Ezt a szocikket at kellene olvasni , ellen?rizni a szoveg helyesirasat es nyelvhelyesseget , a tulajdonnevek atirasat . Esetleges tovabbi megjegyzesek a vitalapon .

Delkelet-Azsia azsiai regioba azon orszagok tartoznak, amelyek Kinatol delre, Indiatol keletre es Ausztraliatol eszakra fekszenek. A regio tektonikus lemezek talalkozasan helyezkedik el, ezert er?s szeizmikus es vulkanikus aktivitas jellemz? ra.

Delkelet-Azsia ket foldrajzi egysegb?l all: a szarazfoldb?l ( Indokinai-felsziget ) es az attol keletre, delkeletre fekv? szigetekb?l ( Malaj szigetvilag ). Az indokinai reszen fekszik Kambodzsa , Laosz , Mianmar , Thaifold es Vietnam . Ezek lakossaga f?leg tai es ausztroazsiai nyelvet beszel? nepekb?l all; vallasuk javareszt a buddhizmus, amit a konfucianizmus kovet.

A tengeri resz orszagai: Brunei , Kelet-Timor , Indonezia , Malajzia , Fulop-szigetek es Szingapur . Ezen a teruleten f?kent ausztronez emberek elnek, akiknek vallasa els?sorban az iszlam, amit a keresztenyseg kovet.

Beosztas [ szerkesztes ]

Politikai [ szerkesztes ]

Delkelet-Azsia alatt altalaban a kovetkez? orszagokat ertik; bar nehany kontextusban a teruletet lehet b?vebben vagy sz?kebben is ertelmezni.

•   Brunei
•   Kambodzsa
•   Indonezia
•   Laosz
•   Malajzia
•   Mianmar
•   Fulop-szigetek
•   Szingapur
•   Thaifold
•   Kelet-Timor
•   Vietnam

A fenti orszagok mind tagjai az ASEAN -nak, kiveve Kelet-Timort (meg csak jelolt).

A terulet es Del-Azsia egyes reszeinek korabbi elnevezese Kelet-India volt.

Bar politikailag Ausztralia kuls? teruletei, kulturalisan Delkelet-Azsiahoz tartozik a Karacsony-sziget es a Kokusz (Keeling)-szigetek is. Az Andaman- es Nikobar-szigetek politikailag Indiahoz , foldrajzilag Delkelet-Azsiahoz tartoznak. A Del-kinai tenger szigeteinek ( Paracel Islands , Macclesfield Islands , Scarborough Shoal es a Spratly-szigetek ) hovatartozasa korul vita folyik a Kinai Nepkoztarsasag es a delkelet-azsiai orszagok kozott.

Bar Nyugat-Papua politikailag Del-Azsia (mivel Indonezia resze) foldrajzilag gyakran megis Oceania reszekent emlitik.

Foldrajzi [ szerkesztes ]

Delkelet-Azsia ket reszre oszlik:

1. szarazfoldi Delkelet-Azsia (vagy Indokina )
2. tengeri Delkelet-Azsia vagy malaj szigetcsoport ( Nusantara ).

A szarazfoldi Delkelet-Azsia:

• Kambodzsa
• Hajnan szigete
• A Naf folyo szigetei
• Laosz
• Mianmar
• Thaifold
• Vietnam

A tengeri Delkelet-Azsia

• Ashmore- es Cartier-szigetek
• Andaman- es Nikobar-szigetek
• Brunei
• Karacsony-sziget
• Kokusz (Keeling)-szigetek
• Kelet-Timor
• Indonezia
• Malajzia
• Lan-sziget
• Fulop-szigetek
• Szingapur

A del-kinai tenger szigetei:

• Macclesfield szigetek
• Paracel szigetek
• Pratas szigetek
• Scarborough Shoal
• Spratly-szigetek

Malajzia teruletenek ket legfontosabb reszet a Del-kinai-tenger valasztja el. A felszigeti Malajzia a szarazfoldon fekszik, mig Kelet-Malajzia Borneo szigeten, ami a regio legnagyobb szigete. Malajziat megis gyakran szigetorszagnak tekintik.

Indonezia es Kelet-Timor keleti reszei (a Wallace-vonaltol keletre) mar Oceaniahoz tartoznak.

Az orszagok f?bb adatai [ szerkesztes ]

Allam	Terulet (km²) [1]	Nepesseg (2016) [2]	Neps?r?seg (f?/km²)	GDP (nominalis),  USD (2016) [1]	GDP ( PPP )  USD / f? (2016) [1]	HDI (2016) [3]	F?varos
Brunei	5765	423 196	78	10,458,000,000	$76,884	0.865	Bandar Seri Begawan
Kambodzsa	181 035	15 762 370	85	19,368,000,000	$3,737	0.563	Phnompen
Kelet-Timor	14 874	1 268 671	75	2,501,000,000	$4,187	0.605	Dili
Indonezia	1 904 569	261 115 456	132	940,953,000,000	$11,720	0.689	Jakarta
Laosz	236 800	6 758 353	30	13,761,000,000	$5,710	0.586	Vientian
Malajzia	329 847	31 187 265	91	302,748,000,000	$27,267	0.789	Kuala Lumpur , Putrajaya
Mianmar	676 000	52 885 223	98	68,277,000,000	$5,832	0.556	Nepjida
Fulop-szigetek	300 000	103 320 222	338	311,687,000,000	$7,728	0.682	Manila
Szingapur	724	5 622 455	7671	296,642,000,000	$90,151	0.925	Szingapur (varosallam)
Thaifold	513 120	68 863 514	127	390,592,000,000	$16,888	0.740	Bangkok
Vietnam	331 210	94 569 072	279	200,493,000,000	$6,429	0.683	Hanoi

Tortenete [ szerkesztes ]

Solheim et al. kimutattak a Nusantao kereskedelmi halozat letezeset Kr. e. 5000-t?l az id?szamitasunk kezdeteig; a halozat Vietnamtol a delkelet-azsiai szigetekig huzodott. ^[4]

Delkelet-Azsia lakoi, els?sorban az Ausztronez csaladba tartozok, tobb ezer eve hajos nemzetek voltak, egyesek kozuluk Madagaszkar szigeteig elhajoztak. Hajoik kepesek voltak a nyilt tengeri hajozasra, Magellan feljegyzeseib?l ismert, hogy mennyivel jobban man?verezhet?k voltak, mint az europai vitorlas hajok. ^[5]

Az Indiai-ocean athajozasaval a malajok benepesitettek Madagaszkart, valamint kereskedelmi kapcsolatokat letesitettek Delkelet-Azsia es Nyugat-Azsia kozott. A Szumatran banyaszott arany Romaig is eljuthatott.

A terseg lakoi kezdetben animistak voltak, de hamarosan elterjedt a hinduizmus, majd kes?bb az iszlam.

Kinai kereskedelem [ szerkesztes ]

A kinai keresked?k igen hamar megjelentek a tersegben es intenziv kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn Delkelet-Azsia nepeivel. Magellan feljegyezte, hogy Bruneinek tobb agyuja volt, mint az europai hajoknak egyuttesen, amit egyertelm? jele volt annak, hogy a kinaiak felfegyvereztek. ^[5]

A kinai csaszar egy hercegn?t, Hang Li Po -t 500 f?s kiseretevel Malakaba kuldte, hogy a helyi szultan felesege legyen. Hang Li Po kutja ma turistalatvanyossag (1459-ben epulet), csakugy mint kiseretenek volt lakhelye. A Malaka-szoros strategiai jelent?sege nem kerulte el az europaiak figyelmet sem: a portugal iro, Duarte Barbosa 1500 korul feljegyezte: "Malaka ura rajta tartja kezet Velence torkan".

Gyarmatositas [ szerkesztes ]

Az europai nagyhatalmak a 15. szazadban kezdtek megjelenni a tersegben, els?kent a spanyolok es portugalok, akik a Fulop-szigeteket es Malakat hoditottak meg.

Az europai felfedez?k nyugatrol es keleti iranybol is erkeztek, az Indiai-ocean es a Tavol-Kelet fel?l erkez? hajok kereskedelmi arucikkeket hoztak es cserebe a terseg termeszeti kincseivel rakodtak meg: f?szerek, mez, ertekes allatok.

Az europaiak erkezesevel jelentek meg az els? kereszteny misszionariusok , akik nemcsak a vallast, hanem Nyugat-Europa kulturajat, tudomanyat es technologiajat is terjesztettek.

Legujabb kor [ szerkesztes ]

A delkelet-azsiai nemzetek a regionalis ASEAN szervezeten keresztul probaljak megvalositani a regionalis egyuttm?kodest es integraciot.

Azonban ezeket a torekveseket az egyes orszagok kozotti, illetve nemegyszer kuls? orszagokat is erint? teruleti vitak akadalyozzak, nehezitik.

Foldrajza [ szerkesztes ]

Lasd meg: Arany Haromszog

Geologiai viszonylatban a Malaj-felsziget es a kapcsolodo szigetvilag a vilag egyik legaktivabb vulkani terulete. A vulkani es tektonikai tevekenyseg szamos igen magas hegyseget hozott letre, mint peldaul a Mount Kinabalu Malajziaban (magassaga 4101 meter) es a Puncak Jaya Indoneziaban (magassaga 4884 meter).

Eghajlat [ szerkesztes ]

Delkelet-Azsia eghajlata nagyreszt tropusi - az ev nagy reszeben meleg es paras, jelent?s mennyiseg? csapadekkal. A monszun es?zesek kovetkezteben megkulonboztethet? az es?s es a szaraz eghajlat. A delkelet-azsiai es?erd? a Fold masodik legnagyobb ilyen jelleg? erd?sege az Amazonas-medencees?erd?i utan. Kivetelt csak az eszaki regiok, illetve a magashegysegek kepeznek, ahol lenyegesen h?vosebb, enyhebb a klima, es szarazabb a taj.

Kornyezet [ szerkesztes ]

Delkelet-Azsia allatvilaga igen valtozatos: Borneo es Szumatra szigeten el az orangutan , az azsiai elefant, a malaj tapir, a szumatrai orrszarvu, valamint a borneoi foltos leopard.

A vad es haziasitott formaban egyarant megtalalhato viziboleny egesz Delkelet-Azsia egyik jellegzetes allata. A kancsil kismeret? szarvasfele, els?sorban Szumatra, Borneo es Palavan szigeten el.

Az indoneziai szigetcsoportot a Wallace-fele kepzeletbeli valasztovonal osztja ket reszre, a lemeztektonikai hataroknak megfelel?en. A vonal egyik oldalan az azsiai, mig masik oldalan az ausztralazsiai noveny es allatvilag egyedei elnek. A Java-Borneo es Papua kozotti szigetek utkoz?zonat kepviselnek, ahol mindket reszre jellemz? fajok el?fordulnak.

A delkelet-azsiai korallzatonyok igen latvanyosak, a tengerek el?vilagaban az egyik legjelent?sebb el?helyet kepviselik, ahol szamtalan hal es puhatest? faj el. Csak itt el a cetcapa , a legnagyobb capafaj.

A terseg fai tropusi kemenyfak, amelyeket ertekes fajuk miatt szamos orszagban nagy utemben termelnek ki. A hegyvidekek magasabb tersegeiben megtalalhatok a mersekelt egovi klimara jellemz? fafajok is.

Bar a terseg allat- es novenyvilaga igen gazdag, a biodiverzitast sulyosan fenyegeti az erd?irtas, az el?helyek pusztulasa, szamos helyi faj (pl. a szumatrai tigris) a kihalas szelere kerult.

Gazdasag [ szerkesztes ]

A tersegben igen jelent?s a termeszeti nyersanyagok kitermelese, a favagas, a banyam?veles. A kulfoldi befektet?knek koszonhet?en megtelepedett mikroprocesszor -gyartas is.

Mar az europaiak megjelenese el?tt is jelent?s szerepet jatszott Delkelet-Azsia a vilagkereskedelmi rendszerben. A Rjukjui Kiralysag kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a tersegben, els?sorban a helyi f?szereket (bors, gyomber, szegf?szeg, szerecsendio). A f?szerkereskedelmet el?szor a indiai es arab keresked?k bonyolitottak, de 1500 korul megjelentek az europai keresked?k is. El?bb spanyol, majd portugal keresked?k erkeztek a tersegbe, ?ket kovettek a hollandok es vegul a britek es a franciak. Az europai kereskedelmi tevekenyseg fokozatosan gyarmatositasba valtott at - a hollandok szereztek meg Indoneziat, a britek a Malaj-felszigetet, a franciak Indokinat, mig a spanyolok (majd kes?bb az Egyesult Allamok) a Fulop-szigeteket.

A terseg orszagainak gazdasaga a mez?gazdasagon alapul, de egyre nagyobb szerepet kap az ipar es a szolgaltatasi szektor is. Indonezia a terseg legnagyobb gazdasaga, mig a legfejlettebbek Indonezia, Malajzia, Thaifold es a Fulop-szigetek. Szingapur es Brunei a gazdasag fejlettseget tekintve fejl?d? orszagnak szamitanak, mig Delkelet-Azsia tobbi orszaga elmaradott, bar Vietnam jelent?s er?fesziteseket tesz a gazdasag felzarkoztatasa teren. A legjelent?sebb iparagak a textilgyartas, elektronikai termekek, mikroprocesszorok, illetve az autogyartas is. Kulonosen jelent?s a k?olaj-kitermeles Malajzia gazdasaga szamara.

A terseg gazdasagi fejl?deseben nagy szerept jatszik a turizmus is, amely nagy szerepet jatszik az elmaradottabb videkek felzarkoztatasaban es lehet?seget nyujt a kulturalis diverzitas meg?rzesehez. ^[6] Az 1990-es evekt?l kezdve az osszes tersegbeli orszag jelent?s er?fesziteseket tett a turisztika fejlesztese erdekeben. ^[7] 1995-ben Szingapur volt a terseg els? szamu turisztikai celpontja, de azota Thaifold es a tobbi orszag is jelent?s el?relepest tett. 2006-ban Kambodzsa nemzeti jovedelmenek 15%-at a turizmus adta. ^[8]

A tersegb?l egyedul Indonezia a G-20 csoport tagja es a regio dominans gazdasagi hatalma, ^[9] 2008-ban az orszag GDP-je 11,7 milliard dollar volt, mig az egy f?re es? GDP 2246 dollar volt. ^[10]

Nepesseg [ szerkesztes ]

Delkelet-Azsia terulete kb. 4 000 000 km². 2004-ben becslesek szerint tobb mint 593 millioan laktak a tersegben, ezek otode (125 millio) Indonezia legnagyobb szigeten, Javan, amely a vilag legs?r?bben lakott szigete. Az egyes etnikumok es vallasok megoszlasa igen valtozatos kepet mutat. A tersegben az ?slakosok mellett kb. 30 millios kinai diaszpora is el, els?sorban Malajzia, Szingapur es Thaifold teruleten.

Nepcsoportok [ szerkesztes ]

Delkelet-Azsia ?slakosai azsiai eredet?ek, nem pedig - a kozhidelemmel ellentetben - oceaniai nepek. A Stanford Egyetem tanulmanya szerint, ^[11] a terseg lakossaga igen valtozatos kepet mutat. Az ?slakosok ausztroneziai, tai es mon-khmer ?sok leszarmazottai, akik Kina deli reszeb?l vandoroltak be a bronz es vaskorszak alatt. Azonban megtalalhatok arab, kinai, indiai, europai, polineziai es papuai genek is a terseg nepessegeben. A Fulop-szigetek, Malajzia es Szingapur lakossagaban jelent?s arany kepviselnek az europai gyarmatositok leszarmazottai.

Az egyes orszagok etnikai osszetetele:

Andaman- es Nikobar-szigetek	indiaiak (69%), nikobariak (29%), andamaniak (0,9%), shompen (0,1%), egyeb (1%)
Brunei	malajok (69%), kinaiak (15%), ?slakosok (6%), egyeb (10%)
Kambodzsa	khmerek (82%), vietnamiak (12%), cham nep (4%), egyeb (2%)
Karacsony-sziget	kinaiak (70%), europaiak (20%), malajok (10%)
Keeling-szigetek	malajok (80%), europaiak (20%)
Kelet Timor	tetun (10%), mambai (8%), makasae (8%), tukudede (6%), bunak (5%), galoli (5%), kemak (5%), fataluku (3%), baikeno (2%), egyeb (48%)
Hainan -sziget	kinaiak (84%), li (14,7%)
Indonezia	javaiak (41,7%), szundanezek (15,4%), malaj (3,4%), maduri (3,3%), batak (3,0%), minangkabau (2,7%), betawi (2,5%), buginese (2,5%), bantenese (2,1%), banjarese (1,7%), balinezek (baliak) (1,5%), sasak (1,3%), makassarese (1,0%), cirebon (0,9%), kinaiak (0,9%), egyeb (15%)
Laosz	lao (50%), egyeb lao loum (14%), lao theung (22%), lao soung (9%), kinaiak (3%), vietnamiak (2%)
Malajzia	malajok (52%), kinaiak (30%), indiaiak (8%), ?slakosok (7%), egyeb (3%)
Burma	bamar (68%), shan (10%), karen (7%), rakhine (4%), kinaiak (3%), mon (2%), indiaiak (2%), egyebek (4%)
Lan-sziget	tao (70%), kinaiak (30%)
Fulop-szigetek	bisaya (39%), tagalog (17%), ilocano (10%), moro (5%), bicolano (4%), kapampangan (3%), pangasinan (2%), kinaiak (2%), spanyolok (2%), hegyi torzsek (8%), egyeb (8%)
Szingapur	kinaiak (77%), malajok (14%), indiaiak (8%), egyeb (1%)
Thaifold	thai (41%), isan (laoszi) (34%) kinaiak (14%), malajok (4%), khmer (2%), egyeb (5%)
Vietnam	vietnamiak (86%), kinaiak (2%), japanok (1,2%), ?slakos nepek (9%),

Vallasok [ szerkesztes ]

Delkelet-Azsia orszagaiban szamos kulonboz? vallast gyakorolnak. Az azsiai kontinensen talalhato orszagok (mint Burma, Thaifold, Laosz, Kambodzsa, Vietnam) tulnyomoreszt buddhistak. A Malaj-felszigeten, Malajziaban, Bruneiben es Indoneziaban els?sorban az iszlam termed el. A Fulop-szigeteken a f? vallas a keresztenyseg, csakugy mint Indonezia keleti reszen es Kelet-Timoron. Jelent?s katolikus kisebbseg el Vietnamban is.

Az egyes orszagok vallasi osszetetele: ^[12]

Andaman es Nikobar-szigetek	animizmus , buddhizmus , keresztenyseg , hinduizmus , iszlam , szikh
Brunei	iszlam (67%), buddhizmus (13%), keresztenyseg (10%), ?slakos vallasok es egyeb (10%)
Kambodzsa	buddhizmus (93%), animizmus egyeb (7%)
Karacsony-sziget	buddhizmus (36%), iszlam (25%), keresztenyseg (18%), taoizmus (15%), egyeb (6%).
Keeling-sziget	iszlam (80%), egyeb (20%)
Kelet-Timor	keresztenyseg (90%), iszlam (5%), protestantizmus (3%), egyeb (2%)
Hainan	animizmus, konfucianizmus, buddhizmus, keresztenyseg, taoizmus, egyeb
Indonezia	iszlam (88%), protestans (5%), katolikus (3%), hinduizmus (2%), buddhizmus (1%), egyeb (1%)
Laosz	buddhizmus (60%), animizmus es egyeb (40%)
Malajzia	iszlam (60,4%), buddhizmus (19,2%), keresztenyseg (9,1%), hinduizmus (6,1%), animizmus (5,2%)
Burma	buddhizmus (89%), iszlam (4%), keresztenyseg (4%), animizmus (1%), egyeb (2%)
Lan-sziget	animizmus, buddhizmus, keresztenyseg, konfucianizmus, taoizmus
Fulop-szigetek	keresztenyseg (81%), iszlam (5%), evangelikus (2,8%), Iglesia ni Cristo (2,2%), aglipayan (2%), egyeb kereszteny (4,5%), egyeb (2,5%)
Szingapur	buddhizmus (42,5%), iszlam (15%), taoizmus (8%), katolikus (4,5%), egyeb kereszteny (10%), hinduizmus (4%), nem vallasos (15%), egyeb (1%)
Thaifold	buddhizmus (94,6%), iszlam (4,6%), egyeb (1%)
Vietnam	buddhizmus (78%), keresztenyseg (8%), egyeb (7%)

Lasd meg: A vallas Azsiaban

Forrasok [ szerkesztes ]

• Solheim et al, Journal of East Asian Archaeology , 2000 , 2 :1-2, pp. 273?284(12)
• Oppenheimer and Richards, Science Progress 2001 , 84 (3), pp. 157?181
• Laurence Bergreen, Over the Edge of the World : Magellan's Terrifying Circumnavigation of the Globe, HarperCollins Publishers, 2003, hardcover 480 pages, ISBN 0-06-621173-5
• Tiwari, Rajnish (2003): Post-crisis Exchange Rate Regimes in Southeast Asia , Seminar Paper, University of Hamburg. ( PDF )

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Topography of Southeast Asia in detail ( PDF )
• CityMayors.com article
• Southeast Asian Archive at the University of California, Irvine.
• "Documenting the Southeast Asian Refugee Experience" , exhibit at the University of California, Irvine , Library.