Ez a szocikk a tortenetirorol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Diodorosz .

Diodorosz Szikulosz
Eletrajzi adatok
Szuletett	Kr. e. 90 korul Agurion , Szicilia
Elhunyt	Kr. e. 27 korul (kb. 63 evesen)
Ismeretes mint	tortenesz geografus mitografus
Nemzetiseg	gorog
Palyafutasa
Szakterulet	tortenettudomany
Kutatasi terulet	vilagtortenelem
Jelent?s munkai	Bibliotheke (Konyvtar)
Hatassal volt	a kes? okori kereszteny tortenetirokra es a kozepkori bizanci kronikasokra
A Wikimedia Commons tartalmaz Diodorosz Szikulosz temaju mediaallomanyokat.

Diodorosz Szikulosz ( ogorogul: Δι?δωρο? Σικελι?τη? , latinul : Diodorus Siculus , a. m. "Sziciliai Diodorosz"), ( Kr. e. 90 korul ? Kr. e. 27 korul) okori gorog tortenetiro .

Elete [ szerkesztes ]

Eleter?l keveset tudunk, feltehet?leg jomodu maganember volt, aki 30 ev alatt keszitette el tortenelmi munkajat. Anyaggy?jteset nagy utazasokkal egeszitette ki, s?t latinul is megtanult. Hosszabb ideig elt Alexandriaban es Romaban . Kozhivatalt soha nem toltott be. ^[1]

Munkassaga [ szerkesztes ]

Terjedelmes vilagtorteneti munkajanak cime Bibliotheke (Konyvtar) . Ebben a mitikus kortol Kr. e. 54 -ig, Julius Caesar Galliaba vezetett hadjarataig dolgozta fel a tortenelmet, peldakepe ebben Ephorosz volt. A teljes m? 40 reszb?l allt, az els? hat az okori keleti nepek es a gorogok mitikus ??stortenetevel” foglalkozik, a hetedik a trojai haboruval kezd?dik, s innen szigoruan id?rendben halad tovabb. ^[1]

Feldolgozasaban kozbuls? megoldast keresett a regenyesit? abrazolas es a polubioszi modszer kozott. ^[2]

A m?nek az okorban nem volt tulzottan nagy sikere, nem ideztek. Annal nepszer?bb volt a kes?antik kereszteny tortenetirok es a bizanci kronikasok kozt. Teljes egeszeben az 1?5. es a 11?20. reszek (konyvek) maradtak fenn, de a tobbib?l is sok toredeket ismerunk, els?sorban Photiosz es VII. Konstantin m?veib?l. ^[1]

Jelent?sege [ szerkesztes ]

Egyesek ^[3] jelent?seget csak abban lattak, hogy sok, mara mar elveszett torteneti m?vet ?rzott meg munkajaban. Az egyetemes tortenelem szereper?l kifejtett allaspontja azonban egyertelm?en felulmulta kortarsait. Nem fogadta el Romat sem az egyetemes tortenelem kezdetenek, sem vegceljanak, hanem az emberiseg tortenelmet kozmologiai tavlatba helyezte, valamint megkiserelte rekonstrualni a korai emberek eletet is. Mindezek alapjan megallapithato, hogy a korabeli tortenetirok kozul senki sem jutott ilyen kozel az emberiseg egysegenek felismeresehez. ^[4]

Magyarul megjelent m?vei [ szerkesztes ]

• Nagy Sandor uralkodasa. Diodoros Torteneti konyvtaranak 17. konyve ; ford., tan., jegy. Illes Imre Aron; Martin Opitz, Szeged?Bp., 2021

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Pecz Vilmos : Okori lexikon , I ? IV. kotet. Budapest, Franklin Tarsulat, 1904.
• Breisach, Ernst: Historiografia . Osiris, Budapest, 2004. ISBN 963-389-495-6
• Vilagirodalmi lexikon II. (Cam?E). F?szerk. Kiraly Istvan. Budapest: Akademiai. 1972. 750. o.  
• Falus Robert : Az antik vilag irodalmai . Gondolat, Budapest, 1980. ISBN 963-280-851-7

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Jelent?s okori tortenetirok listaja
• Okori gorog irodalom