A szamitogepes eger (roviden eger ) kezi mutatoeszkoz szamitogepekhez , egy kis, kezhezallo targy egy vagy tobb gombbal. Az eger belsejeben talalhato erzekel? felismeri es tovabbitja a szamitogep fele az eger mozgasat egy sima feluleten. Az eger mozgatasa tobbnyire a szamitogep megjelenit? periferiajan, a monitor keperny?jen megjelen? egermutato (altalaban nyil, ritkabban programozott grafikus jel) helyzetet befolyasolja, azaz a kurzort vagy helyzetjelol?t ujrapozicionalja. Az eger gombjainak hasznalatat kattintasnak vagy klikkelesnek nevezik, illetve, ha van gorg?, akkor annak hasznalatat gorgetesnek. Az eger a billenty?zet mellett a szemelyi szamitogep egyik legfontosabb beviteli eszkoze . Tobbfele tipusa van: mechanikus, gorg?s, hanyatteger, infra- vagy optikai es lezertechnikaval m?kod?.

Az eger nev onnan ered, hogy az els? ilyen eszkozok alakja a csatlakozo kabellel egyutt emlekeztetett az eger nev? ragcsalora .

Tortenete [ szerkesztes ]

Az eger otlete Douglas Engelbarttol ered, aki a Stanford Kutatointezetben 1963 -ban egy hasznalhatosagi teszt soran vegzett kutatas kereteben vetette fel. Eleinte ?bogarnak” hivtak, de ezt hamar elnyomta a sokkal jellemz?bb ?eger” kifejezes. Ez egyike volt azoknak a mutatoeszkozoknek, melyeket Engelbart egy NLS nev? szoftver es hardver rendszer kereteben fejlesztett. A tobbi eszkoz a test mas jelleg? mozgasaira reagalt ? peldaul egy, az allra es orra szerelhet? eszkoz a fej mozgasat kovette ?, de vegul az eger gy?zott az egyszer?sege es kenyelmes hasznalhatosaga miatt.

Az els? eger meg ormotlan volt, es ket, egymasra mer?leges fogaskereket hasznalt, melyek forgasa megfelelt az adott tengely menten valo elmozdulasnak. Engelbart 1970 -ben szabadalmaztatta az eszkozt az US3541541 alatt mint ?X-Y Poziciojelz? keperny?s rendszerekhez”. Ebben az id?ben meg Engelbart elkepzelese az volt, hogy a felhasznalo folyamatosan egyik kezeben tartja az egeret, mig a masik kezevel egy kis meret? billenty?zeten irhat.

Az eger kes?bbi valtozata, melyet Bill English talalt ki a Xerox PARC -nal, mar egy tomor golyot hasznalt a fogaskerekek helyett, mely barmilyen iranyban tudott mozogni. A golyo mozgasait ket, az eger belsejeben elhelyezett tengely eszlelte. Az elnevezes utani kifejezes nagyon szellemesen utal az eszkoz m?kodesi elvere. Elkepzelhetjuk ugy, mintha az egeret a hatara forditottuk volna, es nem az eszkozt mozgatjuk, hanem a golyot forgatjuk. Itt is a f? alkotoelem a golyo, mely a mechanikai elmozdulast adja at 2 gorg?nek. Ezek vegen tarcsa talalhato, melynek nyilasai 1 optikai ado es vev? el?tt haladnak el. Ez a kimeneten 1 impulzussal jelzi, hogy 1 res haladt el el?tte. Ha 2-2 ilyen kapunk van, akkor segitsegukkel meg tudjuk hatarozni a mozgatas iranyat, sebesseget es egy kezd?ponthoz viszonyitott helyzetet is. Ez az eljaras lett vegul a dominans a szemelyi szamitogepeken 1980 es 1990 kozott. A Xerox PARC az eger melle mar egy teljes meret? QWERTY billenty?zetet ajanlott, melynel az egeret csak akkor hasznaljuk, amikor szukseges.

A modern egerek az Ecole Polytechnique Federale de Lausanne (EPFL) munkatarsatol, Jean-Daniel Nicoud professzortol szarmaznak, aki Andre Guignard mernokkel kozosen alkotta meg. Az EPFL mellett megalakult Logitech keszitette az els? nepszer? egereket.

Mechanikus egerek [ szerkesztes ]

A mechanikus letapogatasu eger mozgaserzekelese:

• Az eger mozgatasa elforgatja az 1 golyot.
• Az egymasra mer?legesen elhelyezett 2 hengerek helyen tartjak a golyot, es tovabbitjak a mozgasat a
• 3 fenyatereszt? resekkel rendelkez? korongoknak.
• Az optocsatolok 4 jel? infravoros LEDjei atvilagitanak a hozzajuk tartozo korongok resein.
• Barmely korong elfordulasakor a rajta lev? resek atengedik a hozza tartozo 4 LED fenyet, mig a resek kozotti fogak nem. Vegeredmenyben az eger elmozdulasa fenyimpulzusok sorozatava valtozik, megpedig annal tobb fenyimpulzus keletkezik, minel nagyobb az eger altal megtett ut. A mechanikus egerek altal meg feldolgozhato legkisebb elmozdulas erteke 1/200-ad inch, ami 0,127 mm-nek felel meg. ^[1]
• Az optocsatolok 5 jel? fenyerzekeny szenzorai erzekelik a fenyimpulzusokat es elektromos jelekke alakitjak.
• Az elektromos jeleket a kepen nem jelolt elektronika dolgozza fel es tovabbitja a szamitogep fele. Ugyancsak ez az elektronika dolgozza fel az egergombok lenyomasat, tovabba soros vonali kommunikacio eseten ez az aramkor allitja el? az eger tapfeszultseget is a gep altal kuldott kommunikacios jelekb?l.

Hanyattegerek [ szerkesztes ]

A hanyattegerek m?kodesi elve tokeletesen megegyezik a hagyomanyos, sik es tiszta feluleten hasznalatos, mechanikus, golyos egerekevel, azzal a kulonbseggel, hogy a golyot ( trackball ) nem az eger talpaba, hanem a tetejebe epitik, melyet a huvelykujjunkkal tudunk forgatni. A golyo igy rogzitve van. A hanyatteger merete nagyobb, formaja atalakult a szabvanyos kezi mutatoeszkozhoz, a sikfeluleten mozgathato es az egermutatot pozicionalo egerhez kepest.

Egeralatet, egerpad [ szerkesztes ]

A mechanikus (gorg?s) letapogatasu egerek erzekenyek voltak a szennyez?desre es az eger alatti felulet min?segere. A felhasznalok komforterzetenek novelesere, valamint az eger sebessegenek es m?kodesenek megbizhatobba tetele vegett vekony (nehany mm vastagsagu), vaszonboritasu gumilapot, ugynevezett egeralatetet (ismert meg: egerpad neven is) hasznaltak a mechanikus letapogatasu egerek alatt. Az ujabb kialakitasu egerek nem igenylik az egerpad jelenletet.

Optikai egerek [ szerkesztes ]

Egy masik fejlesztesi vonalon az optikai eger a mozgasokat egy optikai szenzor segitsegevel ismerte fel, mely egy fenykibocsato diodat hasznalt a megvilagitashoz. Az els? optikai egerek a Mouse Systems Corporationnel dolgozo Steve Kirsch -t?l erednek, ezeket meg csak egy specialis femes egerpadon lehetett hasznalni, melyre kek es szurke vonalak haloja volt felfestve. Miutan a szamitogepes eszkozok egyre olcsobbak lettek, lehet?seg nyilt egy sokkal pontosabb kepelemz? chip beepitesere is az egerbe, melynek segitsegevel az eger mozgasat mar szinte barmilyen feluleten erzekelni lehetett, igy tobbe nem volt szukseg specialis egerpadra. Ez a fejlesztes megnyitotta a lehet?seget az optikai egerek elterjedese el?tt.

A modern optikai egerek egy reflexszenzor segitsegevel sorozatos kepeket keszitenek az eger alatti teruletr?l. A kepek kozotti elterest egy kepelemz? chip dolgozza fel, es az eredmenyt a ket tengelyhez viszonyitott elmozdulassa alakitja. Peldaul az Agilent Technologies ADNS-2610 optikai szenzora ^[2] masodpercenkent 1512 kepet elemez; mindegyik kep 18×18 pixeles, es minden pixel 64 szurkearnyalatot tartalmazhat.

Az optikai eger el?nye a mechanikussal szemben a nagyobb pontossag, kevesebb alkatresz es a koszolodas kikuszobolese (a mechanikus egerben lev? golyot es a nekitamaszkodo hengereket a hasznalhatosag erdekeben rendszeresen tisztitani kell).

Gamer egerek [ szerkesztes ]

Az irodai egereknel jobb min?seg?, un. gamer egereket f?leg jatekokhoz hasznaljak, mivel jobb tulajdonsagokkal birnak hagyomanyos tarsaiknal: aranyozott USB -csatlakozo, nagy APM ( A ctions P er M inute , masodpercenkenti felhasznaloi m?veletek szama) megfelel? kiszolgalasa, nagy DPI (dots per inch), teflontalpak. Mig a hagyomanyos egerek 2-3 ezer forint koruli osszegbe kerulnek, a gamer egerek aranak also hatara 10 ezer forint korul van. Az ilyen modernebb egerekhez szinten magasabb arakon kulon egerpadot is lehet kapni, melynek neha meglehet?sen nagy a merete a meg szabadabb mozgatas erdekeben. Anyaga, felszine lehet vaszon, de akar nemesfemek is. Ezen hasznalva az eger el?nyosebben mozog es konnyebb vele vegrehajtani a gyors reakcioid?t megkovetel? feladatokat. Ezek az egerek azoknak idealisak, akik idejuk jelent?s reszet szamitogepes jatekokra forditjak. Hasznalata teljesen felesleges a normal szamitogepes felhasznalas teruleten.

Horcsogok [ szerkesztes ]

Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel: Horcsog .

A vezetek nelkuli egeret anatomiailag helytelen egernek nevezni, ezert szorvanyosan megjelenik a ?horcsog” (hamster) elnevezes, mar az 1990-es evek veger?l (mivel a horcsognek nincs farka). ^[3] Egyes cegek horcsognek nevezik a vezetek nelkuli egereiket, peldaul Logitech Hamster. ^[4] 2018-ban peticio indult, hogy egyetemesen atnevezzek ezeket horcsognek, ^{[ vitatott ]} es ezt Elon Musk is tamogatta. ^[5]

Egergombok [ szerkesztes ]

A mozgaserzekeleshez kepest az eger gombjai igen keveset valtoztak az id?k soran, tobbnyire csak meretben, szamban es elhelyezesben. Engelbart els? egeren meg csak egyetlen gomb volt, ez viszont hamar haromra szaporodott. A kereskedelmi egerek tobbnyire egy, ket, vagy harom gombbal rendelkeznek, bar az 1990-es evek vegen mar ot vagy tobb gombos egerek is megjelentek. Az egergombok kozos jellemz?je, hogy lenyomasuk mikrokapcsolot m?kodtet, amelyet az egerben lev? elektronika erzekel.

A legnepszer?bbek a ketgombos egerek, melyek kozott egy forgathato gomb is van. A masodik (tobbnyire jobb oldali) gomb leggyakoribb funkcioja a helyi, felugro menu el?hivasa egy feluleten, mely arra az elemre tartalmaz gyakori m?veleteket, parancsokat, amely folott az egerrel kattintottunk.

A harmadik, altalaban kozeps? gombot gyakran hasznaljak egy nepszer?, fontosabb parancs vagy makro kiadasara. Az X Window rendszerben a kozeps? kattintas megfelel a vagolaprol valo beillesztesnek az eger poziciojara. A kozeps? gombot sokszor hasznaljak potgombkent olyan parancs kiadasara, mely egyebkent nehezen erhet? el.

Tovabbi gombok [ szerkesztes ]

Specialisabb egerek neha ot vagy meg tobb gombbal rendelkeznek. A felhasznalo igenyeihez igazodva ezek a gombok szeles kor? feladatokat lathatnak el, peldaul lapozhatunk veluk a bongesz?kben el?re es hatra, elindithatunk altalunk el?re megadott programokat vagy egy adott programban kulonfele parancsokat adhatunk ki veluk. A sokgombos egerek legnagyobb el?nye a szamitogepes jatekok teruleten nyilvanul meg, ahol a jatekos gyorsan elerheti a jatek egyes m?veleteit, de grafikus tervez?programokban is hasznos lehet a konnyen elerhet? gombok hasznalata. Egyes modellekbe a gorg? es a bal egergomb koze egy "duplakatt" gombot is szerelnek be

Gorg?k [ szerkesztes ]

Az egerek tortenete soran az egyik nagy ujitas a gorg? bevezetese volt, mely egy kis meret?, forgathato henger, parhuzamosan elhelyezkedve az eger vonalaval. A gorg?t ?fel” es ?le” forgathatjuk, mely azonnali egydimenzios (altalaban fugg?leges) mozgast eredmenyez az eger altal mutatott teruleten. Ezt a modszert sokszor hasznaljak lapozasra az ablakokban , kulonosen hasznos a hosszu dokumentumok olvasasakor. A gorg?vel altalaban kattintani is lehet, igy az harmadik (kozeps?) egergombkent is funkcionalhat. Egyes ujabb egermodellek tamogatjak a vizszintes gorgetest is egy kiegeszit? gorg?vel; mas modellek a gorg? helyett egy ketreszes gombot alkalmaznak, melynek a fels?, illetve also reszere valo kattintas jelenti az adott iranyba torten? lapozast.

Egyes alkalmazasokban a gorg?t nagyitashoz is lehet hasznalni, ha a gorgetes kozben lenyomjuk a Control gombot a billenty?zeten. Ilyen alkalmazasok, melyet ezt a funkciot hasznaljak a Microsoft Word , az Internet Explorer , a Firefox vagy az Opera .

Csatlakozas a szamitogephez [ szerkesztes ]

Mint minden beviteli eszkoznek, az egernek is kapcsolodnia kell valamilyen modon a szamitogephez, hogy a beolvasott pozicio adatait atkuldhesse. Altalaban az egerek egy hajlekony es vekony elektromos kabelt hasznalnak erre a celra, mely RS-232 , ADB , PS/2 vagy USB interfeszen keresztul kapcsolodik a szamitogephez. A vezetek nelkuli egerek az adatokat tobbnyire Bluetooth , Wi-Fi vagy infravoros sugarzas segitsegevel kuldik at.

Az eger programozasa [ szerkesztes ]

Az eger programozasat szamos magas szint? programnyelv tamogatja, mint peldaul a BASIC, Pascal vagy a C-nyelv. Ezenkivul az operacios rendszerek is tamogatjak. Peldaul MS-DOS alatt az egerfunkciok az int 33h programmegszakitas kulonboz? alfunkcioin at erhet?ek el ^[6]

M?veletek [ szerkesztes ]

A keperny?n talalhato kurzor mozgatasa mellett az egerrel meg szamos mas m?veletet is el lehet vegezni. A legfontosabb ezek kozul a kattintas , melyhez az eger egyik gombjat kell lenyomni es felengedni. A kattintas tobbnyire a grafikus felhasznalo feluleten general egy m?veletet, peldaul megnyom egy grafikus gombot. Egy specialis kattintas a dupla kattintas, melyhez az eger gombjat ketszer kell lenyomni gyors egymasutanban.

Az egerrel egermozdulatok is vegezhet?ek. Ezek olyan specialis mozgasok az egerrel, melyet az adott szoftver ertelmez es kulonboz? parancsokka alakit. A leggyakoribb ezek kozul az atmozgatas , melyet a legtobb alkalmazas ismer. Hasonloan gyakori egy szovegresz egerrel valo kijelolese: ennek soran az altalunk megjelolni kivant szoveg elejen lenyomjuk es lenyomva tartjuk az eger bal oldali gombjat, majd az eger mozgatasaval mintegy ?lefestjuk” a kijelolend? szoveget. Kijeloles utan a kijelolt terulettel (ami lehet grafikus terulet is) kulonfele m?veletek vegezhet?k: peldaul masolas, kivagas, athelyezes, tobbnyire az eger jobb gombjaval el?bukkano helyi menub?l kivalasztva a funkciot. A tobbi egermozdulatot csak nehany helyen hasznalhatjuk, peldaul a webbongesz?kben , es a megvalositasuk is elter? lehet.

Bar a legtobb operacios rendszer lehet?seget ad az egermozgatas es a keperny?n valo kurzormozgas sebessegenek osszehangolasara (vagyis annak beallitasara, hogy adott egermozgasnak mekkora kurzor elmozdulas feleljen meg) a sebesseg ilyen beallitasanak azonban korlatai vannak, amelyek els?sorban a nagymeret? keperny?n vegzett aprolekos munka eseten jelentkeznek (peldaul tervez?programok hasznalata eseten). Ha a kurzor tulsagosan lassan mozdul az eger hatasara, akkor hasznalojanak ?kaszalnia” kell az egerrel, ahhoz, hogy a keperny? ket ellentetes pontjat elerje. Tul gyorsan reagalo kurzor eseten viszont nehez az aprolekos mozgasok megvalositasa (peldaul ket vagy tobb kozeli rajzelem kozul egy kivalasztasa). A problema megoldasara szamos gyarto (NUMONICS, Logitech, Microsoft es sokan masok) olyan keszulekmeghajto programot keszitettek, amelyet ballisztikus eger neven forgalmaztak. ^{[7] [8] [9] [10]} Az eljaras lenyege, hogy az eger lassu mozgatasara a keperny?kurzor alig mozdul, am az eger gyors, hirtelen (rovid) mozdulatara is nagy tavolsagot tesz meg a kurzor, azaz az egermozgas es a kurzormozgas kozotti arany automatikusan valtozik, sebessegfugg?. Letezik olyan eger is, amelynek oldalan kulon gomb megnyomasaval lehet aktivalni vagy kikapcsolni a ballisztikus funkciot.

Az eger hatranyai [ szerkesztes ]

Az eger a kez meghosszabbitasakent a sikban ugy mozog, ahogy a keperny?n a szemmel kovetett kurzort akarjuk mozgatni. Mivel a keperny?k felepitese, tartalma igen valtozatos, az azon valo kurzormozgatas hasonlokeppen, az egerrel vegzett mozdulatok nem memorizalhatok es nem kothet?k ossze a keperny?n vegzett m?veletek sorrendjevel es/vagy eredmenyevel. Mas szoval a motorikus keszseg nem kapcsolodik, nem koordinalodik ossze az eszlelesi, gondolkodasi m?veletekkel ? ami egyebkent normalis velejaroja az emberi megismeresnek es tanulasnak.

Tehat mig a billenty?zeten vegrehajtott leutesek memorizalhatok voltak, es esetleg egy program utasitasainak vagy egy adatlap kitoltese soran vakon is lehetett tajekozodni, az eger szabadsaga ezt a tanulast segit?, a manualis keszseg es az emlekezetet b?vit? szellemi munka koordinaciojat, osszerendezett, osszekapcsolt m?kodesi lehet?seget megszuntette, a latvany nelkuli pontos celzast (cselekvessor-osszekapcsolast) lehetetlenne tette.

Hatranykent emlithet?k az eger fogasa, mozgatasa es a kattintasok miatt kialakulo ujj-, csuklo- es kezfajdalmak is.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Pahy Anna: Az eger
• Hogyan m?kodnek az egerek
• Hadonaszo eger ? terben mozgathatjuk a kurzort (Index, 2007. februar 10.)
• Szamitogep eger.lap.hu ? linkgy?jtemeny

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Bluetooth
• Optocsatolo
• Programmegszakitas
• RS-232