Feregjarat
: Einstein-Rosen hid (m?veszi abrazolas)
Az
elmeleti fizika
a
fizika
azon aga, amely matematikai modellek es fizikai
absztrakciok
segitsegevel eszszer?siti, magyarazza es el?revetiti a termeszetben el?fordulo jelensegeket. A matematika fontossagat az elmeleti fizikaban az is hangsulyozza, hogy szoktak meg egyszer?en csak matematikai fizikanak nevezni.
[1]
[2]
A
fizikai elmelet
nem mas, mint fizikai esemenyek modellje. Egy elmelet az alapjan van megitelve, hogy az altala el?revetitett esemenyek mennyire egyeznek meg az
empirikus
megfigyelesekkel. Ugyanakkor az alapjan is megitelhetjuk, hogy az altala el?revetitett torteneseket mennyire lehet alatamasztani uj megfigyelesekkel. Egy fizikai elmelet abban kulonbozik egy matematikai tetelt?l, hogy -bar mindkett?
axiomakra
epul- a matematikai teteleteket nem lehet kiserletekkel illetve megfigyelesekkel bizonyitani.
A fizikai elmeletek magukban foglalnak egy vagy tobb kulonboz? kapcsolatot kulonfele merhet? mennyisegek kozott.
Arkhimedesz
rajott, hogy egy hajo ugy lebeg a vizen, hogy kiszoritja testenek viz alatt lev?
terfogatat
, mig
Puthagorasz
felfedezte a rezg? szal es az altala gerjesztett hanghullam kozti
kapcsolatot
illetve azt is, mikent lehet
kiszamolni
egy
negyzet
atlojat.
Esetenkent a matematikai rendszerb?l le lehet kovetkeztetni, hogy egy fizikai rendszer hogyan kell viselkedjen. Peldaul az a
Riemann
es masok altali elkepzeles, hogy a
ter
akar gorbe is lehet.
Az elmeleti el?rehaladas korabbi, helytelennek bizonyulo vagy egyszer?en csak elavult
paradigmak
felreteveset is magaval vonhatja. (Regebben ugy gondoltak, hogy minden
egitest
a
Fold
korul forog; meg regebben pedig azt, hogy a Fold igazabol lapos.)
Csak abban az esetben fogadhatunk el egy elmeletet, ha az altaluk kijelentett el?rejelzesek helyesek es nem tartalmaznak nagyobb (vagy kisebb) ellentmondasokat. Tovabba elvaras es egy elmelet masodlagos hivatasa az is, hogy rendelkezzen egy ugynevezett matematikai szepseggel, azaz legyen kovetkezetes es nyilvanvalo es bizonyos ertelemben elegans es esztetikus is. Ezt a
filozofiai
elvet szoktak meg
Occam borotvajanak
is nevezni, a
XIV. szazadi
angol
filozofus
utan. Ez az elv roviden azt jelenti ki, hogy ket elmelet kozul (amik ertelemszer?en ugyanazt targyaljak) azt erdemesebb valasztani, amelyik egyszer?bben van megfogalmazva. (Azaz kevesebb fizikailag bizonyithatatlan kijelentest tartalmaz.)
Egy elmelet kovetkezmenyeinek a vizsgalata a
tudomanyos modszer
resze.
A fizikai elmeletek lehetnek
altalanosak
,
javasoltak
illetve
elvontak
.
Kiemelked? elmeleti fizikusok
[
szerkesztes
]
Altalanos elmeletek
[
szerkesztes
]
Azok a kozponti elmeletek, amelyek a tudomanyos es a tenyszer? megfigyelesek es kijelentesek alapjat kepezik. Ezek a legfontosabb es legalapvet?bb elmeletek a fizika es a tudomany egyeb teruletein.
Javasolt elmeletek
[
szerkesztes
]
Altalaban olyan uj kelet? elmeletek, amelyek a fizika olyan, mar-mar az elvonttal hataros kerdeseit vizsgaljak, amik nagy altalanossagban meg nem kerultek kiserleti allapotba. Mivel ezek nem annyira egyertelm?ek es konnyen tapasztalhatok mint az altalanos elmeletek, az ezekkel valo kiserletezes technologiailag igen nehez lenne.
Mint ahogy azt nevuk is mutatja, ezek altalaban a fizikai elmeletek legujabb, legmereszebb es legnehezebben bizonyithato otletei. Nem egyszer tortent mar, hogy maga az otlet jo volt, csak utolag -komolyabb matematikai vizsgalatok utan- derult ki, hogy lehetetlenek. Viszont az is megtortenhet, hogy meg nem tudunk semmit mondani roluk. Ett?l bizonytalanok es elvontak.
|
|---|
| Reszteruletek
| |
|---|
| Kapcsolodo tudomanyagak
| |
|---|
| Alapfogalmak
| |
|---|
| Alapvet? kolcsonhatasok
| |
|---|
| Javasolt elmeletek
| |
|---|
| Modszerek
| |
|---|
| Alapelvek
| |
|---|
| Fizikai tablazatok
| |
|---|
|