한국   대만   중국   일본 
Csillo ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Csillo

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

A csillo membranhoz kapcsolodo sejtszervecske, amely a legtobb eukariota sejten megtalalhato. [1] A bakteriumoknak es az archeaknak nincsenek csilloik. A csillo egy vekony, fonalszer? kiemelkedes, amely a sokkal nagyobb sejttestb?l nyulik ki. [2] A himivarsejteken talalhato ostorok szerkezete hasonlo a mozgekony csillokhoz, de hosszabbak, mint a csillok, es elter? a hullamzo mozgasuk. [3] [4]

A csilloknak ket f? osztalya van: a mozgekony es nem mozgekony csillok, mindegyiknek van ket altipusa, osszesen negy osztalyt adva. [5] Egy sejt altalaban egy els?dleges csilloval vagy sok mozgekony csilloval rendelkezik. [6] Az axonemanak nevezett csillomag szerkezete hatarozza meg a csillo osztalyat. A legtobb mozgekony csillonak van egy kozponti parja egyetlen mikrotubulusbol , amelyeket kilenc par kett?s mikrotubulus vesz korul, amelyeket 9+2-es axonemanak neveznek. A legtobb nem mozgekony csillonak van egy 9+0 axonemaja, amelyb?l hianyzik a kozponti mikrotubuluspar. Hianyoznak a mozgast lehet?ve tev? kapcsolodo alkatreszek is, beleertve a kuls? es bels? dineinkarokat, valamint a radialis kull?ket. [7] Egyes mozgekony csillokbol hianyzik a kozponti par, es nehany nem mozgekony csillobol a kozponti par, ezert szukseges negy tipus. [5] [7]

A legtobb nem mozgekony csillo els?dleges csillo (mas neven erzekel?csillo ), es kizarolag erzekszervekkent szolgal. [8] [9] A legtobb, gerinceseknel el?fordulo sejttipus egyetlen nem mozgo els?dleges csilloval rendelkezik. [10] [11] A szagloneuronok sok nem mozgekony csilloval rendelkeznek. [5]

A mozgekony csillok nagy szamban talalhatok a leguti hamsejteken ? egy sejt korulbelul 200 csilloval rendelkezik ?, ahol a mucociliaris clearance-on m?kodnek, valamint mechanoszenzoros es kemoszenzoros funkciokat is ellatnak. [12] [13] [14] Az ependimalis sejteken mozgekony csillok mozgatjak a cerebrospinalis folyadekot az agy kamrai rendszeren keresztul. A mozgekony csillok a n?steny eml?sok petevezetekeben is jelen vannak, ahol a petesejteket a petefeszekb?l a mehbe szallitjak. [13] [15] A mozgekony csillok, amelyekb?l hianyzik a kozponti mikrotubuluspar, az embrionalis primitiv csomo sejtjein talalhatok, amelyeket nodalis sejteknek neveznek, es ezek a csomos csillok felel?sek a bal-jobb aszimmetriaert ketoldali szimmetriaju allatokban . [16]

Szerkezete [ szerkesztes ]

Mozgekony csillo eukariota sejten

A csillok tove a sejtfelszinen lev? bazalis testekb?l all. A bazalis testb?l a ciliaris gyoker az atmeneti lemez es az atmeneti zona el?tt alakul ki, ahol a korabbi mikrotubulus-harmasok az axonema mikrotubulus-dublettjeive valtoznak.

Bazalis test [ szerkesztes ]

A csillo alapja a bazalis test. Az eml?sok bazalis teste kilenc harmas mikrotubulusbol, szubdisztalis fuggelekb?l es kilenc tamasztekszer? szerkezetb?l all, amelyeket disztalis fuggeleknek neveznek, es amelyek a bazalis testet a csillo aljan lev? membranhoz rogzitik. A bazalis test harmas mikrotubulusai kozul kett? kinyulik az axonema novekedese soran, es kett?s mikrotubulusokka valik.

Ciliaris gyoker [ szerkesztes ]

A ciliaris gyoker egy sejtvazszer? szerkezet, amely a csillo proximalis vegen lev? bazalis testb?l n? ki. A ciliaris gyokerek altalaban 80-100 nm atmer?j?, rendszeres, korulbelul 55-70-szeres id?kozonkent eloszlo keresztcsikokat tartalmaznak. A gyokerszal egyik fontos osszetev?je a rootletin, a CROCC- gen altal kodolt tekercses gyokerfeherje. [17]

Atmeneti zona [ szerkesztes ]

Kulonleges osszetetelenek elerese erdekeben a csillo legproximalisabb resze egy atmeneti zonabol , mas neven ciliaris kapubol all, amely szabalyozza a feherjek be- es kilepeset a csilloba es onnan. [18] [19] [20] Az atmeneti zonaban Y alaku strukturak kotik ossze a ciliaris membrant az alatta lev? axonemaval. Az atmeneti zona osszetev?inek oroklott hibai ciliopathiat okozhatnak.

Axonema [ szerkesztes ]

A csillo belsejeben egy mikrotubulus -alapu citoszkeletalis mag talalhato, az ugynevezett axonema. Ez az ostoroknal el?fordulo axonematipus. A mozgekony csilloban lev? axoneme allvanykent m?kodik a bels? es kuls? dynein karok szamara, amelyek mozgatjak a csillot, es nyomvonalakat biztosit a kinezin es a dynein mikrotubulus motorfeherjei szamara. [2] [21] [22] A transzport ketiranyu es a citoszkeletalis motorfeherjek a kinezin es a dinein ciliaris komponenseit szallitjak a mikrotubulusok menten; a kinezin anterograd mozgasban a ciliaris hegy fele, a dinein pedig retrograd mozgasban a sejttest fele. A csillonak sajat ciliaris membranja van, amely a kornyez? sejtmembranba van zarva. [23]

Tipusai [ szerkesztes ]

Nem mozgekony csillok [ szerkesztes ]

Allatoknal a nem mozgekony els?dleges csillok szinte minden sejttipuson megtalalhatok, a versejtek ezalol kivetelt kepeznek. [2] A legtobb sejt csak eggyel rendelkezik, ellentetben a mozgekony csilloval rendelkez? sejtekkel, kivetelt kepeznek ezalol a szagloneuronok, amelyek mindegyike korulbelul tiz csilloval rendelkezik. Egyes sejttipusok, mint peldaul a retina fotoreceptor sejtek, nagyon specialis primer csillokkal rendelkeznek. [24]

Bar az els?dleges csillokat 1898-ban fedeztek fel, egy evszazadon at nagyreszt figyelmen kivul hagytak ?ket, es fontos funkcio nelkuli, regr?l megmaradt szervnek tekintettek azokat. [25] [2] [26] A jelatvitelben es a sejtnovekedes szabalyozasaban betoltott fiziologiai szerepere vonatkozo legujabb eredmenyek felfedtek a sejtm?kodesben betoltott fontossagat. A csillok diszgenezise vagy diszfunkcioja sokfele betegseget okozhat, peldaul policisztas vesebetegseget, [27] veleszuletett szivbetegseget [28] [29] es retinadegeneraciot, [30] ezek az ugynevezett ciliopathiak. [31] [32] Az els?dleges csillorol ma mar ismert, hogy fontos szerepet jatszik szamos emberi szerv m?kodeseben. [33] [10] A hasnyalmirigy beta-sejtjein lev? els?dleges csillok szabalyozzak m?kodesuket es energiaanyagcserejuket. A csillok hianya a szigetek m?kodesi zavarahoz es 2-es tipusu cukorbetegseghez vezethet. [34]

Modosult, nem mozgekony csillok [ szerkesztes ]

A bels? fulben lev? sz?rsejteken talalhato csillosz?roket specialis els?dleges csilloknak vagy modosult, nem mozgekony csilloknak nevezik. Rendelkeznek a mozgekony csillok 9+2 axonemajaval, de hianyoznak a mozgast biztosito bels? dineinkarok. Passzivan mozognak a hang eszleleset kovet?en, amit a kuls? dineinkarok tesznek lehet?ve. [35] [36]

Mozgo csillok [ szerkesztes ]

A legcs? leguti hamja csillok es sokkal kisebb mikrobolyhok lathatok nem csillos sejteken a pasztazo elektronmikroszkopos felvetelen.

Az eml?soknek mozgekony csilloi vagy masodlagos csilloi is vannak, amelyek nagy szamban vannak jelen a sejtfelszinen, es koordinalt hullamok haladnak at rajtuk. [37] Tobbcsillos sejtek talalhatok a legutakban, ahol a mucociliaris clearance-on m?kodnek, es kisoprik a tud?b?l a tormeleket tartalmazo nyalkat. [13] A leguti ham minden sejtje korulbelul 200 mozgekony csilloval rendelkezik. [12]

A szaporodasi szervrendszerben a simaizom-osszehuzodasok segitik a csillok hullamzasat a petesejt petefeszekb?l mehbe torten? atviteleben. [13] [15] Az agykamrakban csillos ependymocitak keringenek az agy-gerincvel?i folyadekban .

Modosult, mozgekony csillok [ szerkesztes ]

A centralis szingulett par (9+0) nelkuli mozgekony csillok el?fordulnak a korai embrionalis fejl?desben: csomos csillokkent vannak jelen a primitiv csomopont csomosejtjein. A csomosejtek felel?sek a bal-jobb aszimmetriaert a ketoldali szimmetriaju allatokban . [16] A kozponti apparatus hianyaban jelen vannak a dineinkarok, amelyek lehet?ve teszik a csomo csillok forgo mozgasat. A mozgas letrehozza az extraembrionalis folyadek aramlasat a csomofeluleten balra, ami elinditja a bal-jobb aszimmetriat a fejl?d? embrioban. [12] [38]

Elteresek az ostortol [ szerkesztes ]

A himivarsejteken es szamos protozoonon lev? mozgekony csillok lehet?ve teszik a folyadekokban valo uszast, es hagyomanyosan ?ostornak” nevezik ?ket. [39] Mivel ezek a kiemelkedesek szerkezetileg megegyeznek a mozgekony csillokeval, e terminologia meg?rzesere tett kiserletek magukban foglaljak a morfologia (az ?ostorok” jellemz?en hosszabbak, mint a csillok, es elter? a hullamzo mozgasuk) [40] es szam szerinti megkulonboztetest. [41]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Definition of CILIUM (angol nyelven). www.merriam-webster.com . (Hozzaferes: 2022. aprilis 15.)
  2. ↑ a b c d Gardiner (2005. szeptember 1.). ? The Importance of Being Cilia ”. HHMI Bulletin 18 (2). (Hozzaferes: 2008. julius 26.)  
  3. ↑ (1981. december 1.) ?Cilia, flagella, and microtubules”. The Journal of Cell Biology 91 (3 Pt 2), 125s?130s. o. DOI : 10.1083/jcb.91.3.125s . PMID 6459327 .  
  4. ↑ Alberts, Bruce. Molecular biology of the cell , Sixth, 941?942. o. (2015. junius 10.). ISBN 9780815344643  
  5. ↑ a b c Falk (2015. szeptember 11.). ?Specialized Cilia in Mammalian Sensory Systems.”. Cells 4 (3), 500?19. o. DOI : 10.3390/cells4030500 . PMID 26378583 .  
  6. ↑ Wheatley (2021. szeptember 1.). ?Primary cilia: turning points in establishing their ubiquity, sensory role and the pathological consequences of dysfunction.”. Journal of Cell Communication and Signaling 15 (3), 291?297. o. DOI : 10.1007/s12079-021-00615-5 . PMID 33970456 .  
  7. ↑ a b Fisch (2011. junius 1.). ?Ultrastructure of cilia and flagella - back to the future!”. Biology of the Cell 103 (6), 249?70. o. DOI : 10.1042/BC20100139 . PMID 21728999 .  
  8. ↑ Prevo (2017. szeptember 1.). ?Intraflagellar transport: mechanisms of motor action, cooperation, and cargo delivery.”. The FEBS Journal 284 (18), 2905?2931. o. DOI : 10.1111/febs.14068 . PMID 28342295 .  
  9. ↑ Elliott (2019. marcius 1.). ?Sending mixed signals: Cilia-dependent signaling during development and disease”. Developmental Biology 447 (1), 28?41. o. DOI : 10.1016/j.ydbio.2018.03.007 . ISSN 1095-564X . PMID 29548942 .  
  10. ↑ a b Singla (2006. augusztus 4.). ? The primary cilium as the cell's antenna: signaling at a sensory organelle ”. Science 313 (5787), 629?633. o. DOI : 10.1126/science.1124534 . ISSN 1095-9203 . PMID 16888132 .  
  11. ↑ Patel (2021. november 1.). ?Insights into the Regulation of Ciliary Disassembly.”. Cells 10 (11), 2977. o. DOI : 10.3390/cells10112977 . PMID 34831200 .  
  12. ↑ a b c Horani (2018. majus 1.). ?Advances in the Genetics of Primary Ciliary Dyskinesia”. Chest 154 (3), 645?652. o. DOI : 10.1016/j.chest.2018.05.007 . PMID 29800551 .  
  13. ↑ a b c d (2012. marcius 1.) ?Epithelial sodium channels (ENaC) are uniformly distributed on motile cilia in the oviduct and the respiratory airways”. Histochemistry and Cell Biology 137 (3), 339?53. o. DOI : 10.1007/s00418-011-0904-1 . PMID 22207244 .  
  14. ↑ Bloodgood (2010. februar 15.). ?Sensory reception is an attribute of both primary cilia and motile cilia.”. Journal of Cell Science 123 (Pt 4), 505?9. o. DOI : 10.1242/jcs.066308 . PMID 20144998 .  
  15. ↑ a b Panelli (2015. junius 10.). ?Incidence, diagnosis and management of tubal and nontubal ectopic pregnancies: a review.”. Fertility Research and Practice 1 , 15. o. DOI : 10.1186/s40738-015-0008-z . PMID 28620520 .  
  16. ↑ a b Desgrange (2018. november 22.). ? Left-right asymmetry in heart development and disease: forming the right loop. ”. Development 145 (22). [2022. oktober 9-i datummal az eredetib?l archivalva]. DOI : 10.1242/dev.162776 . PMID 30467108 .  
  17. ↑ Rootelin . (Hozzaferes: 2022. marcius 28.)
  18. ↑ Garcia (2018. aprilis 23.). ?How the Ciliary Membrane Is Organized Inside-Out to Communicate Outside-In”. Current Biology 28 (8), R421?R434. o. DOI : 10.1016/j.cub.2018.03.010 . ISSN 1879-0445 . PMID 29689227 .  
  19. ↑ Garcia-Gonzalo (2017. februar 1.). ?Open Sesame: How Transition Fibers and the Transition Zone Control Ciliary Composition”. Cold Spring Harbor Perspectives in Biology 9 (2), a028134. o. DOI : 10.1101/cshperspect.a028134 . ISSN 1943-0264 . PMID 27770015 .  
  20. ↑ Goncalves (2017. aprilis 1.). ?The Ciliary Transition Zone: Finding the Pieces and Assembling the Gate”. Molecules and Cells 40 (4), 243?253. o. DOI : 10.14348/molcells.2017.0054 . ISSN 0219-1032 . PMID 28401750 .  
  21. ↑ (2002. november 1.) ?Intraflagellar transport”. Nature Reviews. Molecular Cell Biology 3 (11), 813?25. o. DOI : 10.1038/nrm952 . PMID 12415299 .  
  22. ↑ (2008. januar 1.) ?Intraflagellar transport motors in cilia: moving along the cell's antenna”. The Journal of Cell Biology 180 (1), 23?29. o. DOI : 10.1083/jcb.200709133 . PMID 18180368 .  
  23. ↑ (2010. augusztus 1.) ?The ciliary membrane”. Current Opinion in Cell Biology 22 (4), 541?46. o. DOI : 10.1016/j.ceb.2010.03.010 . PMID 20399632 .  
  24. ↑ Wolfrum (2000. junius 1.). ?Rhodopsin transport in the membrane of the connecting cilium of mammalian photoreceptor cells.”. Cell Motility and the Cytoskeleton 46 (2), 95?107. o. DOI : <95::AID-CM2>3.0.CO;2-Q 10.1002/1097-0169(200006)46:2<95::AID-CM2>3.0.CO;2-Q . PMID 10891855 .  
  25. ↑ Satir (2017. junius 10.). ?CILIA: before and after”. Cilia 6 , 1. o. DOI : 10.1186/s13630-017-0046-8 . ISSN 2046-2530 . PMID 28293419 .  
  26. ↑ Gardiner (2005. szeptember 1.). ? The Importance of Being Cilia ”. HHMI Bulletin 18 (2). (Hozzaferes: 2008. julius 26.)  
  27. ↑ (2008) ? News from the cyst: insights into polycystic kidney disease ”. Journal of Nephrology 21 (1), 14?16. o. [2017. julius 9-i datummal az eredetib?l archivalva]. PMID 18264930 . (Hozzaferes: 2023. marcius 11.)  
  28. ↑ (2007. junius 1.) ?Heterotaxia, congenital heart disease, and primary ciliary dyskinesia”. Circulation 115 (22), 2793?95. o. DOI : 10.1161/CIRCULATIONAHA.107.699256 . PMID 17548739 .  
  29. ↑ (2019) ?Primary cilia defects causing mitral valve prolapse”. Sci. Transl. Med. 11 (493), eaax0290. o. DOI : 10.1126/scitranslmed.aax0290 . PMID 31118289 .  
  30. ↑ Chen (2020. julius 31.). ?Primary cilia biogenesis and associated retinal ciliopathies”. Seminars in Cell & Developmental Biology 110 , 70?88. o. DOI : 10.1016/j.semcdb.2020.07.013 . ISSN 1096-3634 . PMID 32747192 .  
  31. ↑ (2006) ?The ciliopathies: an emerging class of human genetic disorders”. Annual Review of Genomics and Human Genetics 7 , 125?48. o. DOI : 10.1146/annurev.genom.7.080505.115610 . PMID 16722803 .  
  32. ↑ Reiter (2017. szeptember 1.). ?Genes and molecular pathways underpinning ciliopathies”. Nature Reviews. Molecular Cell Biology 18 (9), 533?547. o. DOI : 10.1038/nrm.2017.60 . ISSN 1471-0080 . PMID 28698599 .  
  33. ↑ Gardiner (2005. szeptember 1.). ? The Importance of Being Cilia ”. HHMI Bulletin 18 (2). (Hozzaferes: 2008. julius 26.)  
  34. ↑ Hegyi (2013. junius 10.). ?The exocrine pancreas: the acinar-ductal tango in physiology and pathophysiology.”. Reviews of Physiology, Biochemistry and Pharmacology 165 , 1?30. o. DOI : 10.1007/112_2013_14 . PMID 23881310 .  
  35. ↑ Wang (2021. junius 10.). ?The Kinocilia of Cochlear Hair Cells: Structures, Functions, and Diseases.”. Frontiers in Cell and Developmental Biology 9 , 715037. o. DOI : 10.3389/fcell.2021.715037 . PMID 34422834 .  
  36. ↑ Takeda (2012. februar 1.). ?Structure and function of vertebrate cilia, towards a new taxonomy”. Differentiation 83 (2), S4?S11. o. DOI : 10.1016/j.diff.2011.11.002 . PMID 22118931 .  
  37. ↑ Benjamin Lewin. Cells . Jones & Bartlett Learning, 359. o. (2007). ISBN 978-0-7637-3905-8  
  38. ↑ Schoenwolf, Gary C.. Larsen's human embryology , Fifth, 64. o. (2015. junius 10.). ISBN 9781455706846  
  39. ↑ (1981. december 1.) ?Cilia, flagella, and microtubules”. The Journal of Cell Biology 91 (3 Pt 2), 125s?130s. o. DOI : 10.1083/jcb.91.3.125s . PMID 6459327 .  
  40. ↑ Alberts, Bruce. Molecular biology of the cell , Sixth, 941?942. o. (2015. junius 10.). ISBN 9780815344643  
  41. ↑ Lindemann (2010. februar 15.). ?Flagellar and ciliary beating: the proven and the possible.”. Journal of Cell Science 123 (Pt 4), 519?28. o. DOI : 10.1242/jcs.051326 . PMID 20145000 .  

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Cilium cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csillo&oldid=27123458 ”