Dositej Obradovi?
(
Csakova
,
1739
.
februar 17.
?
Belgrad
,
1811
.
aprilis 7.
) szerb iro, filozofus, nyelvesz, politikus. A Belgradi Egyetem alapitoja.
Apja đorđe Obradovi? sz?csmester volt, aki koran meghalt, es tizeves koraban Obradovi? Kruna nev? anyjat is elvesztette; ekkor nagybatyja, akinek nem voltak gyermekei, gondoskodott neveleser?l es popanak szanta. Csakhamar megtanult olvasni, irni es a szul?helyen talalhato konyveket mind elolvasta. A szentek legendai kulonos hatassal voltak rea es elhatarozta, hogy szent eletet folytat valamely pusztaban vagy kolostorban; ezert mid?n
Torokorszagbol
a
decsanyi
klastrombol egy kalugyer megjelent naluk, a rajongo ifju ezzel megszokott, de utolertek es visszavittek; ekkor nevel?apja
Temesvarra
adta paplanos inasnak. Azonban itt sem hagyott fel szandekaval es 1753-ban innet is megszokott; ekkor a
hopovoi
(Szerem megye) zardaba a Fruska-Gora hegysegben folvettek, ahol aszketa konyvek olvasasaval foglalkozott, ami annyira hatott rea, hogy maga is aszketa eletet folytatott, napokig nem evett es terden imadkozott mindaddig, mig ajulva rogyott ossze.
Egy evvel kes?bb diakonna szenteltek; ekkor vette fel a Dositheus nevet. Mid?n f?noket, Teodor Milutinovi?ot igumant athelyeztek Sisatovacba, ez ?t 15 arannyal ajandekozta meg es buzditotta, hogy menjen
Kijevbe
es
Moszkvaba
. Megunvan a kalugyeri eletet a kolostorban, ismereteit b?viteni akarvan, megszokott. El?szor
Zagrabba
ment, ahol latinul tanult, azutan
Dalmaciaban
harom evig magantanitassal foglalkozott. Id?kozben
Cattaroban
betegen fekudt es ekkor a montenegroi vladika pappa szentelte.
Leforditotta Chrysostomus Janos egyhazi beszedeit nepies
szerb nyelvre
, ami nagy nepszer?seget szerzett neki es munkajat tobb peldanyban lemasoltak. Regi vagyat kovetve az Athost latogatta meg, hogy Bulgaristol gorogul tanuljon; azonban a kolostori civodasai itt tarthatatlanna tettek helyzetet, mire Smyrnaba ment, ahol a gorog Hierotheos hazaba fogadta es mint tanitvanyat oktatta, de harom evvel kes?bb az orosz-torok haboru alkalmaval minthogy orosz kemnek tartottak, kenytelen volt Smyrnat elhagyni. Utazasa kozben utitarsa
Gorogorszagban
megbetegedett; ezt hazajaba
Albaniaba
kiserte, ahol egy evet toltott es albaniai ifjakat tanitva tartotta fenn magat; megtanulta a skipetar nyelvet, melyen cirill bet?kkel irt konyvet.
Innet
Korfuba
ment, ahol latin es gorog remekirokat olvasgatott; azutan
Velencen
es
Trieszten
at
Becsbe
utazott, ahol hat evig szerb es gorog ifjakat tanitott, magat pedig a francia, nemet es olasz nyelvben es irodalomban tokeletesitette. Ismet utra kelt
Olaszorszagon
at
Konstantinapolyba
, ahol a gorog keresked?ket a francia es
olasz nyelvre
oktatta; innet a pestis kenyszeritette Moldvaba es azutan
Lembergen
keresztul
Lipcsebe
es
Halleba
, ahol ket roman ifjut tanitott es 40 eve dacara beiratkozott az egyetemre, szorgalmasan hallgatva a bolcseletet, esztetikat es teologiat. Itt szomoru tapasztalast szerzett arrol, hogy az ? szerb es alban foldijei tudomany nelkul elnek; azert megtudvan azt, hogy Lipcseben orosz bet?kkel is nyomtatnak, tanitvanyaival oda koltozott es az els? polgari szerb bet?kkel nyomatott konyvet ott adta ki.
1802-ben Velencebe koltozott, ahol a szerb keresked?k 2000 forint nyugdijat adtak neki. 1807-ben
Belgradban
telepedett le, ahol
Karagyorgye fejedelem
fiait tanitotta; kes?bb a tanacs tagja es kozoktatasi miniszter lett; mint ilyen iskolak felallitasaval es rendezesevel foglalkozott.
Arckepe: k?nyomat, rajzolta Iwanovitsch 1852., nyomt. Hofelich J. Becsben.
- Zivot i prikljucenija. Lipcse, 1783 (Oneletrajza)
- Soveti zdravago razuma. Lipcse, 1784 (Tanacsok a jozan emberi esztehetseghez. Buda, 1806)
- Ezopove i procich raznich basnotvorcev… basne. Lipcse, 1788 (Ezopus mesei)
- Piesna o izbavljeniju Serbije. Becs, 1789 (Enek Szerbia felszabaditasa alkalmabol)
- Sobranie nravoucitelnich vescej. Becs, 1793 (Erkolcsi elbeszelesek Marmontel es masok utan)
- Pisma, skupio G. M. Buda, 1829 (O. levelezese)
- Basne. Zagrab, 1847 (Skirka Koristnih Knjigah 2. O. elbeszelesei)
Munkainak teljes kiadasat Vozarov Gergely eszkozolte (Belgrad, 1833-36., 1845) tiz kotetben; Medakovic is kiadta munkait (Ujvidek, 1850), azonban a belgradi jobb kiadas.
- Szivemnek draga fold. Valogatas a szerz? m?veib?l
; ford. Brasnyo Istvan; Forum, Ujvidek, 1989
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]