Donatello
Donatello szobra az Uffizi Galeria el?tt
Szuletett	Donato di Niccolo di Betto Bardi 1386 Firenze
Elhunyt	1466 . december 13. Firenze
Allampolgarsaga	Firenzei Koztarsasag [1]
Nemzetisege	olasz
Foglalkozasa	szobrasz fest?m?vesz
Sirhelye	San Lorenzo
A Wikimedia Commons tartalmaz Donatello temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Donatello , eredeti neven: Donato di Niccolo di Betto Bardi) ( Firenze , 1386 ? ? Firenze, 1466 . december 13. ) korai reneszansz olasz kepz?m?vesz.

A 15. szazadi Italia egyik legjelent?sebb szobrasza , bar sok kulonboz? m?veszeti iranyban kepviseltette magat. Els?sorban Firenzeben alkotott a Medici-csalad szolgalataban. Alkotasaival nagy szerepet jatszott a perspektivikus abrazolas elterjedeseben, valamint a szobraszat onallo ? nem epulethez kotott ? megvalositasaban.

Elete [ szerkesztes ]

Donatello szuletesi evet nem lehet pontosan tudni, hol ot evvel id?sebbnek, hol egy evvel fiatalabbnak mondta magat (nyilvan aktualis erdekeinek megfelel?en). Vegul is az 1386-ban allapodtak meg, amikor 1886 -ban, szul?varosaban nagy unnepsegekkel ultek meg szuletesenek otszaz eves evfordulojat. Donato volt a keresztneve, de kis termete miatt Donatellonak neveztek el. Az apja, Niccolo di Betto Bardi, gyapjukartolo iparos volt Firenze viragzo posztokereskedesenek es iparanak egyik agaval, vagyis a posztok kikeszitesevel foglalkozott. Gyapjukeresked?kent jomodunak szamitott. Az ifju Donatello a Martelli csalad hazaban, kezdetben aranym?vesnek tanult, Lorenzo Ghiberti keze alatt, Ghiberti apjanak, Cione di Ser Buonaccortonak a m?helyeben. Tanulmanyai befejeztevel, Romaban nyitott aranym?ves m?helyt, Filippo Brunelleschivel kozosen es munkajukkal hamarosan elismertte valtak. Donatellonak els? eveir?l Vasari , az olasz m?veszek hires eletiroja, beszeli, hogy gyermekkoratol fogva Roberto Martelli hazaban neveltek es mind jo magaviselete, mind pedig szorgalma es torekvese miatt az egesz nemes csalad megszerette. ^[2] Mint a reneszansz koranak annyi mas m?vesze, Donatello is valamely otvosm?helyben nyerte els? kikepzeset. A m?veszeti iparnak ez az aga, ebben az id?ben, viragzasanak fokan allt Toszkanaban . A legnagyobb epiteszeknek, szobraszoknak, fest?knek palyaja innen indult ki.

Az eletrajzirok szerint 1402 es 1404 kozott Brunelleschi baratjaval Romaba utazott, hogy az antik romokat tanulmanyozzak. Romabol hazaterve 1404 -ben azon munkasok kozott talaljuk, akik Ghibertinek a Santa Maria del Fiore keresztel?kapolna kapujara keszul? domborm?vek technikai kiviteleben segitsegere voltak. Itt munkaja rovid ideig tartott. Donatello, a Ghiberti szolgalataban toltott rovid id? utan, otthagyja a mintazast, az otvosseg gyakorlatat. Huszeves koraban mint k?farago a firenzei szekesegyhaz szolgalataba all, ves?t fog es els? onallo m?veit, melyeket ismerunk, marvanybol faragja ki. Nem koveti tovabb Ghiberti nyomdokait. ? lesz a mestere nemsokara azoknak, akik a kozos munkaban id?sebb, tapasztaltabb, gyakorlatias tarsai voltak, mint peldaul Nanni di Banco .

Munkassaga [ szerkesztes ]

Donatello szobraszata a f?pillere a reneszansz abrazolom?veszetnek. Az ujjaszuletes nelkule is bekovetkezett volna, de nem folyt volna le igy, es nem lett volna biztos alapja a mester m?kodese nelkul. Donatello fokozatosan, lepesr?l lepesre tanulja meg a termeszet megfigyelese alapjan allo, realis abrazolasi modot. Az aktabrazolasanak sem rohan neki a test ismerete nelkul. M?veszetenek lenyege a valosag minel hivebb, kifejez?bb megkozelitese, az emberi test szerves folepitese es az oltozek anyagszer? abrazolasa. Ha at is vesz egy-egy klasszikus motivumot, jelent?seget a maga valosagszemleletevel ellen?rzi, es teljesen osszhangba hozza stilusaval. Nem az antik m?veszeten keresztul kereste Donatello a termeszetesseget, hanem kozvetlenul a valo elet megfigyelese altal. Es ezen az uton olyan kovetkezetesen haladt el?re, hogy palyaja vegen szinte teljesen megfeledkezik a szepsegr?l, a dekorativ ertekek jelent?seger?l.

M?kodese negy fejl?desi korszakra oszthato. Az els? korszak alatt, amely 1406 -tol 1432 -ig terjed, Donatello szinte kizarolag marvannyal dolgozik. Ez az id? fejl?desenek legnevezetesebb korszaka, ekkor bontakozik ki a gotikabol, ekkor oldja meg legel?szor m?veszetenek sajatos problemait. A masodik korszak paduai tartozkodasanak megkezdeseig, 1443 -ig terjed. Ez id? alatt Donatello leginkabb a klasszikus m?veszet, a Romaban latottak hatasa alatt allott. A harmadik korszak kerek tiz ev ( 1443 - 1453 ) a paduai m?kodese. Ekkor mar teljesen birtokaban van az abrazolas anyagszer?segenek. A negyedik korszak Firenzeb?l valo hazatereset?l halalaig 1466 -ig tart. Ez a vegletes realizmus ideje. Eletenek kuls? korulmenyei nem mozgalmasak. Lucca ostromat leszamitva, ahol mint hadmernok, 1430 -ban vett reszt, nyugalmasan telnek napjai. Nem kereste a politikat, eletenek igazi esemenyei m?veszi elmenyei, alkotasai voltak.

Alkotasai [ szerkesztes ]

Kezdetek [ szerkesztes ]

• Fiatal profeta , 1406 -08, marvany, Firenze, szekesegyhaz. Huszeves koraban mint k?farago lep a dom epitesvezet?segenek, az Operanak a szolgalataba es e templom szamara kesziti 1406-08-ig els? ket ismert m?vet, a Porta della Mandorla filialei ^[3] csucsan lev? ket profeta-szobrot. A masik az els? David szobra.
• David , 1408 -09, marvany, Firenze , Museo Nazionale del Bargello . Az 1409-ben befejezett koszorusfej? Davidja a Fiatal profeta tovabbfejl?dese. A buszke h?st tette elkovetese utan abrazolja, meztelen laba el?tt Goliat fejevel.
• Mark evangelista , 1411 -12, marvany, Firenze, Orsanmichele
• Janos evangelista , 1409 -15, marvany, Firenze, szekesegyhaz. A hatalmas test labszarak kozti, meg gotikus ruhaobol a Mozes red?hullamaiban ujul meg. ^[4]
• Szent Gyorgy , 1416 , marvany, Firenze, Orsanmichele ^[5]
• Pazzi-Madonna , 1422 korul ^[6]
• Jeremias , 1427 , marvany, Firenze, campanile
• Habakuk profeta (Zuccone), 1435 -36, marvany, Firenze, campanile. Habakuk feje regi romai kepmasra emlekeztet, kezeben meg irattekercset tart, mint gotikus alakok. Jeremiasa es Habakuk a mester legjellemz?bb alkotasai koze tartoznak. Habakuk mar a romai ut utan keszult, megis er?s a rokonsag kettejuk kozott. Allasuk, a jobb kez testhez tapado gesztusa, mindkett?n azonos. Rovid-szakallas, borostas, fanyar arcuk portreszer?en kifejez?. Jeremias jobb valla es melle meztelen, a bal vallon atvetett lepel meg osszevissza rancokat vet, a Zucconen, ellenben, zuhatagszer?en esik ala.
• Keresztel? Szent Janos , 1420 -30 kozott, marvany, Firenze, Museo Nazionale. ^[7] Ez nem teljesen Donatello munkaja, faragasa valoszin?leg Michelozzotol ered.
• Krisztus a keresztfan , 1420-30 kozott, fa, Firenze, Santa Croce

≫Donatellonak eddigi szobrai mind ruhas alakot abrazoltak. A kozepkor folfogasa nemigen t?rte a meztelenseget, de a keresztre feszitett Krisztus eseteben nem terhetett ki ez el?l. Ismeretes Vasarinak err?l a fafeszuletr?l szolo elbeszelese, mely talan mese, megis hiven tukrozi Donatello alkotasat. Brunelleschinek nem tetszett ifju baratjanak alkotasa, mert Krisztus szerinte una persona delicatissima , akihez nem melto ez a folfeszitett paraszt. Es hogy Donatellot peldaval is meggy?zze, titokban ? is faragott egy feszuletet. Mid?n mesterunk az aszketikus alakot megpillantotta, beismerte Brunelleschi igazat, es hogy legy?ztek. Pedig Donatello a maga nemeben ezuttal is mesterit alkotott. Konyortelen realizmusa a jov?be mutat Brunelleschi idealisabb gotikajaval szemben.≪ ^[8]

Fabol keszult feszulet [ szerkesztes ]

Donatello vilaghir? feszulete (1406-1408) a Santa Croce templomban, Filippo Brunelleschie (1410-15) a Santa Maria Novella templomban, a fiatal Michelangelo feszulete (1493) a Santo Spirito templomban talalhato Firenzeben. Mindharom feszulet fabol keszult. ^[9]

Kibontakozas [ szerkesztes ]

• Baldassare Cossa siremleke , 1425-27, bronz, Firenze, Battistero . Az els? nagy m?, amelyet Donatello tarsaval egyutt alkotott. Michelozzo sokat es gyorsan tanult tiz evvel id?sebb mesteret?l. Donatello ? valoszin?leg a bronzontesben valo jaratlansaga miatt ? 1425-ben Ghiberti segedjet Michelozzot veszi maga melle tarsul es vele kesziti Baldassare Cossanak a firenzei Battisteroban lev? siremleket, aki egy ideig XXIII. Janos (ellenpapa) neven papa volt, de a Konstanzi zsinat lemondatta. Maig vitas, kit?l szarmazik az 1425-27-ben folallitott siremlek epiteszeti rajza. Bar elhelyezese a granit oszlopok kozott a gotikus magasba torest, a reszek egymas fole helyezeset irja el?, s?t az alkotas szelleme is, - alul az egyhazi erenyekkel, - a kozepkorra vall, megis a formak klasszikus jellege a reneszansz gy?zelme. ^[10]
• Maria mennybevitele , 1420-28, marvany domborm?, Napoly , Sant'Angelo ^[11] Donatello es Michelozzo Pisaban faragtak a siremlek darabjait es innen kuldtek ezeket Napolyba.
• Peter f?apostoli megbizatasa , 1430 korul, marvany domborm?, London , Victoria es Albert Muzeum
• Salome tanca , 1425 korul, bronz domborm?, Siena , San Giovanni
• A remeny allegoriaja 1425 korul, bronz, Siena, San Giovanni
• Tabernakulum , 1433 korul, marvany, Roma , San Pietro in Vaticano
• A Pratoi szekesegyhaz kuls? szoszeke , 1434-48, marvany
• A Firenzei szekesegyhaz enekeskarzata , 1433-39, marvany
• Az angyali udvozlet , 1435 korul, k?, Firenze, Santa Croce
• Madonna , 1435 korul, stukko, Berlin , Bode Muzeum
• David , 1435 korul, bronz, Firenze, Museo Nazionale. A Mediciek palotajanak kutjat diszitette egy ideig, David a filiszteusok ellen vivott sikeres gy?zelmet Goliat ellen, Donatello az aki els?kent valos testhelyzetet mutat meg bronzbol, csupan egy pasztorkalap es egy labszarved? van rajta, szepen abrazolja a csuklo nehezkes mozdulatat es a parittyakovet is, teste egyszer? profilja szep es finoman abrazolt hajfurtok.
• Vitatkozo szentek , 1440-43, agyag, Firenze, San Lorenzo

Padovai evek [ szerkesztes ]

• A San Lorenzo regi sekrestyejenek egyik bronzkapuja , 1440-43 kozott
• A paduai Szent Antal-templom ( Santo ) feszulete , 1444, bronz
• Maria a paduai Santo f?oltaran , bronz, 1446-48
• A paduai Santo f?oltara , bronz es marvany ^[12] 1446-1450. Legnagyobb aranyu oltarm?ve. Megrendel? az ?Opera” volt, igy hivtak Italia-szerte a nagy templomok epitesere, karbantartasara es diszitesere letrehozott intezmenyeket. Donatello a toszkan nagymester egy evtizedet toltott Padovaban, ott munkalkodo m?helye elen szemelyesen vitte eszakra a stilus korszakalkoto ujdonsagait. Iskolat teremt? tevekenysegevel korszakalkoto ujdonsaggal hatott a Firenzet?l tavol dolgozo szobraszok tevekenysegere.

Utolso evek [ szerkesztes ]

• Salome tanca , marvany, 1448 korul, marvany, Lille , Musee Wicar
• Niccolo D’Uzzano mellszobra , agyag, festve, 1442 korul, Firenze, Museo Nazionale
• Gattamelata Paduai lovasszobra , Padova bronz, 1443 -47, folallitottak 1453 -ig
• Keresztel? Szent Janos , bronz, 1457 korul, Santa Maria Assunta-katedralis (Siena)
• Judit es Holofernes , 1453 utan, bronz, Firenze, Signoria
• Maria Magdolna , 1453 -55, Dom-muzeum
• Krisztus foltamadasa , 1462 -65, marvany domborm?, Firenze, San Lorenzo
• Krisztus siratasa , 1461 -65, bronz domborm?, Firenze, San Lorenzo

Irodalom [ szerkesztes ]

• Chastel: Italia m?veszete, Budapest, 1973

Forrasok [ szerkesztes ]

• Eber Laszlo: Donatello, Budapest, 1903 Lampert Robert (Wodianer F. es Fiai)
• Ybl Ervin: Donatello, Kepz?m?veszeti Alap Kiadovallalata, Budapest, 1957
• Vayer Lajos: Az italiai reneszansz m?veszete, 1982 ISBN 963-13-1286-0

Jegyzetek [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Donatello temaju mediaallomanyokat.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Web Gallery of Art
• Brunelleschi (olaszul)

Legfontosabb munkai [ szerkesztes ]

• Szent Mark (1411?1413) - Firenze
• Habakuk profeta (1423?1425) - Dom-muzeum , Firenze
• Herodes lakomaja (1425 korul) - Siena szekesegyhaza
• David szobor (1425?1430 kozott) - Bargello Nemzeti Muzeum, Firenze
• Gattamelata zsoldosvezer lovas szobra (1445?1450) - Padova
• Maria Magdolna (1455 korul) - Dom-muzeum, Firenze
• Judit es a halott Holofernes (1455-1460) - Palazzo Vecchio , Firenze