Dubaj

Hivatkozasok szerkesztese
A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Dubaj / Dubai (????)
Dubaj / Dubai címere
Dubaj / Dubai cimere 		Dubaj / Dubai zászlaja
Dubaj / Dubai zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag   Egyesult Arab Emirsegek
Jogallas varos
Alapitas eve 1833 . junius 9.
Polgarmester Mohammed Bin Rasid Al Maktum
Testvervarosok
Lista
Nepesseg
Teljes nepesseg 3 331 420 f? (2020)
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag 0 m
Terulet Emirseg: 3885 km². Varos: 440 km²
Id?zona UTC+04:00
Elhelyezkedese
Térkép
e. sz. 25° 16′ 11″ , k. h. 55° 18′ 34″ Koordinatak : e. sz. 25° 16′ 11″ , k. h. 55° 18′ 34″
Dubaj / Dubai weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Dubaj / Dubai temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Dubaj (hivatalos magyar atirasa szerint [1] ) vagy Dubai (az elterjedt angol atiras szerint) az Egyesult Arab Emirsegek legnepesebb varosa es az azonos nev? emirseg (emiratus) f?varosa. [2]

A 18. szazadban kis halaszfalukent alapitott varos a 21. szazad elejen gyorsan novekedett, a turizmusra es a luxusra osszpontositva. Itt talalhato a vilagon a masodik legtobb otcsillagos szalloda es a vilag legmagasabb epulete, a 828 meter magas Burdzs Kalifa . Dubaj napjainkban a vilag egyik legnepszer?bb turisztikai celpontja. [3]

Az Arab-felsziget keleti reszen, a Perzsa-obol partjan fekszik, es az utas- es teherszallitas egyik legfontosabb globalis kozlekedesi csomopontja. [4] Az olajbevetelek segitettek felgyorsitani a varos fejl?deset, amely mar egyebkent is jelent?s kereskedelmi csomopont volt. [5] A 20. szazad eleje ota a regionalis es nemzetkozi kereskedelem kozpontja, Dubaj gazdasaga a kereskedelem, az idegenforgalom, a legi kozlekedes, az ingatlanok es a penzugyi szolgaltatasok beveteleire tamaszkodik. Az olajtermeles 2018-ban az emirseg GDP -jenek kevesebb mint 1 szazalekat adta. A szamtalan innovativ, nagyszabasu epiteszeti es egyeb beruhazasaival, [6] valamint kiemelked? sportesemenyeivel szinten ismertte valt a vilag szamara. A varos lakossaga korulbelul 3,49 millio f? (2021-ben).

Etimologia [ szerkesztes ]

A Dubaj szo nyelvi eredete vita targyat kepezi, mivel nehany kutato perzsa eredet?nek gondolja, mig masok arabnak velik. Fedel Handhal, az Egyesult Arab Emirsegek kulturtortenetenek kutatoja szerint a Dubaj szo a Daba kifejezesb?l szarmazik [tovabbi szarmazeka Yadub ], ami csuszast jelent, es valoszin?leg a Dubaj-obol aramlasara utal.

Tortenelem [ szerkesztes ]

Az 1799 -ben epult Al Fahidi er?d a legregibb, meg allo epulet Dubajban (jelenleg a Dubaj Muzeum reszet kepezi)

Az iszlam kultura szuleteser?l a Delkelet-Arab-felszigeten nagyon keveset tudunk, kiveve, hogy a kornyek szamos ?si varosa kereskedelmi kozpont volt a keleti es a nyugati vilag kozott. Az ?si mangrovemocsar maradvanyait, melynek letezese legalabb 7000 evre nyulik vissza, a csatornarendszer atepitesekor fedeztek fel Dubajban. 5000 evvel ezel?tt meg homok boritotta a teruletet, beleertve a varos mostani partvonalat is.

Az iszlam elterjedese el?tt a helyiek a Badzsir nev? istensegnek hodoltak. [7] Ez az id?szak a bizanci nagyhatalmak id?szaka volt.

Az iszlam elterjedese utan Ommajjad kalifa kezebe kerult a hatalom. A Dubaji Muzeum asatasai szerint Al-Jumayra (Dzsumeira) regioban talaltak tobb leletet, mely az omajjad -id?szak fennallasat igazolja. [8]

A legkorabbi irasos feljegyzes, mely emlitest tesz Dubajrol, 1095 -b?l szarmazik, az andaluz?arab foldrajztudos, Abu Abdullah al-Bakri emliti foldrajzkonyveben. A velencei gyongykeresked?, Gaspero Balbi 1580 -ban latogatott a teruletre, Dubajt (Dibei) gyongyipara miatt emliti meg. Egy telepules fennallasarol hivatalos forrasok csak 1799 utan ertekeznek.

19. szazad [ szerkesztes ]

A 19. szazad elejen, az Al Abu Falasa-klan (House of Al-Falasi) letesitette Dubajt, amely tovabbra is Abu-Dzabitol fuggott, egeszen 1833 -ig. 1820 . januar 8 -an a dubaji sejk es a regio tobbi sejkje alairta az Altalanos Tengerbiztonsagi Bekeszerz?dest a brit kormannyal. 1833 -ban azonban az Al Maktum-dinasztia (szinten a House of Al-Falasi klan leszarmazottjai) Bani Yas torzse elhagyta Abu-Dzabit , es atvette Dubai iranyitasat az Abu Fasala-klantol minden ellenallas nelkul.

Dubaj az 1892 -es kizarolagos megallapodas ertelmeben az Egyesult Kiralysag vedelme ala kerult, igy a britek beleegyeztek abba, hogy megvedjek Dubajt az Oszman birodalom tamadasai ellen. Az 1800-as evekben ket katasztrofa is sujtotta a varost. Az els? 1841 -ben kovetkezett be, amikor a helyi Bur Dubaiban himl?jarvany tort ki, melynek hatasara a lakosok nagy resze keletebbre, Deiraba koltozott. A masodik 1894 -ben, amikor Deiraban pusztitott t?zvesz, s a legtobb otthon leegett. Ennek ellenere a varos foldrajzi fekvese miatt tovabbra is vonzotta a keresked?ket a regioba. A dubaji emir szivesen fogadta ?ket, es csokkentette a kereskedelmi adok osszeget is, amely a regio akkori legfontosabb kereskedelmi csomopontjaibol, a tavoli Sardzsabol (Sharjah) es Bandar Lengehb?l is ide csalogatta az uzletkot?ket.

20. szazad [ szerkesztes ]

Az Al Rasz korzet a Deira negyedben az 1960-as evekben

Dubaj Iranhoz valo foldrajzi kozelsege is fontossa tette a helyet. A varos jelent?s kikot?je volt a kulfoldi keresked?knek, els?sorban az iraniaknak, akik vegul le is telepedtek itt. Az 1930-as evekig Dubaj a gyongyhalaszatarol volt nevezetes. A gyongyipar el?szor az els? vilaghaboru soran serult helyrehozhatatlanul, majd az 1920-as evek gazdasagi valsaga miatt. Kovetkezeskeppen a varosbol sokan kivandoroltak, a Perzsa-obol mas reszeit valasztva otthonukul.

1947 -ben hatarvita robbant ki Dubaj es Abu-Dzabi kozott a kozos hatar eszaki reszet illet?en, mely a ket allam haborujaba csapott at. Az ellensegeskedes atmeneti beszunteteseben a britek altal felallitott valasztott birak is szerepet jatszottak.

Az emiratusok kozotti hatarvitak az Egyesult Arab Emirsegek megalakulasa utan is folytatodtak; csak 1979 -ben szuletett meg az a hivatalos kompromisszum, mely vegleg pontot tett az osszet?zesre. A villamos energiat 1950 -ben hoztak be Dubajba, ekkor fektettek le a telefonkabeleket is, s ugyancsak ekkor letesult a repul?ter. Ez az id?szak egybeesett azzal, hogy az angolok kozigazgatasi hivatalai Sardzsabol Dubajba kerultek. [9] 1966 -ban a telepules csatlakozott az ujonnan fuggetlenne valt orszaghoz, Katarhoz , hogy egy uj monetaris egyseget hozzon letre, a katari / rial Dubait, a rupia leertekelese utan. Az olajat is ebben az evben fedeztek fel Dubajban, mely utan a varos jelent?s engedmenyeket nyujtott a nemzetkozi olajipari vallalatoknak. Az olaj felfedezese a kulfoldi munkasok tomeges bearamlasahoz vezetett, els?sorban indiaiak es pakisztaniak erkeztek. Ennek eredmenyekepp a lakossag szama 1968 -rol 1975 -re 300%-kal n?tt a becslesek szerint.

1971 . december 2 -an Dubaj, Abu-Dzabi es ot masik emiratus megalakitotta az Egyesult Arab Emirsegeket , a britek elhagytak a Perzsa-obol teruletet. 1973 -ban Dubaj mas emiratusokhoz is csatlakozott, hogy letrehozzak az egyseges valutat: a dirhamot . Az 1970-es evekben Dubajnak tovabb novekedtek az olajbol es a kereskedelemb?l szarmazo bevetelei. 1979 -ben hoztak letre Dzsebel Ali (Jebel Ali) mesterseges kikot?jet, mely a vilag legnagyobb mesterseges kikot?je: a kulfoldi vallalatoknak korlatlan munkaer?- importot es exportt?ket biztositott.

Dubaj a 21. szazad elejen az egyik leggyorsabb utemben fejl?d? varos a vilagon

Az 1990 -ben kirobbant obolhaboru oriasi hatassal volt a varosra. A bizonytalan politikai feltetelek miatt gazdasagilag a dubaji bankok sinylettek meg igazan a tortenteket. Viszont az 1990-es evek folyaman sok kulfoldi kereskedelmi vallalat helyezte at szekhelyet a varosba, el?bb Kuvaitbol , meg az obolhaboru idejen, majd kes?bb Bahreinb?l is. Az obolhaboru utani olajar-emelkedesek arra osztonoztek a varost, hogy a szabad kereskedelemre es a turizmusra fokuszaljon.

21. szazad [ szerkesztes ]

A Dzsebel Ali kikot? sikeren felbuzdulva, Dubaj sajat modelljet masolva ujabb vammentes zonakat letesitett, igy jott letre a Dubai Internet City, a Dubai Media City es a Dubai Maritime City is. A vilag legmagasabb szabadon allo szallodajanak, a Burdzs al-Arabnak felepitesevel, illetve az uj lakoingatlanok letesitesevel Dubaj a turizmust valasztotta f? megelhetesi forrasaul. 2002 ota a varosban a privat ingatlanbefektetesek novekedese lathato, [10] melyek olyan beruhazasokkal uditik fel a varost, mint a mesterseges Palma szigetek , a Vilag-szigetek projekt vagy a Burdzs Kalifa . Ugyanakkor az er?teljes gazdasagi novekedest az elmult evekben az inflacios rata novekedese kiseri, amit reszben az okozott, hogy kozel ketszeresere emelkedtek a kereskedelmi es lakoingatlanok berleti koltsegei, jelent?sen novelve a lakosok megelhetesi koltsegeit is.

Foldrajz [ szerkesztes ]

Terepjarok Dubaj homokjaban

A varos kozvetlenul az arab sivatagban fekszik, topografiaja ugyanakkor jelent?sen elter az Egyesult Arab Emirsegek deli reszet?l. Mig Dubaj tajait homokos sivatagi mintak jellemzik, az orszag deli regioira inkabb a kavicssivatagok jellemz?ek. A homok tobbnyire zuzott kagylobol es korallbol all, szep tiszta, feher. A lapos homokos sivatag enged utat a Nyugati- Hadzsar (Hajar) hegysegnek, mely Dubaj es az omani Hatta hatara mellett fut. A Nyugati-Hadzsar hegylancanak felszine szaraz, eles es toredezett, hegyei mintegy 1300 meteres magassagig emelkednek. Dubajnak nincsenek termeszetes folyoi vagy oazisai , azonban van egy termeszetes oble , a Dubaj-obol, mely eleg mely ahhoz, hogy a nagy hajok atkeljenek rajta. Dubajban szamos kanyon is van, a Nyugati-Hadzsar tersegeben. A hatalmas tengeri homokd?nek Dubaj deli reszet jellemzik, melyek vegul az ? ures negyed ” neven ismert sivatagba vezetnek.

Szeizmografiailag Dubaj stabil zonaban fekszik, a legkozelebbi foldrengesveszelyes terulet is 120 kilometerre van az Egyesult Arab Emirsegekt?l , melynek valoszin?tlen, hogy barmilyen hatasa is lenne a varosra. Szakert?k szerint a cunami lehet?sege is minimalis, mivel a Perzsa-obol vize nem eleg mely ahhoz, hogy cunami keletkezzen benne.

A varos ejszakai m?holdas felvetele a felh?k fole emelked? felh?karcolokkal ( 2009 )

A varost korulvev? homokos sivatagot vadon el? fuvek es palmak ekesitik. Szamos ?shonos fa, mint peldaul a miatyankcserje, valamint a betelepitett fak is, mint az eukaliptuszok , Dubaj termeszeti parkjait szinesitik. A tuzok , a csikos hiena , a sivatagi roka , a solyom es az arab antilop a dubaji sivatag jellemz? allatvilaganak reszei. Dubaj eget tavasszal es ?sszel tobb mintegy 320 koltoz? madarfaj nepesiti be, vizeiben tobb mint 300 halfaj fordul el?.

A Dubaj-obol eszakkeleti-delnyugati iranyban huzodik keresztul a varoson. A varos keleti reszet Deira helysege formalja, melyet keleten Sardzsa (Sharjah) kovet, delen pedig Al-Avir (Al Aweer) varosa.

Eghajlat [ szerkesztes ]

Dubajban sivatagi eghajlat uralkodik. A nyar rendkivul forro, hosszan tarto, szeles es paras, a legmagasabb h?merseklet atlagosan 40 °C korul alakul, az ejszakai h?merseklet pedig 30 °C korul van a legmelegebb honapban, augusztusban. A legtobb nap egesz evben napos. A tel relativ h?vos vagy enyhe, a legmagasabb h?merseklet atlagosan 24 °C, a leghidegebb honapban, januarban pedig 14 °C az ejszakai h?merseklet. A csapadek mennyisege azonban az elmult evtizedekben novekedett, a felgyulemlett csapadekmennyiseg elerte az evi 110,7 mm-t. [11] A dubaji nyarak a nagyon magas paratartalomrol is ismertek, ami sokak szamara nagyon kellemetlenne teheti a nyari, kivetelesen magas harmatpontokat . A h?index erteke nyar csucsan a 60 °C-ot is meghaladhatja. [12] Dubajban a legmagasabb feljegyzett h?merseklet 48,8 °C.

A napsuteses orak szama magas, evi mennyisege kb. 3570 ora.

Dubaj eghajlati jellemz?i
Honap Jan. Feb. Mar. Apr. Maj. Jun. Jul. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Ev
Rekord max. h?merseklet (°C) 31,8 37,5 41,3 43,5 47,0 47,9 49,0 48,8 45,1 42,4 38,0 33,2 49,0
Atlagos max. h?merseklet (°C) 23,9 25,4 28,9 33,3 37,7 39,8 40,9 41,3 38,9 35,4 30,6 26,2 33,6
Atlagh?merseklet (°C) 19,1 20,5 23,6 27,5 31,4 33,4 35,5 35,9 33,3 29,8 25,4 21,2 28,1
Atlagos min. h?merseklet (°C) 14,3 15,5 18,3 21,7 25,1 27,3 30,0 30,4 27,7 24,1 20,1 16,3 22,6
Rekord min. h?merseklet (°C) 7,7 7,4 11,0 13,7 15,7 21,3 24,1 24,0 22,0 15,0 10,8 8,2 7,4
Atl. csapadekmennyiseg (mm) 19 25 22 7 0 0 1 0 0 1 3 16 94
Havi napsuteses orak szama 251 241 270 306 350 345 332 326 309 307 279 254 3570
Forras: Dubai Meteorological Office [13]
UAE National Center of Meteorology [14]


Demografia [ szerkesztes ]

Nepessegenek valtozasa [ szerkesztes ]

A nepesseg alakulasa 2013 es 2023 kozott
Lakosok szama
2 106 177
2 502 715
3 286 620
3 331 420
3 564 931
2013 2016 2019 2020 2023
Adatok: Wikidata

Etnikai megoszlas [ szerkesztes ]

2013-ban a Dubaj Emirseg lakossaganak csak korulbelul 15%-at tettek ki az Egyesult Arab Emirsegek allampolgarai, [15] a tobbiek pedig vendegmunkasok vagy bevandorlok voltak, akik kozul sokan mar regota, akar generaciok ota az orszagban elnek, vagy az Egyesult Arab Emirsegekben szulettek. [16] [17]

A 2010-es evek elejen a kulfoldr?l szarmazo lakossag korulbelul 85%-a (es az emirseg teljes lakossaganak 71%-a) azsiai eredet? volt, f?kent indiai (51%) es pakisztani (16%); tovabbi jelent?s azsiai csoportok a bangladesiek (9%) es a filippinok (3%). [18] A lakossag kb. negyede ? egyes forrasok szerint ? Iranbol szarmazik. [19] A 2010-es evek elejen tobb mint 100 ezer brit elt Dubajban, a nyugatiak kozul messze a legnagyobb csoportot alkotva. [20]

Nyelvi megoszlas [ szerkesztes ]

Az arab az Egyesult Arab Emirsegek nemzeti es hivatalos nyelve . Az arab obol beli dialektusat anyanyelvkent beszelik az ?slakosok. [21] Az angolt masodik nyelvkent hasznaljak.

A bevandorlas miatt a Dubajban beszelt tovabbi f? nyelvek az indiai es mas azsiai nyelvek: malajalam, hindi-urdu (vagy hindusztani ), gudzsarati, perzsa, szindhi, tamil, pandzsabi, pastu, bengali, beludzsi, kannada, szingalez, marathi, telugu, tagalog, kinai stb. [22]

Vallas [ szerkesztes ]

Az el-Rahim-mecset a felh?karcolok toveben

Az Egyesult Arab Emirsegek alkotmanyanak 7. cikke szerint az iszlam az orszag hivatalos allamvallasa . A kormany a mecsetek csaknem 95%-at tamogatja, az imamok az allam alkalmazasaban allnak. A mecsetek hozzavet?leges 5%-a teljesen magantulajdonu. Szamos nagy mecset jelent?s magantulajdonnal rendelkezik. [23]

A varosban nagy kereszteny , hindu , szikh , baha?i , buddhista es mas vallasi kozossegek is elnek, valamint egy kicsi, de novekv? zsido kozosseg. [24] A nem muszlim csoportok birtokolhatnak sajat imahazat, ahol szabadon gyakorolhatjak vallasukat. Azok a csoportok, amelyeknek nincs sajat epuletuk, hasznalhatjak mas vallasi szervezetek letesitmenyeit vagy maganhazakban tarthatnak istentiszteletet . [25]

Egyesek szerint Egyesult Arab Emirsegek a vilag egyik legtoleransabb helye a keresztenyekkel szemben. [26] 2020 tavaszan az Utolso Napok Szentjeinek JKE is bejelentette az egyik dubaji templomanak felepiteset. [27]

Gazdasag [ szerkesztes ]

Lasd meg: a Dubaj gazdasaga cikket
Dubaj a Burdzs Kalifa epuleteb?l nezve (2007-ben)
Dubaj toronyhazai a hatterben 2009-ben
A Business Bay

Dubaj napi 240 000 hordo olajat termel, es jelent?s mennyiseg? gazt a part menti teruleteken. Az emirseg tovabba 2%-os reszesedessel bir az Egyesult Arab Emirsegek gazbeveteleb?l. Dubaj olajtartalekai jelent?sen csokkennek, 20 even belul varhatoan ki is merulnek. Gazdasagaban az ingatlanberuhazasok, a kereskedelem es a penzugyi szolgaltatasok meghatarozoak. Az emiratus vezet? importalo orszagai Japan , Kina es az Amerikai Egyesult Allamok . A legtobb uj epulet, melyet a kikot?k teruleten emeltek, a banki es penzugyi kozpontok fellegvara. Dubajban 1990 -ig szabadon lehetett kereskedni az arannyal, igy az indiai csempeszkereskedelem kozpontja volt, hiszen Indiaban az arany behozatalat er?sen korlatoztak. [28]

Az 1970-es evekben letesitett Dzsebel Ali kikot? a vilag leghatalmasabb mesterseges kikot?je, kontenerforgalmat tekintve a nyolcadik helyen all. Dubaj szolgaltatoipari kozpontkent is fejl?dik, els?sorban ami a szolgaltatasokat es penzugyeket illeti, koszonhet?en agazatspecifikus vammentes ovezeteinek, amelyek behalozzak az egesz varost. A Dubai Internet City a Dubai Media Cityvel m?kodik egyutt a TECOM reszekent (Dubaji Technologiai, Elektronikus, Kereskedelmi es Media Hatosag) , egyike az olyan enklaveknak, amelynek tagjai koze olyan informatikai cegek tartoznak, mint az EMC Corporation, az Oracle Corporation, a Microsoft vagy az IBM , es olyan mediaszervezetek, mint az MBC, a CNN , a BBC , a Reuters es az AP. Az orszagban jelent?s nyugati cegek fektetnek be, mint az AT&T , a General Motors , a Heinz, a Shell es a Sony . A Dubaji Penzugyi Piacot mind a helyiek, mind a kulfoldiek szamara 2000 marciusaban (DFM) hoztak letre mint a kereskedelmi ertekpapirok es kotvenyek masodlagos piacat.

A kormany azon donteset, hogy valtozatossa tegye a kereskedelmi alapu, de olajra tamaszkodo gazdasagot, egyreszr?l a szolgaltatoipar es a turisztikai ipar er?sitesevel kivanta elerni, ami masreszr?l 2004 ? 2006 kozott az ingatlanok felertekelesehez vezetett. A hosszabb tavu ertekeles, ugyanakkor az ingatlanok ertekcsokkeneset mutatja: 2001 es 2008 kozott bizonyos beruhazasoknak 64%-kal csokkent az erteke. Ugyanakkor eppen a szeles kor? ingatlanfejlesztesi projektek vezettek a vilag legmagasabb felh?karcoloinak es legnagyobb beruhazasainak megvalositasahoz, mint a Burdzs Kalifa , a Palma szigetek , valamint a vilag legmagasabb es legdragabb szallodaja, a Burdzs al-Arab . A varos ingatlanpiaca az elmult evekben megis visszaesett, a lassulo gazdasagi kornyezet hatasara. Mohammed al-Abbar a 2008 decembereben megrendezett sejkek tanacsan azt mondta a nemzetkozi sajto kepvisel?inek, hogy az epitkezesekert felel?s Emaar cegcsoportnak 70 milliard amerikai dollaros hitele, Dubajnak pedig tovabbi 10 milliard dollaros hitele van, mikozben a becslesek 350 milliardra becsulik azt, amik az ingatlanokban fekszenek. A turizmus amugy is prioritas Dubajban, a kormany szerint 2010 -re evi 15 millio turistat akartak fogadni. Ezert is epitettek a legmagasabb, a legnagyobb, a legels? epuletcsodakat.

A Dubaji nemzetkozi repul?ter Deira deli reszen talalhato. A dubaji ingatlanberuhazasok nagy resze a Dubaj-obol nyugati felere koncentralodik, a Dzsumeira parti ov mentere. Ezen a szakaszon emelkedik a Burdzs al-Arab (Arabok tornya) epulete is, de szinten itt talaljuk a legfontosabb kikot?ket. Dubajnak 5 f?utvonala van, melyek osszekotik a varost az emirsegekkel, ezek kozul a legismertebb az E11, azaz a Sejk Zajed sugarut, amely menten tobb mint 100 meteres felh?karcolok is sorakoznak.

Kozlekedes [ szerkesztes ]

A dubaji kozlekedest a Roads and Transport Authority (RTA), a dubaji kormany 2005-ben kiralyi rendelettel letrehozott szervezete iranyitja. [29] A tomegkozlekedesi halozat a multban zsufoltsagi es megbizhatosagi problemakkal kuzdott, amelyeket egy nagyszabasu beruhazasi programmal kezeltek, amelynek kereteben tobb mint 70 milliard AED ertek? fejlesztest terveznek befejezni 2020-ig, amikor a varos lakossaga az el?rejelzesek szerint meghaladja a 3,5 milliot. [30] 2009-ben a dubaji varosvezetes statisztikai szerint a varosban a becslesek szerint 1 021 880 auto volt. [31] 2010 januarjaban a tomegkozlekedest hasznalo dubajiak aranya mindossze 6% volt. [32]

Kozut [ szerkesztes ]

Ot f? utvonal ? E 11 (Sheikh Zayed Road), E 311 (Sheikh Mohammed Bin Zayed Road), E 44 (Dubai-Hatta Highway), E 77 (Dubai-Al Habab Road) es E 66 (Oud Metha Road, Dubai-Al Ain Road, vagy Tahnoun Bin Mohammad Al Nahyan Road) [33] ? fut keresztul Dubajon, osszekotve a varost mas varosokkal es emirsegekkel. Ezenkivul szamos fontos varoson beluli utvonal, mint peldaul a D 89 (Al Maktoum Road/Airport Road), a D 85 (Baniyas Road), a D 75 (Sheikh Rashid Road), a D 73 (Al Dhiyafa Road), a D 94 (Jumeirah Road) es a D 92 (Al Khaleej/Al Wasl Road) koti ossze a varos kulonboz? pontjait. A varos keleti es nyugati reszet az Al Maktoum hid, az Al Garhoud hid, az Al Shindagha alagut, a Business Bay Crossing es az Floating hid koti ossze. [34]

A dubaji tomegkozlekedesi rendszert az RTA m?kodteti. A buszrendszer 140 utvonalon kozlekedik, es 2008-ban tobb mint 109 millio embert szallitott. 2010 vegere 2100 busz kozlekedett a varosban. [35] 2006-ban a kozlekedesi vallalat bejelentette, hogy 500 legkondicionalt buszvarot epittet, es tovabbi 1000-et tervez az emirsegekben, hogy osztonozze a kozossegi autobuszok hasznalatat. [36]

Bar a legtobben megis sajat gepjarm?vel kozlekednek, Dubajnak kiterjedt taxihalozata is van, melyet szinten az RTA m?kodtet. A dubaji engedellyel rendelkez? taxik konnyen felismerhet?k a kremszin? karosszeriarol es a kulonboz? tet?szinekr?l, amelyekkel az uzemeltet? azonosithato. A legnagyobb uzemeltet? a Dubai Taxi Corporation, az RTA egyik reszlege, amelynek taxijai piros tet?vel rendelkeznek. Ot maganuzemeltet? van: Metro Taxis (narancssarga tet?); Network Taxis (citromsarga tet?); Cars Taxis (kek tet?); Arabia Taxis (zold tet?); es City Taxis (lila tet?). Ezen kivul letezik egy Ladies and Families taxiszolgaltatas (rozsaszin tet?vel) n?i sof?rokkel, amely kizarolag a n?k es gyermekek szamara nyujt szolgaltatast. Az emirsegben tobb mint 3000 taxi m?kodik, amelyek naponta atlagosan 192 000 utat tesznek meg, es mintegy 385 000 szemelyt szallitanak. 2009-ben a taxik szama meghaladta a 70 millio fuvart, es mintegy 140,45 millio utast szolgaltak ki. [37] [38] [39]

Legi kozlekedes [ szerkesztes ]

A dubaji nemzetkozi repul?ter (IATA: DXB), az Emirates legitarsasag bazisa, Dubaj varosat es az orszag mas emirsegeit szolgalja ki. A repul?ter az utasforgalom alapjan a vilag harmadik legforgalmasabb repul?tere , a nemzetkozi utasforgalom alapjan pedig a vilag legforgalmasabb repul?tere. [40] Amellett, hogy fontos utasforgalmi csomopont, a repul?ter a vilag hatodik legforgalmasabb teherforgalmi repul?tere, 2014-ben 2,37 millio tonna rakomanyt kezelt. [41] Az Emirates Dubai nemzeti legitarsasaga. A 2018-as allapot szerint nemzetkozi szinten m?kodott, hat kontinens tobb mint 70 orszaganak tobb mint 150 celallomasat szolgalva ki. [42]

Az Al-Maktum nemzetkozi repul?ter (IATA: DWC) fejleszteset 2004-ben jelentettek be. A fejlesztes els? utemeben megnyilt egy A380 -gepekre alkalmas futopalya, 64 tavoli allohely, egy evi 250 000 tonna teherszallitmany befogadasara alkalmas teherterminal es egy evi otmillio utas fogadasara tervezett utasterminal-epulet. [43] Miutan elkeszul, a Dubai World Central-Al Maktoum International lesz a vilag legnagyobb repul?tere ot kifutopalyaval, negy terminalepulettel, illetve 160 millio utas es 12 millio tonna teherszallitmany befogadasara lesz alkalmas. [44]

A varos metrojanak egyik allomasa
A Dzsebel Ali kikot?je

Metrohalozat [ szerkesztes ]

A dubaji metro ket vonalbol all (a piros es a zold vonal), amelyek a varos penzugyi es lakonegyedeiben kozlekednek. A metro 2009 szeptembereben nyilt meg. [45] A metro uzemelteteseert a brit szekhely? nemzetkozi szolgaltato vallalat, a Serco felel.

2020-ig bezarolag a piros vonal f? gerincvonala 29 allomassal (4 foldalatti, 24 magasvasuti es 1 foldfelszini) rendelkezik, es a Rashidiya allomastol a Dzsebel Aliban talalhato UAE Xchange allomasig kozlekedik. A zold vonal, amely az Etisalat allomastol a Creek allomasig kozlekedik, 20 allomassal rendelkezik (8 foldalatti, 12 magasvasuti). A piros vonal meghosszabbitasa, amely bekototte a vonalba az EXPO 2020 helyszinet 2021. junius 1-jen nyilt meg. Egy kek es egy lila vonalat is terveznek. A dubaji metro az els? varosi vasuthalozat az Arab-felszigeten. [46] A vonatok teljesen automatizaltak es vezet? nelkuliek. [47]

Egysin? vasut a Dzsumeira Palman [ szerkesztes ]

A Palma-szigetet a szarazfolddel osszekot? egysin? vasutvonal 2009. aprilis 30-an nyilt meg. [48] Ez az els? egysin? vasut a Kozel-Keleten. [49] Tervezik a dubaji metro piros vonalahoz valo csatlakozasat. [50]

Villamoshalozat [ szerkesztes ]

Dubaj 2008 aprilisa ota ket, egymastol fuggetlenul epul? villamosprojekttel is rendelkezik, a belvarosi Burdzs Dubaj villamossal, valamint az asz-Szufuh nevre hallgatoval. Az els? vonal Al Sufouh ↔ Jumeirah Beach viszonylatban 2014. november 11-en kerult atadasra.

Vizi kozlekedes [ szerkesztes ]

A Dzsebel Ali egy melytengeri kikot? Dubaj mellett, a ket palmasziget kozott. A 2010-es evekben a vilag kilencedik legforgalmasabb kikot?je, valamint a Kozel-Kelet legnagyobb es messze legforgalmasabb kikot?je. [51] Az 1970-es evek vegen epitettek.

Az abrak hagyomanyos, kisebb meret? hajok, amik a Dubaj-obol (Dubai Creek) ket partja kozott szallitjak az utasokat.

Kultura [ szerkesztes ]

Egy szuk ( bazar ) a Deira negyedben

Dubaj nepessege sokszin? es multikulturalis kozosseg. A varos kulturalis lenyomatat eredetileg egy kis, etnikailag homogen kozosseg adta, amit fokozatosan megvaltoztatott mas etnikai csoportok bearamlasa; el?szor az iraniake az 1900-as evek elejen, majd kes?bb az indiaiake es a pakisztaniake az 1960-as evekben . A lakossag sokszin?sege ellenere ritkak az etnikai feszultsegek. A legnagyobb unnepek koze tartozik az Eid al Fitr, ami a Ramadan veget jelenti, illetve a nemzeti unnep, december 2. , mely az Egyesult Arab Emirsegek szuletesenek evfordulojat jeloli. Az evente megrendezesre kerul? Dubaji Vasarlofesztival (Dubai Shopping Festival) es a Dubai Nyari Meglepetesek tobb mint negymillio latogatot vonzanak a varosba; a bevetelek meghaladjak az egymilliard amerikai dollart. Tobb konferenciat, kiallitast es kulturalis rendezvenyt is szerveznek a vasarfesztival egy honapos id?tartamara id?zitve, ezzel is jelent?sen novelve a Dubajba latogato turistak es uzletemberek szamat. A fesztival ideje alatt tobb hotel is 60 szazalekos kedvezmenyt ad szobaira, s?t a vendegek nem ritkan tobb mint husz szazalekkal olcsobban etkezhetnek ettermeikben. A nagy bevasarlokozpontok a varosban, mint peldaul a Deira City Centre, a BurJuman es az Ibn Battuta Mall magneskent vonzzak a vasarlokat a regioba, ahogy a helyi kis piacok, a szukok (souk) is nepszer?ek.

Gasztronomia [ szerkesztes ]

A dubaji konyha valtozatossaga a tarsadalom kozmopolita jelleget tukrozi. Az arab etelek nagyon nepszer?ek, barhol megkostolhatjuk ?ket a varosban, valasszuk akar a kis kimereseket, akar Deira vagy Al Karama elit ettermeit. A kinai es del-azsiai gyorsetkezdek is igen kedveltek, [52] a serteshus ertekesitese es fogyasztasa sem illegalis, bar az eladast szabalyozzak, csak nem  muzulmanoknak arusithato a kijelolt teruleteken. [53] Hasonlo a helyzet az alkoholos italok eseteben is. Az alkoholvasarlashoz engedely szukseges, bar a negy- es otcsillagos hotelek barjaiban es ettermeiben hozzaferhet?ek. [54]

Film es zene [ szerkesztes ]

A varos ad otthont az evente megrendezett Dubaji Nemzetkozi Filmfesztivalnak, amely az arab es a nemzetkozi mozi unnepelt sztarjait is Dubajba vonzza. A varos zenei szinteren is aktiv, tobbek kozt Tarkan , az Aerosmith , Santana , Elton John , Pink es Celine Dion is felleptek mar itt. A Dubaji Rockfesztival pedig a heavy metal es a rock szerelmeseit ny?gozheti le.

Sport [ szerkesztes ]

A legnepszer?bb sportok Dubajban a labdarugas es a krikett . 2005 -ben a Nemzetkozi Krikett-tanacs is Dubajba tette at Londonbol a szekhelyet. A varos szamos indiai ? pakisztani merk?zesnek adott otthont. A Dubai Desert Classic a profi golfszovetseg tornainak egyik allomasa. A Dubai Open , az ATP tenisztorna, valamint a Dubai World Cup, azaz a vilag leggazdagabb lovainak versenye evente sok ezreket vonzanak. A legjelent?sebb helyi sportletesitmenyek a Dubai Sports City es az Aviation Club Tennis Centre .

Szorakozas [ szerkesztes ]

Dubaj ejszakai eleter?l is ismert. A klubok es barok tobbnyire a hotelekben talalhatok a szeszesital-torvenyek miatt. 2008 -ban a New York Times is Dubajt ajanlotta a bulizni kivano turistaknak. [55]

A legkedveltebb szabadid?s tevekenysegek Dubajban a brunch , a sivatagi szafari es kempingezes. A brunch a reggeli es az ebed osszehazasitasabol szuletett: nem mas mint egy delutanba nyulo, hosszu ebed. A hetvege Dubajban pentekre es szombatra esik, igy a penteki brunch az egyik legkedveltebb hetvegi id?toltes. Barmelyik hotelba vagy klubba latogat is el a turista, penteken pazar valasztekra szamithat. Dubaj csaladcentrikussaga folytan a gyerekek szorakoztatasarol is mindig gondoskodnak a hotelek a brunchok alkalmaval.

Az eves-ivas mellett termeszetesen rengeteg mas lehet?seget is kinal a varos a szabadid? kellemes eltoltesere. Szinhaz, mozi, koncertek, loverseny, vizi sportok. Dubajban lehetseges egyik nap a tengerparton sutkerezni, masnap a hires Ski Dubaiban sielni, ahogy szamtalan elmenyfurd? es szinhazi programok is rendelkezesre allnak.

Turizmus [ szerkesztes ]

A Dzsumeira Palma latvanya az ?rb?l nezve
A Dzsumeira Palma koronaja (2008)
Strand a Dzsumeiran

Dubaj hajdan a keresked?ket es a tengereszeket vonzotta, manapsag leginkabb kivancsi turistakat. 1990-ben 450 000 nemzetkozi latogatot fogadott az emiratus, mig 2022-ben mar 14,36 milliot.

Jelmondata: ?Mindent egy helyen!” Ennek megfelel?en az Egyesult Arab Emirsegekbe latogatok akar egy nap alatt is izelit?t kaphatnak itt az orszagbol , mivel a valtozatos videkek, latnivalok kis teruleten talalhatok. Dubaj nehany evtized alatt hatalmas valtozasokon ment keresztul a k?olajnak koszonhet?en. Hatalmas luxusvillak, feny?z? szallodak , bevasarlokozpontok epultek fel par honap alatt, ultramodern metropolissza formalva a varost.

Dubajba latogatva erdemes felkeresni piacait. A Dubai Creek kornyeken talalhato arany-, textil- es f?szerpiac oriasi kinalattal bir. [56]

Nevezetessegek [ szerkesztes ]

  • Burdzs al-Arab (Arabok tornya): A leghiresebb es egyben az egyik legdragabb hotel, a vilag els? hetcsillagos szallodaja. Az arab vitorlas hajot formazo epulet tervezesenel egy olyan epiteszeti alkotast probaltak letrehozni, amely Dubaj szimbolumava valhat.
  • Burdzs Kalifa (Kalifa-torony): A vilag legmagasabb epulete, szuper magas felh?karcolo . 2010. januar 4-en adtak at a nagykozonsegnek, magassaga 828 meter. Az epuletben szallodak, uzletek, irodak es luxuslakasok kaptak helyet.
  • 23 Marina : felh?karcolo, a vilag masodik legmagasabb epulete.
  • Vegtelenseg-torony (Infinity Tower): 2006 ota epult felh?karcolo, 330 meter magas es 73 szintes.
  • The Museum of the Future (A Jov? Muzeuma): 2022-ben nyitotta meg kapuit a kulonleges alaku muzeum. [57]

Mesterseges szigetek [ szerkesztes ]

  • Dzsumeira Palma (Palm Jumeirah): Egy palmafat formazo mesterseges sziget, a legkisebb a harom palma kozul, melyen szallodak es luxusvillak kaptak helyet.
  • Dzsebel Ali Palma (Palm Jebel Ali): Az el?bbinel masfelszer nagyobb, szinten palma alaku sziget. (epites alatt)
  • Deira Palma (Palm Deira): Ez utobbinal is masfelszer nagyobb, ugyancsak palma alaku sziget, melyhez nehany kisebb-nagyobb, elter? alaku sziget is kapcsolodik. (epites alatt)
  • Vilag-szigetek (The World / The World islands): A vilag foldreszeit megformalo, haromszaz kulonboz? meret? szigetb?l allo szigetcsoport. (epites alatt)
  • Dubai Waterfront (vagy csak egyszer?en Waterfront): A vilag legnagyobb tengerparti beruhazasa. A projektcsatornak es mesterseges szigetek kialakitasat foglalja magaban Dubaj utolso, 15 kilometeres beepitetlen tengerparti szakaszan. Lakascelu, kereskedelmi es udulesi zonakat alakitanak majd ki itt. [58]

Bevasarlokozpontok [ szerkesztes ]

  • Dubai Mall : A vilag egyik legnagyobb bevasarlokozpontja szamtalan vilagmarkaval es egy hatalmas akvariummal. [59]
  • Mall of the Emirates : Bevasarlokozpont, amelyben mesterseges sipalya is talalhato.
  • Wafi Mall : Uzletei kozott nemsokara megtalalhato lesz a magyar herendi porcelane is. [60]

Uralkodok [ szerkesztes ]

Mohammed Bin Rasid Al Maktum

Testvertelepulesek [ szerkesztes ]

Dubaj testvervarosi kapcsolatban van az alabbi varosokkal: [61] [62]

Marina, Dubaj
Nagyitas
Marina, Dubaj

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Keleti nevek magyar helyesirasa 127. es 653. o., valamint a Foldrajzinev-bizottsag 1993 -as hatarozata Archivalva 2014. szeptember 11-i datummal a Wayback Machine -ben (16/220. pont)
  2. ↑ United Arab Emirates: metropolitan areas . World-gazetteer.com. [2007. oktober 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. julius 31.)
  3. ↑ Dubai Remains One Of The World's Most Visited Cities: Mastercard Global Destination Cities Index 2019 (amerikai angol nyelven). MasterCard Social Newsroom . [2021. januar 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2021. aprilis 1.)
  4. ↑ Sampler & Eigner. Sand to Silicon . UAE: Motivate, 11 . o. (2008). ISBN 978-1-86063-254-9  
  5. ↑ Where is Dubai and Dubai city? . Thatsdubai.com, 2007. junius 14. [2013. februar 15-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. marcius 12.)
  6. ↑ "Dubai map with upcoming freehold developments" . startpagedubai.com . Startpage Dubai, 2009. julius 31. [2009. februar 18-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. julius 31.)
  7. ↑ "CHAPTER 2: HISTORY AND BACKGROUND OF THE UAE" (PDF) . etd.unisa.ac.za . Unisa Online/ Unisa ETD, 2009. julius 31. [2006. szeptember 25-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. julius 31.)
  8. ↑ King, Geoffrey R.: The Coming of Islam and the Islamic Period in the UAE (PDF) . uaeinteract.com . UAE Interact. [2013. januar 16-i datummal az eredetib?l archivalva].
  9. ↑ Melamid, Alexander: Dubai City . jstor.org . Jstor
  10. ↑ "Microsoft Word - DUBAI FOCUS.doc" (PDF) . www.propertyfrontiers.com . Property frontiers, 2009. julius 31. [2009. szeptember 23-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. julius 31.)
  11. ↑ Climate in Dubai across the year. Dubai Meteorological office . Dubaiairport.com. [2010. december 18-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. aprilis 20.)
  12. ↑ 64 degrees in Dubai ? should you worry? (angol nyelven). Gulf News , 2016. julius 14. [2019. julius 17-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2019. julius 17.)
  13. ↑ Climate (Average Temperatures:1977?2015;Precipitation:1967-2009) . Dubai Meteorological Office. [2013. oktober 4-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2019. februar 14.)
  14. ↑ Climate Yearly Report 2003?2018 . UAE National Center of Meteorology NCM. [2019. februar 15-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2019. februar 14.)
  15. ↑ Dubai population jumps 4.8 per cent to 2.17m . UAE interact. [2014. augusztus 19-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. szeptember 4.)
  16. ↑ ? Call to naturalise some expats stirs anxiety in the UAE ”, Reuters , 2013. oktober 10.. [2014. julius 14-i datummal az eredetib?l archivalva]  
  17. ↑ GCC Citizenship Debate: A Place To Call Home . Gulf Business , 2014. januar 5. [2014. szeptember 1-i datummal az eredetib?l archivalva].
  18. ↑ "Country and Metropolitan Stats in Brief Archivalva 2012. oktober 12-i datummal a Wayback Machine -ben.. MPI Data Hub
  19. ↑ HASSAN M. FATTAH; Nada El Sawy contributed reporting for this article.. ? Young Iranians Follow Dreams to Dubai ”, The New York Times , 2005. december 4.. [2013. oktober 5-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2013. szeptember 11.)  
  20. ↑ ? Dubai leads British exodus overseas ”, Arabian Business , 2008. majus 21.. [2013. januar 16-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2012. november 16.)  
  21. ↑ Christensen, Shane. Frommer's Dubai . John Wiley & Sons, 174. o. (2010). ISBN 978-0-470-71178-1  
  22. ↑ Languages spoken in Dubai . Justlanded.com. [2013. junius 27-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. aprilis 20.)
  23. ↑ Country Profile: United Arab Emirates (UAE) Archivalva 2009. marcius 26-i datummal a Wayback Machine -ben.. United States Library of Congress
  24. ↑ Religion in Dubai Archivalva 2010. aprilis 24-i datummal a Wayback Machine -ben.. Dubaidreams
  25. ↑ International Religious Freedom Report 2007 ? United Arab Emirates . State.gov, 2007. szeptember 14. [2019. november 10-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. julius 31.)
  26. ↑ It's easier being Christian in Abu Dhabi than in UK . [2016. oktober 4-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2017. januar 23.)
  27. ↑ Nelson, Russell M.: Go Forward in Faith . www.churchofjesuschrist.org . [2021. november 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2021. november 11.)
  28. ↑ "Dubayy" . concise.britannica.com . Encyclopedia Britannica.. [2013. szeptember 3-i datummal az eredetib?l archivalva].
  29. ↑ RTA Portal ? Home . [2010. aprilis 19-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. aprilis 18.)
  30. ↑ Gulfnews: Dubai traffic woes inflict losses of Dh4.6b a year . Gulf News . [2009. augusztus 25-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. julius 14.)
  31. ↑ Gulfnews: Public transport regains allure as Car-free Day gets under way . Gulf News , 2010. februar 17. [2020. aprilis 13-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. aprilis 29.)
  32. ↑ Gulfnews: Rta wants 30 of dubai residents on public transport . Gulf News , 2010. januar 21. [2010. januar 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. aprilis 29.)
  33. ↑ ? Dubai-Al Ain Road renamed ”, WAM , Gulf News , 2018. november 2.. [2018. november 4-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2018. november 4.)  
  34. ↑ Completed projects Archivalva 2010. junius 25-i datummal a Wayback Machine -ben.. RTA Dubai
  35. ↑ Dubai buses may be privatised ? The National Newspaper . The National , 2009. junius 8. [2012. januar 18-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. julius 14.)
  36. ↑ Gulfnews: Air-conditioned bus shelters for Dubai . Gulf News , 2010. marcius 6. [2011. augusztus 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2006. marcius 10.)
  37. ↑ ? Dubai Metro gives boost to public transport in city ”, Gulf News , 2010. marcius 6.. [2010. aprilis 12-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2010. aprilis 29.)  
  38. ↑ Dubai Taxi Corporation . Dtc.dubai.ae, 2010. szeptember 29. [2010. november 12-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. oktober 31.)
  39. ↑ Getting Around in Dubai . dubai.com/. [2011. szeptember 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. szeptember 14.)
  40. ↑ 2008 Annual Report . Dubai Airport, 2009. [2010. januar 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. februar 28.)
  41. ↑ DXB Takes Over Top Spot for International Passenger Traffic . dubaiairports.ae . [2015. aprilis 29-i datummal az eredetib?l archivalva].
  42. ↑ Our Destinations . Emirates . [2015. majus 12-i datummal az eredetib?l archivalva].
  43. ↑ Al Maktoum International airport begins operations . Gulf News , 2010. junius 27. [2010. junius 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. junius 28.)
  44. ↑ Al Maktoum International airport receives first flight . Gulf News , 2010. junius 21. [2010. junius 23-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. junius 21.)
  45. ↑ Dubai RTA ? Dubai Metro ? Blue Line . zawya, 2009. szeptember 11. [2011. junius 17-i datummal az eredetib?l archivalva].
  46. ↑ ? Will metro change Dubai car culture? ”, BBC News , 2009. szeptember 11.. [2009. szeptember 16-i datummal az eredetib?l archivalva]  
  47. ↑ Dubai metro ? the world's longest automated rail system (angol nyelven). ITS International . (Hozzaferes: 2022. aprilis 30.)
  48. ↑ Palm monorail tried and tested . Timeoutdubai, 2009. majus 6. [2010. januar 15-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. augusztus 29.)
  49. ↑ ? First Monorail system in the Middle East takes first paying passengers. ”, AEC Online . [2017. februar 3-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2017. februar 2.)  
  50. ↑ Middle East's first monorail to start services in Palm Jumeirah by April . Gulf News , 2008. augusztus 7. [2009. julius 16-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. augusztus 11.)
  51. ↑ ? Dubai's economy: Growing up ”, The Economist , 2015. junius 6. (Hozzaferes: 2015. junius 7.)  
  52. ↑ ? Egyel jokat Dubajban ”, Iranydubaj.hu (Hozzaferes: 2015. oktober 29.) (magyar nyelv?)  
  53. ↑ Food and Agricultural Import Regulations and Standards (PDF) . stat-usa.gov . GAIN Report. United States Department of Agriculture. [2009. marcius 26-i datummal az eredetib?l archivalva].
  54. ↑ ? Alkoholfogyasztas Dubajban ”, Iranydubaj.hu (Hozzaferes: 2015. oktober 29.) (magyar nyelv?)  
  55. ↑ Clubs Bloom in the Desert . nytimes.com . New York Times., 2007. december 9. (Hozzaferes: 2007. december 9.)
  56. ↑ ? Dubaj piacairol az Irany Dubajon ”, Iranydubaj.hu (Hozzaferes: 2015. oktober 29.) (magyar nyelv?)  
  57. ↑ Leny?goz? epiteszet: megnyilt a jov? muzeuma Dubajban (magyar nyelven). Keszhaz Portal - Konny?szerkezetes hazak epitese , 2022. aprilis 24. (Hozzaferes: 2022. december 5.)
  58. ↑ Developments - See what we are building . nakheel.com . Nakheel. [2011. julius 5-i datummal az eredetib?l archivalva].
  59. ↑ ? A Dubai Mallr?l az Irany Dubajon ”, Iranydubaj.hu (Hozzaferes: 2015. oktober 29.) (magyar nyelv?)  
  60. ↑ Herend Porcelain Brings Royal Gifts to the UAE . eyeofdubai.com . Eye of Dubai, 2010. marcius 9. (Hozzaferes: 2010. marcius 9.) [ halott link ]
  61. ↑ Dubai’s sister cities . dubaicityguide. (Hozzaferes: 2011. szeptember 14.)
  62. ↑ Twinning Cities Agreements . UAE Official Website. [2013. majus 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. szeptember 14.)
  63. ↑ Twinning agreement brings a taste of Spain to Dubai UAE ? The Official Web Site ? News . Uaeinteract.com. [2013. majus 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. julius 14.)
  64. ↑ Dubai, Detroit ink sister-city accord UAE ? The Official Web Site ? News . Uaeinteract.com. [2009. augusztus 26-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. julius 14.)
  65. ↑ Dubai, Granada discuss cooperation UAE ? The Official Web Site ? News . Uaeinteract.com. [2013. majus 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. julius 14.)
  66. ↑ Los Angeles cultural body takes Dubai as sister city UAE ? The Official Web Site ? News . Uaeinteract.com. [2013. majus 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. julius 14.)
  67. ↑ Dubai sister/twin cities list
  68. ↑ Dubai partners with the U.S. city of Phoenix UAE ? The Official Web Site ? News . Uaeinteract.com. [2013. majus 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. julius 14.)
  69. ↑ Dynamic Busan ? City Government ? Sister Cities ? Dubai . English.busan.go.kr. (Hozzaferes: 2009. julius 14.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Commons:Category:Dubai
A Wikimedia Commons tartalmaz Dubaj temaju mediaallomanyokat.
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dubaj&oldid=27131099 ”