A
diosgy?r-vasgyari romai katolikus templom
1905 es 1908 kozott epult, a
vasgyari koloniara
jellemz? voros tegla falazattal.
Az epites korulmenyei
[
szerkesztes
]
A diosgy?ri vasgyarat 1886-ban kezdtek epiteni, es a munkasok szamara a gyartol nyugatra lakotelepet, akkori szohasznalatban ?gyarmatot” epitettek. A katolikus felekezet? munkasok az els? id?kben a diosgy?ri egyhazkozseg kereteben vegeztek hiteletuket, de ez a viszonylag nagy tavolsag miatt, amit raadasul gyalog kellett megtenni, kenyelmetlenseget jelentett a hiv?k szamara. Ezert mar 1895-ben felmerult a gyarmaton belul epitend? templom gondolata. A terv akkor valt komollya, amikor a gyar igazgatoja, Forster Karoly is tamogatta az otletet, es a gyar vallalta a templom epitesi koltsegeit. Markup Ferenc igazgatohelyettes 150 000 korona tamogatast szerzett a segelyalaptol, igy elkezd?dhettek a tervezesi munkalatok.
A templomepites kezdeten
A tervez? szemelye nemikepp bizonytalan, bar valoszin?nek latszik, hogy a terveket Muranyi Lajos keszitette, Szvetlik Matyas iranyitasa mellett. A kiviteli tervek egy reszen ugyanakkor Pfeifer Jozsef neve is szerepel, ? azonban csak 1906-tol dolgozott a gyarban, miutan Muranyi Lajost, eppen a templomtervek korul folyo vitak miatt, 1906. januar 1-jei hatallyal elbocsatottak a vasgyarbol.
A epitkezest 1905. marcius 28-an kezdtek el, az alapkovet pedig szeptember 3-an tette le
Szmrecsanyi Lajos
segedpuspok
, az egri ersek jelenleteben. A keresztet majdnem pontosan ket ev mulva helyeztek el a templomtornyon. A k?m?ves munkak vezet?je Csorba Endre miskolci epit?mester volt, az asztalos munkakat Pet?fi Sandor es Bartok Ferenc vegeztek, a vasmunka Jankovics Bela, a badogos munka Lettrich Jen?, az acsmunka pedig Rosenthal Ferenc nevehez f?z?dik. Mind a gyar munkasai voltak.
A kuls? es bels? munkalatok befejezese utan, 1908. oktober 11-en szentelte fel a kesz templomot a segedpuspok. A templom ekkor meg a diosgy?ri plebania kuls? kaplansagakent m?kodott, onallo plebaniava 1913. julius 1-jen valt. Els? plebanosa Meyer Bela volt.
A templom megjelenese
[
szerkesztes
]
A templomot a telep egyik magasabb pontjara epitettek, szigetszer? elhelyezessel, de a tervek szerinti utcaszerkezetbe illesztes nem valosult meg (a templomhoz eredetileg, a f?homlokzat iranyaban, nyilegyenes ut vezetett volna).
A templom tomegeben
neogot
, reszleteiben
neoroman
stilusu. Bels? tere egyhajos, harom boltmez?s kikepzes?, amihez harom boltmez?s kereszthajo kapcsolodik. Kuls? kikepzese igen reszletezett, kulonboz? magassagu, sokszog? resztomegek harmonikus egyuttese. A magas, karcsu torony ket oldalan sokszog alapu fioktornyok talalhatok. A kereszthajo
rozsaablakai
roman
stilusuak. A templom hatso, deli resze sokszog?, kivul tampillerekkel hangsulyozott szentellyel zarul, a szentely mellett felkorives zarodasu kapolna-sekrestye es a hatso bejarat talalhato. A voros teglas kuls? falazatot ontott salakbeton elemek egeszitik ki. A templom bels? falait roman stilusban, de magyaros jelleggel keszult diszit? festes boritja, Kaincz Janos budapesti fest? m?ve.
2015-16-ban a templomot felujitottak: a toredezett pala helyett femboritast kapott a tet?zet, megujult a keleti es a nyugati homlokzat, a m?k? disziteseket kicsereltek es felujitottak a tornyokat.
A templom falait k?reszletekkel tagolt teglaval burkoltak. A felkorives, belletes f?bejarat az eszaki oldalon nyilik. Felette a torony falan nagymeret?, ket reszre osztott felkorives ablak talalhato. A templom tornya a homlokzattol kisse el?reugro, szeleit tamfalak teszik hangsulyossa, a gotikara emlekeztet? k?reszleteikkel. A torony harmadik szintjen harom l?resszer? ablak van (a kozeps? magasabb a ket oldalsonal). Ezt koveti feljebb a tamfalak legteteje kozott egy roman oszlopokbol allo mellved. Az oszlopsor felett kozvetlen egy felkorives, kereteletlen, zsalus harangablak van a torony mind a negy oldalan, mellettuk egy-egy kis l?ressel. A l?resablakok felett kicsi, k?b?l keszult
gorogkereszttel
diszitett
cimerpajzs
talalhato. A torony itt alakul at
nyolcszog
alakuva, a nyolcszog szelein egy-egy kismeret?, nyolcszoglet? fiatoronnyal. A negy nagy harangablak felett mindegyik oldalon
ora
kapott helyet. Az orak felett a torony haromszog-ivesen zarodik. A toronysisak egyszer? es nyolcszoglet?, tetejen
latin kereszttel
. A torony ket oldalan ket kisebb meret? torony all. A tornyok aljan harom oldalon felkorives, zarokoves ablakok, felettuk ugyanugy ilyen ablakok, majd osztoparkany felett, mind a nyolc oldalon harmas ikerablakok, ezek felett pedig ikerablakok vannak. Az oldaltornyok sisakja ugyan egyszer?, de tetejukon kismeret?, nyolcszoglet? laterna nyilik. Ezek is negyzetes alapuak majd ugyancsak nyolcszogge alakulnak at. A templom
f?hajojanak
oldalan ket nagymeret? ablak van, a toronyhoz kozelebb lev? alatt egy szegmensives, dupla ablakkal. Mindket ablakot tampiller valasztja el egymastol. A kereszthajo mind a keleti es nyugati oldalan egy roman rozsaablak van, alatta negy felkoros ablakkal, oldalain egy-egy roman oszloppal. A templom
szentelye
a nyolcszog harom oldalaval zarodik, oldalain fek?rives zarodasu ablakokkal. A szentelyt jobbrol es balrol is egy lepcs?torony hatarolja. A szentely keleti felen sekrestye epulet van.
-
A templom alaprajzi terve
-
Az elkeszult templom 1910 korul
-
A szentely
-
A szoszek
-
A templom bejarata
-
A templom hatso, szentely fel?li resze
-
A templom eszakrol
-
A hatso resz
- Olajos Csaba:
A Diosgy?r-vasgyari kolonia.
Miskolc:
Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar
. 1998. = Tanulmanyok Diosgy?r tortenetehez, 4.
- Miskolci Kalendarium 2017 ? Megujult a vasgyari templom.
Miskolc: MIKOM Miskolci Kommunikacios Nonprofit Kft. 2016. 154. o.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Romai katolikus templomok
| |
|---|
| Gorogkatolikus templomok
| |
|---|
| Reformatus templomok
| |
|---|
| Evangelikus templomok
| |
|---|
| Egyeb templomok
| |
|---|