A
Deep Impact
a
Discovery-program
harmadik ustokosszondaja. Egy becsapodo szondat juttatott el a
Tempel 1
ustokos
magjaba, hogy tanulmanyozhassa a kivagodo anyagot. Ez magyarazatot adhat a
Naprendszer
keletkezesenek a korulmenyeire.
Az ?rszondat
2005
.
januar 12-en
inditottak
Cape Canaveralbol
Delta II
hordozoraketaval
. 431 millio kilometernyi kozmikus ut megtetele utan
2005
.
julius 3-an
erkezett meg a
Tempel 1
ustokoshoz
, ahol egy 350 kg-os lovedeket inditott az ustokos magja fele, melynek becsapodasat, a kialakulo
kratert
es a kidobodott anyagot fedelzeti m?szereivel figyelte meg. A Tempel 1 37 000 km/ora sebesseggel repulve talalkozott a becsapodo szondaval a Foldt?l 130 millio km-re. Fenyessege nehany
magnitudoval
novekedett. A palya jelentektelen valtozasokat szenvedett. A becsapodas el?tti becslesek szerint a keletkez? krater merete egy haz es egy futballpalya merete kozott lesz. A krater vegul 10 meter mely es 100 meter atmer?j?.
Az ustokosmag a becsapodas pillanataban
A becsapodo lovedek volt az els? ember alkotta szerkezet, amely elerte egy ustokos magjat. Randy Wesson, a JPL munkatarsa: ?Ket oraval a becsapodas el?tt a becsapodo
egyseg a sajat navigacios eljarasat hasznalva dontotte el, hogy kell-e man?vereznie ahhoz, hogy biztosan elolr?l utkozzon az ustokosnek. El?szor tett egy 12 masodperces man?vert, amelyet egy 2 masodperces kovetett, majd pedig beleutkozott az ustokos magjanak legfenyesebb reszebe.”.
[1]
A becsapodas utan a szondaval meg egy honapig tartjak a kapcsolatot, hogy az visszasugarozhassa a Foldre a meresi adatokat. A becsapodast figyelte a
Rosetta
?rszonda
, a
Hubble-?rtavcs?
, a
Europai Deli Obszervatorium
(ESO), az
XMM-Newton
-?rtavcs?, a
Chandra
-?rtavcs?, a
Spitzer-?rtavcs?
es a
SWAS
(Submillimeter Wave Astronomy Satellite)
m?hold
is. Az ustokos melyebben fekv? anyaganak megfigyelese azert fontos, mert a
Naprendszer
kuls?, hidegebb reszeben osszeallt korai anyagat rejti magaban, igy megtudhatunk uj dolgokat a Naprendszer tavolabbi reszenek korai osszeteteler?l.
A kuldetes meghosszabbitasa
[
szerkesztes
]
2007-ben kezd?dott az
EPOXI
nev? kiterjesztett program, melynek f? tudomanyos celja a
Boethin-ustokos
melletti elrepules es a
Fold
megfigyelese, amit az
exobolygok
kutatasanal hasznosithatnak: a nagy tavolsagbol keszult Fold felvetelek elemzesevel ki tudtak mutatni a foldi kontinenseket es a kozottuk elterul? oceanokat, valamint a felh?zet megletere utalo jeleket is kimutattak. Hasonlo modszerekkel kes?bb az exobolygok felsziner?l es legkorer?l is lehet adatokat szerezni.
[2]
A Hartley 2 ustokos magja a Deep Impact felvetelen
A kozelr?l meg sosem vizsgalt, kis meret?, rovid periodusu Boethin-ustokos meglatogatasara
2008
.
december 5-en
kerult volna sor, de ezt kes?bb modositottak, es a
103P/Hartley
ustokos lett a szonda celja. A randevura
2010
.
november 4-en
kerult sor.
A program reven a
2002
-ben meghibasodott
CONTOUR
?rszonda tudomanyos celjainak egy reszet, a kulonboz? tipusu ustokosok osszehasonlito vizsgalatat igyekeztek megvalositani.
[3]
A kuldetes 2013 szeptembereben befejez?dott.
[4]
A Deep Impact ket reszb?l all: egy 350 kg tomeg? becsapodo egysegb?l es egy szondabol. Az ?rszonda szallitja az els?dleges kepalkoto berendezeseket (HRI, MRI) es a becsapodo egyseget. A kozponti resz oldalan felszerelt ved?pajzs vedi a m?szereket a becsapodo tormelekekt?l.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]