A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
monarchia
azon
allamforma
, melyben az
allamf?
uralkodo
, idegen szoval
monarcha
, aki a hatalmat egyszemelyben gyakorolja. Az uralkodo cimet oroklessel es/vagy valasztassal szerzi, es hatarozatlan vagy hatarozott ideig tartja meg.
Monarchia (a
gorog
monosz
es
arkhein:
?egyszemelyes vezetes” osszekapcsolasabol) eredeti ertelemben
egyeduralom
, a hatalomgyakorlas egyik formaja, a
szuverenitasanak
mint legf?bb allamhatalomnak egyik termeszetes szemelyben (monarcha) valo kifejez?dese es osszpontositasa, mai ertelemben a
koztarsasaggal
szembeallitva olyan
allamforma
, amelyben az
allamf?
tisztseget egy, az oroklesi elv alapjan meghatarozott szemely (csaszar, car, kiraly stb.) elethossziglan tolti be. A monarchia eredetileg egyszemelyi hatalomgyakorlas teljesseget jelentette, s?t az ?si teokratikus rendszerekben az uralkodo ? mint istenseg foldi megszemelyesit?je, vagy kepvisel?je ? vallasi feladatokat is ellatott. Az uralkodo hatalmat csak vallasi, erkolcsi megfontolasok, vagy magasabb rend?nek tekintett torvenyek (termeszetjog) korlatoztak. Ezen alapul a gorog varosallamokban a monarchiatol mint a kozjo szolgalataban allo, torvenytisztel? hatalomgyakorlastol (baszilea) ennek elfajult formajakent a zsarnoki egyeduralom (turannisz) megkulonboztetese. A monarchia isteni eredetet a kozepkorban is hangsulyoztak, majd alapul szolgalt a felvilagosult abszolutizmus politikai berendezkedesenek (abszolut monarchia) igazolasahoz is. A kepviseleti eszme elterjedese az ujkorban egyre inkabb az uralkodo egyszemelyi hatalmanak korlatozasaval, majd visszaszoritasaval jart, es az un. korlatozott monarchia kulonboz? formainak (rendi monarchia, alkotmanyos monarchia) megjeleneset eredmenyezte; az el?bbinel a hatalomgyakorlast az orszag rendjeinek reszvetele, az utobbinal az alkotmany korlatozza. A modern monarchiakban a monarcha ?uralkodik, de nem kormanyoz”. Aktusainak jogi ervenyessegehez altalaban miniszteri
ellenjegyzes
szukseges, bar azokert sem jogi, sem politikai felel?sseggel nem tartozik, szemelye serthetetlen. Mint ?semleges” alkotmanyos tenyez? inkabb csak jelkepes hatalommal rendelkezik, bar szemelyes tekintelyevel, kiegyensulyozo szerepe lehet orszaga politikai eleteben.
Fajtai az uralkodo jogai szerint
[
szerkesztes
]
Abszolut monarchia
[
szerkesztes
]
- Olyan monarchia, amelyben az uralkodo hatalmanak intezmenyi korlatai nincsenek es a hatalom osztatlan.
[1]
Jelenlegi abszolut monarchiak:
Szaud-Arabia
,
Brunei
,
Oman
,
Katar
,
Szvazifold
Alkotmanyos monarchia
[
szerkesztes
]
Parlamentaris monarchia
[
szerkesztes
]
Napjaink monarchiainak listaja
[
szerkesztes
]
Fajtai a monarcha szerint
[
szerkesztes
]
A monarchiakat altalaban a
monarcha
cime utan nevezik el.
F?nemesi
es uralkodoi cimek
|
|---|
 |
|
|
|
- papa
, papa
- csaszar
,
car
, imperator
- kiraly
, rex
- alkiraly
, proconsul
- nagyherceg
, magnus dux
- valasztofejedelem
, elector
- f?herceg
, archi dux
- fejedelem
, princeps
- herceg
, dux
- ?rgrof
, marki
- grof
, comes
- algrof
, vicecomes
- baro
, baro
- lovag
, ritter
Egyeb hatalmat gyakorlok cimei
[
szerkesztes
]
- kacika
(cacique)
: torzsf?nok, kormanyzo
- hueyi tlatoani
: aztek csaszar
- ajav: maja uralkodo
- sapa inka
: inka csaszar
- morubixaba: tupi vezet?
- sha-quan: indian vezet?
- Miko (mico)
krik
vezet?
- farao
: az okori Egyiptom istenkiralyanak cime
- negus
: Etiopia kiralyanak cime. Hivatalos hasznalata
1942
-ben megsz?nt.
- nagasa nagasi: Etiopia csaszaranak cime, jelentese: ’
kiralyok kiralya
, vagyis csaszar.
- mwami
: tuszi kiralyi cim
- oba: juruba kiralyi cim
- olu: joruba kiralyi es nemesi cim. Az
Oluwa
szo kicsinyit?kepz?s alakja, amely istent jelent.
- eze:
ibo
kiralyi cim
- kabaka
: kiralyi cim
Bugandaban
- almamy:
fulbe
kiralyi cim
- Lamdo (laamdo) fulbe cim, jelentese: "
vezet?
" vagy "
kiraly
". A nep alacsonyabb rangu vezet?i hasznaltak.
- Lamido (lamido, laamido) fulbe uralkodoi cim, jelentese: "
nagy kiraly
" vagy "
nagy vezet?
". A nyugat-afrikai fulbe emirsegek vezet?i hasznaltak, az uralkodo es az alarendelt (gyakran vazallus) allamok konfoderacioinak vezet?jekent.
- omukama: kiralyi cim
Ugandaban
.
- muata jamvo: lunda kiralyi cim (
Kozep-Afrika
)
- ngola: Ndongo uralkodojanak cime volt (a mai
Angola
terulete).
- asantihene:
Asanti
uralkodojanak cime volt (
Ghana
)
- Fama (faama)
mandinka
szo, jelentese "apa", "vezet?" vagy "kiraly". A Mali birodalom megalapitasa el?tt hasznaltak.
- mansza:
Mali
uralkodojanak cime volt, a jelentese: "
a kiralyok kiralya"
- afong: Bamileke uralkodojanak cime volt (
Kamerun
)
- mfu: Bamun uralkodojanak cime volt
- nyimi: Kuba uralkodojanak cime volt
- mulovhe: Luba uralkodojanak cime volt
- mvene matapa: Monomapata uralkodojanak cime volt
- bale:
Ibadan
uralkodojanak cime volt
- ologun:
Lagos
uralkodojanak cime volt (
Nigeria
)
- alafin: Oyo uralkodojanak cime volt
- Garad (garad, garaad, garada) Eszakkelet-Afrikaban hasznalt uralkodoi cim. Szomaliai nyelven ?bolcs embert, bolcsesseget”, ” vagy ?f?nokot” jelent, a szultan cim szomaliai megfelel?je. Az Etiopiaban beszelt harari nyelven szinten "f?nok" a jelentese.
- Inkozi / Inkosi: a
zulu
es a
xhosza
nep uralkodojanak cime Del- Afrikaban.
|
|
|
- saopha: San uralkodoi cime volt
- datu: a
Fulop-szigeteken
f?noki cim volt
- nizam-ul-mulk: indiai uralkodoi cim volt
- thampuran:
Kerala
kiralyi cime volt
- swargadeo:
Asszan
uralkodojanak cime volt
- szamrat / szamarat: indiai uralkodoi cim volt
- nam:
Vietnamban
baro volt
- ba: Vietnamban grof volt
- tu: Vietnamban vicont volt
- hau: Vietnamban ?rgrof volt
- cong: Vietnamban fejedelem volt
- quan-cong: Vietnamban herceg volt
- quoc-cong: Vietnamban nagyherceg volt
- vuong: Vietnamban kiraly volt
- bo: Kinaban grof volt
- hakushaku: Japanban grof volt
- baejak: Koreaban grof volt
- namjak: Koreaban baro volt
- danshaku: Japanban baro volt
|
|
Egyeb kozel-keleti titulusok
[
szerkesztes
]
- ↑
Stipta Istvan: Az abszolutizmus fogalma, valtozatai es alkotmanytorteneti jellemz?i. In:
Az abszolut monarchia
. Szerk.: Kepes Gyorgy. Gondolat Kiado, Budapest, 2011, 106?127., 108.p.
- ↑
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
Nemzetkozossegi kiralysag
((olyan monarchiak, amelyek uralkodojuk a mindenkori brit kiraly(n?)).
Tovabbi informaciok, szakirodalom
[
szerkesztes
]
- szerk.: Jakab Andras, Konczol Miklos, Menyhard Attila, Sulyok Gabor:
Allamforma.
,
IJOTEN (Internetes Jogtudomanyi Enciklopedia) Alkotmanyjog rovat (rovatszerkeszt?: Bodnar Eszter es Jakab Andras).
, "Monarchiak es koztarsasagok" [37]?[97]. o. (2023))
