Rumi mas jelenteseit lasd:
Rumi (egyertelm?sit? lap)
Dzsalal ad-Din Rumi
(gyakran
Dzsalaladdin Rumi
vagy egyszer?en csak
Rumi
), teljes neven
Dzsalal ad-Din Muhammad Rumi
, modern perzsa kiejtes alapjan
Dzsalal ad-Din Mohammad Rumi
(
perzsaul
: ???? ????? ???? ????, tudomanyos atiratban:
?al?l ad-D?n Mu?ammad R?m?
; mas neven ???? ????
Muhammad Bal??
;
torokul
:
Celaleddin Mehmed Rumi
;
Gurida Birodalom
,
Balh
,
1207
.
szeptember 30.
?
Ikoniumi (Rumi) Szultansag
,
Konya
,
1273
.
december 17.
), a legnagyobb perzsa
szufi
misztikus filozofus es kolt?. Gyakorta csak arab eredet?,
?Mesterunk”
jelentes? tiszteleti cimen (?????? ? Mawl?n?) emlegetik, amely arabosan kiejtve
Maulana,
perzsasan
Mavlana,
torok valtozatban pedig
Mevlana.
Leghiresebb m?ve a
Masznavi-je Manavi
(Spiritualis parversek), amely oriasi hatassal volt a
szufi
misztikus gondolkodasra es irodalomra. Rumi halala utan kovet?i a
mavlavija
(
mevlevi
) nev? szerzetesrendbe szervez?dtek (?kereng? dervisek”).
Rumi eletet, amely harom szakaszbol allt, ezzel a harom kifejezessel irta le: ?Nyers voltam, megf?ztek, aztan kiegettek”.
Rumi a szufizmus egyik legnagyobb es egyben legismertebb kolt?je, gondolkodoja.
Konya, Mevlana muzeum: Udvari reszlet
Mevlana Kolostor: Mevlana sirja
Mevlana Kolostormuzeum: egy cella rekonstrualt kepe
A Mevlana szo jelentese: a
?mi urunk”
. Tanitvanyai es tisztel?i mar eleteben ezzel a jelz?vel illettek Rumit, a 13. szazadban elt filozofust es kolt?t. Rumi eletutja 1207-ben (vitak folynak a pontos evszam korul) indult a mai
Afganisztan
teruletere es?, akkori
Horaszan tartomany
,
Balh
nev? falujabol. Apja, Baha ad-Din Valad nagy tekintely? tanitomester volt, aki mindent megtett fia tudasanak, m?veltsegenek magas szintre emeleseert. Amikor azonban nepszer?sege olyan mereteket oltott, hogy ellenfelei nem tudtak tovabb elviselni, azzal vadoltak meg egy, az uralkodohoz irt levelben, hogy azert torekszik befolyasanak allando novelesere, hogy vegul a tront is megkaparintsa.
Ekkor Baha ad-Din Valad csaladjaval egyutt hosszu utra indult. A kis karavanhoz csatlakozott nehany tanitvanya is. Masok is az elvandorlas mellett dontottek, ugyanis ez id? tajt megjelent a pusztito veszedelem, a hodito tatar sereg is. A fiatal Dzsalal ad-Din Rumi a vandorlas kozben is gyarapitotta tudasat.
Neisapurban
Farid ad-Din Attartol; a kor tekintelyes misztikus filozofusatol ajandekba kapta az
Esrarname
(a titkok konyve) cim? m?vet. Vandorlasanak allomasai a kovetkez?k voltak:
Bagdad
,
Mekka
,
Medina
, majd
Jeruzsalem
es
Damaszkusz
. Itt kijelentette: az Isten ugy kivanja, hogy
Anatolia
legyen az otthonunk.
Anatoliaba erkezve el?szor het evig Larende (a mai
Karaman
) varosaban eltek. Mevlana itt hazasodott meg, es itt szuletett els? es masodik fia. Ugyanakkor itt halt meg edesanyja. A csalad 1228-ban
I. Alaeddin Keykubad
(1192?1237) szultan hivasara
Konyaba
koltozott, amely akkor a
szeldzsukok
viragzo f?varosa, a tudomanyos es kulturalis elet kozpontja volt. A kormanyzo uj iskolat epittetett, ahol apja halala utan Mevlana folytatta a tanitast. Kozben Rumi maga is tovabb tanult, es utazott is, tobbek kozott
Aleppoba
es
Damaszkuszba
. Egy nap azutan mestere,
Seyyid Burhaneddin
igy szolt hozza: ?Tanulmanyaid immar befejez?dtek, tudasod oriasi, hozzad senki sem hasonlithato sem az elvont, sem a gyakorlati tanokban. Most menj, es gazdagitsd az embereket!”
Mevlana tokeletesen ismerte az iszlam jogot, az iszlam hagyomanyokat, a Koran-magyarazatot, a perzsa, indiai es arab irodalmat, de tanult gorogul es tanulmanyozta a gorog filozofusokat is. Faradhatatlanul dolgozott: egyidej?leg tanitott es predikalt a dzsamikban, gyakorlati tanacsokat osztogatott a hozza forduloknak. Tanitvanyainak, kovet?inek kore egyre szelesedett.
Szellemi termekenysege egyre tobb kotetet tett ki: irt atf?tott hangulatu verseket, filozofiai utmutatasokat.
Mevlana legnagyobb alkotasa. Az elnevezes is arra utal, hogy a hat vaskos kotetben 5618 versszakot gy?jtott a klasszikus keleti kolteszeti formaban, a mesneviben irodott, perzsa nyelven. Tobb keziratos masolat keszult rola, amelyek kozott aprobb elteresek fedezhet?k fel. A m?nek tobb torok forditasa is van, es szamos iskola letesult, ahol a Mesnevi tanulmanyozasa a f? tantargy.
Mevlana masik atfogo, nagy m?ve. Ez mintegy 40 000 versszakot tartalmaz, es bar nagy resze perzsa nyelv?, vannak benne torok es gorog nyelv? versek is. Szamos forditasa van, s?t legutobb angol nyelv? valogatas is jelent meg bel?le.
Mevlana prozai m?veit, el?adasait, bolcs tanacsait tartalmazza ez a gy?jtemenyes kotete, amely szinten perzsa nyelven irodott.
Mecalisi Seba
cim? m?ve het arab nyelv? szentbeszedet tartalmaz.
Ez a m? nem mas, mint levelezesenek gy?jtemenye. A 147 level, amit Mevlana kulonboz? szeldzsuk szultanokhoz, magas rangu allami tisztsegvisel?khoz intezett kulonboz?, igen ertekes forrasanyag a torteneszek szamara.
A feszitett munka megviselte szervezetet es sulyosan megbetegedett.
III. Giyaseddin Key-husrev
szultan is ellatogatott Mevlana betegagyahoz, akit az udvar leghiresebb orvosai apoltak. A nagy filozofus es tanito azonban 40 napos kuzdelem utan 1273. december 17-en orokre lehunyta szemet.
Mevlana mindig erezte nepe szeretetet. Ez jutott kifejezesre abban a mondasaban is, hogy
?…siromat ne a foldon keressetek majd, sirom a tanult emberek sziveben lesz."
Mevlevi dervisrend
[
szerkesztes
]
Mevlana halala utan el?szor legh?bb kovet?inek egyike,
Husameddin Celebi
, majd annak halala utan
Sultan Veled
, Mevlana els?szulott fia folytatta tovabb a nagy m?vet. Megalakitottak Mevlana siremleke korul a Mevlevi dervisrend kozpontjat. A dervisrend hamarosan kiterjesztette hatasat az egesz orszagra, es szamos varosban alapitottak hasonlo iskolakat, kozpontokat. A konyai kozpont maradt kozottuk mindvegig a legnagyobb, legjelent?sebb.
A Mevlana leszarmazottai evszazadokon keresztul fenntartottak az iskola magas m?veszi, kulturalis szinvonalat. A koztarsasagi korszak bekoszonte felszamolta a mult szamos egyeb intezmenyei mellett a dervisrendeket is. A konyai derviskozpont azota emlekmuzeum:
Konya: Mevlana Kolostor es Muzeum
.
Tortenetek Mevlana eleteb?l
[
szerkesztes
]
Dzsalal ad-Din Rumi es a csaladja el?szor
Konyaban
telepedett le. Kes?bb, harmincas eveiben, Rumi
Aleppoba
es
Damaszkuszba
utazott fels?bb tanulmanyait vegezni.
Aflaki mondta:
Volt egy ferfi Baha ad-Din Valad kovet?i kozott, ugy hivtak,
Qutb Ibrahim
, akire Tabrizi egyik napon nagyon megharagudott, ett?l sukette valt. Samsz aztan megsajnalta ?t, es a kegyelme elerte a ferfit, amit?l meggyogyult a suketsegeb?l. Egyik napon ez a kovet? a piacon talalkozott Samszal. Erre alazatosan meghajolt neki es ?szinte szivvel azt mondta:
"Ashadu an le ilehe illa Allah, wa ashadu anna Samszaddin raszul Allah!"
Amikor az emberek ezt meghallottak, felduhodtek, es az egyik verni kezdte a kovet?t. Amikor Samsz ezt meglatta, uvoltott egyet, ennek hatasara meghalt a tamado. Erre az emberek behodoltak neki, sirtak, es ujra a szolgai lettek. Samsz megfogta Qutbaddin kezet, es kimentek a piacrol, es azt mondta neki:
"Az en nevem az Mohammed. Azt kellett mondanod: Mohammed raszul Allah, mert az emberek nem ismernek olyan ermet, ami nincs lepecsetelve."
(Manakib Al-Arifin: 2. kotet / 207. old.)
Eletenek els? szakaszaban jogtudoskent tevekenykedett, a torveny szakert?je volt, egyetemi professzor, szamos diakkal. Vagyonos ember.
1244
?szen talalkozott
Samsz ad-Din
szufista
dervissel
, es ez egesz eletet megvaltoztatta.
?O Dzsalal ad-Din Rumi” sirja bejaratanal perzsa kalligrafiaval
A Samsszal valo talalkozas utan lepett szinre a valodi Rumi. Miel?tt Samsszal talalkozott volna, tudos volt, de a talalkozas utan
szufi
es a Mindenhato Allah imadoja lett.
Aflaki mondta:
Mowlana Samszeddin egyik nap azt mondta: ?A kovet?k harom dologgal tudnak hozzank kozeledni: az els?: a penz, a masodik: al-Hal (spiritualis allapot), a harmadik: al-ibtihal (hizelges).” (Manakib Al-Arifin: 2. kotet / 202. old.)
Dzsalal egyik nap azt mondta: ?A feltamadas napjan, amikor a profetak es a szentek felsorakoznak, es a hiv?k csoportosulnak, megfogom majd Semszeddin kezet es elindulunk a Paradicsom fele, a kezunket lobalva.” (Manakib Al-Arifin: 2. kotet / 261. old.)
Rumi azt mondta: ?Nincs a szeretethez foghato tanito!”
Nyers voltam, mondta arrol az id?szakrol, amikor meg egyszer?en csak tudos volt. De a kovetkez? allapotot, a Mindenhato Allah imadojaet, szinten erett es tokeletes tudoskent jellemzi.
Konya Szultanja egy napon, elkuldott Dzsalalnak egy zacsko aranyat, erre Dzsalal feltett egy kerdest:
"O tarsaim, mi a leghatalmasabb nev?"
Mindenki meghunyaszkodott es azt mondtak: Erre a kerdesre az Urunk kegyeskedjen valaszolni. Akkor azt mondta: A leghatalmasabb nev az arany es az ezust, mert ezek elvezetnek az igazsaghoz, es feldiszitik a hamissagot, es ha nem lennenek, a vilag nem epulne, es a tulvilag emberei sem lennenek boldogok.
Utana megparancsolta, hogy osszak szet a kovet?k kozott.
(Manakib Al-Arifin: 2. kotet / 378-379. old.)
Oldalak Dzselaleddin Rumirol es az arab/iszlam kulturarol magyar nyelven
[
szerkesztes
]
?Mi ez a szomorusag, amely / Keser? szivekre telepedett? / A sziv, amelyben ott van Isten, ocean / Boldog hullamai forditjak a Foldet.” (egy versreszlet)
- Mint a felh?, mint a szel. Szazharminchat ruba'i
; val., ford., jegyz., utoszo Nagy Imola; Mentor, Marosvasarhely, 2003
- 47 versos sufi
/
47 szufi vers. Rumi, 1207?2007
; ford. Rozsa-Flores Eduardo; Magyar a Magyarert Alapitvany?Kapu Konyvek, Budapest, 2007
- Cseppek a borbol. Dzsalal-Ad-Din Rumi szenvedelyes versei kedvesehez, avagy Isten versei Istenhez, hogy Istenre ismerjen, kezdettelen ima a legbels? lang sz?nhetetlen lobogasaert, avagy a gyonyor? es fajdalmas orok jatek szolamai
; ford., bev., utoszo Kiss Anna; Ursus Libris, Budapest, 2018
- Rumi aranykora. Valogatott koltemenyek
; val., szerk., el?szo Bager Gusztav, ford. Totfalusi Istvan, Bager Gusztav; Edesviz, Budapest, 2019
- Rumi orok jotanacsai
; ford., tan. Bujtor Laszlo; Digi-Book,Budaors, 2019
- Intelmek az uralkodohoz
; ford. Sarkany Laszlo Zoltan, Csoka F. Katalin; Szenzar, Budapest, 2021
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]