Edvard Munch
(
Løten
,
1863
.
december 12.
?
Oslo
,
1944
.
januar 23.
) vilaghir? norveg
expresszionista
fest?. Leghiresebb kepe,
A sikoly
c. festmeny a vilag legismertebb m?alkotasai kozott tarthato szamon. M?vei szamos nagy m?veszeti muzeumban megtalalhatok vilagszerte. Alkotasainak legnagyobb gy?jtemenye a nevet visel?
Munch Muzeumban
lathatok Osloban. Kulfoldon a stockholmi
Thielska galleriet
?rzi festmenyeinek egyik legjelent?sebb kollekciojat.
Apja, Christian Munch orvos volt. Edesanyja, Laura Cathrine Munch tuberkulozisban halt meg, amikor Edvard 5 eves volt. Edesapja ekkor visszavonult, es szorongasrohamokban szenvedett.
1877
-ben meghalt Edvard n?vere, Sophie is, ekkor meg elkeserit?bbe valt a helyzet otthon.
Munch igy emlekszik erre az id?szakra:
?A betegseg, az ?rulet es a halal angyalai vettek korbe bolcs?met, es azota is, egesz eletemben kovetnek… Gyermekkoromban mindig ugy ereztem, hogy igazsagtalanul bannak velem, anya nelkul, betegen - es a pokolban ram varo buntetes orokke a fejem folott lebeg.”
M?veszi elet kezdete
[
szerkesztes
]
Edesanyja halala utan a csalad iranyitasat a nagynenje vette kezbe, aki maga is fest? volt.
1879
-ben Munch m?szaki iskolaba kerult, mernoknek keszult, de gyenge egeszsege miatt nem tudta befejezni tanulmanyait.
1881
-ben beiratkozott a
christianiai
Kiralyi M?veszeti Iskolaba.
1882
-ben hat masik fiatal fest?vel kiberelt egy m?termet, es reszt vett egy csoportos kiallitason.
1885
-ben
Parizsba
latogatott, tanulmanyozta a
Louvre
festmenyeit, megismerte
Manet
munkait. A
Beteg lany
cim?, els? jelent?sebb munkajat megdicserte
Christian Krohg
, aki
1882
-ben tanitotta Edvardot. Talalkozott a
Christianiai Bohemokkal
, akiket
Hans Jaeger
iro vezetett es a szabad szerelmet hirdettek. Els? szerelmi kapcsolata is innen datumozhato Milly Thaulow-val, egyik baratja felesegevel.
?Ateltem a szerelem teljes boldogtalansagat... es evekig szinte ?rult voltam. Az idegbetegseg szorny? arca felem fordult... Azutan feladtam a remenyt, hogy valaha is kepes leszek szeretni.”
1889
-ben nyilt meg Munch els? onallo kiallitasa Norvegiaban. Oktoberben allami osztondijjal beiratkozott Parizsban Leon Bonnat-hoz. Kozben meghalt az edesapja.
1890
-ben hazautazott, majd ismet megujitotta osztondijat. Masodik utjan azonban reumas lazat kapott es honapokat korhazban kellett toltenie.
1892
-ben otthon megtartotta masodik onallo kiallitasat, amely a helyi kritikusok koreben felhaborodast keltett, viszont figyelemre meltonak talalta Adelsten Normann, a Berlini M?veszek Szovetsegenek igazgatoja. Meghivta a kiallitas anyagat
Berlinbe
. Az azonban ott is botranyt kavart, mivel a szervezet tagsaganak izlesehez a kepanyag tul radikalis volt. A kiallitast egy het mulva bezarattak. Munch kihasznalta a nyilvanossagot. Kiberelt egy lakast a Friedrichstrassen es a norveg zaszloval vonta be a bejarat feletti reszt. Letelepedett Berlinben es kozben korbeutazta
Nemetorszagot
es Skandinaviat. Elszegenyedett es az utcara kerult, miutan kitettek berelt lakasabol. Ezutan sikerult tamogatokat talalnia, koztuk
Walther Rathenaut
, az
AEG
igazgatojat. Uj barati kort talalt. A berlini csoport kozpontjaban a lengyel iro,
Stanisław Przybyszewski
es felesege,
Dagny Juel
allt. Dagnyba, a fiatal zeneszakos diaklanyba ekkor egyszerre volt szerelmes a ferje, a szindarabiro
Strindberg
, a m?veszetkritikus Julius Meier-Graefe es Munch. Masik viharos szerelmi ugye
1893
-ban egy gazdag christianiai borkeresked? leanyaval, Tulla Larsennel esett meg. Szakitott a holggyel, es masik faluba koltozott. Egy ejjel baratai atmentek hozza, hogy kozoljek vele, hogy a leany haldoklik, es meg utoljara latni kivanja. Munch atsietett hozza, megerkezesekor a lany az agyban fekudt, gyertyakkal oldalan. Amikor meglatta Edvardot, felpattant az agybol es kozolte, hogy csak szinjatek volt. Egy revolver is el?kerult, amivel megfenyegette Munchot, hogy jojjon vissza hozza. Dulakodni kezdtek, a pisztoly elsult, es a loves bal keze kozeps? ujjanak utolso percet leszakitotta.
A sikoly
(1893)
Madonna
(1894)
1893
-ban
Parizsban
megjelentette hires kompoziciojat: A sikolyt.
1897
kornyeken egy szimbolista korhoz csatlakozott. Teljesitmenye csodalatramelto volt ebben az id?ben.
1892
?
1909
kozott 106 alkalommal volt kiallitasa
Skandinaviaban
,
Nemetorszagban
,
Franciaorszagban
,
Belgiumban
,
Ausztriaban
,
Olaszorszagban
,
Oroszorszagban
,
Csehorszagban
es az
Amerikai Egyesult Allamokban
(
New Yorkban
es
Chicagoban
).
Az akkor Christiania nevet visel? norveg f?varosban a Nemzeti Galeria
1899
-ben megvasarolta ket kepet.
1908
-ban a Norveg Kiralyi Szent Olav Rend lovagjava utottek. Ekkorra mar Munch egeszsege nagyon leromlott az alkohol es a rengeteg munka hatasara.
1908
-ban idegosszeroppanast kapott
Koppenhagaban
. Bevonult egy pszichiatriai klinikara, ahol 8 honap alatt leszokott az alkoholrol.
1909
-ben vegleg letelepedett Norvegiaban. Christiania mellett birtokot vasarolt es ott elt hosszu elete vegeig. Termekenysege megmaradt, gyakran hasznalt uj motivumokat. Szamos Munch kepet eltavolitottak a nemet muzeumokbol a
"degeneralt m?veszet"
elleni naci kampany jegyeben, es
Norvegia nemet megszallasa
idejen megszakitott minden kapcsolatot a nemetekkel.
1943
.
december 19-en
Ekelyben lev? haza ablakai betortek, amikor a kozeli nemet fegyverraktart felrobbantottak. Munch fagyos id?ben idegesen fel es ala jarkalt kertjeben, megfazott es nem tudta kiheverni.
Horghurutban
halt meg, 80 eves koraban 1944. januar 23-an.
Edvard Munch az
expresszionizmus
egyik els? kepvisel?je volt. M?veszetet szorongas, elvagyodas, pesszimizmus es borzalomlatas jellemzi. A francia iskolahoz vonzodott mar indulasakor is. A
plein air
foglalkoztatta.
Nemetorszagi
tartozkodasa alatt egyertelm?en vezet? egyenisege lett a
szecesszios
mozgalomnak.
1907
utan m?veszete gyokeresen megvaltozik, lecsillapodik. Stilizaltabb lett es megjelentek festmenyein az impresszionista jegyek. Edward Munch stilusa stilizalo,
dekorativ
, szecesszios vonalvezetes? lett. M?veszetenek formaelve, szimbolikaja nagy hatassal volt a kor szecesszios fest?ire.
[1]
- ↑
Nemeth Lajos: A historizmustol a szecesszioig (Corvina Kiado)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]