Ujhelyi
Dayka Gabor
(
Miskolc
,
1769
.
marcius 21.
?
Ungvar
,
1796
.
oktober 20.
) kolt?, pap, gimnaziumi tanar.
Szegeny csaladbol szarmazott, apja Dayka Istvan szabomester volt, de nagyon koran meghalt. Az algimnaziumot nemes emberbaratok segitsegevel Miskolcon, a
minoritak gimnaziumaban
vegezte, majd anyja ?t 1782 ?szen a humaniorak tanulasara
Egerbe
vitte. Itt szelid magaviseletevel es tehetsegevel annyira megnyerte a cisztercita f?gimnazium ket tanaranak, Paszthy Raymond igazgatonak es Schumann Theophil kes?bbi apatnak joindulatat, hogy a zardaban ingyen ellatasban reszesult. 1784 oktobereben a bolcselet hallgatasara
Kassara
ment; itt Szolarcsek Sandorral vetelkedett a tanulasban, ami annyira megviselte kulonben sem er?s szervezetet, hogy kenytelen volt orvoshoz fordulni.
Viczay Jozsef
gyogyitotta meg mellbajat, de egyuttal nehany honapra el is tiltotta a tanulastol. Emiatt ismetelnie kellett a bolcseleti masodik evet; ezt is elvegezven 1787 ?szen Egerbe ment, hogy papnovendeknek jelentkezzek. Megyeje a
pesti
papnevel? intezetbe
kuldte, ahova szeptember 1-jen megerkezett. Harom evet toltott itt a teologiai tudomanyok tanulasaval, es olyan el?menetelt tett, hogy Bodnar Antal gyermekkori baratjanak tanusaga szerint keves volt hozza foghato, kulonb egy sem.
A teologian kivul egyeb tudomanyokban is szep sikerrel haladt, az egyetem leghiresebb tanarainak el?adasait hallgatta, es a nyelvek tanulasaban is gyakorolta magat. A
latin nyelvet
oly kit?n?en ismerte, hogy konny?seggel rogtonzott latin disztichonokat; a
gorog nyelvben
pedig annyira jartas volt, hogy a Szentirast barhol leforditotta magyarra; az
olasz nyelvet
is rovid id? alatt megtanulta.
Nemet nyelven
mar
L?csen
kiprobalta poetai tehetseget;
franciaul
beszelt, irt es e nyelvb?l forditott; tudott meg
szlovakul
,
heberul
is, es egy keveset
angolul
. Anyanyelvet tudomanyosan m?velte, es azt uj es sajatszer? bajjal kezelte. Nyelvismeretei, esztehetsege s tevekenysege, mellyel az orszagos nevel?ben magyar es mas ajku tarsait a nemzeti nyelv es irodalom reszere megnyerni igyekezett, kedvesse tettek ?t Wohlgemuth Fulop igazgatoja el?tt, aki kulonosen a
magyar nyelv
elsajatitasat surgette es mozditotta el?. Dayka e helyzetet arra hasznalta fel, hogy tarsaibol magyar tarsasagot alakitott, mely a nemzeti nyelvet es irodalmat m?velte. Ekkor az igazgato minden jelesebb magyar konyvet megszerzett, es a magyar hirlapokat sajat koltsegen jaratta szamukra. Megismerkedett a
felvilagosodas
eszmeivel is.
1790-ben a pesti kozponti papnevel? intezetet feloszlattak, ezzel megsz?nt Dayka tarsulata is; ? Egerbe keszult; de miel?tt oda visszatert volna, abban a szerencseben reszesult, hogy 1790 majusaban az akkori irodalom vezerferfia,
Kazinczy Ferenc
, ?t latogatasaval megtisztelte (Dayka
Ovidius
-forditasa nyoman kotott vele baratsagot). Kazinczy a kovetkez? leirast adja az ifjurol:
≪Termete alacsony, de karcsu es a mi nagyon tunt szembe, oly er?ltetes nelkul egyenes, mintha egesz eletet tanczmesternek kezei alatt toltotte volna. Lobogo sotetszog haja sajat disz volt alakjan. Horgas, igen szep orra, a legszebb metszet? ajak, a legszelidebb domborodas nelkul lefolyo all, hosszan elvonulo szemolde, nem epen sima, de tisztab?r? arcza, csontos, magas homloka, a legjatekosb kek szem, a leglelkesb kep festette nekem a muzsak es gratiak kedveltjet. Beszede keves. Szinetlen szerenyseg, figyelem masok irant es annyi nyajassag, hogy els? pillantassal mindent elbajolt.≫
Egerben kezd?dtek szenvedesei. Voltak, akik a tuzes, vigyazatlan kolt?t felreertettek, es a gyakori feddes ingerelte makacssagat. Ekkor egyik szentbeszeden, melyet 1791. julius 2-an a szervitak nemet templomaban mondott, a vakbuzgo
P. Saitz Leo
megbotrankozott, es ?t hibas tudomanyaert feladta. Felettesei
eretnekseggel
vadoltak a
vallasi turelmet
hirdet? kolt?t, es tanitasanak visszavonasat kivantak; ? kilepessel felelt. Az arva fiut egy ideig baratja, Vitez Imre tartotta hazanal
Szikszon
; innen el?bb kilepett, es akkor mar l?csei tanar Bodnar Antal hivta magahoz, es szallassal, elelmezessel latta el. Itt ? Bodnar hazigazdajanak, Reich Janos arvapenztari felugyel?nek, fiatal szep leanyaval, Zsuzsannaval viszonyt sz?ven, a nemes barat, aki a kozelit? veszelyt latta, kitagadta ?t hazabol, de nem h?segeb?l. Ekkor Dayka a l?csei magyar nyelvi tanszekre palyazott, azt 1792. januar 7-en elnyerte, es marcius 11-en elfoglalta hivatalat. A becsulet kotelessegeve tette a hazassagot, es augusztus 12-en meg is ultek a lakodalmat, de hazassaga nem hozott neki boldogsagot.
1793. oktober 29-en az els? grammatikai osztaly rendes tanarsagara mozditottak el?, 1795. oktober 30-an pedig a retorikara az
ungvari
gimnaziumban. Oda mar vegkepp megromlott egeszseggel erkezett, es december 21-en foglalta el tanszeket. Egeszsege helyreallitasa vegett 1796. julius 26-an Kassara ment, ahol Viczaytol vart gyogyulast, de hasztalan. A
tud?baj
1796. oktober 20-an elragadta.
Csokonai Vitez Mihaly
altal is sokra tartott kolt? volt. A felvilagosodas eszmeit?l athatott, szentimentalis verseket alkotott. Ezekben felfedezhet? az egyen es a
tarsadalom
konfliktusabol ered? erzelmi feszultseg, a konvenciok kozott verg?d? kolt? lazadasa is. Mestere volt a termeszet festesenek, a kuls? termeszet es a bels? vilag osszehangolasanak. Mivel
liraja
temakban es hangulatokban szegeny, nem valt a
magyar
irodalmi
hagyomany
igazan el? s hato egeszeve.
Dayka halalara Fekete Imre, az ungvari gimnazium igazgatoja, hosszabb latin verset irt, mely a
Magyar Kurir
ban (1796. II. 98. sz.) jelent meg nevtelenul; szinten elegiat irt ez alkalommal
Patonyi Tade
, l?csei tanar. Dayka m?veit baratja es tisztel?je, Kazinczy gy?jtotte ossze es rendezte sajto ala; verseskotete
1813
-ban jelent meg. Versei els? kiadasaban arckepet Kazinczy rajzolta, es Gerstner metszette rezbe.
1870-ben Zsoltsak Janos tanar az ungvari f?gimnaziumban letesitette az onkepz? Dayka-kort, mely evenkent emlekbeszeddel, szeptani fejtegetesekkel es szavalatokkal ulte meg a kolt? emlekezetet.
Szamovolszky Odon
faragta Dayka Gabor szobrat. 1909-t?l 1944. oktobereig az Ungvari Magyar Tannyelv? Drugeth Gimnazium el?tt allott. Kalandos evtizedek utan 1994. aprilis 16-an ujra felallitottak.
[1]
Szuletesenek 200. evforduloja alkalmabol
1969
.
oktober 17-en
emlektablat helyeztek el a
Foldes Ferenc Gimnazium
falan, amely a kolt? egykori iskolajanak jogutodja.
- II. Leopold koronazasara. (L?cse, 1790. Bardosy Janos latin versenek forditasa.)
- Versek tek. nemes nemzetes lomnicai Horvath Kissevits Maria asszonynak… Bardosy Janos urnak a l?csei gymnasium directoranak nehai kedves elete parjanak… halalara. Irta… Kis-asszony havanak 2-an 1792 (L?cse)
- Versek felseges I. Ferencz magyar kiralynak koronaztatasara (L?cse, 1792)
- Ujhelyi Dayka Gabor versei oszveszedte s kiadta baratja Kazinczy Ferencz. Pest, 1813
- D. versei (2. kiadas, sajto ala rendezte
Toldy Ferenc
, Buda, 1833, melyben rovidebb eletrajz es a latin versek helyett a ket kiadatlan: Heloiz Abelardhoz es Abelard Heloizhez franciabol vannak forditva)
- D. G. koltemenyei (3. kiadas, Budapest, 1879)
- D. G. koltemenyei (4. kiadas, kiadta
Abafi Lajos
, 1880)
- Dayka Gabor versei
; osszeall., szerk., utoszo Kovacs Ferencne Onodi Iren; Fels?magyarorszag, Miskolc, 1993
- Dayka Gabor osszes koltemenye, 1769-1796
; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2009
- D. G. Osszegy?jtott Munkai. In: Regi Magyar Kolt?k Tara XVIII. szazad. Sajto ala rendezte Balogh Piroska, Bodi Katalin, Szep Beata, Tasi Reka. Universitas Kiado, Budapest, 2009
Keziratban maradt b? Magyar Grammatikaja, valami az izles historiajabol Batteux utan; Eletirasok nemetb?l; Ekklezsiai tortenetek toredekesen; harom latin dolgozat: De religione, De animarum immortalitate, De phantasia, hihet?leg feladott munkak; Az europai s azsiai hunnok dolgaik Bardosy utan es nehany nemet vers.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Dayka Gabor osszes koltemenye
- Ujhelyi Dayka Gabor' Versei. Oszveszedte 's kiadta baratja Kazinczy Ferencz. Pesten, Trattner Matyasnal, 1813
? a kiadas digitalizalt valtozata
- Dayka Gabor m?vei a Mercator Studio Elektronikus Konyvkiadonal
Archivalva
2008. majus 3-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
- Szerz?i adatlapja a Molyon
- Kolln Gyula:
Ujhelyi Dayka Gabor jellemrajza es kolteszete
; Sz.-somlyoi Ny., Szilagysomlyo, 1889
- Czeizel Janos:
Dayka Gabor l?csei tartozkodasa
; Athenaeum ny., Bp., 1905
- Galos Rezs?:
Dayka Gabor kolteszete
; Franklin Ny., Bp., 1913
- Balogh Arpad Anyos:
Ujhelyi Dayka Gabor
; Szt. Erzsebet Ny., Kassa, 1913
- L?kos Istvan:
Dayka Gabor utoelete, 1-2.
; Pedagogiai F?iskola, Eger, 1962-1964
- Kabdebo Lorant
:
Dayka Gabor kolt?i palyaja
; Varosi Konyvtar, Miskolc, 1968
(Borsod-miskolci fuzetek. Irodalomtortenet)
- In memoriam Dayka Gabor
; osszeall. Gortvay Erzsebet; Intermix, Ungvar?Bp., 1997
(Karpataljai magyar konyvek)
|
---|
?Test?rirok”
| |
---|
Szentimentalizmus
| |
---|
Felvilagosodas es nepiesseg
| |
---|
A klasszicizmus viragkora
| |
---|
Korai romantika
| |
---|
A romantika viragkora
| |
---|
Realista prozai torekvesek
| |
---|
Politikai irodalom
| |
---|
A
nepnemzeti iranyzat
| |
---|
A lira megujulasa
| |
---|
Elbeszel? proza a
19. szazad masodik feleben
| |
---|