Concino Concini
, Ancre markija (mas neven d’Ancre marsall) (
Firenze
,
1569
.
november 23.
?
Parizs
,
1617
.
aprilis 24.
), olasz kalandor, aki
XIII. Lajos
uralkodasanak kezdeten dont? befolyassal birt a francia kormanyzatra.
Egy
firenzei
jegyz? fia volt, aki nem sokkal az el?tt csatlakozott a
Franciaorszagba
indulo
Medici Maria
(†
1642
) kiseretehez, hogy az elhagyta
Italiat
, es felesegul ment
IV. Henrik
(†
1610
) francia uralkodohoz (
1600
).
1601
.
junius 12-en
felesegul vette Leonora Dori Galigait (†
1617
), a kiralyne fogadott n?veret. Concini olyan er?s befolyast gyakorolt a kiralynera, hogy
IV. Henrik
tobb alkalommal is kilatasba helyezte kitiltasat (hitvesevel egyetemben) a kiralyi udvarbol.
Amikor az uralkodot meggyilkoltak, Concini, d’Ancre markija es felesege lettek a legf?bb tanacsadoi az ozvegy
Maria kiralynenak
, aki regenskent iranyitotta
Franciaorszagot
a gyermek
XIII. Lajos
mellett. A Concinik megvetessel kezeltek
Lajost
, es Franciaorszag rovasara igyekeztek meggazdagodni. Bar sohasem jart harcmez?n, s csatat sem vezenyelt le,
1613
-ban megis ?t neveztek ki Franciaorszag marsalljava. Nepszer?tlenseget kihasznalva a hercegek ligaja ? melynek tagja volt
Henri de Conde
(†
1646
), Soissons, Mayenne, Bouillon, Nevers es Vendome hercegek ? ketszer is fellazadt ellene.
1616
-ban sikerult elernie, hogy
Condet
letartoztassak es a
Bastille
-ba zarjak. Nehany tehetseges politikus segitsegevel megszilarditotta helyzetet, de egy evre ra a nemesek ismet lazadassal fenyeget?ztek.
Concini meggyilkolasanak abrazolasa korabeli roplapon
XIII. Lajos francia kiraly
kegyeltje,
Charles d’Albert de Luynes
marki, Luynes hercege (†
1621
) osszeeskuvest szervezett Concini ellen. 1617. aprilis 24-en
Nicolas de L'Hospital
, Vitry marsallja (†
1644
) ? a kiralyi test?rseg tobb tagjaval egyutt ? a
Louvre
felvonohidjan haromszor fejbe l?tte, majd leszurta Concinit, aki ovatlanul, test?rei nelkul tartozkodott ott. Holttestet titokban temettek el a Louvre mellett, a
Saint-Germain-l’Auxerrois
templomban. A kiraly nyilvanosan mondott koszonetet a gyilkosoknak:
?Nagyon koszonom Onoknek, Uraim, ezen oraban lettem kirallya!”
A gy?lolt kalandort a parizsi nep kiasta sirjabol, a tetemet vegigvonszoltak Parizs utcain, megcsonkitottak, felakasztottak a
Pont Neuf
boltozatara, vegul feldaraboltak, testenek maradvanyait elegettek. Ozvegyet boszorkanysag
(juiverie)
vadjaval halalra iteltek, majd
1617
.
junius 8-an
lefejeztek, testet elegettek. Concini vagyonat a kincstar elkobozta, Lesigny kastelyat es a parizsi Tournon utcaban allo varosi palotajat
(hotel)
a kiraly Luynes hercegenek adta.
- Merle, Robert: Francia Historia
- Britannica Hungarica vilagenciklopedia [f?szerkeszt?: Halasz Gyorgy],
Budapest
: Mozgo Vilag, [1994-2001].
- Csato Tamas et al.:
Egyetemes tortenelmi kronologia
az ?stortenett?l 1977-ig.
Budapest: Tankonyvkiado. 1981. 214. o.
ISBN 963-17-5523-1