Az
Egyesult Arab Koztarsasag
, roviden
EAK
(
arabul
????????? ??????? ??????? ? al-?umh?riyya al-?Arabiyya al-Mutta?ida)
Egyiptom
es
Sziria
unioja,
foderacioja
volt, amely a panarab nacionalizmus eszmeinek megvalosulasakent jott letre
1958
-ban, majd
1961
-ben Sziria kilepesevel bomlott fel. Egyiptom egeszen
1971
-ig az EAK megnevezest viselte. Az EAK
1958
?
1961
kozott resze volt az
Egyesult Arab Allamok
nev?,
Jemennel
letesitett szimbolikus
konfoderacionak
is. A szovetseg zaszlaja jelenleg
Sziria
nemzeti lobogoja.
Egyiptomban
1954
-ben szerezte meg az elnoki hatalmat
Gamal Abden-Nasszer
, aki regionalis befolyasat feltve nem volt hajlando csatlakozni az Amerika-barat allamokat osszefogo
Bagdadi Paktumhoz
, helyette az iraki er?sodest szinten ellenz?
Szaud-Arabiaval
es Sziriaval alakitott ki katonai szovetseget, amihez a kovetkez? evben
Jordania
es
Jemen
is csatlakozott.
Az egyiptomi elnok az
1956
-os
szuezi valsag
kapcsan rendkivul nagy tekintelyre es nepszer?segre tett szert az antikolonialista mozgalmak es az
Izrael
ellen harcolo arab allamok koreben. Ennek koszonhet?en kedvez? feltetelek adodtak az altala kepviselt arab egysegeszme megvalosulasahoz. Sziriaban 1956-ban egy iraki hatter? szervezkedes nyoman a
Baasz Part
es a kommunistak altal alkotott Nemzeti Front jutott kormanyra, ami elleneben a
szovjet
ternyerest?l tarto
Amerika
tamogatasaval jobboldali
konspiracio
kezd?dott, am ezt
1957
nyaran felszamoltak. A felvonulo amerikai hadihajok elleneben a szovjet es egyiptomi flotta erkezett
Latakiaba
, es a
damaszkuszi
kormanyzat ?sszel gazdasagi szerz?dest kotott
Moszkvaval
.
A Baasz Part (reszint a kommunistaktol tartva, reszint kulpolitikai biztonsagot keresve) mar az ev elejet?l propagalta az ?
1950
-es szir alkotmanyban egyebkent mar tavlati celkent lefektetett ? egysegtorekveseket, es
Sukri l-Kuvatli
elnok
1958
januarjaban megkezdte az erre iranyulo targyalasokat. Noha az egyiptomi vezet? a szoros egyuttm?kodest tamogatva eleinte idegenkedett az egysegallam gondolatatol, vegul a benne rejl? gazdasagi es hatalmi lehet?segek megvaltoztattak a velemenyet. Az uniorol dont? kairoi talalkozora
februar 1-jen
kerult sor, es
februar 5-en
a ket allam torvenyhozasaban hivatalosan is bejelentettek az uniot. A
februar 21-en
tartott nepszavazason resztvev?k 99%-as tamogatta az egyseget, amelynek elnokeve Nasszert valasztottak, aki masnap elfoglalta hivatalat.
Kuvatli es Nasszer alairja az uniot kimondo paktumot
Az EAK megalakulasanak kovetkezteben nagy mozgas kezd?dott a Kozel-Keleten: az Irak es Jordania altal valaszul megalakitott
Arab Foderacio
meg a nyaron megsz?nt, amikor a szinten nacionalista
Abd al-Karim Kaszim
megdontotte az iraki monarchiat. Jordaniaba brit csapatok vonultak be, hogy megakadalyozzak a hasonlo fordulatot,
Libanonban
pedig az amerikaiak szalltak partra. Az ev vegen az elmaradott Jemeni Kiralysag ura, az orszagaban m?kod? nasszerista mozgalmat leszerelni kivano
Ahmad ibn Jahja
imam
is jelezte csatlakozasi szandekat, ami az Egyesult Arab Allamok letrejottevel valosult meg. Jement nem erintettek az EAK-ban vegrehajtott valtozasok.
Ahogy azt a baaszistak remeltek, 1958 marciusaban Sziriaban is feloszlattak a partokat, ?k maguk pedig beleptek az allampartkent m?kod?
Arab Nacionalista Unioba
. Az allamszervezetet egyiptomi mintara alakitottak at. Az egyseget biralo ? es az EAK-hoz csatlakozni nem akaro iraki vezetest tamogato ? kommunistakat Nasszer decemberi beszedeben elitelte es a
cionistak
szovetsegeseinek nyilvanitotta, majd
1959
januarjaban megkezdte uldozesuket. Az eset egy id?re megterhelte a szovjetekkel fennallo viszonyt, de vegleges szakitasra nem kerult sor, es az
1960
-as megbeszeles
Hruscsovval
rendezte a helyzetet.
Mikozben Abden-Nasszer a nemzetkozi porondon az
el nem kotelezett mozgalom
megalapitasan faradozott, hogy kell? tavolsagot tudjon tartani a
hideghaboruban
allo szuperhatalmaktol, Sziria lakoi egyre elegedetlenebbek lettek az unioval, miutan minden tekintetben alarendel?dtek a nagyobb es nepesebb Egyiptomnak: a hadsereg, a diplomacia es az adminisztracio vezeteseben az egyiptomi elem kerult tulsulyba. A helyzetet biralo politikusokat uldoztek (maga Kuvatli is Libanonba kenyszerult menekulni). Tiltakozasul mar 1960-ban lemondtak a baaszista miniszterek, akik korabban az egyseg legharciasabb tamogatoi voltak. Mar az
1958
szeptembereben vegrehajtott foldreformot is nehezmenyeztek a befolyasos sziriai foldbirtokosok, de legkomolyabban az
1961
nyaran kiadott un. szocialista rendeleteket serelmeztek, mivel azok ertelmeben allamositani kellett a kulonfele bankokat es vallalatokat.
Vegul nem sokkal az el nem kotelezett mozgalom
belgradi
megalakulasat kovet?en,
1961
.
szeptember 28-an
Abd al-Karim Nahlavi vezetesevel katonatisztek vettek at a hatalmat Damaszkuszban, es komolyabb ellenallas nelkul bejelentettek elvalasukat, melynek okaul az egyiptomi elnok diktaturajat jeloltek meg. Mivel Nasszer nem tehetett semmit ez ellen, kenytelen volt tudomasul venni az akciot, de az EAK elnevezest es az unio szimbolumait megtartotta Egyiptom szamara. Nem sokkal ezt kovet?en az
Egyesult Arab Allamok
is megsz?nt, miutan decemberben az egyiptomi vezetes javasolta a jelkepes szovetseg felszamolasat.
- Egyiptomi?sziriai kozos nyilatkozat az Egyesult Arab Koztarsasag megalakitasarol. In: Dokumentumok a Kozel-Kelet XX. szazadi tortenetehez. Szerk.: Lugosi Gy?z?. Budapest, L’Harmattan, 2006.
ISBN 963-9683-26-4
. pp. 386-387
- Gazdik Gyula: A kozel-keleti terseg. In: 20. szazadi egyetemes tortenet. (II. kotet: Europan kivuli orszagok.) Szerk.: Nemeth Istvan. Budapest, Osiris, 2006.
ISBN 963-389-759-9
. pp. 272-294
- J. Nagy Laszlo: Az arab orszagok tortenete a XIX-XX. szazadban. Budapest, Eotvos Jozsef Kiado, 1997.
ISBN 963-9024-16-3