Dunaharaszti
Dunaharaszti varos nevezetessegei
Dunaharaszti cimere Dunaharaszti zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag	Magyarorszag
Regio	Kozep-Magyarorszag
Varmegye	Pest
Jogallas	varos
Polgarmester	Dr. Szalay Laszlo (fuggetlen) [1]
Iranyitoszam	2330
Korzethivoszam	24
Testvertelepulesei	Lista Altdorf bei Nurnberg [2]
Nepesseg
Teljes nepesseg	23 637 f? (2023. jan. 1.) [3]
Neps?r?seg	810,32 f?/km²
Foldrajzi adatok
Terulet	29,17 km²
Id?zona	CET , UTC+1
Elhelyezkedese
e. sz. 47° 21′ 19″ , k. h. 19° 05′ 04″ 47.355277777778 , 19.084444444444 47.355278°N 19.084444°E Koordinatak : e. sz. 47° 21′ 19″ , k. h. 19° 05′ 04″ 47.355277777778 , 19.084444444444 47.355278°N 19.084444°E
Dunaharaszti Pozicio Pest varmegye terkepen
Dunaharaszti weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Dunaharaszti temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Dunaharaszti ( nemetul : Harast ) varos Pest varmegyeben , a Szigetszentmiklosi jarasban , a budapesti agglomeracioban . A jaras masodik, a varmegye 10. legnagyobb telepulese.

Fekvese [ szerkesztes ]

A Rackevei-Duna bal partjan, a Pesti-siksagon fekszik, a budapesti agglomeracio del-pesti reszen. Kozvetlenul hataros Budapest XXIII. keruletevel , a f?varos bels? keruleteit?l mintegy 17 kilometerre helyezkedik el. Deli hatarszelen indul a Duna?Tisza-csatorna .

Mindossze negy telepulesi szomszedja van: eszak fel?l Budapest , delkelet fel?l Alsonemedi , del fel?l Taksony , nyugat fel?l pedig Szigetszentmiklos ; ez utobbitol termeszetes hatarkent a Rackevei-Duna valasztja el.

Kozlekedese [ szerkesztes ]

B?vebben: Dunaharaszti tomegkozlekedese

A varos teruleten, a lakott terulet eszaki reszen athalad az M0-s autout , kozpontjat kelet fel?l elkerulve a Budapest-Baja kozti 51-es f?ut , kozpontjan pedig vegighuzodik az 510-es f?ut is, ezek reven az orszag minden reszer?l konnyen megkozelithet?. Szomszedai kozul Alsonemedivel az 5201-es ut koti ossze.

A hazai vasutvonalak kozul a H6-os HEV es a MAV 150-es szamu Budapest?Kunszentmiklos-Tass?Kelebia-vasutvonala is erinti, mindkett?nek ket-ket megallasi pontja van a varosban: a HEV-nek Dunaharaszti fels? megallohely es Dunaharaszti kuls? HEV-allomas , a vasutnak pedig Dunaharaszti vasutallomas es Dunaharaszti also megallohely . Dunaharasztin szamos helykozi es tavolsagi autobusz megall, de Dunaharasztinak sajat varosi autobusz-kozlekedese van.

Nevenek eredete [ szerkesztes ]

Haraszti nevet valoszin?leg a tersegben nagyon elszaporodott vizinovenyr?l, a Carex Nodosa -rol kapta. A kozepkorban a kornyek lakoi Harasztoserd?kent emlitettek. V. Istvan Silva Harost-kent emlitette a telepulest. ^[4]

Tortenete [ szerkesztes ]

A terulet mar a bronzkor ota lakott. A romai korban egy kereskedelmi ut vezetett at a tersegen. A IV. szazadban a hatarok vedelmevel megbizott legioknak egy taborhelye volt itt, melyet Transaquincumnak is neveztek. E taborhely Diocletianus csaszarnak 293-ban kiadott rendeletere epult es a IV. szazad vegeig allt fenn.

110-ben jelennek meg el?szor a Csepel-szigeten a romai katonak. A Duna akkoriban egy fontos hatarvonal volt, a Duna csepel-szigeti oldalan a romaiak, a dunaharaszti oldalan pedig a nomadok eltek. Az akkor meg alig lakott kornyeken kikovezett kereskedelmi utat hoztak letre, a mai M0-s autout kozeleben. 293-ban Diocletianus csaszar elrendelte, hogy a mai Dunaharaszti hataraba egy er?dot epitenek, amit a korabeli romai terkepeket Transaquincumnak neveztek. Az er?d ezutan nem sokaig letezett, a IV. szazadban a gepidak ostromoltak es elpusztitottak. Nem sokkal kes?bb a gepidak es egyeb german torzsek meghoditottak a Duna mai Dunaharaszti fel?li oldalat. 476-ban a keleti gotok kiszoritjak a tersegb?l a romaiakat, az utolso nyugat-romai csaszar, Flavius Romulus Augustus kivonul a helyszinr?l. Ezutan a gepidak es keleti gotok felosztjak egymas kozott a teruleteket, a mai Dunaharaszti terulete a gepidake, a Duna tulso partja pedig a keleti gotoke lesz. 526-ban Nagy Teuderik keleti got kiraly idejeben a bevonulo longobardok kiszoritjak a Duna-Tisza kozeb?l a gepidakat es a gotokat. Kes?bb a hunok , akik egeszen Aquileiaig hoditottak. A viszonylag rovid ideig tarto hun uralom fejl?dest hozott a Haraszti teruleten lev? katonai telepre. ^[5] A magyarokkal rokon hunok utan az avarok lettek a Duna-Tisza kozenek urai. Az avar uralom vegen Magyarorszag teruletet szinte mindenhol szlav-ajku nepek tartottak megszallva, igy a varmegye a Szvatopluk vezetese alatt allo Morva-fejedelem tartomanya volt.

A honfoglalas id?szaka utan bevonultak a magyarok a teruletre. Arpad fejedelemnek a hely nagyon megtetszik a termekenysege es a Duna miatti vedhet?seg miatt. Ebben az a fejedelem lovasai 904-ben egy evre megtelepultek a teruleten. Ekkoriban Dunaharaszti es Taksony egy mocsaras videk volt, a Soroksartol ered? patak egy ideig szigette formalta a helyet. Arpad fejedelmi udvara es a f?nemesek koreben a mai Dunaharaszti es a Csepel-sziget nepszer? katonai bazisnak szamitott. Ez a katonai kozpont a Mohacsi csataig m?kodott. A terulet kes?bb a "kiralynek birtoka" lett, tobbek kozott 1281-ben IV. Laszlo felesegee, Anjou Izabellae , majd 1293-ban Fenenna kiralynee , 1435-ben Cilley Borbalae , 1439-ben Luxemburgi Erzsebete , majd Matyas kiraly anyjae es els? felesegee, 1481-t?l Matyas masodik felesegee, Aragoniai Beatrixe lesz. ^[6] A hely Matyas kiraly idejeben a terseg legnagyobb, iskolaval is rendelkez? telepulese volt.

1695-ben rovid ideig Heiszler tabornoke lesz a terulet, majd halala utan Zentai Gy?z?e, Savoyai Jen? hercege , majd Maria Terezia lanyae, Maria Krisztinae , aki Albert Kazmer szasz-tescheni herceg felesege lett.

A kozseg mai formajanak kialakulasa [ szerkesztes ]

Haraszti a XIV. szazad folyaman az Imreghy-csalad birtokaba kerul, de 1453-ban az Imreghy csalad ferfiagu orokos hianyaban kihal. Utana a Gecsey-csalad lesz a birtokos, 1482-ben Gecsey Esthre Kalman a kozseg felet Nagylucsei Orban gy?ri puspoknek adja el. Akkoriban terjeszkedni kezd a kozsegben egy gazdag f?ur, Haraszthy Ferenc, szorenyi ban, aki eredetileg Soroksaron volt birtokos. Haraszthy Ferenc II. Ulaszlo kiralytol nyerte el a Haraszti kozseg nevet a csaladi nevenek hasznalatara. Haraszthy Ferenc 1526-ban a Mohacsi csataban meghal. Ezutan Magyarorszag harom reszre szakad, a torokok felduljak a telepulest, ekkor Haraszti nagy resze elpusztul, szinte teljesen elneptelenedik. Fellendulest hozott a telepules eleteben, hogy a torokok kivonulasa utan 1694-ben Raday Gaspar lett a kozseg nagybirtokosa, a telepules egy kisebb reszet Forster Kristof es Semleki Adam birtokoltak. 1701-t?l Koroncsay Janos es Battik peter voltak Haraszti birtokosai. Ekkor a torok es a kuruc haboruk utan a Buda kornyeki telepulesekbe elindult a betelepites, Harasztiba ekkor tortent a svab foldm?vesek betelepitese. 1720-ban Harasztiba es Taksonyba , majd 1724-ben Grassalkovich Antal telepiti be Soroksarra a svabokat. Grassalkovich ezutan a szatmari bekekotes utan szervezett Ujszerzemenyi Bizottsagnak lesz az elnoke. Az Ujszerzemenyi Bizottsag feladata az volt, hogy a torok hodoltsag soran elpusztult birtokokat visszaadja regi jogos tulajdonosanak, ha bizonyitani tudtak jogigenyuket. A kuruc erzelm? csaladok sohasem kaptak vissza a birtokot.

1716-ban csaladjaval Harasztira koltozik baro Laffert Ferdinand Antal, ekkor egy barokk stilusu kastelyt epittet maganak es a csaladja szamara, a Laffert-kuriat . 1737-ben a belga-flamand szarmazasu baro Laffert Nandor Altal, Haraszti egyik foldbirtokosa, aki apjaval az osztrak hadseregben szolgalt, igy kapta a birtokot.

XIX. szazad [ szerkesztes ]

1830-ban megepul a Laffert-csalad masodik kastely, majd 1864 utan a Foldvary-csalad kastelya lesz. Baro Laffert Nandor Altal unokajanak, baro Laffert Ignacnak es felesegenek kozos lanyat, Izabellat 1845-ben Foldvary Moric kamaras veszi el felesegul. Laffert Ignac halala utan, 1853-ban kerul Haraszti a Foldvary-csalad birtokaba. 1882. december 5-en atadtak a vasutvonalat, ami Budapestet Szabadkaval kototte ossze, ez ma a 150-es vasutvonal , ezzel megindult Dunaharaszti kozlekedesi fejl?dese. Ezutan a telepules a fellenduleset a HEV -vonal kiepitesenek koszonheti, amely 1887. november 24-ere eleri Harasztit. Ekkortol udul?hely, gyorsan polgarosodott, gyarak es kuriak epultek. A telepulesr?l mar az alsobb neposztaly is tudott Budapestre , vagy Szigetszentmiklos iranyaba utazni. 1900-ban a telepules felveszi a Dunaharaszti nevet.

XX. szazad [ szerkesztes ]

Dunaharaszti a 20. szazadban indult oriasi fejl?desnek. A lakossaga novekedni kezdett, sorra epultek a kuriak es a lakohazak, egyre tobb szolgaltatas kezdte meg m?kodeset. 1903-ban a papsag es a hiv?k oromere atadjak a Szent Istvan romai katholikus templomot, amely a telepules egyik jelkepeve valik

1908-ban a kepvisel?testulet a kozlekedesugyi es kereskedelemugyi miniszterhez fordult, kezdemenyeztek Dunaharasztin vasutallomas epiteset. 1913-ban dontest hoztak az allomas helyer?l, valamint a gyalogos es kozuti forgalom megoldasarol. Az elkeszult tervek tartalmaztak a Laffert-kuria mai aluljaros megoldasat is. Joreszt a mai formaban epult meg az allomas foldszint + ketemeletes epulete, a rakodo es raktarterulet valamint az aluljaro, amely 1916-ban kerult atadasra.

1926 ?szen a Dunaharaszti H?si Halottak Szoborbizottsaga megbizta Dedinszky Elemer szobraszm?veszt, hogy palyanyertes gyonyor? m?vet, a halalosan serult honved megrazo alakjat a H?si Emlek reszere k?be ontse. Igy szuletett meg kozsegunk h?si emlekm?ve Dedinszky es Schmidt helyi szobraszok munkaja nyoman. A szobrot 1927. oktober 30-an leplezte le Jozsef f?herceg az Erzsebet utcaval szemben a F? ut Duna fel?li oldalan a szigetre vezet? lejaronal.

A kozseg kozepen egy ingovanyos terulet volt, amit feltoltottek, kialakitottak egy H?sok teret es parkositas kereteben ?az 1914-18-as I. vilaghaboru haraszti h?si halottai mindegyikenek emlekere egy-egy fat ultettek a ter utjai menten es a fa ele ovalis alaku domboruan zomancozott tablat helyeztek el. A tablan a h?si halott neve, szuletesi es halalozasi evszama szerepelt.

A liget elkeszulte utan a h?si emlekm?vet korabbi helyer?l athelyeztek a H?sok terere. A H?sok tere es az orszagzaszlo 1937. szeptember 26-an lett felszentelve. A szobrot 2018-ban felujitottak, az utolag rahelyezett II. vilaghaborus es az 1956-os forradalomra emlekez? marvanytablakat leszereltek. ^[7]

1950-ben a megyerendezeskor a kozponti jaras telepuleseit Budapesthez csatoltak, kiveve Dunaharasztit. Dunaharasztit ekkor a Rackevei jarashoz osztottak be.

Nyilvanos konyvtar 1954 ota van a telepulesen. A konyvtar mai epulete 1998-ban epult a Baktay Ervin teren . A varosi konyvtar el?tti teren talalhato buszmegallot a Nyari A. Ildiko altal tervezett szobor teszi szebbe. A konyvtar gy?jtemenye meghaladja a 70 ezer konyvet, valamint hirlapok, folyoiratok, CD-DVD lemezek is megjelennek.

1956. januar 12-en foldrenges kovetkezett be Dunaharasztiban, helyi id? szerint 06:46-kor. Az 5,6-es er?sseg? renges kovetkezteben ket ember vesztette eletet, 38-an megserultek, ugyanakkor Dunaharasztiban 3144 lakohaz megrongalodott a telepules 3500 epulete kozul. A rengesek erejet Dunaharaszti, Soroksar es Taksony telepuleseken is erezni lehetett. Dunaharasztiban es Taksonyban mintegy 50-60 sirk? kid?lt, az asott kutakat homok toltotte fel, Taksonyban iszapkrater es egy 3 cm szeles repedes keletkezett.

1958. aprilis 4-en elindul a helyi tomegkozlekedes , amely tovabbi fejl?dest eredmenyezett. Dunaharaszti a nagysaga es fekvese miatt az agglomeracio alkozpontjava fejl?dott. Az 1971-es agglomeracios kormanyhatarozat a budapesti agglomeracio VIII. szamu alkozpontjava nyilvanitotta. Igy ot kisebb telepules - Taksony, Alsonemedi, Majoshaza, Delegyhaza, Dunavarsany - vezet? telepuleseve valt.

Dunaharaszti a nagy fejl?desenek es a lakossag nagymertek? novekedesenek hatasara a Pest megyei tanacs 13/1970, szamu hatarozata alapjan a telepules 1970. aprilis 1-jei hatallyal nagykozsegi rangot kapott.

2000. julius 1-jet?l Dunaharaszti varosi cimet kapott.

XXI. szazad [ szerkesztes ]

2000-ben, a varossa avatas utan rohamosan kezdett novekedni az eletszinvonal es az uj lakasok szama, ami ismetelten nepessegnovekedest eredmenyezett. Ekkor alakul ki a Baktay Ervin ter , sok uj varosresz indul fejl?desnek es uj lakott teruletek jonnek letre. Ilyen peldaul a Bezeredi-lakopark. 2011-ben atadjak a felujitott Laffert-kuriat , amely a varos kozossegi es kulturalis eletenek szintere lesz.

Dunaharaszti belvarosa [ szerkesztes ]

• 
  Dunaharaszti, Pet?fi Sandor ter.
• 
  Dunaharaszti, 2021-ben atadott Szent Imre templom. Az 1928-ban epult, 1944-ben felrobbantott templom helyen all.
• 
  Dunaharaszti, autobusz allomas.
• 
  Kerkai Jen? olvasopark, Dunaparti lejarat.

A hagyomanyos varosi szokasok: [ szerkesztes ]

• A majus 16-i nemet szentmise , amely a varos svab nepessegehez szol.
• A dunai gyertyausztatas , amely a svabsag tutajokon es hajokon valo erkezeset szimbolizalja.
• A varosnapok , Dunaharaszti varossa avatasanak unnepe, minden ev szeptembereben rendezik meg.

Foldrajza [ szerkesztes ]

A varos terulete 29,17 km². A telepules a Budapesti agglomeracio resze. Dunaharaszti 7 varosreszb?l all, Deli Iparterulet, Eszaki iparterulet, Kertvaros, Ligetvaros, Tavas, Ovaros es Ujhegy. Ezeken belul kisebb egysegek talalhatok: Alsovaros, Bezeredi-lakopark, Fels?varos, Harasztisz?l?k, Hokony, Millenniumtelep, Paradicsomsziget, Pet?fitelep, Rakocziliget, Sportsziget.

Eghajlata: [ szerkesztes ]

Kozelete [ szerkesztes ]

Polgarmesterei [ szerkesztes ]

• 1990?1994: Luttenberger Gusztav (fuggetlen) ^[8]
• 1994?1998: Luttenberger Gusztav (fuggetlen) ^[9]
• 1998?2002: Luttenberger Gusztav (fuggetlen) ^[10]
• 2002?2006: Dr. Szalay Laszlo ( MSZP - SZDSZ -DVE-DTEE) ^[11]
• 2006?2010: Dr. Szalay Laszlo ( MSZP - SZDSZ -DVE-FHE-DH IPOSZ-D…) ^{[12] [13]}
• 2010?2014: Dr. Szalay Laszlo (LDKE-DKE-DNE-DH IPOSZ-DVE-DSE) ^[14]
• 2014?2019: Dr. Szalay Laszlo (fuggetlen) ^[15]
• 2019?2024: Dr. Szalay Laszlo (fuggetlen) ^[1]
• 2024? :

Nepesseg [ szerkesztes ]

Tortenelmi adatok: [ szerkesztes ]

A telepules nepessege 1900 utan kezdett el rohamosan novekedni. Az 1970-es evekt?l uj lakotelepek es kerteshazak epultek, ezaltal a lakossag novekedett. 1980 utan a nepvandorlas es az id?sek halala miatt a nagykozseg lakossaga - mas telepulesekhez hasonloan - csokkenni kezdett. 2000-ben Dunaharasztit varossa avattak, ekkortol kezdett kezdett novekedni az eletszinvonal es az uj lakasok szama, ami ismetelten nepessegnovekedest eredmenyezett. ^[16]

A 2011-es nepszamlalas soran a lakosok 82,6%-a magyarnak, 0,2% bolgarnak, 1,2% ciganynak, 5,5% nemetnek, 0,5% romannak mondta magat (17% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). A vallasi megoszlas a kovetkez? volt: romai katolikus 31,7%, reformatus 9,6%, evangelikus 1,4%, gorogkatolikus 0,9%, felekezeten kivuli 18,4% (35,4% nem nyilatkozott). ^[17]

2022-ben a lakossag 88,7%-a vallotta magat magyarnak, 3,6% nemetnek, 0,8% ciganynak, 0,4% romannak, 0,2% bolgarnak, 0,2% ukrannak, 0,1-0,1% lengyelnek, gorognek, szlovaknak, horvatnak es szerbnek, 4,1% egyeb, nem hazai nemzetiseg?nek (10,9% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). Vallasuk szerint 24,1% volt romai katolikus, 8,8% reformatus, 1,2% evangelikus, 1,1% gorog katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 2% egyeb kereszteny, 0,7% egyeb katolikus, 17,7% felekezeten kivuli (43,9% nem valaszolt). ^[18]

Dunaharaszti 2022-ben Magyarorszag 50. legnepesebb telepulese lett. ^[19]

Nevezetessegei [ szerkesztes ]

• Polgarmesteri Hivatal epulete (1830-ban epult, klasszicista stilusu ) ^[20]
• A Laffert-kuria ?Granarium” epulete (1716-ban epult, barokk stilusban) m?emlek, felujitva 2010?11-ben ^[21]
• Katolikus templom (1903-ban epult Jendrassik Alfred tervei szerint, neogotikus stilusban , Szent Istvan tiszteletere) ^[22]
• A templomkertben all az 1716-ban keszult Nepomuki Szent Janos -szobor ^[23]
• A Kalvaria-kapolna (1762-ben a taksonyi es a haraszti lakosok kozos er?vel emelt kapolnaja, 2012-ben felujitva) ^[24]
• Turul -szobor ^[25]

Hires emberek [ szerkesztes ]

• Itt szuletett 1857 . november 26-an Festetics Andor szinesz, szinhazigazgato, iro, m?fordito
• Itt szuletett 1890 . junius 24-en erd?baktai Baktay Ervin fest?m?vesz, m?veszettortenesz, orientalista, asztrologus, iro, fordito
• Itt halt meg 1909 . szeptember 6-an Bartal Antal klasszika-filologus, az MTA tagja
• Itt szuletett 1911 . julius 16-an Revay Kalman vezer?rnagy, fest?m?vesz, a Solyom-per egyik aldozata
• Itt szuletett 1922 . marcius 6-an Zelenak Crescencia grafikus, tanar, belyegtervez?
• Itt szuletett 1927 . oktober 9-en Tornai Jozsef kolt?
• Itt szuletett 1930 . augusztus 4-en Pinter Tamas iro, ujsagiro, '56-os forradalmar

Testvervarosai [ szerkesztes ]

• Altdorf bei Nurnberg , Nemetorszag ^[26] (1993 ota)
• Ohrid , Eszak-Macedonia (2019 ota)
• Szekelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc), Romania (2020 ota)

Kepgaleria [ szerkesztes ]

• 
  A romai katolikus templom deli iranybol
• 
  A templom f?homlokzata
• 
  A templom bejarata
• 
  A templom f?oltarja
• 
  A templomi karzat az orgonaval
• 
  Kereszt a templom el?kertjeben
• 
  Szent Istvan-szobor a templom eszaki oldalanal
• 
  Nepomuki Szent Janos szobra a dunaharaszti templom el?tt

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Dunaharaszti varos honlapja
• DunaharasztiMa
• Terkep Kalauz ? Dunaharaszti
• Dunaharaszti Anno - Dunaharaszti tortenelme kepeken
• dunaharasztionline.hu https://dunaharasztionline.hu/