?les. Eltoroltek a Habsburgok altal letrehozott Guberniumot, majd targyalni kezdtek kulonfele, f?kent katonai ugyekr?l. Ezt felbeszakitotta a csaszari csapatok erkezesenek hire. Rakoczi nem vett szemelyesen reszt a fejedelemvalasztason, a rendek pedig ugy dontottek, hogy az allamszervezet kerdeseiben majd csak a fejedelmi beiktatas utan dontenek. Gondokat okozott, hogy tartani lehetett attol, hogy torok jovahagyas nelkul azok ismet betornek Erdelybe, es Thokoly is meguzente, hogy a fejedelemseg igazabol ?t illetne. Rakoczi elebe ment az esemenyeknek, bejelentette a torokoknek fejedelemme valasztasat, ezt kovet?en pedig nekilatott beiktatasa nelkul is a belpolitikai reformoknak. Ujjaszervezte a hadsereget, Consilium es Comissariatus neven uj, kizarolag Rakoczinak felel?s szervek jottek letre. Nem sokkal kes?bb Thokoly is meghalt.

A szabadsagharc uj eredmenyei miatt 1705 ?szen Magyarorszagon hivtak ossze a fejedelembeiktato orszaggy?lest, amelyen torvenybe iktattak Magyarorszag es Erdely konfoderaciojat. Rakoczi beiktatasa azonban ismetelten nem tudott megjelenni Erdelyben, miutan a csaszari hadsereg Zsibonal vereseget mert az erdelyi hadakra, betort az orszagba es buntet? hadjaratba kezdett. A megmaradt nemesek 1705 decembereben kinyilvanitottak, hogy Rakoczi fejedelemsege semmis, es h?seget eskudtek I. Jozsef kiralynak . Az 1706-os huszti orszaggy?lesen azonban az erdelyi rendek masik, elmenekult fele kijelentette, hogy Erdely elszakad a Habsburgoktol, Jozsefet nem tekintik uralkodojuknak. Megallapitottak tovabba, hogy Erdely onallo allam, mely Magyarorszaggal konfoderaciot alkot.

Erdelyt azonban tenylegesen a csaszari hadsereg tartotta uralma alatt, ujra es ujra felhivtak a rendek figyelmet, hogy hagyjanak fel az ellenallassal. El?szor Jean Rabutin foglalta el es rendezett bosszuhadjaratot, majd 1709-ben, tavozasa utan a seregek mindenkori parancsnoka. 1708-tol tombolni kezdett a pestisjarvany , aminek rengetegen estek aldozatul. Rakoczi pozicioja is egyre inkabb gyengult, Jozsef csaszar pedig megegyezest kinalt a rendeknek. Vegul 1711-ben, a szatmari bekevel ert veget a haboru: Erdely mint fejedelemseg megsz?nt letezni, de az Osztrak Csaszarsagon belul kulonallo entitaskent, korlatozott onallosaggal fennmaradhatott.

Politika [ szerkesztes ]

Onallo allamisag [ szerkesztes ]

Az Erdelyi Fejedelemseget sokszor nevezik onallo orszagnak es a magyar allami szuverenitas egyeduli ?rz?jenek a harom reszre szakadt tortenelmi Magyarorszag korszaka alatt. A fejedelemseg az Oszman Birodalom vazallusa volt ugyan, de ez nem jelentette a torokok kozvetlen uralmat az orszag folott. Ez inkabb ket uralkodo kolcsonos szerz?dese volt, amelyet az erdelyi fejedelmek onkent vallaltak. ^[36]

A fugg? viszony mindket orszag szamara el?nnyel jart. Erdely szamara a torok vednokseg egyenesen az onallo allami lete biztositekat jelentette a szuntelenul fenyeget? Habsburg Birodalommal szemben. Az orszag uralkodoit az erdelyi orszaggy?les szabadon valasztotta. A megvalasztott fejedelem ugyanakkor hatalmi jelvenyeit a szultantol kapta, uralkodasahoz annak jovahagyasara volt szukseg. Az erdelyi fejedelem evi adot (haradzs) fizetett az Oszman Birodalomnak, kul- es hadugyeiben altalaban nem cselekedett a szultan egyetertese nelkul. Belpolitikajaban azonban teljesen fuggetlen volt. Erdelyben nem allomasozott torok hadsereg. Csak a szultan nagykovete volt jelen Gyulafehervarott , ugyanugy ahogy az erdelyi fejedelemnek is allando diplomaciai kepviselete volt Isztambulban (az ugynevezett ?Erdelyi Haz”). ^[37]

Az erdelyi fejedelmek tobbnyire igyekeztek nem tenni olyan lepeseket, amelyek sertettek volna a torok szovetseget, peldaul kerultek a Magyar Kiralysag ujraegyesitesere iranyulo nyilt kulpolitikai tevekenyseget. Cserebe a szultan is lemondott az erdelyi belpolitikaba valo beavatkozasrol es a fejedelmek onallosaganak barmifele korlatozasarol. Ha ezzel probalkozott volna, akkor az Erdelyi Fejedelemseg, mint az egykori Magyar Kiralysag utoda, a magyar kiralykent uralkodo Habsburgok kozbelepesere is szamithatott volna. Bar ez a Habsburg kozbelepes sohasem bizonyult valoban hatekonynak, de a lehet?sege eleg volt ahhoz, hogy az erdelyi fejedelem visszarettentse vele a torokoket. Ez volt az erdelyi fejedelmek hires ?hintapolitikaja”.

Erdely igy valoban onallo allam volt, szemben a havasalfoldi es moldvai vajdasaggal. A torokoknek ugyancsak h?beres ket roman allam a belpolitikajaban sem volt onallo, ugyanis a szuntelenul a hatalomert verseng? vajdajeloltek kiszolgaltattak orszagukat a torok szultanok kenyenek, akik mindig a sajat ? sokszor Isztambulban nevelkedett ? kegyeltjeiket ultettek tronra. ^[38]

Vallaspolitika [ szerkesztes ]

A 16. szazadban szinte az egesz magyarsag a reformatus (kalvinista) vallas hive lett, amely a Habsburgokkal valo szembenallassal is osszekapcsolodo ?nemzeti ugy” lett. Mikozben Nyugat-Europaban a kegyetlen vallashaboruk tomboltak, az els? erdelyi fejedelem, Janos Zsigmond, aki id?kozben unitariussa lett, az 1568 -as tordai orszaggy?lesen a vilagon els?kent torvenyben rogzitette a lelkiismereti es vallasszabadsagot . A reformacio erdelyi tamogatasa oriasi hatast gyakorolt a magyar tudomany es a magyar nyelv? irodalom fejl?desere is.

Nepesseg [ szerkesztes ]

A nepesseg szama es etnikai megoszlasa [ szerkesztes ]

A 16. szazadban az Erdelyi Fejedelemseg becsult lelekszama 700?900 ezer f? korul lehetett, ennek ketharmada a sz?kebben ertelmezett Erdelyben elt. Az etnikai megoszlast is csak becslesek alapjan tudjak a torteneszek rekonstrualni. Ennek alapjan a 16. szazad vegen a nepesseg kb. 50?60%-a magyar (beleertve a szekelyeket is), 25?30%-a roman , 8?10%-a szasz nemzetiseg? volt, a fennmarado reszt pedig egyeb etnikumok ( szerbek , ruszinok , ciganyok , ormenyek stb.) alkottak. ^[39]

Kultura [ szerkesztes ]

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Bethlen Janos ? Erdely tortenete 1629?1663 (1663, Balassi Kiado, 1993)
• Szamoskozy Istvan ? Erdely tortenete (Europa, 1981 Pro Memoria ? Rerum Transylvanarum Pentades; Hebdomades, Borzsak Istvan forditasa)
• A magyar nemzet tortenete ? Szilagyi Sandor szerk. (1894-98, Athaeneum)
• A szekely m?vel?des evszazadai ? Balas Gabor szerk. (Panorama, 1988)
• Bak Borbala ? Magyarorszag torteneti topografiaja (MTA Tortenettudomanyi Intezet, 1997)
• Barta Gabor ? Keresztesek aldott nepe (Mora, 1977)
• Bertenyi Ivan, Gyapay Gabor ? Magyarorszag rovid tortenete (Maecenas, 1992)
• Demeny Lajos ? Parasztfelkeles Erdelyben 1437?1438 (Gondolat, 1987)
• Fodor Pal ? Magyarorszag es a torok hoditas (Argumentum, 1991)
• Kulcsar Peter ? A Jagello-kor (Gondolat, 1981)
• Makkai Laszlo ? Erdely tortenete (Renaissance Kiado, 1944)
• Makkai Laszlo, Mocsy Andras ? Erdely tortenete a kezdetekt?l 1606-ig (Akademiai Kiado, 1986) Szerz?k: Barta Gabor, Bona Istvan, Makkai Laszlo, Mocsy Andras, Toth Endre, Vekony Gabor
• Oborni Terez ? Erdely fejedelmei (Pannonica, 2002)
• Sugar Istvan ? A budai var es ostromai (Zrinyi Katonai Kiado, 1980)
• Szabo Peter ? Az erdelyi fejedelemseg (Kulturtrade Kiado, 1997)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Erdely tortenete, Budapest, 1986
• Az onallo Erdelyi Fejedelemseg Magyarok a vilagban ? Karpat-medence, Regiotanulmanyok
• Erdely: Abszolutizmus vagy rendi centralizmus? (RUBICONline)
• Erdely es a Szentszek a Bathory korszakban. Kiadatlan iratok, 1574?1599 ; sajto ala rend. Kruppa Tamas; SZTE, Szeged, 2004 ( Adattar XVI-XVIII. szazadi szellemi mozgalmaink tortenetehez )
• Barta Gabor: Az erdelyi fejedelemseg szuletese. (Gondolat 1979) [Magyar historia sorozat].

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Erdelyi fejedelmek listaja (1526?1711)
• Erdelyi vajdak (1526 el?tt)
• Erdelyi naplo-, emlekirat- es tortenetirok listaja