Ez a szocikk az osztrak varosrol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Enns (egyertelm?sit? lap) .

A telepulesen vilagoroksegi helyszin talalhato

Enns
Enns f?tere a Stadtturmmal
Enns cimere
Kozigazgatas
Orszag	Ausztria
Tartomany	Fels?-Ausztria
Jaras	Linzvideki jaras
Iranyitoszam	4470
Korzethivoszam	07223
Forgalmi rendszam	LL
Testvervarosok	Lista Zeltweg Dingolfing
Nepesseg
Teljes nepesseg	11 937 f? (2018. jan. 1.) [1]
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	281 m
Terulet	33,04 km²
Id?zona	CET , UTC+1
Elhelyezkedese
e. sz. 48° 13′ 00″ , k. h. 14° 28′ 30″ 48.216666666667 , 14.475 48.216667°N 14.475000°E Koordinatak : e. sz. 48° 13′ 00″ , k. h. 14° 28′ 30″ 48.216666666667 , 14.475 48.216667°N 14.475000°E
Enns weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Enns temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Enns osztrak varos Fels?-Ausztria Linzvideki jarasaban . 2020 januarjaban 11 940 lakosa volt. Enns Ausztria legregebbi varosa, varosjogat 1212-ben kapta.

2021 ota A Romai Birodalom dunai limese vilagoroksegi helyszin resze. ^[2]

Elhelyezkedese [ szerkesztes ]

Enns a tartomany Traunviertel regiojaban fekszik a Linzi-sikon, a Duna bal partjan, az Enns folyo torkolatanal. Teruletenek 12,8%-a erd?, 64,1% all mez?gazdasagi m?veles alatt. Az onkormanyzat 14 varosreszt, illetve falut egyesit: Einsiedl (62 lakos 2020-ban), Enghagen (24), Enghagen am Tabor (0), Enns (9765), Ental (40), Erlengraben (16), Hiesendorf (791), Kottingrat (55), Kristein (819), Kronau (0), Lorch (199), Moos (3), Rabenberg (17) es Volkersdorf (149).

A kornyez? onkormanyzatok: delre Kronstorf , delnyugatra Hargelsberg , nyugatra Sankt Florian , eszaknyugatra Asten , eszakra Langenstein , eszakkeletre Mauthausen , keletre Ennsdorf , delkeletre Sankt Valentin (utobbi kett? Also-Ausztriaban ).

Tortenete [ szerkesztes ]

A varos a folyorol kapta a nevet, melynek elnevezese a kelta Anibol szarmazik, amelyet a romaiak Anisusra latinositottak, majd a 9. szazadra Anesisre, Enisara, vegul Ennsre valtozott.

Az Enns torkolataban mintegy 4 ezer eve jottek letre az els? telepulesek. I. e. 400 korul keltak telepultek a tersegbe, akik megalakitottak Noricum nev? kiralysagukat. Az allamot a romaiak i. sz. 15-ben annektaltak. 205-ben mar a mai Enns helyen allt a II. italiai legio er?dje, Lauriacum, amely a Duna deli partjan a limes reszekent vedte a birodalmat a germanok tamadasai ellen. Az er?dben mintegy 6400 katona szolgalt. Caracalla csaszar 212-ben varosi ( civitas ) rangot adomanyozott Lauriacumnak, melynek polgari (az er?dt?l delnyugatra es?) reszeben ekkor mar kb. 30 ezren eltek. A hagyomany szerint Diocletianus csaszar keresztenyuldozesei soran, 304. majus 4-en Lauriacumban fojtottak az Ennsbe Szent Floriant . 370-ben azonban mar kereszteny bazilika epult a varosban, egy korabbi romai epulet alapjaira (a mai lorchi Szt. L?rinc-bazilika a regi templom helyere epult 1344-ben). Az 5. szazadban tobbek kozott Lauriacumban tevekenykedett Noricumi Szent Szeverin . 488-ra a birodalom mar nem keptelen volt feltartani a german torzsek nyomasat es kiuritette Noricum provinciat. A kiurult varos romjain 530 korul bajorok telepedtek meg, de hatarvideki telepulesuket 700 korul az avarok elpusztitottak. Kes?bb III. Taszilo bajor herceg visszafoglalta a regiot es Nagy Karoly avar haboruinak Lorch volt az egyik bazisa.

900 korul a mai varoskozpont kozeleben lev? Georgenbergen felepitettek Enisiburg varat a kalandozo magyarok ellen. A varat 976-ban a passaui puspok kapta meg. Kes?bb ennek alapjain epult Ennsegg kastelya. A 12. szazadban II. Ottokar stajer ?rgrof mez?varosi (vasartartasi) jogokat adomanyozott a telepulesnek. 1186-ban itt kotottek meg a georgenbergi egyezmenyt, melyben az orokos nelkuli IV. Ottokar stajer herceg V. Babenberg Lipotra hagyomanyozta hercegseget. 1212-ben VI. Lipot herceg varosjogot adott Ennsnek, amely igy Ausztria legregebbi varosa. A Babenbergek kihalasa utan az oroksegukert vetelked? IV. Bela magyar es II. Ottokar cseh kiralyok 1254-ben megkotottek a budai beket , melyben a Stajer Hercegseg egy reszet ? kozte Ennst ? az Osztrak Hercegseghez csatoltak.

V. Albert herceg 1420-ban ki?zte (illetve reszben meggyilkoltatta vagy atteresre kenyszeritette) a zsidokat hercegsegeib?l. Az egyik indok egy szentsegtoresi eset volt, melynek soran allitolag szent ostyat adtak el egy Izrael nev? ennsi zsidonak. Egy evnyi uldozes utan az utolso ausztriai zsidokat 1421 marciusaban Becsben maglyan megegettek. Miutan Matyas magyar kiraly elfoglalta Becset, szoba kerult, hogy a f?varost Ennsbe helyezzek at, de III. Frigyes csaszar vegul 1490-ben Linz mellett dontott. I. Miksa 1501-ben ideiglenesen ide helyezte az also-ausztriai kormanyzatot, de a kovetkez? evben visszakerult Linzbe, 1510-ben pedig Becsbe. Szinten 1501-ben Miksa engedelyezte, hogy Enns hidat epitsen a Dunan (ez volt a negyedik hid a folyon es 1662-ig allt).

K?szeg 1532-es ostromakor a portyazo torokok egeszen Ennsig eljutottak. A Stadtturm (Varostorony), a varos mai jelkepe 1564-1568 kozott epult Hans von Matz epit?mester iranyitasaval. 1569-ben a romladozo regi varat atepitettek a mai Ennsegg kastellya; ugyanekkor kib?vitettek az 1483-ban emelt hercegi kastelyt is. 1594-ben a varos megkapta a kivaltsagot, hogy okleveleit voros viasszal pecsetelhesse le.

A 16. szazadban protestanssa valt lakossag sokat szenvedett az ellenreformacio es a harminceves haboru idejen. Jokora adokat szabtak ki a polgarokra es a katonak elkvartelyozasa is nagy anyagi aldozatokat kovetelt. 1625-ben egy pestisjarvany megolte a lakossag egytizennegyedet, a kovetkez? evben pedig a fellazadt parasztok harminc napon at ostrom alatt tartottak a varost es epuleteinek ketharmada megrongalodott. Az osztrak orokosodesi haboru idejen, 1741-ben bajor es francia er?k 16 heten at tartottak megszallva Ennset. A napoleoni haboruk soran 1805-ben es 1809-ben francia csapatokat szallasoltak el a varosban. Az ebelsbergi csata utan (az utkozet helszine ma Linzhez tartozik), 1809. majus 4-6 kozott heves osszecsapasok zajlottak az Enns hidjanak birtoklasert. Napoleon harom napig az ennseggi kastelyban lakott.

A haborus id?k utan a bekes fejl?des kora kovetkezett, egeszen az 1848-as forradalmakig . A megnovekedett forgalom miatt a sz?k varoskapukat es a kozepkori varosfalat lebontottak (maradvanyai ma is lathatok). A Becs-Linz kozotti Erzsebet csaszarne-vasutvonal 1858-as megnyitasaval Enns is bekerult az orszagos vasuthalozatba.

Az 1938-as Anschlusst kovet? kozigazgatasi reform soran a kornyez? kozsegeket, koztuk Lorchot Enns varosahoz csatoltak. A masodik vilaghaboru alatt a varosban m?kodott a mauthauseni koncentracios tabor egyik altabora, ahol a mintegy ketezer fogoly bunkereket epitett. 1945-1955 kozott Enns az amerikai megszallasi zonaba tartozott; a kozvetlenul szomszedos Also-Ausztriat a szovjetek szalltak meg. A haboru utan Csehszlovakiabol (f?leg Gablonzbol ) el?zott nemeteket telepitettek le a varos Neugablonz reszeben.

Az 1960-as evekben megepult a West Autobahn , melynek egy lehajtoja volt Enns belvarosa fele; 2010-ben elkeszult egy masodik (Enns West/Steyr) is.

Lakossag [ szerkesztes ]

Az ennsi onkormanyzat teruleten 2020 januarjaban 11 940 f? elt. A lakossagszam 1923 ota folyamatosan gyarapszik. 2017-ben a helybeliek 79,2%-a volt osztrak allampolgar; a kulfoldiek kozul 1,8% a regi (2004 el?tti), 8,1% az uj EU-tagallamokbol erkezett. 8,8% a volt Jugoszlavia (Szlovenia es Horvatorszag nelkul) vagy Torokorszag, 2,2% egyeb orszagok polgara volt. 2001-ben a lakosok 70,8%-a romai katolikusnak, 2,1% evangelikusnak, 2,5% ortodoxnak, 10,6% mohamedannak, 11,5% pedig felekezeten kivulinek vallotta magat. Ugyanekkor 38 magyar elt a varosban; a legnagyobb nemzetisegi csoportokat a nemetek (84,2%) mellett a horvatok (4,7%), bosnyakok (3,5%), szerbek (3,1%) es torokok (2%) alkottak.

A nepesseg valtozasa:

Latnivalok [ szerkesztes ]

• Stadtturm: 1564 es 1568 kozott epult, 60 meter magas ora-, harang- es ?rtorony. Emeleteir?l az egesz kornyek belathato.
• A varos barokk epuleteib?l allo f?ter.
• Frauenturm: az egykori varoskapu maradvanya
• Ennsegg-kastely: 1809-ben I. Napoleon francia csaszar , 1810-ben Maria Lujza szallt meg itt.
• Alte Ennsburg (regi Enns-var): eredetileg 900 korul epult ? reszben romai kori kovek felhasznalasaval ? a magyarok tamadasainak kivedesere. A kes?bb tobbszor kib?vitett varat 1531-ben a torokok ostromoltak sikertelenul. Maradvanyai a kastely parkjaban lathatok.
• Neue Ennsburg (uj Enns-var), 1475-ben epult hercegi var
• Museum Lauriacum, a katonai tabor es a polgarvaros emlekeit bemutato muzeum a f?teren
• A Sz?z Maria-plebaniatemplom
• A lorchi Szt. L?rinc-bazilika
• Romai kori maradvanyok az egykori Lauriacum , a mai Lorch varosresz teruleten
• Szabadstrand es ?szaunaoazis” (Saunaoase)

Testvertelepulesek [ szerkesztes ]

• Zeltweg ( Ausztria )
• Dingolfing ( Nemetorszag )
• Ennsdorf ( Ausztria )

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• A telepules honlapja
• 41005 ? Enns Statistik Austria

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Enns cim? nemet Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.