한국   대만   중국   일본 
A dinoszauruszkutatas reneszansza ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

A dinoszauruszkutatas reneszansza

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
( Dinoszaurusz reneszansz szocikkb?l atiranyitva)

A ? dinoszaurusz reneszansz ” egy kismertek? tudomanyos forradalom volt, ami az 1960-as evek vegen kezd?dott, es a dinoszauruszok iranti tudomanyos es popularis erdekl?des megujulasahoz vezetett. Ezt az id?szakot olyan uj felfedezesek es kutatasok femjeleztek, melyek azt bizonyitottak, hogy a dinoszauruszok a 20. szazad els? feleben uralkodo elkepzelessel szemben nem hideg ver? es lomha, hanem inkabb meleg ver? es aktiv allatok voltak. A kifejezes Robert T. Bakker ?slenykutato reven kerult be a koztudatba, aki 1975 aprilisaban ezzel a cimmel jelentetett meg egy cikket a Scientific American cim? tudomanyos, nepszer?sit? folyoiratban. [1] [2]

A paradigmavaltast John Ostrom vezette be, aki felvetette, hogy a madarak a coelurosaurus dinoszauruszokbol fejl?dtek ki, [3] de f? szoszoloja tanitvanya, Robert Bakker lett, aki szenvedelyesen ervelt a mellett, hogy a dinoszauruszok a mai eml?sokhoz es madarakhoz hasonloan meleg ver?ek voltak. [4] Bakker gyakran a 19. szazad vegen nepszer? eszmek reneszanszakent irta le ezt az elkepzelest, a ?dinoszauruszok koruli szelcsendkent” hivatkozva a kozbuls? atmeneti id?szakra. [4] A folyamat vegul a dinoszauruszok biologiajaval kapcsolatos gondolkodasmod megvaltozasahoz vezetett, beleertve olyan temakat is, mint a fiziologia , az evolucio , a viselkedes , az okologia , es a kihalas . Emellett kihatassal volt a dinoszauruszok popularis kulturaban valo abrazolasara is.

A dinoszauruszok es a madarak eredete [ szerkesztes ]

B?vebben: Dinoszaurusz?madar kapcsolat

A 19. szazad kozepen es vegen sok tudos ugy velekedett, hogy kozeli kapcsolat allhat fenn a madarak es a dinoszauruszok kozott, es hogy a dinoszauruszok a hull?k es a madarak kozti atmeneti allapotnak tekinthet?k. Nem sokkal azutan, hogy Charles Darwin 1859 -ben megjelentette A fajok eredete cim? m?vet, Thomas Henry Huxley brit evolucio-parti biologus felvetette, hogy a madarak a dinoszauruszok leszarmazottai lehetnek. A dinoszauruszok, az els? madarkent ismertte valt Archaeopteryx es a modern madarak csontvazai kozti hasonlosagot hozta fel bizonyitekkent. [5] [6]

A Deinonychus (balra) es az Archaeopteryx (jobbra) mells? vegtagjai kozotti hasonlosag vezette ra John Ostromot a dinoszauruszok es madarak kozti kapcsolatrol szolo elmelet felelesztesere

1926 -ban Gerhard Heilmann megirta a nyilvanossagra nagy hatassal biro A madarak eredete (The Origin of Birds) cim? konyvet, melyben elvetette a dinoszaurusz?madar kapcsolat lehet?seget [7] arra hivatkozva, hogy a dinoszauruszoknak nem volt villacsontjuk (azaz a kulcscsontjuk nem volt osszeforrva). (Ezen allitasrol mara bebizonyosodott, hogy teves.) Ett?l kezd?d?en az lett az elfogadott nezet, hogy a madarak a crocodylomorpha es thecodontia ?seikb?l fejl?dtek ki, a dinoszauruszok pedig elt?ntek az el? fajok eredeter?l folytatott vitak kozeppontjabol. Az uj szemlelet kozrejatszhatott a dinoszauruszok evolucioja iranti tudomanyos erdekl?des csokkeneseben is.

1964 -ig a helyzet valtozatlan maradt, ekkor azonban John Ostrom felfedezett egy kis termet? husev? theropoda dinoszauruszt, melyet Deinonychus antirrhopusnak nevezett el. [8] Az allat csontvaza nyilvanvalo hasonlosagokat mutatott a madarakeval. Ez a lelet vezette ra arra, hogy Huxleynak igaza volt abban, hogy a madarak a dinoszauruszokbol fejl?dtek ki. [3] Bar a Deinonychus sugalmazta Ostromnak, hogy a dinoszauruszokat a madarakhoz kapcsolja, mar evtizedekkel korabban is kerultek el? hasonlo leletek, [9] peldaul a Velociraptor , amit akkor meg nem hasonlitottak a madarakhoz. Ostrom felfedezese utan a madarak dinoszauruszokbol valo kifejl?desenek elmelete tamogatasra talalt az ?slenykutatok kozott es mara altalanosan elfogadotta valt. A kladisztika es az egyeb uj modszerek, valamint a tollas dinoszauruszok felfedezese igazoltak a kapcsolat megletet. E felismeres a dinoszauruszok, es f?kent a theropodak filogenetikaja iranti erdekl?des megnovekedesehez es jobb megertesehez vezetett.

A dinoszauruszok monofiliaja [ szerkesztes ]

Kezdetben a dinoszauruszokat monofiletikus csoportnak tartottak, amely olyan allatokbol all, amiknek egyetlen kozos ?se van, es nincs kozuk mas hull?khoz [ forras? ] . Harrey Seeley azonban nem ertett egyet ezzel az ertelmezessel, es ket reszre osztotta fel a Dinosauria csoportot, a hull?medencej?ek es a madarmedencej?ek rendjere , melyek az Archosauria tagjainak t?ntek, es nem allnak kulonleges kapcsolatban egymassal. [10] [11] Ahogy a Dinosauria elt?nt a tudomanyos osztalyozasbol, a ?dinoszaurusz” szo tudomanyos jelenteset?l megfosztva bekerult a hetkoznapi nyelvbe. A 19. szazad nagy reszeben ez volt az iranyado ertelmezes. [12]

Mindez megvaltozott, amikor 1974 -ben Bakker es Peter Galton egy cikket jelentetett meg a Nature cim? tudomanyos folyoiratban, amiben felvetettek, hogy a dinoszauruszok nem csak termeszetes monofiletikus csoportot alkotnak, de egyben egy olyan uj osztalyt is kepviselnek, amely tartalmazza a madarakat is. [13] A dinoszauruszok monofiliajarol alkotott elkepzeles felelesztese kezdetben vitakat valtott ki, [14] de kes?bb elfogadotta valt, es a kladisztikus modszertan megjelenesevel szinte altalanosan elterjedt. [15] A Dinosauria osztallya valasat mar kevesbe tamogattak, ami feltehet?en nagyreszt a rangsorolast teljesen elvet? filogenetikus rendszertan gerinces ?slenytanban valo novekv? hasznalatanak tudhato be.

Melegver?seg es aktivitasi szintek [ szerkesztes ]

Charles R. Knight 1897-ben keszult festmenye a ket harcolo " Laelapsrol " (mai neven Dryptosaurus ). Bakker ramutatott, hogy az effele szeles korben elfogadott 19. szazadi reprodukciok is aktiv es gyors allatokkent abrazoljak a dinoszauruszokat.
B?vebben: Dinoszauruszok fiziologiaja

Az 1970-es es 1980-as evekben egy sor tudomanyos cikk, konyv es ujsagcikk latott napvilagot azt kovet?en, hogy 1968 -ban a Discovery hasabjain megjelent a The superiority of dinosaurs (A dinoszauruszok fels?bbrend?sege) [16] cim? iras, amiben Robert Bakker hatarozottan kijelentette, hogy a dinoszauruszok meleg ver? es aktiv allatok voltak, melyek hosszu, aktivan toltott id?szakokat is el tudtak viselni. Publikacioi tobbsegeben Bakker a 19. szazad vegen nepszer? elkepzeleseket feleleszt? uj bizonyitekokkent allitotta be erveit, gyakran hivatkozva a dinoszauruszok eljovend? reneszanszara. Kulonboz? anatomiai es statisztikai erveket hasznalt allitasai megvedesere, [17] [18] modszerei azonban a tudomanyos korokben heves vitakat valtottak ki. [19] A vitak felkeltettek az erdekl?dest a kihalt allatok ?sbiologiajanak kutatasara hasznalatos olyan uj modszerek irant, mint peldaul a csont hisztologia , melyet sikeresen alkalmaztak szamos dinoszaurusz novekedesi aranyanak meghatarozasanal. Napjainkban altalanosan elfogadott, hogy egyes dinoszauruszokat, vagy talan valamennyit magasabb metabolikus arany jellemezte, mint a ma el? hull?ket, de a helyzet joval osszetettebb es valtozatosabb, mint ahogy Bakker eredetileg felvazolta. Peldaul amig a kis meret? dinoszauruszok valoszin?leg meleg ver?ek (endotermek) voltak, addig a nagyobbak talan tehetetlensegi homeotermia reven szabalyoztak a h?mersekletuket, [20] [21] de az is lehetseges hogy sok dinoszaurusz kozepes metabolikus arannyal rendelkezett. [22]

Uj elmeletek a dinoszauruszok viselkedeser?l [ szerkesztes ]

Az 1960-as evek vegen uj elmeletek jelentek meg a dinoszauruszok viselkedesevel kapcsolatban. A fosszilis labnyomokat ?rz? leletek alapjan Bakker azt allitotta, hogy a sauropodak strukturalt csordakban mozogtak, melyekben a feln?ttek vedelmi gy?r?vel vettek korul a fiatal egyedeket. [23] Ezt az elkepzelest azonban Ostrom [24] es az elismert dinoszaurusz labnyom szakert?, Roland T. Bird [25] vitatni kezdte.

Az els? szigoru vizsgalat a dinoszauruszok feszekrakasi magatartasat illet?en az 1970-es evek vegen kezd?dott meg, mikor Jack Horner kijelentette, hogy a Maiasaura nev? kacsacs?r? dinoszaurusz gondozta az utodait. [26]

Uj kihalasi elmeletek, a meteorbecsapodas [ szerkesztes ]

B?vebben: Kreta?tercier kihalasi esemeny

A dinoszauruszokkal kapcsolatos erdekl?desre hatassal volt egy uj elkepzeles is, melyet Eugene Merle Shoemaker vetett fel els?kent, aki szerint a Foldet es mas Naprendszerbeli egitesteket allando meteoritbecsapodasok ernek. Ez vezetett el a kreta?tercier kihalasi esemeny elmeletehez, ami szerint a dinoszauruszok 65 millio evvel ezel?tti elt?neset egy meteorit becsapodasa okozta, feltetelezhet?en ennek kovetkezteben alakult ki a mexikoi Chicxulub-krater . A laz 1994 -ben erte el a tet?pontjat, mikor a Shoemaker-Levy 9 ustokos a tevenez?k millioi szeme lattara becsapodott a Jupiterbe .

A dinoszauruszok abrazolasanak valtozasai [ szerkesztes ]

B?vebben: Dinoszauruszok abrazolasa a kulturaban

A dinoszaurusz reneszansz nem csak az allatokrol alkotott tudomanyos elkepzeleseket valtoztatta meg, hanem kihatassal volt a roluk keszitett m?veszi abrazolasokra is. Bakker, tehetseges m?veszkent gyakran eleven modon illusztralta elgondolasait. Ostrom 1969-es Deinonychus ismertet?jehez keszult rajza [27] az egyik legelismertebb, ikonna valt dinoszaurusz rekonstrukcio. Mara ugyan kiderult, hogy tobb szempontbol is pontatlan, peldaul a szemeremcsontja tul rovid, es hianyoznak az allat tollai, melyek lete a kozeli rokonsagaba tartozo nemek tollas leletei alapjan feltetelezhet?.

Az 1970-es evek soran a hull?szer? dinoszaurusz rekonstrukciok egyre inkabb eml?sszer?ve vagy madarszer?ve valtak. A m?veszek a dinoszauruszokat aktivabb testhelyzetekben kezdtek megjeleniteni, felhasznalva a mozgasukkal es viselkedesukkel kapcsolatos uj elkepzeleseket.

Az ?ujhullamos” m?veszek koze tartozott Gregory Paul, Mark Hallet es Doug Henderson. Gregory Paul reszben megvedte es kiegeszitette Bakker dinoszaurusz anatomiaval kapcsolatos otleteit. Pontos es reszletes magyarazatot f?zott a rekonstrukciokhoz, mikozben gyakran biralta a hagyomanyos megkozelites hibait. [28] Emellett nagy szamu, kis meret? tollas dinoszauruszt abrazolo kepet keszitett, mikozben a veluk kapcsolatos elkepzeleseket cikkeiben es a Predatory Dinosaurs of the World (A vilag ragadozo dinoszauruszai) cim? konyveben probalta megvedeni. [29] Nezeteit nagyreszt igazoltak azok a tollas dinoszaurusz leletek, melyeket az 1990-es evek vegeig felfedeztek. Paul elgondolasai es stilusa jelent?s hatast gyakoroltak a dinoszaurusz m?veszetre.

Kulturalis hatas [ szerkesztes ]

A dinoszaurusz reneszanszt tekintik a dinoszauruszok iranti hetkoznapi erdekl?des megujulasa okanak. Bakker nem szakmai jelleg? cikkeinek es konyveinek, f?kent a The Dinosaur Heresies (A dinoszaurusz eretnekseg) cim? m?venek fontos szerepe volt a dinoszauruszkutatas nepszer?siteseben.

A Jurassic Park 1993 -as filmvaltozata talan a legjelent?sebb esemeny volt, ami kozrejatszott a dinoszaurusz reneszansz kapcsan megjelen? elmeletek megismerteteseben. Ez volt az els? alkalom, amikor a dinoszauruszok, ellentetben a korabbi filmek lomha szornyeivel, intelligens, gyors, meleg ver? allatokkent jelentek meg. Tobbek kozott Bakker, Jack Horner es Gregory Paul is konzultanskent segitettek a film elkesziteset.

Ajanlott irodalom [ szerkesztes ]

  • Bakker, R.T.. The Dinosaur Heresies . New York: William Morrow (1986)  
  • Paul, G.S.. Predatory Dinosaurs of the World . New York: Simon & Schuster, 464. o. (1988)  
  • szerk.: Czerkas, S. J.. Olson, E. C.: Dinosaurs Past and Present, Volumes I, II . Los Angeles: Natural History Museum of Los Angeles County (1986)  

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Ericson Jr., Edward: Baltimore City Paper ? Diggin' Up Bones: John H. Ostrom , 2005. december 28. [2007. szeptember 27-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. oktober 1.)
  2. ↑ Lucas, Spencer G.: The Three Faces of Dinosaur . [2006. januar 10-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. oktober 1.)
  3. ↑ a b Ostrom, J. (1974). ? Archaeopteryx and the Origin of Flight.”. The Quarterly Review of Biology 49 (1).  
  4. ↑ a b Bakker, R.T.. The Dinosaur Heresies . New York: William Morrow (1986)  
  5. ↑ Huxley, T. H. (1868). ?On the Animals Which Are Most Nearly Intermediate between Birds and Reptiles”. Annals and Magazine of Natural History .  
  6. ↑ Huxley, T. H. (1870). ? Further Evidence of the Affinity between the Dinosaurian Reptiles and Birds ”. Quarterly Journal of the Geological Society ? Scientific Memoirs III . (Hozzaferes: 2008. oktober 1.)  
  7. ↑ Heilmann, G.. The Origin of Birds . London: Witherby (1972). ISBN 0-486-22784-7  
  8. ↑ Ostrom, J. H. (1969). ?Osteology of Deinonychus antirrhopus , an unusual theropod from the Lower Cretaceous of Montana”. Peabody Museum of Natural History Bulletin 30 , 1?165. o.  
  9. ↑ Osborn, H.F. (1924). ?Three new Theropoda, Protoceratops zone, central Mongolia”. American Museum Novitates 144 , 1?12. o.  
  10. ↑ Seeley H.G. (1887). ?On the classification of the fossil animals commonly named Dinosauria”. Proc R Soc London 43 , 165?171. o.  
  11. ↑ Seeley H.G. (1888). ?The classification of the Dinosauria”. Rep Br Assoc Adv Sci. 1887 , 698?699. o.  
  12. ↑ Romer A.S.. Osteology of the Reptiles . Chicago: University Chicago, 772. o. (1956)  
  13. ↑ Bakker, R. T., Galton, P. (1974). ?Dinosaur monophyly and a new class of vertebrates”. Nature 248 , 168?172. o.  
  14. ↑ Charig A. (1976). ?Dinosaur monophyly and a new class of vertebrates: a critical review”. Morphology and Biology of Reptiles. Linnean Society Symposium 3 , 65?104. o.  
  15. ↑ Novas, F.E. (1996). ?Dinosaur monophyly”. Journal of Vertebrate Paleontology 16 , 723?741. o.  
  16. ↑ Bakker, R.T. (1968). ?The superiority of dinosaurs”. Discovery 3 (2), 11?22. o.  
  17. ↑ Bakker, R. T.. The Return of the Dancing Dinosaurs, Dinosaurs Past and Present, vol. I . Los Angeles: Natural History Museum of Los Angeles County (1986)  
  18. ↑ Bakker, R. T. (1972). ?Anatomical and ecological evidence of endothermy in dinosaurs”. Nature 238 , 81?85. o.  
  19. ↑ szerk.: R.D.K. Thomas, E.C. Olson: A Cold Look at the Warm-Blooded Dinosaurs (1980)  
  20. ↑ Benton, M.J.. Vertebrate Palaeontology , 221 ?223. o. (2005)  
  21. ↑ Paladino, F.V., O'Connor, M.P., Spotila, J.R. (1990). ?Metabolism of leatherback turtles, gigantothermy, and thermoregulation of dinosaurs”. Nature 344 , 858?860. o. DOI : 10.1038/344858a0 .  
  22. ↑ Barrick, R.E., Showers. W.J., Fischer, A.G. (1996). ? Comparison of Thermoregulation of Four Ornithischian Dinosaurs and a Varanid Lizard from the Cretaceous Two Medicine Formation: Evidence from Oxygen Isotopes ”. Palaios 11 (4), 295?305. o. DOI : 10.2307/3515240 .  
  23. ↑ Bakker, R.T. (1968). ?The superiority of dinosaurs”. Discovery 3 , 11?2. o.  
  24. ↑ Ostrom, J.H. (1972). ?Were some dinosaurs gregarious?”. Palaeogeography 11 , 287?301. o.  
  25. ↑ Bird, R.T.. Bones for Barnum Brown . Fort Worth: Texas Christian University Press (1985)  
  26. ↑ Horner, J.R., Makela R. (1979). ?Nest of Juveniles Provides Evidence of Family-Structure Among Dinosaurs”. Nature 282 (5736), 296?298. o.  
  27. ↑ Hot-Blooded Deinonychus . [2009. februar 28-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. marcius 27.)
  28. ↑ Paul, G. S..szerk.: S. J. Czerkas, E. C. Olson: The science and Art of Restoring the Life Appearance of Dinosaurs and Their Relatives; a Rigorous How-to Guide, Dinosaurs Past and Present, vol. II . Los Angeles: Natural History Museum of Los Angeles County (1986)  
  29. ↑ Paul, G.S.. Predatory Dinosaurs of the World . New York: Simon & Schuster, 464 . o. (1988)  

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Dinosaur renaissance cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_dinoszauruszkutatas_reneszansza&oldid=27144824 ”