A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Imperator Caesar Caius Messius Quintus Decius Traianus Augustus
, altalanosan elterjedt neven
Decius csaszar
, szuletett
Caius Messius Decius
;
Budalia
,
201
korul ?
Abrittus
,
251
.
junius 1.
) a
Romai Birodalom
csaszara.
Decius
Pannonia
szulotte volt, bar anyai agon italiai ver csorgedezett az ereiben.
232
-ben
consul
, kes?bb
Roma
varosanak praefectusa volt, majd
Philippus Arabs romai csaszar
a
dunai
legiok parancsnokava nevezte ki azzal a nem titkolt szandekkal, hogy rendet teremtsen a fegyelmezetlen katonasag koreben. Katonai azonban csaszarra kialtottak ki a nepszer? hadvezert, s Decius es seregei egy
Verona
melletti csataban vereseget mertek Philippus csaszar hadara. Az utkozet utan a csaszar es fia merenylet aldozata lett.
Csaszarkent Decius az ?si romai hagyomanyok rendithetetlen ?rz?jekent igyekezett megmenteni a valsagba jutott birodalmat az elkerulhetetlennek t?n? bukastol. Peldakepul
Traianus
csaszart valasztotta, akinek nevet a maga neve melle illesztette. A
szenatussal
jo kapcsolatot apolt.
Keresztenyuldozesek
[
szerkesztes
]
? volt az els? csaszar, aki mar valoban elrendelte a nagy tomegekre vonatkozo
keresztenyuldozeseket
, mivel a csaszar ugy velte, hogy a pogany vallas meger?sitese a birodalom fenntartasanak egyetlen zaloga es a keresztenyek az ?sok tiszteletet sertik meg. Decius az uj hit er?sodesenek hatterbe szoritasaert komoly intezkedeseket hozott.
Jezus Krisztus
kovet?it a hatosagok el?tt arra kenyszeritette, hogy aldozatot mutassanak be az allam isteneinek es a csaszarnak. Ha ezt a gyanusitottak megtagadtak, akkor
halalbuntetessel
sujtottak ?ket.
250
-ben a
karpok
megtamadtak
Dacia
provinciat, mig a
gotok
Kniva
vezetesevel
Moesiaba
hatoltak be. A csaszar hadjaratot inditott a barbarok ellen, de Beroeanal vereseget szenvedett.
251
-ben az uralkodo a mai
Dobrudzsa
videken ellentamadast inditott a hazafele igyekv? gotok ellen, de az abrittusi mocsarakban ujabb vereseget szenvedett t?luk. El?bb fia, Herennius, majd a gotok uldozesere indulo Decius is elesett a csataban.
- ↑
Krawczuk: Romai csaszarok:
Krawczuk, Aleksander.
Romai csaszarok
. Lazi Konyvkiado, Szeged (2008).
ISBN 978-963-267-023-2
- Michael Grant: Roma csaszarai, Corvina Kiado, Budapest, 1996.
- Banosi Gyorgy - Veresegyhazi Bela: Okori uralkodok kislexikona, Anno Kiado, Budapest, 2001.
Okorportal
? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap
