Ez a szocikk a tarsadalom alapegyseger?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: csalad (egyertelm?sit? lap) .

A csalad emberek kozossege vagy tobb kozosseg kapcsolata, ahol a tagok kozott leszarmazotti, hazassagi vagy orokbefogadasi kapcsolat van. Egy csalad tagjai altalaban hasonlo tulajdonsagokkal rendelkez? emberek.

Az europai (nyugati) tipusu tarsadalmakban a csaladot kozvetlen leszarmazassal (?verrokonsag”), hazassaggal , orokbefogadassal (vagy hasonlo jogi kot?dessel) jellemzik. Szamos antropologus vitatja azt, hogy a ?ver” kapcsolata szo szerint ertend?; masok pedig a nem nyugati tipusu tarsadalmakat hozzak peldanak, ahol a ?verrokonsagtol” elter? elvek ervenyesulnek abban, hogy kiket tekintunk csaladnak.

A hagyomanyostol elter? ertelmezesek [ szerkesztes ]

Csalad es haztartas

A csalad a tarsadalom olyan mikrostrukturalis reszrendszere (kiscsoportja), amely:

• onmagaban is viszonylag teljes rendszerkent m?kodik
• szoros, sokiranyu kapcsolatban van a tarsadalom mas resz-rendszereivel
• tagjai (csaladtagok) egymassal rendszeres, eletviteluket atszov? kapcsolatban vannak

A csaladot tovabba az jellemzi, hogy:

• a tagok kozti kapcsolat alapja→ jogilag legitim vagy tarsadalmilag elfogadott parkapcsolat (hazassag, tartos egyutteles) es (vagy) versegi kapcsolat vagy jogilag rendezett orokbefogadas
• folyamatos m?kodeseben a csaladtagokat kozossegi-erzelmi (pszichoszocialis), letfenntartasi es szellemi-kulturalis ertekek es erdekek kotik ossze
• a kolcsonos egymasrautaltsagbol kovetkez?en tobbfunkcios gondoskodo-ellato rendszert jelent

A statisztikaban csalad: a szul?k es a veluk egy haztatasban el? nem hazas gyermekeik→ igy 3 tipust kulonboztet meg→ hazaspar, hazaspar gyerekkel, egy szul? gyerekkel. Ezt szokas csaladmagnak vagy nuklearis csaladnak nevezni.

A Csaladszociologia konyvben csalad fogalma a szokasosnal tagabb, annyiban, hogy csaladnak tekinti a jogilag nem rogzitett tartos egyuttelesi formakat is es annyiban sz?kebb, hogy csak a tartos kapcsolatban allokat (egyutt el?ket) tekinti csaladnak.

Haztartas: az egyutt lako es a megelhetesi koltsegeket megoszto, egyutt fogyaszto emberek csoportja, akik altalaban (de nem szuksegkeppen) rokonok.

Haztartastipusok (Peter Laslett)
1. Nuklearis csaladi haztartas→ egyetlen nuklearis csalad tagjai
2. Kiterjesztett csaladi haztartas→ egy nuklearis csalad tagjain kivul mas rokonok pl. ozvegy szul? vagy nem hazas testver
3. Tobb csaladmagbol allo haztartas→ ebben tobb csaladmag el egyutt, legtobbszor szul?k es hazas gyermekuk a csaladjaval

• van torzscsalad-haztartas→ szul?k egyetlen hazas gyermekukkel
• hazas szul?kb?l es tobb hazas gyermekukb?l allo haztartas
• hazas testverek egyuttelese egy haztartasban

4. Olyan haztartas, amelynek tagjai kozott senki sem tartozik ugyanazon csaladmaghoz pl. ket nem hazas unokatestver
5. Egyszemelyes haztartas

Attol fugg?en, hogy hany nemzedek tagjai elnek egyutt, megkulonboztetunk egy, ket, harom es tobb nemzedek tagjaibol allo haztartasokat.

A csalad szociologiai megkozelitese [ szerkesztes ]

A csaladszociologia a csaladot, mint tarsadalmi jelenseget vizsgalja. A csaladot torteneti (tarsadalomtorteneti) alakulasaban tekinti, hogy a tarsadalom egeszenek a valtozasaval egyutt hogyan valtozik a csalad. Ket kerdesre keresi a valaszt: Hogyan m?kodik a csalad a tarsadalomban? Hogyan m?kodik a csalad onmagaban?

A rendszerszemlelet a csaladok szociologiai vizsgalataban

A rendszerszemlelet lenyege: a vilagon minden dolog lenyegeben egy rendszer, amelynek kozos altalanos tulajdonsagai vannak:

• elemekb?l all→ a rendszer jellemz?je, hogy milyen elemekb?l tev?dik ossze
• az elemek meghatarozott viszonyban vannak egymassal→ ez a rendszer strukturaja, felepitese
• van egy sajatos m?kodesmodja
• a rendszernek van egy hatara

Minden rendszer reszrendszerekb?l tev?dik ossze: a csalad maga rendszer, de az elemei (reszrendszerei) a csaladtagok magukban is rendszerek.

Ha csaladi problemat vizsgalunk, akkor a csaladon belul nezzuk es azt vizsgaljuk, hogy a csalad, mint reszrendszer hogyan reagal→ a csalad onmagaban valo m?kodese es a csalad reszrendszerkent valo vizsgalata→ ez a rendszerszemlelet

A kliens soha nem az egyen, hanem a csalad→ az egyen a tunethordozo→ sokszor a gyerek a tunethordozo, minel kisebb, annal er?sebbek lehetnek a tunetek

Csaladvizsgalati modszerek [ szerkesztes ]

• • Statisztika :
• nyers hazassagkotesi aranyszam : hazassagkotesek szama osztva az osszes nepessegszammal ? hazassagok aranya ezer f?re megadva
• nyers valasi aranyszam : valasok szama osztva az osszes nepessegszammal ? valasok aranya ezer f?re megadva
• korspecifikus hazassagkotesi aranyszam : korcsoportonkent megadva az 1000 nem hazasra juto hazasok szamat
• korspecifikus valasi aranyszam : korcsoportonkent megadva az 1000 hazasra juto valasok szamat

• • nepszamlalas

Csaladfejl?desre vonatkozo elmeletek [ szerkesztes ]

evolucionista elmelet:

XIX. szazad ? Bachofen (1861), Morgen, Engels

a csaladtipusok torteneti fejl?deseben is lezajlott egyfajta szelekcio (mint a Darwin-i fejl?deselmeletben!) ? a fejlettebb tipus kiszoritotta a fejletlent

• kezdeti allapot: csoporthazassag- szabalyozatlan szex ? nem volt korlatozva a szaporodas (nem biztos, hogy igy volt! ? lehet, hogy az ember parvalasztasa biologiailag determinalt!)
• fokozatos korlatok megjelenese: versegi tabuk (kozeli hozzatartozoval ne!), partnerek szamanak korlatozasa
• a hazassag intezmenyenek megjelenese ? meg nem monogam!
• monogam hazassag megjelenese (az elmelet szerint ez a tipus ki kellett szoritsa az el?z?ket, de a valosagban ez nem igy van, a kulonboz? csaladtipusok egyidej?leg vannak jelen a vilagon!)

posztmodern elmelet : sokszin?seg! ? egyid?ben kulonboz? kulturakban kulonboz? csaladtipusok leteznek- nincs fejlettebb es kevesbe fejlett! ? Murdock (1957): antropologiai vizsgalatok- az emberiseg torteneteben a leggyakoribb hazassagtipus a monogam, kevesbe gyakori a poliginia, ennel is kevesebb a poliandria, meg ritkabban fordul el? a csoporthazassag, de a kulonboz? tipusok egymas mellett letezhetnek!

A csalad gazdasagi szerepe [ szerkesztes ]

A csalad funkcionalista felfogasa szerint a csaladnak, mint egysegnek komoly gazdasagi szerepe van. Ide tartozik a termeles es fogyasztas. Ezek kozul lenyeges volt korabban a termelesi funkcio, mert a legtobb esetben maga a csalad volt a termel?egyseg (parasztgazdasag, kisipari m?hely). A csaladnak ezek a termel? funkcioi nagymertekben csokkentek a nagy termel?szervezetek elterjedesevel. Hasonlokeppen regebben a masodik funkcio, a fogyasztas tulnyomo resze a csaladban tortent, a fejlett tarsadalmakban a fogyasztas novekv? resze kerul a csaladon kivulre (peldaul munkahelyi etkezes).

A csaladok termelesi es fogyasztasi funkcioinak csokkenesevel parhuzamosan er?sodott a csaladtagok egymas kozotti erzelmeinek a fontossaga. Ennek hatasa van magara a hazassagkotesre es a hazassag felbontasara nezve is: a multban a legtobb csalad kulonallo gazdasagi egyseg volt, amelyek m?kodesehez egy-egy feln?tt ferfira es n?re volt szukseg, ma viszont konnyebben meg tud elni egy maganyos feln?tt vagy egy szul? es gyermeke. Ezert a hazassagkotes sokkal kevesbe gazdasagi kenyszer?seg, es a hazassag felbomlasa sem teremt szinte lekuzdhetetlen gazdasagi problemakat. A gazdasagi alapnak a csaladon kivulre kerulesevel viszont a konnyebben valtozo erzelmek kepezik a hazassagot es a csaladot osszetarto tenyez?t.

A nyugati-kereszteny civilizacion alapulo csaladok torteneti fejl?dese [ szerkesztes ]

1. ?skozosseg Kisebb, mobilizalhato csaladok, melyekre jellemz? a nuklearis csaladtipus. A nomad eletmod sajnos nem tette lehet?ve, hogy tul nagy kozosseg mozogjon egyutt. Ha netan egy-egy helyen ideiglenesen megtelepedtek, sz?k volt az eletteruk. Gondoljunk csak a barlangokra! Ezekben a kozossegekben nem halmozodott fel hulladek, igy nem alakultak ki fert?zesek sem. A problemat a vadaszatok, harcok soran szerzett serulesek jelentettek. Taplalkozasukat egeszseges es valtozatos etelek jellemeztek. Az evszakoknak megfelel?en fogyasztottak hust, magvakat, gyumolcsoket es meg gyokereket is. Azonban sokszor neztek szembe olyan problemakkal, hogy nem volt etel. A ferfi-n?i szerepek elkulonultek: A ferfiak a vadaszatban jatszottak fontos szerepet ezert fejlettebb volt a terbeli latasuk es a matematikai gondolkodasuk. A n?k a gyermeknevelesben es a gy?jtogetesben toltottek be fontos szerepet. A n?k eppen ezert fejlettebb kommunikacios keszseggel rendelkeztek. Az ?skozossegek eleteben kb. 10 ezer evvel ezel?tt volt a fordulat, amikor letelepedtek.

2. Letelepedett eletforma Ezekre a kozossegekre a tobbcsalados egyuttm?kodes es egyutteles a jellemz?. A mez?gazdasagi es allattartasi tevekenysegre nagy es szervezett csaladra van szukseg. A mez?gazdasagi tevekenysegek miatt folyamatosan biztositott az elelem, melyek inkabb a gabonafelek voltak. A haziallatok ekkor meg kicsik es sovanyak. Hamarosan felhalmozodik a hulladek es megjelentek a fert?z? betegsegek is. Ezekben a kozossegekben a csalad osszes tagja ala van rendelve a csaladf?nek. A csaladf?i poziciot fiuagon lehetett orokolni. Ebben az id?ben a csalad legfontosabb funkcioja a kozos termeles volt. Az erzelmek meg nem foglaltak el fontos szerepet. A hazassagkotesek inkabb gazdasagi tranzakciok voltak. A munkamegosztas is igen elter? volt. A ferfiak vegeztek a nehez fizikai munkat, mig a n?k csak csaladon belul dolgoztak. Elvegeztek a hazi es haz koruli munkakat, tovabba a mez?kon munkalkodtak. A n?i munkavallalas csaladon kivul elkepzelhetetlen. Az egyeduli "kitoresi lehet?seg" az apacasag vagy a prostitualt eletmod volt. A gyerekeket "kis feln?ttekkent" kezeltek, hiszen a mai ertelemben nem volt gyerekkor. A cel, hogy a gyermek minel el?bb kivegye a reszet a kozos termel? munkabol. Azonban a magas gyermekhalandosag miatt nem alakul ki szoros erzelmi kapcsolat a szul?k es a gyerekek kozt. Tovabb rontja a helyzetet, hogy a gyerekeket a kozosseg neveli, gondozza. F?kent egyhazi oktatasban reszesultek. A nagy csaladok egy eletterben, a szuletest?l a halalig egy fedel alatt laktak. Gyakran a haziallatok is az ember mellett eltek, f?leg telen. Nem volt elkulonules, nem volt maganelet. Minden nyilvanosan zajlik, a f?uri kastelyokban is egymasba nyilo termek, szobak voltak. A munkaid? altalaban egybemosodott a szabadid?vel. A munkahely volt egyben a lakohely is. Gyakran kukoricamorzsolas, fonas kozben enekkel meselessel utottek el az id?t. A keresztenyseg elterjedesevel a hazassag a szentsegek szintjere emel?dik.

3. Ipari forradalom utani csaladok Ezekre a csaladokra jellemz? a szabadid?. Az urbanizacio korszakaban jellemz? az ipari munkavallalas. A csaladtagok kulon munkahelyen dolgoznak. A nuklearis csaladok kezdenek elkulonulni. A varosokban csak kisebb lakasokra van lehet?seg, eppen ezert csak a szul?k es gyerekek laknak egy fedel alatt. Ebben a korszakban a n?, mint munkavallalo a csaladon kivul szerepet tolti be. Elt?nnek a kozos termelesek, de a kozos fogyasztas tovabbra is megtalalhato. A munkahely es a lakohely elesen elkulonul. Emiatt nem beszelhetunk szabadid?-munkaid? egybefonodasarol sem. A csaladok mar csak a szabadidejukben tudnak erintkezni. A gyerekmunka a gyari torvenyekkel visszaszorul, igy az utcara kerult gyerekekre a dolgozo szul?k nem tudnak vigyazni. A gyerekek begy?jtese az iskola-jelleg? intezmenyek feladata volt. A technikai fejl?desevel az oktatas jelent?sege is megn?. A lakoterek kisebbek es joval elkulonultebbek, mint korabban. A munkabol faradtan hazaerkez? emberek szivesen pihentek es regeneralodtak. Ekkor jelenik meg az elkulonulesi vagy, az intimitasra valo igeny. Az erzelmi szempontok felertekel?dnek, nagyobb szerepet kapnak az erzelmek a parvalasztasban. Megjelenik az er?s szul?-gyerek kot?des. A jogrendszer liberalizalodasaval a vallas hatterbe szorul. Lehet?ve valik a valas!

4. Mai, modern csaladok jellemz?i Megjelenik a monogam hazassag (esetleg monogam hazassagok sorozata). A nuklearis csaladok (2 generacio egyutt) kerulnek el?terbe. Jellemz? a neolokalitas, mely szerint elkoltozik az uj csalad az el?z? generacio lakhelyer?l, es uj otthont teremt. Er?teljes erzelmi kot?desek vannak. Az erdekhazassagok szama igen csekely. A ferj neve orokl?dik tovabb

Csalad funkcioi [ szerkesztes ]

- Reprodukcios (?nepesseg-ujratermel?”) funkcio : A reprodukcios funkcio legegyszer?bben azt jelenti, hogy az utodok vilagra hozatala es felnevelese tipikusan a csalad keretei kozott tortenik.

A csalad a legfontosabb tarsadalmi funkcioja, mivel ez biztositja a tarsadalom ujratermel?deset, emellett az utodok felnevelese biztositja maganak a csaladnak a reprodukciojat is. A szul?i generacio id?s koraban csak akkor szamithat gondozas-ellatasra (kozvetlenul vagy kozvetitessel) ha vannak olyanok, akik ezt nyujtani tudjak.

A gyerekek vilagra hozatala es nevelese semmivel sem potolhato erzelmi toltest visz a csalad eletebe.

- Pszichoszocialis funkcio : A mentalis egeszseg szempontjabol alapvet? fontossagu, hogy az egyen resze legyen szocialis kapcsolatrendszernek. A csalad az a szerkezeti forma, ahol ez a szocialis ter legnagyobb valoszin?seggel el?fordulhat.

A pszichoszocialis funkcio a csalad egyik alapvet? funkcioja→ stabil, kolcsonos, mentalis biztonsagot jelent? erzelmi kapcsolati halot biztosit

A pszichoszocialis funkcio a tarsadalom szamara is kulcsfontossagu→ a tarsadalom primer erdeke, hogy a csalad, mint reszrendszer jol m?kodjon→ a nagyobb, csaladon tuli szerkezeti formak is csak akkor tudnak kozossegkent letezni, ha az egyeneknek megvan az erzelmi hattervilaga.

- Iranyitasi es ellen?rzesi funkcio : Csalad es gyermek magatartasanak szabalyozasa. Fontos a helyes viselkedesi formak elsajatitasa kulonboz? szituaciokban. Egy kuls? szemlel? ezeken a normakon keresztul ismeri meg a csaladot.

- Erzelmi vagy emocionalis funkcio : A csalad feladata az egyen egyensulyi helyzetenek vissza billentese, erzelmek egyensulyban tartasa.Tovabba az egyenben felgyulemlett feszultsegek feloldasa. Fontos a lelki tamasz mert a tarsadalom el?l a menedek szerepet is betolti, eppen ezert a csaladot egy intim kozossegnek is nevezzuk.

- Statusz kijelol? helye van : Ma mar ez nem igen jellemz?, mert a modern tarsadalom mindent megtesz azert, hogy megszuntesse a csaladba valo szuletes szerinti megkulonboztetest.

- Szocializacios (nevel?-tarsadalmasito) funkcio : A szocializacio az a folyamat, amelyben az egyen megtanulja azokat az ismereteket, ertekeket, normakat es szabalyokat, amelyek birtokaban a tarsadalomnak megfelel?en tud m?kodni.

A szocializacio folyamataban a csaladnak kituntetett szerepe van: itt alakulnak ki azok a vezerl? ertekek, melyek a kes?bbi eletben megszabjak cselekveseink f? iranyat→ mas emberekhez valo viszony alakitasanak kepessege, itt alakul ki az egyen tarsadalmi szerepkeszlete (apa, anya, ferfi, n?i szerepek)

A szocializacio ketiranyu folyamat→ formalja a csalad feln?tt tagjait is (felel?ssegvallalas, kozos donteshozatal, toleranciakeszseg)→ a szocializacio, mint tarsadalmi tanulasi folyamat, a csalad egeszere vonatkozik

Mivel a szocializacio alapvet?en csaladi keretek kozott zajlik, ezert a szocializacios funkcio a csalad funkciorendszerenek fontos eleme

A szocializacio azonban nem csak a csalad keretei kozott tortenik→ a csaladoz korulvev? kozossegekben, kulonfele intezmenyekben→ igy az a kerdes, hogyan valtozott a szocializacioban a csalad es mas agensek aranya

-Szellemi-kulturalis funkcio : A csalad kozvetiti es egyben alakitja a kulturalis ertekeket, hagyomanyokat, egyidej?leg a kulonboz? aktualis informaciok napi kozvetit?je→ igy a velemenyformalodas egyik els?dleges szintere.

Az egyen szamara nem csak az a fontos, hogy hozzajusson a szamara szukseges informaciokhoz, hanem hogy legyen egy olyan vonatkoztatasi kerete, amely segit szelektalni es ertelmezni a razudulo informacio aradatot.

Az informaciok szelektalasa, ertelmezese egyeni feladat→ a csalad egyreszt kialakitja azokat a logikai strukturakat, amelyek segitsegevel a feladat elvegezhet?, masreszt segit az egyennek az informacio feldolgozasban. Mindez feltetelezi a csaladon beluli allando informacio aramlast→ am egy id?igenyes es egyuttlet-igenyes.

- Gondozo-ellato funkcio : A csalad a meg, vagy id?legesen, vagy mar onellatasra keptelenek (kisgyermekek, betegek, id?sek) gondozasanak, ellatasanak legtermeszetesebb szervezesmodja.

Azert a legtermeszetesebb, mert a csalad kozel van a gondozasra, ellatasra szorulohoz→ kozel van fizikai ertelemben es mentalis, erzelmi ertelemben is (akit szeretunk, azt szivesebben, odafigyel?bben gondozzuk es ? sem erzi magat annyira kiszolgaltatottnak).

A raszorulok gondozasa-ellatasa altalaban a csalad szokasos tevekenysegszerkezetenek kisebb-nagyobb modositasaval megoldhato. A gondozas-ellatashoz a csaladi keretben az alapfeltetelek altalaban adva vannak, mig intezmenyes ellatas eseten ezeket az alapfelteteleket is meg kell teremteni. A gondozas-ellatas szukseg eseten szervesen beepul a csalad tevekenysegrendszerebe.

Helyzetuk Magyarorszagon [ szerkesztes ]

Magyarorszagon tobb mint egymillio ember el csonka csaladban (korulbelul 660 ezer gyermek es 500 ezer feln?tt). Ez a lakossag 11%-a. A csonka csaladoknak nehez a helyzete es specialis igenyeik, szuksegleteik vannak. ^[1]

Egyszul?s csaladok [ szerkesztes ]

Gyermeket hazastarsi-elettarsi kapcsolaton kivul szul? es egyedul nevel? n?

• kialakulhat ugy, hogy a n? tudatosan valasztja ezt az eletet
• vagy ugy, hogy a gyermeket varo n? valami okbol nem tud az apaval hazassagi-elettarsi kapcsolatot letesiteni
• lelektanilag teljesen kulonboz? allapot

Valas miatt gyermeket egyedul nevel? szul?b?l es gyermekeb?l allo csalad

• ebben az esetben van a gyermekert felel?sseggel tartozo masik szul?
• a gyermekert valo szul?i felel?sseg nem sz?nik meg a valassal

Egyik szul? halala miatt gyermeket egyedul nevel? szul?

• ebben az esetben nincs a szul?i felel?ssegben osztozo masik fel
• ezt a szerepet a tarsadalomnak kell atvallalnia

Tobbgeneracios csaladformak

• harom vagy tobb generaciot kepvisel?, egymassal egyenes agu versegi kapcsolatban allo szemelyek egyuttelese
• korabban igen elterjedt volt, mara az ilyen csaladok szama er?sen megcsappant

Osszetett csalad

• olyan tobb generaciot felolel? csaladi jelleg? egyuttelesi forma, amelyben a csalad tagjai kozott vannak olyan szemelyek is, akik a tobbi taggal nincsenek egyenes vonalu versegi kapcsolatban

Csaladtipusok a mai Magyarorszagon [ szerkesztes ]

Jogilag rendezett es teljes nuklearis csalad

• egyuttel? kiskozosseg→ szul?kb?l es kiskoru (vagy nem kiskoru, de a szul?kkel meg egyutt el?, eltartott) gyermekekb?l all
• a szul?k hazassagban elnek
• a nem ver szerinti gyermekek helyzete is orokbefogadassal (vagy mas modon) jogilag rendezett
• hazankban ez a legelterjedtebb csaladtipus

Jogi szempontbol reszlegesen rendezett nuklearis csalad

• szerkezete es osszetetele megegyezik az el?z?vel
• a reszleges jogi rendezettseg azt jelenti, hogy a szul?k nem kotottek hazassagot, csak elettarsak
• a gyermekek nem vagy nem mindegyike az adott szul?i kapcsolatbol szarmazik es csaladi jogallasa nem egyertelm?en rendezett

Kiscsalad

• 1-2 gyermekkel

Nagycsalad

• 3 vagy tobb gyermek

Jogilag rendezett parkapcsolat

• olyan tartos egyuttelesi forma, amelyb?l utod nem szarmazott es varhatoan nem is fog
• Magyarorszagon jelenleg csekely a szama

Mai, modern csaladok jellemz?i [ szerkesztes ]

monogam hazassag (esetleg monogam hazassagok sorozata)

nuklearis csalad (ket generacio egyutt)

neolokalis (elkoltozik az uj csalad az el?z? generacio lakhelyer?l, es uj otthont teremt)

er?teljes erzelmi kotelekek

pater familias ?maradvanya”: a ferj neve orokl?dik tovabb- patrilinearis orokles

Magyarorszag nepesedesi adatai [ szerkesztes ]

honfoglalas: a leteleped? magyarok szama kb. 400 ezer ( + 200 ezren eltek mar itt a Karpat-medenceben)

letelepedes, stabilizalodas, Arpad-haz: keresztenyseg felvetele ? komoly nepessegnovekedes (tatarjaras visszavetette) ? a torok hodoltsag el?tt Magyarorszag lelekszama: 3,5 millio

Mohacs, 150 eves torok uralom , Rakoczi szabadsagharc: instabil id?szak ? a nepesseg nem novekedett tovabb ? Maria Terezia: kulfoldi telepesek potoljak a lakossag hianyat

II. Jozsef : nepszamlalas (adoszedesi szempontokbol!) ? nagy ellenallasba utkozott

megbizhato adatok csak a XIX. szazadbol- 10 evente nepszamlalas!

XIX.-XX. szazad : a lakossag szama mintegy 9 millio ? ma: kb. 10 millio

Nepessegcsokkenesek:

• emigracio (Amerikaba)
• I. vilaghaboru
• tanacskoztarsasag ? ujabb emigracio (Becs, Parizs, Moszkva)
• II. vilaghaboru
• ’56 ? ujabb emigracio (Nyugat-Europa, Amerika)

id?szakos, robbanasszer? nepessegnovekedesek (“babyboom”) :

• 1953?1956: Ratko-korszak- abortusz-tilalom
• ’70-es-’80-as evek : ekkor kerulnek szul?kepes korba a Ratko-korszak gyermekei ? gyes, potlekok, kedvezmenyek bevezetese

a babyboom-ok nem oldanak meg semmit, csak problemakat generalnak:

• oriasi beruhazasokra volt szukseg (ovodak, iskolak, pedagogusok kepzese) ? ezek a kovetkez? szakaszban feleslegesse valtak
• megn?tt a foglalkoztatasi igeny (feln?ttek es munkakepes korba kerultek a nagyobb szamban szuletett gyerekek)

jelenlegi helyzet:

• ketgyerekes csaladtipus jellemz? ? nem eleg a nepesseg potlasara
• az altalanos iskolak I. osztalyaba kevesebben iratkoztak be (103 ezer), mint a fels?oktatasi intezmenyek I. evfolyamaira (108 ezer!)
• az altalanos iskolak els? osztalyaiban a cigany nepesseg jelenlete jelent?sebb, mint a fels?oktatasban

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Andorka Rudolf: Bevezetes a szociologiaba, 2003.
• http://www.doksi.hu/doksik.php?order=subcat&fid=577
• Anthony Giddens: Szociologia, Osiris Kiado, 1995

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Toth-Bogar Katalin: Egy csalad, ahol eszperantoul tarsalognak (HTML). Nyelv es Tudomany , 2010. januar 5. (Hozzaferes: 2015. majus 23.)
• Csalad szocikk. Keresztenydemokracia Tudasbazis, Barankovics Istvan Alapitvany. barankovics.hu (Hozzaferes: 2015. junius 11.) arch

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]