| Doktor Faustus
|
 |
| Az els? kiadas boritoja
|
| Szerz?
| Thomas Mann
|
| Eredeti cim
| Doktor Faustus. Das Leben des deutschen Tonsetzers Adrian Leverkuhn, erzahlt von einem Freunde
|
| Nyelv
| nemet
|
| M?faj
| regeny
|
| Kiadas
|
| Kiado
| Sifriat Po'alim
|
| Kiadas datuma
| 1947
|
| Magyar kiado
| Magyar Helikon
Europa Konyvkiado
|
| Magyar kiadas datuma
| 1957, 1969, 1977, 2002
|
| Fordito
| Sz?ll?ssy Klara
|
| Sablon
•
Wikidata
•
Segitseg
|
A
Doktor Faustus
. Adrian Leverkuhn nemet zeneszerz? elete, egy baratja altal elmeselve
Thomas Mann
1947
-ben megjelent regenye
(Doktor Faustus. Das Leben des deutschen Tonsetzers Adrian Leverkuhn, erzahlt von einem Freunde)
.
Thomas Mann 1943-ban kezdte irni es 1947 elejen fejezte be, ez az utolso befejezett nagyregenye. El?szor a Bermann-Fischer kiadonal jelent meg Stockholmban.
A m?veszregenyben ?az ordoggel lepaktalo m?vesz” jelensegen tul a hitleri Nemetorszagot ertelmezi a zsenialis, majd meg?rul? zeneszerz? alakjan keresztul, er?teljes parhuzamokkal Nietsche eletrajzaval. Osszefoglalja benne a nemet nep es szellem 20. szazadi bukasat, melyet f?h?se, Adrian Leverkuhn sorsa jelkepez.
Magyarul el?szor 1948-ban az Athenaeum jelentette meg
Gaspar Endre
, majd 1967-ben az
Europa Konyvkiado
Szoll?sy Klara
forditasaban.
A doktor Faustus keletkezese. Egy regeny regenye
[
szerkesztes
]
Parhuzamosan
A doktor Faustus keletkezese. Egy regeny regenye
(Die Entstehung des Doktor Faustus)
cim? onreflexiv tanulmanyon is dolgozott (1949), amely ?az iro naplojegyzeteinek, eleter?l, m?ver?l, vilagrol es politikarol szolo nyilatkozatainak foglalata. (...) Nem akar titkokat megfejteni, de megis varatlan bepillantast enged irojanak legbens?bb titkaiba.”
[1]
A tanulmany a Faustus-regeny keletkezesenek a tortenetet mondja el, mintegy utoszo gyanant. A ?regeny regenyeben” megdobbent?en erdekes vallomasok szulettek a regeny egyes reszleteinek kialakulasarol,
?s emellett feltarul az iro mindennapi eletenek bels? es kuls? tortenete, csaladi reszletek, s az annyira szemermes es megis amerikai jelleg?, naiv es megis rafinalt onmutogatas. Ez is kett?s id?ben, mint maga a regeny. A m?veszien belesz?tt naploreszletek meg a haboru es Roosevelt Amerikaja idejeb?l, masreszt ugyanezeknek es az azota bekovetkezett valtozasoknak regisztralasa es biralata abbol az id?b?l, mikor a regeny regenye keszult. A m?alkotas keletkezeser?l tett onvallomasok vajmi ritkan szoktak ?szintek lenni. Thomas Mann ?szintesegeben azonban nincs okunk ketelkedni.”
(Vajda Gyorgy Mihaly)
[2]
A Doktor Faustus egy kitalalt szemely, Adrian Leverkuhn komponista (1885-1940) eletrajza, melyet a tortenet szerint annak baratja, Serenus Zeitblom 3 evvel a zeneszerz? halala utan (1943. majus 23-an) kezd el irni es
1945
-ben fejez be. A biografia novellaszer?en f?z?dik a Zeitblom altal iras kozben megelt id?szak (a masodik vilaghaboru kozepet?l annak vegeig) elbeszelesebe, mivel a fiktiv szerz? lepten-nyomon emlitest tesz a kuls? korulmenyekr?l, amelyek kozepette baratja eletrajzat irja.
Adrian Leverkuhn
1885
-ben szuletik egy kis tanyan (Buchel). Ket testvere van (Georg es Ursula), akikkel bar baratsagos, de megis tavolsagtarto a viszonya. Testverei segitsegevel szerzi els? zenei tapasztalatait, kozos
kanoneneklesek
kozepette, melyen testverei mellett Hanne, a szolgalolany is reszt vesz. Kepzett es m?velt apjuk gondoskodik rola, hogy egy magantanar reven megfelel? tanitasban reszesuljenek. Kiderul, hogy Adrian kulonosen tehetseges, s a fiu 13 eves korara olyannyira el?rehalad, hogy a tanito kenytelen elismerni, mindent megtanitott mar neki, amit tudott. Adrian ezert elkoltozik a tanyarol, hogy
Kaisersachernben
lakjon a nagybatyjanal es az ottani gimnaziumba jarjon.
Itt el Serenus is, a gyermekkori baratja, igy kapcsolatuk ujra kozelebbive valik. A nagybacsi zeneboltot vezet, s Adrian hamarosan jo ismeretseget kot a hangszerekkel, kozottuk nem egy igen ritkaval es egyedivel is. Az iskola vegzese mellett (mely nem okoz gondot a szamara) az ifju Leverkuhn kapcsolatba kerul az orgonista Kretzschmarral, aki kivalasztott kozonseg szamara tart el?adasokat kulonfele zenei m?vekr?l, es athato targyi tudasa reven valamint azaltal, hogy bevezeti Leverkuhnt az orgonajatek es a zeneszerzes tudomanyaba, nagy hatast gyakorol a komponista fejl?desere.
Az iskola befejezese utan Adrian sokak varakozasaval ellentetben nem zenet kezd el tanulni, hanem
teologiat
Halleban
. Aztan a masodik szemeszterben (
1905
) vegul megszakitja tanulmanyait, hogy
Lipcsebe
koltozzon, ahol zenei studiumokat folytat, majd diplomat szerez. E kuls? valtozasok mellett a lipcsei tartozkodas idejen Leverkuhn jelleme is ?fejl?dik”. Egy veletlenul megismert prostitualttol (?Esmeralda”) kapott betegseg hatasara a komponista egyre nagyobb vonzalmat erez a mefisztoi, az ordogi irant. A ?haetera esmeralda” kialtas, mely m?veiben is visszater?en egy
zenei kriptogramkent
, a ?h-a-e-a-es” motivumkent felhangzik, szolgal az ordog csalogatasaul.
A
Mefisztoval
valo ? elkepzelt vagy valodi ? talalkozas vegul egy
olaszorszagi
? egy lipcsei baratjaval (Rudiger Schildknapp) egyuttes ? tartozkodasa idejen,
1906
-ban tortenik meg. Az ordog es a komponista egyezseggel megpecsetelt beszelgetese utobbi naploiban maradt fenn. Leverkuhn felajanlja lelket az ordognek a halal utan, es lemond minden foldi szeretetr?l. Cserebe az ordog a kovetkez? 24 evre kiterjedt, bar id?r?l id?re a teljes bagyadtsag es kimerultseg fazisaitol megszakitott, m?veszi termekenyseget iger neki. Az ordoggel kotott paktum igazolja onmagat. Leverkuhn 1906-tol
1930
-ig szenzacios darabokat komponal es vilaghirre tesz szert. Az alkotas periodusait ugyanakkor heves migrenrohamok szakitjak meg, mely betegsegt?l Adrian gyermekkora ota szenved. Emellett a zeneszerz? szamara ? a megegyezesnek megfelel?en ? az sem adatik meg, hogy szeretetteljes viszonya legyen valakihez. El?szor baratjanal, Rudolf Schwerdtfegernel probalkozik, aki a kronikas Zeitblomon kivul az egyetlen, kivel Adrian tegez?dik; majd egy ismer?s n?nel (Marie). Mikor azonban Leverkuhn ? eppen Rudolf altal ? hazassagi ajanlatot tesz Marie-nak, megtortenik a katasztrofa: szerelmeben visszautasitjak, es a n? helyette Rudolfot valasztja, akit azonban nem sokkal kes?bb egy korabbi szeret?je (Ines Institorius) a villamoson lel?.
Leverkuhn csalodottsagaban vegleg visszahuzodik egy kis, gyermekkora helyszinere nagyon hasonlito tanyara (Pfeiffering). Ott harmadszor is es egyben utoljara kiserletet tesz arra, hogy melyebb kapcsolatba lepjen egy emberi lennyel (Ursula n?vere fiaval, Nepomuk unokaoccsevel), azonban e probalkozasa is kudarccal vegz?dik, a fiu
agyhartyagyulladasban
meghal.
1930-ban, mikor az ordoggel kotott egyezseg a vegehez kozeledik, Leverkuhn sz?k barati korben bemutatja legnagyobb m?vet (?Doktor Faustus fajdalmai”). Az el?adas, ami sokat merit Kretzscmar felolvasasaibol, egyben Leverkuhn gyonasava lesz, aki bevallja, hogy paktumot kotott Mefisztoval. Az ismer?sok felhaborodnak a zeneszerz? viselkedesen, es nem hisznek neki. A gyonasa vegen Leverkuhn ontudatlanul hanyatlik ala, es szellemi elete, ahogyan azt Mefiszto megjosolta, 24 evvel az egyezseget kovet?en kihuny. Adrian utolso eveit el?szor egy ideggyogyintezetben tolti, majd otthon, anyja apoltjakent, akinek ?t megint kisgyermekkent kell ellatnia. A korabbi baratait szellemi homalyaban mar nem ismeri fel tobbe.
Leverkuhn szinte beteges mertekben eltavolodik a kornyezetet?l. Ez egyreszt abban nyilvanul meg, hogy nagyon keves id?t tolt masokkal (kes?bb aztan vegleg visszahuzodik a tanyasi maganyaba), masreszt abban, hogy igen szofukar (Zeitblom vele kapcsolatban sok mindent csak megfigyelesekb?l es kovetkeztetesekb?l tud meg), illetve abban, hogy szinte mindenkit magaz. Ez alol csak Serenus Zeitblom kivetel, aki gyermekkori baratkent regota ismeri ?t, es a heged?m?vesz Rudi Schwerdtfeger, akihez Leverkuhnt barati, s?t, majdhogynem szerelmi viszony f?zi, ami azonban tragikusan vegz?dik.
A biografia iroja vegig a hatterbe tolja sajat szemelyet. Eletceljanak Leverkuhn megfigyeleset es megvedeset tartja. Igy tortenhet meg az, hogy a sajat elete esemenyeinek (megismerkedese es hazassaga Helene asszonnyal, 2 fiuk szuletese es felnevelese, tanitokent elkonyvelt szakmai sikerei) Leverkuhn elete idejen alig szentel figyelmet, es minden szabad idejet a komponistaval tolti. Ebb?l adodik kovetkezmenykent a tulzott csodalat is, amit Zeitblom tanusit Adrian m?vei irant.
Rudiger Schildknapp
[
szerkesztes
]
Schildknapp angol fordito, es Lipcse ota kozeli bizalmasa Leverkuhnnek. Vele teszi meg a komponista a keteves olaszorszagi utat is (
Palestrinaba
, ahol Thomas Mann lakott
Heinrich
batyjaval), amelynek soran Leverkuhn talalkozik Mefisztoval.
Rudolf Schwerdtfeger
[
szerkesztes
]
Rudolf vagy Rudi, ahogyan baratsagosan becezik, Leverkuhn egy kozeli baratja. Zeitblom mellett ? az egyetlen, akit a zeneszerz? tegez, amihez ugyanakkor Schwerdtfeger kitarto es hosszu ?udvarlasara” volt szukseg. Adrian ir kulon Rudi szamara, aki a muncheni Zapfenstosser-zenekar els?heged?se, egy heged?versenyt, es ? t?le szokatlan modon ? szemelyesen is megjelenik annak el?adasan.
Lekotelezettsegre szamitva Adrian ismerteti Rudival hazassagi elkepzeleseit, es megbizza, hogy kerje meg helyette a menyasszony kezet. Mivel azonban Rudolf maga is szerelmes a kiszemelt n?be, a lanykeres Leverkuhn elutasitasaval vegz?dik, es Marie Schwerdtfegert valasztja v?legenyul. Ezen arulas eltavolitja Adriant mindkett?jukt?l, de altalaban veve az emberekt?l, az emberisegt?l is; az eljegyzes folyomanyakent pedig Rudit egy korabbi szeret?je, Ines Institorius a ferfi muncheni bucsukoncertjet kovet?en lelovi.
Ines Institorius (szul. Rodde)
[
szerkesztes
]
Ines Leverkuhn f?berl?jenek a lanya. Bremai polgari csaladbol szarmazik, es apja halala utan anyjaval Munchenbe koltozik (hasonloan Thomas Mannhoz, aki Lubeckb?l koltozott oda). Hogy polgari (gazdag) eletet elhessen, hozzamegy a tisztesseges es erzelemszegeny Helmut Institorius professzorhoz. Bar hazassagukbol hianyzik a szerelem, Ines szul 3 gyermeket, akik ugyanakkor anyjuk szeretete nelkul, dajkaktol nevelve n?nek fel. Polgari eletet?l megundorodva a Rudi Schwerdtfeger-rel folytatott viszonyaba es morfiumfogyasztasba menekul. Idegallapota mind labilisabba valik, majd feltekenysegb?l Rudi gyilkosava lesz.
Thomas Mann mar regota keszult arra, hogy a Faust-temat feldolgozza, es kezdett?l fogva ugy gondolta, az ? ordoggel cimboralo h?se zeneszerz? lesz. A regeny azonban tuln?tt az eredeti koncepcion, es nem pusztan egy komponista, hanem a legtobb m?vesz eletet mutatja be: az ihletnelkuliseg poklatol a megszallottsag isteni vagy ordogi oromen at a teljes elernyedesig es tonkremenetelig. Az, hogy Mann ezt a temat valasztotta, es kulonosen az, hogy azt igy dolgozta fel, nem a tudasvagyat kiemelve Faustjaban, hanem a hatni es alkotni akarast, mutatja, hogy meg elete vegen sem tudott teljesseggel b?ntudat nelkul tekinteni m?veszletere es arra, hogy nem ?rendes polgarkent” elte az eletet. A klasszikus manni problema: egeszsegesnek lenni
vagy
m?vesznek a f? motivuma e m?nek is; ami megis kiemeli a tobbi hasonlo temaju novella sorabol, az terjedelmen tul az a szinte mar emberfeletti m?veltseg, amivel az iro az elbeszeleset es annak dialogusait f?szerezi. Szo esik itt a zene mellett festeszetr?l, teologiarol, irodalomrol, fizikarol es egyeb tudomanyokrol is; egyik pillanatban kozepkori mondat hallunk Kretzschmar el?adasaban a babonasag kigunyolasaul es egyben magasabbrend?segenek bizonyitekaul, maskor Durer egy metszetet elemezzuk egyutt az iroval, hogy aztan Adriant hallgassuk Bachrol es annak harmonikus polifoniajarol beszelni. S bar vannak ? neha elegge vaskos ? mellefogasok is a m?ben, az bolcsessegevel es kiterjedt kulturalis anyagaval komorsaga ellenere is lelekemel? es hasznos olvasmany.
Mann egyebkent e m?venek keletkezeset is megirta kulon, mindenekel?tt a naplojegyzeteire hagyatkozva. Ezen tanulmany kulonosen erdekes, mert bepillantast enged az iro m?helytitkaiba: hogyan lesz egy otletb?l regeny, hogyan alakul ki a forma, milyen el?zetes felkeszulesre van szukseg, es mikeppen jon letre vegul a teljes m?. A
Doktor Faustus
talan Mann legsotetebb es legnehezebben emeszthet? regenye, egyreszt temaja, masreszt cselekmenye es kidolgozasa miatt; azonban erdemes az olvasonak lekuzdenie viszolygasat a nagyvarosi m?vesztarsadalom es holdudvara erkolcstelen es paradox modon mindenki masenal kispolgaribb eletet latva, hogy elolvasva a regenyt ? vagy ujraolvasva annak egyes reszeit ? elmerulhessen a manni m?veltseg es intelligencia valoban csodalni- es egyben utanoznivalo melysegeiben.
- Doctor Faustus
; ford. Gaspar Endre; Athenaeum, Bp., 1948
(Nagy elbeszel?k. Nyugati irodalom)
- A doktor Faustus keletkezese. Egy regeny regenye
; ford. Podor Laszlo, utoszo Vajda Gyorgy Mihaly; Gondolat, Bp., 1961
- Doktor Faustus. Adrian Leverkuhn nemet zeneszerz? elete, elmondja egy baratja
; ford. Sz?ll?sy Klara; Europa, Bp., 1967
- Entelecheia. Illusztralt toredek Thomas Mann Doktor Faustus cim? m?veb?l
; terv. Szalma Janos; Magyar Iparm?veszeti F?iskola, Bp., 1988
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Regenyek
| | |
|---|
| Kisregenyek
| |
|---|
| Egyeb m?vei
| |
|---|
| Csaladtagjai
| |
|---|
|