한국   대만   중국   일본 
Del-Dakota ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Del-Dakota

Hivatkozasok szerkesztese
A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Del-Dakota
Dél-Dakota zászlaja
Del-Dakota zaszlaja 		Dél-Dakota pecsétje
Del-Dakota pecsetje
Kozkedvelt elnevezes : The Mount Rushmore State
Motto : Under God the people rule (angol) ? Isten alatt a nep uralkodik
Nevado Dakota people
Kozigazgatas
F?varosa Pierre
Legnagyobb varos Sioux Falls
Kormanyzo Kristi Noem
Hivatalos nyelv angol
Postai rovidites SD
ISO 3166-2 US-SD
Felvetel az Unioba
sorrendben 40.
datuma 1889 . november 2.
Rangsor
terulet szerint 17.
nepesseg szerint 46.
neps?r?seg szerint 46.
Nepesseg
Nepesseg 886 667 f? (2020. apr. 1.) [1]
Neps?r?seg 3,84 f?/km²
Foldrajzi adatok
Terulet
osszesen 199 905 km²
ebb?l viz 1,6 %
Id?zona CST ( UTC ?6 / ?5 ) (keleten)
MST ( UTC ?7 / ?6 ) (nyugaton)
Szelesseg e. 42°29'30" ? e. 45°56'
Hosszusag ny. 98°28'33" ? ny. 104°3'
Kiterjedes
kelet-nyugati 340 km
eszak-deli 610 km
Domborzat
legmagasabb pont 2207 m
atlagmagassag 670 m
legalacsonyabb pont 294 m
Terkep
Del-Dakota weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Del-Dakota temaju mediaallomanyokat.

Del-Dakota ( angolul South Dakota , IPA : [?s??θ d??ko?t?] kiejtese ⓘ ) az Egyesult Allamok 40. tagallama , es annak kozepnyugati reszen talalhato. A terulet 1889 . november 2 -an, Eszak-Dakotaval egyutt csatlakozott az Egyesult Allamokhoz.

Az allam delnyugati reszen emelkednek a Black Hills (Fekete-hegyek) lankas, fenyvesekkel boritott ormai. A regio nagy jelent?seggel bir az indianok leszarmazottai szamara (vallasi ertelemben) eppugy, mint a turistak szamara. Itt talalhato a Rushmore-hegy is, ami az allam jelkepe, es legismertebb helye is egyben.

Az allamra egesz tortenete soran a videki eletmod es a kiterjedt mez?gazdasag volt jellemz? es ennek meg?rzese erdekeben sok allami program osztonzi a videki lakossagot. Bar az allamban igen jelent?s es kiterjedt a megm?velt teruletek aranya, ez az Egyesult Allamok egyik legkisebb neps?r?seg? terulete.

Az allam kozpontjaban talalhato a f?varos, Pierre , mig a legnagyobb varos a 150 000 lakosu Sioux Falls .

Neve [ szerkesztes ]

Nevet a ket ?slakos indian torzs, a lakota , es a dakota (Sioux, magyarul sziuk ) utan kapta.

Foldrajz [ szerkesztes ]

Del-Dakota az Egyesult Allamok kozeps? eszaki reszen helyezkedik el. Annak ellenere, hogy a Great Plains regioja nagy teruletet foglal el, az allamot a Kozep-Nyugathoz soroljak. Ugyanakkor Del-Dakotat az Allamok nyugati allamanak is tekintik. Hatarai eszakon Eszak-Dakota , keleten Iowa , delen Nebraska , nyugaton Wyoming es Montana .

A Missouri folyo kozepen szeli kette az allam teruletet. A folyotol keletre gleccserek altal lecsiszolt alacsony dombok lathatok, melyek megm?velesre alkalmasak. A folyo nyugati oldalan hullamos alfold terul el, amelynek resze a kanyon .

Teljes teruletet tekintve (199 905 km²) a tizenhetedik legnagyobb allam. [2] Az Egyesult Allamok foldrajzi kozeppontja, ( Alaszkat es Hawaiit is beleertve) 27,36 km-re Castle Rocktol nyugatra van Butte megyeben . [3]

Teruleti egysegek [ szerkesztes ]

Del-Dakota negy foldrajzi egysegre oszlik. Ezek a Drift Prairie , a Dissected Till Plains , a Great Plains es a Black Hills .

A Drift Prairie az allam keleti felenek legnagyobb hanyadat foglalja el. Ezek alacsony dombok gleccser tavakkal tarkitva. Ezt a videket a korai francia telepesek Coteau des Prairies , azaz preri domboknak neveztek, melynek keleti hatarat a Minnesota folyo volgye (Minnesota River Valley) alkotja, a nyugati hatara pedig a James folyo medenceje (James River Basin) .

A James River Basin koveti az eszakrol delre tarto James folyot, s felszine tobbnyire lapos.

A felszabdalt Till Plains Del-Dakota delkeleti sarkaban fekszik. Ez a terulet dimbes-dombos, s tobb kisebb folyo szalad rajta.

A Great Plains Del-Dakota nyugati reszen van, s a teljes teruletenek mintegy ketharmad reszet foglalja el.

A Coteau de Missouri dombok es volgyek a Drift Prairie es a Missouri folyo kozott fekszik.

Black Hills

A fold felszine a Missouri folyotol nyugatra jobban es jobban felszabdalt, amelyet dombok, alfoldek kanyonok es meredek lapos tetej? dombok alkotnak. Ezek a lapos tetej? dombok neha 120-180 meter magasra is emelkednek. Delen a Black Hill-t?l keletre fekszik Del-Dakota Badkands Nemzeti Parkja.

A Black Hills az allam delnyugati reszen huzodik es atnyulik Wyoming teruletere. Ezek az alacsony hegyek 15 500 km² teruletet foglalnak el. Egyes reszei elerik a 600-1 200 meter magassagot. Legmagasabb pontja, amely egyben az allam legmagasabb pontja is, a Harney Peak . Tengerszint feletti magassaga 2 207 meter. [3] A Black Hills gazdag asvanyi anyagokban; arany, ezust, rez es olom banyakat tartak it fel. Itt talalhatjuk a Homestake banyat, az Egyesult Allamok legnagyobb aranybanyajat. A banyat bezartak es egy foldalatti tudomanyos laboratoriumot epitettek az aknaiba. [4]

Okologia [ szerkesztes ]

Feherfej? retisas
Egy villasszarvu antilop Wind Cave National Park-ban

Del-dakota tulnyomo resze, a Back Hills kivetelevel fuves terulet. [5] A fuves teruletet a folyo kozeleben lombhullato fak, mint peldaul az amerikai nyarfa , szilfa , f?zfa tarkitjak. [6] Ezen a teruleten el? eml?sok koze tartozik az amerikai boleny, a szarvas, a villasszarvu amerikai antilop, a prerifarkas es a prerikutya. [7] Madarvilaga jellegzetes es gazdag. Itt feszkel a Kinabol szarmazo gy?r?s nyaku facan, amely az allam szimbolumai koze tartozik. A mar-mar kihalasra itelt feherfej? retisas allomany vegre novekv? tendenciat mutat, s elterjedt az egesz allam teruleten. Kedvelt feszkel?helye a Missouri folyo kornyeke. [8] [9] Folyoiban, tavaiban szinten sokfajta hal van. Ilyenek a sull?, ponty, csuka, es pisztrangsuger. [7] A Black montain okologiaja a magassagnak es a magasabb csapadeknak megfelel?en valtozik. A dombokat s?r? feny?erd? boritja. Kulonboz? feny?fak kozott megtalaljuk az amerikai ponderosa feny?t, es a lucfeny?t. [10] Csakugy mint a novenyvilaga, az allatvilaga is kulonboz?. Erdei otthont adnak a sokfele szarvasfajtanak, az amerikai javorantilopnak, a nagyszarvu juhnak, a hegyi kecskenek, hegyi oroszlannak es meg sok mas kisebb eml?sallatnak, sebes folyasu folyoiban honos a pisztrang. [7] [11] [12]

Folyok, tavak [ szerkesztes ]

Missouri folyo ketteosztja Del-Dakotat

A Missouri folyo az Allamok legnagyobb es a leghosszabb folyoja. A Missouri nemcsak foldrajzi, hanem szocialis, politikai, kulturalis valaszvonal is Del-Dakotaban. A folyotol nyugatra es? teruleteket West River -nek, a keletre es? teruleteket East River -nek hivjak. A West River terulete sokkal szarazabb, s gazdasaga f?kent a turizmustol es a farmoktol fugg. Politikai beallitottsaga konzervativ . Az East River oldal sokkal s?r?bben lakott, gazdasagat sokkal inkabb a mez?gazdasag alapozza meg, s a politikai beallitottsaga sokkal liberalisabb . [13] [14]

Mas fontos folyok a Cheyenne , a James , a Big Sioux , es a White .

Sok termeszetes to talalhato tobbnyire az allam keleti reszen. Emellett sok mesterseges viztarozot letesitettek a Missouri folyon: ilyenek a Lake-to , Sharpe-to , Francis Case-to , es a Lewis and Clark-to .

  • Missouri folyó
    Missouri folyo
  • James folyó
    James folyo
  • Whetstone folyó
    Whetstone folyo
  • Pactola-tó
    Pactola-to

Eghajlat [ szerkesztes ]

Del-Dakota eghajlata szarazfoldi , ahol a negy evszak valtakozik. A tel nagyon hideg, s a nyar forro. A nyar folyaman az atlagos nappali h?merseklet 32,2 °C , de ejszakara leh?lhet 15,5 °C-ra is. Nem szokatlan a forro szaraz nyar, s a h?mer? higanyszala felszaladhat 38 °C-ra, s a h?seg megrekedhet napokig, s?t hetekig. A teli atlagos nappali h?merseklet -12,2 °C az egesz allam teruleten.

A csapadek eloszlasa az allam teruleten kulonboz?. Az eszaknyugati reszen az atlagos evi csapadek mennyisege 381 mm, mig a delkeleti reszen 635 mm. Egy kis reszen az allamnak, Lawrence megye kornyeken 762 mm atlagos mennyiseg? csapadekot mertek.

A nyar gyakran tarkitott viharokkal er?s szel kisereteben. El?fordul, hogy az er?s szel jeges?t hoz. A keleti teruleteken a tornado is el?fordulhat, amely resze az un. ?tornadofolyosonak” (tornado alley) . [15] Evente atlagosan 23 tornadot jegyeznek fel. [16] A tel valamivel kiszamithatobb, de el?fordulhat ho- es jegvihar.

Tortenet [ szerkesztes ]

Red Bird sziu indian f?nok
Sziu indianok tomeges kivegzese az 1862-es sziu felkeleskor, Mankato, Minnesota

Del-Dakotat mar jo par ezer eve lakjak emberek. Bar a franciak es mas europai felfedez?k tobb telepulest (peldaul: Omaha, Arikara [Ree]) is letrehoztak itt az 1700-as evekben, egeszen 1800-as evek elejeig a sziu indian torzs volt az uralkodo (dakotak, lakotak es nakotak). 1743 -ban a LaVerendyre, a mai Pierre varosanak hataraban kikialtottak, hogy a terulet Franciaorszage, es uj Franciaorszaghoz csatoltak.

1803 -ban az Egyesult Allamok megvasarolta a teruletet Bonaparte Napoleon els? konzultol, es az uj elnok Thomas Jefferson egy expediciot szervezett az uj teruletek felterkepezesere (Lewis and Clark expedicio). 1817 -ben egy premkeresked? megalapitotta az els? allando amerikai telepulest, a Fort Pierre-t (Pierre er?d). 1855-ben az Egyesult Allamok hadserege megvasarolta az er?dot, de a kovetkez? evben magara hagytak azt (ahogyan delebbre a Randall er?dot is). A kovetkez? evekben gyorsan n?tt az europai telepulesek szama, majd 1858 -ban a sziuk az 1858-as egyezmeny alairasaval atengedtek a teruletet az Egyesult Allamoknak.

Napjaink ket legnagyobb telepuleset: Sioux Fallst es Yanktont telekspekulansok alapitottak 1856 -ban es 1859 -ben. 1861 -ben a kormany megalapitotta a Dakota teruletkent ismert reszt, ami a mai Eszak- es Del-Dakotat, valamint Montana es Wyoming allam egyes teruleteit fedte le. Miutan a transzamerikai vasutvonal keleti szarnya elerte Yankton varosat, megn?tt az europai telepesek bearamlasa, ami tovabb fokozodott, amikor egy George A. Custer altal vezetett katonai expedicio 1874-ben aranyat talalt Black Hillsben . Ennek kovetkezmenyekent szuletett meg a Fort Laramie-i egyezmeny ( 1868 ), melyben a sziuk atadtak a meg birtokukban lev? teruleteket a telepeseknek. Miutan a sziuk megtagadtak a Black Hills-beli banyaszat jogat, haboru tort ki koztuk es az Egyesult Allamok hadserege kozott (ugyanis a hadsereg nem volt kepes meggatolni a banyaszok beozonleset a teruletre). Vegul a sziuk vereseget szenvedtek, es csak par telepulesuk maradt meg Eszak- es Del-Dakotaban.

A terseg Eszak- es Del-Dakotara valo ketteszakadasat az egyre novekv? nepesseg okozta (mint Montana es Washington allam eseteben). Az ezt meger?sit? targyalasok 1889 . februar 22 -en kezd?dtek Grover Cleveland vezetese alatt, akit?l kes?bb Benjamin Harrison vette at a feladatot, aki 1889 . november 2-an beleptette a ket allamot az unioba. Harrison utasitotta James G. Blaine allamtitkart, hogy keverje ossze a papirokat, nehogy kideruljon, hogy ? irta ala el?szor.

1890 . december 29 -en a Szellemtanc (Ghost Dance) nev? sziu vallasi mozgalom ellen elkovetett Wounded Knee-patak melletti meszarlas soran, ami a Pine Ridge indian rezervatumban tortent, korulbelul 300 sziu (koztuk sok asszony es gyermek) es 25 amerikai katona halt meg. Ez volt az utolso nagyobb fegyveres osszecsapas a sziuk es az amerikaiak kozott.

Az 1930-as evekben tobb gazdasagi es kornyezeti tenyez? hatasara az allam katasztrofalis helyzetbe kerult. A keves es?, a magas h?merseklet, valamint a tulm?veles hatasara az egesz allam es meg tobb szomszedos kozeps? allam is egy nagy porkatlanna valt (ez a nev, angolul Dust Bowl , maradt meg a koztudatban is). A fels? talajreteget felkapta a szel, es hatalmas porviharok szaguldottak at az egesz allamon, elpusztitva meg tobb ultetvenyt. Ennek es a kenyszerarverezeseknek eredmenyekent az allam mely recesszioba sullyedt, es sok dakotai vegleg elhagyta a teruletet ( 1930 es 1940 kozott a lakossag majdnem 7%-kal csokkent).

A gazdasagi stabilitas 1941 -ben tert vissza, amikor az Egyesult Allamok belepett a II. vilaghaboruba , ugyanis meger?sodott a kereslet a mez?gazdasagi termekek irant. 1944 -ben a Pick?Sloan-tervben (ami az 1944-es folyamrendezesi terv resze volt) a kongresszus hat gatat emeltetett a Missourin , amib?l negy talalhato Del-Dakotaban. A gatak tovabbi lehet?segeket teremtettek a helyiek szamara (vizer?m?vek, horgaszat, csonakazas).

Napjainkban Del-Dakota a tisztan mez?gazdasagon alapulo gazdasagrol attert egy sokkal osszetettebb gazdasagi rendszerre. A turizmus is egyre novekv? aranyt mutat, amiota 1960 -ban Black Hillst bevontak az orszag turisztikai verkeringesebe. A penzugyi szolgaltatasok fejl?deset jol peldazza, hogy a Citibank hitelkozpontjat 1981 -ben New Yorkbol Sioux Fallsba helyezte at (peldajat azota tobb ceg kovette). A 2007 -ben bezart Lead kozeli Homestake aranybanya lett egy uj fold alatti kutatointezet helyszine. A novekv? nepesseg es a fejl?d? penzugyi lehet?segek ellenere a mez?gazdasag tovabbra is stagnal, es a videki lakossag egyre inkabb eloregszik (mivel a jobban iskolazott fiatalsag a nagyobb varosokba, allamokba koltozik).

Nepesseg [ szerkesztes ]

Del-Dakota neps?r?segi terkepe
Nepesseg kulonboz? evekben
Ev Nepesseg Valt. (%)
1860 4 837
?
1870 11 776 143,5%
1880 98 268 734,5%
1890 348 600 254,7%
1900 401 570 15,2%
1910 583 888 45,4%
1920 636 547 9%
1930 692 849 8,8%
1940 642 961 ?7,2%
1950 652 740 1,5%
1960 680 514 4,3%
1970 665 507 ?2,2%
1980 690 768 3,8%
1990 696 004 0,8%
2000 754 844 8,5%
2010 814 180 7,9%

U.S. Census Bureau 2005. evi felmerese alapjan Del-Dakota lakossaga 775 933 f? volt, amely az el?z? evhez viszonyitva (5 312 f?) 0,7%-os novekedest mutat. Az el?z? evet a 2000-es evvel osszevetve a lakossag novekedesi aranya (21 093 f?) 2,8%. Ez tukrozi a termeszetes novekedes aranyat is, ahol a szuletesek szama 56 247 f?, a halalozasok szama 37 048 f? volt. A nepessegvandorlas is eredmenyezett nemi novekedest. Az orszag hatarain tulrol erkez?k szama 3957 f? volt, s az orszagon belulr?l letelepedettek szama 735 f? volt. Del-Dakota teljes lakossaganak 6,8%-a 5 even aluli, 26,8%-a 18 ev alatti 14,3%-a 65 eves vagy id?sebb. A n?k aranya 50,4%. A lakossag Buffalo megyeben tomorul, melynek szekhelye Gannvalley. [17]

Rassz es szarmazas [ szerkesztes ]

Del-Dakota indian rezervatumai
Lakota indian rezervatum

A 2005. evi becslesek alapjan a lakossag 88,5%-a feher, 8,8%-a ?slakos amerikai indian, vagy alaszkai, 2,1%-a hispaniai vagy spanyol, 0,8%-a afroamerikai, 0,7%-a azsiai leszarmazott, 2,1% kett? vagy tobb rassz kevereke. [18] Az ot legnagyobb etnikai csoport szarmazas szerint a nemet 40,7%, a norveg 15,3%, az ir 10,4%, az ?slakos amerikai indian 8,3% es az angol 7,1%. [19]

A nemet-amerikai a legnagyobb szarmazasi csoport az allam legtobb reszeben. Az amerikai indian lakossag legf?keppen a lakota, dakota, es nakota (sziu) csoporthoz tartozik. Del-Dakotanak van a negyedik legnagyobb indian lakossaga Alaszka, Oklahoma es Uj-Mexiko utan. [20]

Legnagyobb varosok [ szerkesztes ]

Sioux Falls
Aberdeen

A telepules neve utan a lakossag szama kovetkezik (2005, f?).

Kozigazgatas [ szerkesztes ]

Del-Dakota megyei
B?vebben: Del-Dakota megyeinek listaja

Az allam 66 megyeb?l all.

Gazdasag [ szerkesztes ]

Nevezetessegek [ szerkesztes ]

  • Kukorica palota, Mitchell
    Kukorica palota, Mitchell
  • Akta Lakota múzeum
    Akta Lakota muzeum
  • Sioux vízesés
    Sioux vizeses
  • Badlands Nemzeti Park
    Badlands Nemzeti Park
  • Wind Cave Nemzeti Park
    Wind Cave Nemzeti Park
  • Mount Rushmore Memorial
    Mount Rushmore Memorial
  • Harney Peak Fire Tower
    Harney Peak Fire Tower

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ 2020. evi nepszamlalas az Egyesult Allamokban . (Hozzaferes: 2022. marcius 20.)
  2. ↑ "Land and Water Area of States (2000)". www.infoplease.com. (Hozzaferes: 2008-09-10.)
  3. ↑ a b "Elevations and Distances in the United States". Archivalva 2008. junius 1-i datummal a Wayback Machine -ben United States Geological Survey. (Hozzaferes: 2008-09-10.)
  4. ↑ Harlan, Bill."Rapid City Journal" [1] Archivalva 2009. julius 5-i datummal a Wayback Machine -ben 11 July 2007. (Hozzaferes: 2008-09-12.)
  5. ↑ A Short Introduction to Terrestrial Biomes . www.nearctica.com. [2007. szeptember 28-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. szeptember 11.)
  6. ↑ South Dakota Flora . Northern State University. [2008. majus 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. szeptember 11.)
  7. ↑ a b c South Dakota Fauna . Northern State University. [2007. oktober 15-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. szeptember 11.)
  8. ↑ Ring-Necked Pheasant . Northern State University. [2008. december 10-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. szeptember 11.)
  9. ↑ Hetland, Cara. South Dakota bald eagles make a comeback [2] Archivalva 2007. oktober 15-i datummal a Wayback Machine -ben Minnesota Public Radio. 8 February 2007. (Hozzaferes: 2008-09-11.)
  10. ↑ Pines of South Dakota . Northern State University. [2007. oktober 15-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007. szeptember 22.)
  11. ↑ Mountain Goat . South Dakota Department of Game, Fish, and Parks. [2008. szeptember 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. szeptember 11.)
  12. ↑ General Facts About Mountain Lions . South Dakota Department of Game, Fish, and Parks. [2008. szeptember 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. szeptember 11.)
  13. ↑ Hasselstrom, Linda: Roadside History of South Dakota, pages 2-4. Mountain Press Publishing Company, 1994
  14. ↑ Johnson, Dirk. Gold Divides Dakotans as River Did [3] The New York Times. 9 October 1988. (Hozzaferes: 2008-09-11.)
  15. ↑ Tornado Climatology . National Climatic Data Center. (Hozzaferes: 2008. szeptember 11.)
  16. ↑ Climate of South Dakota ( CSV ). National Climatic Data Center. [2008. junius 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. szeptember 11.)
  17. ↑ Population and Population Centers by State - 2000 . United States Census Bureau. (Hozzaferes: 2007. augusztus 18.)
  18. ↑ State & County QuickFacts (South Dakota) . United States Census Bureau. [2008. szeptember 16-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. szeptember 12.)
  19. ↑ Quick Tables . United States Census Bureau. [2020. februar 12-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. szeptember 12.)
  20. ↑ Press Releases - Uniquely South Dakota . South Dakota Department of Tourism. [2008. december 10-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. szeptember 11.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Del-Dakota&oldid=27066158 ”