Columbia-katasztrofa
A Columbia alahullo roncsai Texas egen
Adatok
Datum	2003 . februar 1.
Orszag	Amerikai Egyesult Allamok
Helyszin	Texas allam felett Palestine varosa kozeleben
Ok	a h?vedelem serulese okozta szerkezeti tores
Indulasi allomas	Cape Canaveral
Celallomas	Cape Canaveral (tervezett)
Halottak	7
Repul?gep
Repul?gep	Columbia ?rrepul?gep
Uzemeltet?	NASA
Lajstromjel	OV-102
Szemelyzet	7
Terkep
Columbia-katasztrofa Pozicio az Egyesult Allamok terkepen
e. sz. 33° 34′ 00″ , ny. h. 101° 52′ 59″ 33.5667 , -101.883 33.566700°N 101.883000°W Koordinatak : e. sz. 33° 34′ 00″ , ny. h. 101° 52′ 59″ 33.5667 , -101.883 33.566700°N 101.883000°W
A Wikimedia Commons tartalmaz Columbia-katasztrofa temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

A Columbia-katasztrofa a Columbia ?rrepul?gep 28. repulese ( STS?107 jel? kuldetes) soran bekovetkezett vegzetes baleset volt 2003 . februar 1-en . Az ?rrepul?gep egy 16 napos, sikeres expediciot kovet?en, a legkorbelepes soran ? egy korabbi serules kovetkezteben ? megsemmisult, es a fedelzeten tartozkodo het ?rhajos, Rick Husband , Willie McCool , Michael Anderson , David Brown , Kalpana Chawla , Laurel Clark es Ilan Ramon eletet vesztette.

Az ?rrepul?gepet a felszallas soran erte a vegzetes serules: az STS-rendszer kuls? uzemanyagtartalyanak feluleter?l levalo es alahullo szigetelesdarab talalta el a szarnyt? kozeleben az ?rhajo bal szarnyat, es megserult a h?vedelmi funkciot is ellato egyik RCC ( Reinforced Carbon-Carbon ? meger?sitett szen-szen ) eleme. A foldi iranyitas, bar fenykepfelvetelekb?l tudomasara jutott a rendellenesseg, vegul veszelytelennek itelte meg az incidenst, es nem tortentek el?vigyazatossagi intezkedesek az esetleges kar felmeresere (pl. nagy felbontasu fenykepfelvetelek formajaban). A kuldetes vegen, a leszallas soran ? a h?ved? burkolaton keletkezett res miatt ? a legkorbe belep? ?rsiklo bels? szerkezeti elemeihez is eljutott a szels?segesen magas h?. A megbomlott integritasu szarnyon aszimmetrikus leger?k keletkeztek, majd a foldi legkorrel valo erintkezes soran kialakulo rendkivul forro plazma bejutott a szarny belsejebe. Ott a h? el?bb a szenzorok vezetekeit egette at, majd a szarny f?tartojat is megolvasztotta, amelyt?l az letorott, es az ?rsiklo a keletkez? kaotikus leger?kt?l a leveg?ben darabjaira hullott szet.

A balesetre Texas allam legtereben kerult sor, majd az ?rrepul?gep roncsai, valamint a holttestek maradvanyai harom szovetsegi allam teruleten szorodtak szet. A balesetet kovet?en nagyszabasu kutato-ment? akcio vette kezdetet, amelynek soran a fellelhet? roncsok nagy reszet valamint a holttesteket megtalaltak es a NASA -nak adtak at, illetve vegbement az ilyenkor szokasos veszhelyzeti procedura menten az iranyitokozpontban rogzitett telemetriai, illetve ugyanide befuto foto, film es egyeb felvetelek, adatok osszegy?jtese, rendszerezese es mentese is.

George W. Bush elnok a tragedia napjan televiziobeszedet intezett az amerikai nemzethez, majd a reszvetelevel Houstonban , a Lyndon B. Johnson ?rkozpontban kozponti gyaszszertartasra kerult sor a het elhunyt ?rhajosra emlekezve. A tragedia masnapjan felallitottak a Columbia Accident Investigation Board (Columbia Balesetvizsgalo Bizottsag) szervezetet, amely 2003. augusztus 26-an tette kozze reszletes jelenteset. Ebben kozvetlen okkent a szigetel?hab szarnynak utkozeset adtak meg, kozvetett okkent azonban melyrehato szervezeti es donteshozatali problemakat jeloltek meg az ?rrepul?gep elvesztese okakent, melyek szoros osszefuggesben voltak a Challenger-katasztrofa kivizsgalasa soran hasonloan min?sitett hianyossagokkal. A szigetel?hab levalasanak kivalto okat ekkor meg felreertelmeztek, es kis hijan a kovetkez? ?rrepul?gep (az STS?114 repulesen) elvesztese aran derult feny arra, hogy a hablevalast a tartaly feltoltesekor keletkez? h?tagulas okozza.

Vegul 29 honapnyi szunetet kovet?en ujitottak fel az ember vezette ?rrepuleseket Amerikaban, am mar azzal a dontessel a hatterben, hogy a Space Shuttle -flottat nyugdijazzak, es az USA mas palyara allitja ?rprogramjat, mas eszkozok felhasznalasaval, igy a katasztrofa kozvetlen okkent szolgalt a Space Shuttle-program 2011-es leallitasahoz.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

A Challenger-katasztrofa [ szerkesztes ]

B?vebben: Challenger-katasztrofa

A Columbia-katasztrofa 17 evvel a NASA masik nagy balesete, a Challenger-katasztrofa utan kovetkezett be, es tobb ponton kapcsolodik az akkor tortent esemenyekhez. 1986 . januar 28-an a Challenger ?rrepul?gep az STS?51?L expediciora indult a vilag?rbe, es a felszallas soran, az emelkedes 73. masodperceben megsemmisult. A balesetet kovet? vizsgalat megallapitotta, hogy a baleset oka a jobb oldali gyorsitoraketaba epitett gumitomites, az un. O-gy?r? ategese volt. Az O-gy?r? meghibasodasat az okozta, hogy a startra rendkivul hideg, fagypont alatti korulmenyek kozott kerult sor, amelyre az alkatresz rosszul reagalt es ategett, szabad utat engedve a raketa belsejeben keletkez? forro gazoknak. Azok igy ategettek a kuls? tartalyt is, amelyt?l az abban lev? hajtoanyag es oxidaloanyag kiszabadult, elegyedett, majd begyulladt, az ebben a folyamatban fellep? leger?k pedig darabokra tortek az ?rsiklot. A vizsgalat akkor azt is megallapitotta, hogy a meghibasodas nem egyszeri, veletlenszer? eset volt, hanem korabban is el?fordult ? igaz nem ilyen katasztrofalis kovetkezmenyekkel ? a NASA es a raketa gyartojanak a Norton-Thiokol vezetesenek tudomasa is volt az ebben rejl? veszelyr?l, am vegul nem tettek semmit, es alulbecsulve a problema jelent?seget, engedelyeztek a startot. Ezek a megallapitasok a NASA felel?sseget is felvetettek, annak kommunikacios, donteshozatali es szervezeti kulturabeli hianyossagait kritizalva.

A Challenger baleseteben elhunyt het ?rhajos, a parancsnok Dick Scobee , a pilota Michael Schmitt , Judith Resnik , Ellison Onizuka , Ron McNair kutatasfelel?sok es Greg Jarvis , valamint Christa McAuliffe rakomanyfelel?sok. A Space Shuttle -program akkor 32 honapra leallt, hogy kijavitsak a feltart hibakat es hianyossagokat, es csak azt kovet?en folytatodhattak az ?rrepulesek az ?rrepul?gepekkel. A program ezutan 14 evig haladt tovabb, kozel 90 repulest teljesitve, azonban ezen id? alatt a NASA folyamatai ? az ajanlasok es javitasra tett intezkedesek ellenere ? reszben visszarendez?dtek a korabbi, karos gyakorlathoz. Ennek soran az egyebkent potencialisan veszelyes jelensegeket tevesen kevesbe kockazatosnak ertekelve engedelyeztek a startokat, mivel a korabbi tapasztalatok azt mutattak, hogy a veszely ellenere nem tortent baj, amivel lenyegeben a szerencsere biztak a repulesek sikeresseget. Kes?bb Diane Vaughan szociologus egy onallo viselkedesformakent, az un. ? elteresek normalizalodasakent ” azonositotta a jelenseget, amelyet els?kent a NASA-nal, kes?bb azonban az elet szamos mas teruleten is megfigyeltek.

Szigetel?hab-levalasok [ szerkesztes ]

Hasonloan a Challenger O-gy?r? problemajahoz, a vegul a Columbia vesztet okozo szigetel?hab levalasok is joval korabban kezd?dtek, int? jelkent a NASA-mernokok szamara. Az STS-rendszer legnagyobb reszegyseget, a kuls? tartalyt teljes egeszeben szigeteles vedi kivulr?l, amely segit a cseppfolyos hidrogen es oxigen h?mersekletenek megtartasaban. Ennek a szigetelesnek egy specialis darabja, az un. tamasztolab szigetel?hab-rampa, amely a szigeteles mellett aerodinamikai szerepet is betolt. Ez egy specialis megoldas volt a nagy kuls? hajtoanyagtartaly bekotesi csomopontjanal, ahol az ?rrepul?gepet csatlakoztattak a tartalyra. A csatlakozast ket tartogerenda (lab) egyetlen bekotesi csomopontba valo rogzitese jelentette, amely felett egy ek alaku, nagyjabol 1 meter hosszu, folyamatosan szelesed?, rampaszer? szigetelest applikaltak, amelynek eredeti funkcioja az volt, hogy csokkentse a bekotesi csomopontra hato aerodinamikai er?ket. (Az ?rrepul?gepnek ket ilyen bekotesi csomopontja volt ? jobb oldali es bal oldali bekotes ? es mindkett? kapott egy ilyen poliuretan habbol felepitett szigetelest, ahogy a folyekony oxigen taplalovezeteke csatlakozasi pontjanal is kiepitettek egy ilyet.) Utobb, eppen a baleseti vizsgalat hatasara ezeket a szigetel?habbol epitett ved?szigeteleseket szuksegtelennek iteltek, es a kes?bbi repuleseken mell?ztek ?ket. ^[1]

Ezekkel a szigetel?rampakkal kapcsolatban korabban is jegyeztek fel problemakat. Osszesen hat esetben valt le reszben, vagy egeszben a helyer?l ez az alkatresz: az STS?7 -en 1986-ban, az STS?32 -n 1990-ben, sz STS?50 -en 1992-ben, az STS?52 -n szinten 1992-ben, az STS?64 -en 1994-ben es mindossze ket repulessel az STS?107 el?tt, az STS?112 -n 2002-ben. A jelenseg olyan ismert volt a NASA el?tt, hogy sajat nevet is adtak neki: ?habhullas” (foam shedding) . Azonban a Challenger O-gy?r? problemajahoz hasonloan a NASA menedzsmentje lassan ?hozzaszokott” ehhez a jelenseghez, es mivel az el?z? hat alkalommal nem volt kulonosebb hatasa, veszelytelennek min?sitettek es ugy is kezeltek. A szakirodalom ezt a magatartast emliti az elteresek normalizalodasakent, amely vegul katasztrofalis kovetkezmenyekkel jar. ^[2]

Hogy a problema kezelese azert megkezd?dott, jelzi, hogy az STS?112 eseten eppen a habhullas jelensegnek vizsgalatara egy kamerat er?sitettek a kuls? tartalyra, amelynek feladata eppen a jelenseg megfigyelese volt. Annak a startnak a soran egy nagyobb darab szigetel?hab valt le, es hullott ala, akkor nem az ?rsiklot, hanem a kuls? tank oldalso gyorsitoraketa bekotesi pontjat talalva el, egy 10 centimeter szeles es 7 centimeter mely bemelyedest okozva rajta. Az STS?112-t kovet?en kiadott repulesi jelentes megallapitasa szerint: ?az ET ( External Tank ? kuls? hajtoanyagtartaly) biztonsagos repulesre alkalmas, nem vet fel ujabb aggodalmakat (es nincs tovabbi riziko sem)”. ^[2]

Hogy a fenti megallapitas megsem volt teljesen egyertelm? jelzi, hogy Linda Ham, a Space Shuttle Mission Management Team (Repulesvezet?i Csoport) vezet?je, aki Ron Dittermore-ral, a Shuttle-program vezet?jevel egyutt reszt vett az STS?112 hablevalasat targyalo bels? meetingen, amely kimondta, hogy a hablevalas ?nem a repulesbiztonsagot erint? esemeny” , ezt az ervelest ?vacaknak” jellemezte, bar a felettesevel, Dittermore-ral egyutt soha nem kerd?jelezte meg. ^[2]

Kozvetlen el?zmenyek [ szerkesztes ]

Az STS?107 indulasa rendkivul hanyatott volt, osszesen 13 alkalommal szenvedett halasztast. Az expedicio eredetileg 2001 . januar 11-i indulassal szerepelt a tervekben, amelyet a halasztasok tobb mint ket evvel toltak el. A halasztasok legf?bb oka az egyeb kuldetesek nagyobb prioritasaban volt keresend? (a 107 jeloles? ut igy vegul a 113 jel? utan kovetkezhetett el), azonban volt harom technikai jelleg? halaszto problema is: ^[3]

1. A Triana m?hold torlese es felcserelese a Freestarral: az eredetileg tervezett a Nap-Fold rendszer L1 Lagrange-pontjaba palyara allitando napobszervatorium szerepelt a Columbia altal palyara bocsatando eszkozok kozott, am a Bush kormanyzat megvonta a penzugyi tamogatasat, es ki kellett cserelni egy masik eszkozzel (a Triana vegul Deep Space Climate Observatory neven 2015-ben jutott a vilag?rbe ). Ez a csere azonban id?igenyes volt. ^[3]
2. A Columbia 1999-ben esett at egy nagyobb karbantartasi m?veleten, amely azonban hat honappal tovabb tartott a tervezettnel, es az azt kovet? repulesek menetrendjeben nagyobb atszervezest igenyelt. Ebben az atszervezesben a Hubble ?rtavcs? -szerviz kuldetese elvezett els?bbseget, igy a Columbia el?bb az STS?109 -et repulte le, s csak ezutan kovetkezhetett az STS?107 ^[3]
3. Egy honappal a tervezett, 2002. julius 19-i indulas el?tt az Atlantis ?rsiklo hajtom?veben, az aramlasjavito rendszerben repedeseket fedeztek fel (az aramlasjavito gondoskodik arrol, hogy a hajtoanyag aramlasa soran keletkez? vibraciok es kavitaciok kisimuljanak, amikor az anyag belep a turboszivattyuba, segitve az egyenletes egest). Ez a problema negy honapra a foldre rendelte az egesz ?rsikloflottat. Ez gondokat okozott az ISS 5-os es 6-os szamu allando legenysegenek valtasaban, amely szinten megel?zte az STS?107-et a problema megoldasat es a repulesek felujitasat kovet?en. ^[3]

Szemelyzet [ szerkesztes ]

A legenyseg osszetetelet az STS?107 repuleshez 2000 juliusaban veglegesitettek, amikor az ?rhajos Iroda vezet?je bejelentette a sajtonak a het kivalasztott ?rhajos nevet. ^[3] A nevuk mellett zarojelben szerepl? szam a repuleseik szamat mutatja az STS?107 repulessel egyutt:

• Richard Douglas Husband (2), parancsnok. A 45 eves Husband parancsnok a U.S. Air Force ezredese volt, ahol berepul?pilotakent szolgalt el?z?leg. Fiatalon a Texas Tech Egyetemen szerzett mernoki diplomat 1980-ban, alapfokon, majd 1990-ben a Kaliforniai Allami Egyetemen mesterfokon. A NASA kotelekebe 1994-ben kerult, amikor a 15. ?rhajosvalogatasi forduloban bevalasztottak a testuletbe. Els? repulesere 1999-ben, az STS?96 -on kerult sor, ahol pilota beosztast kapott a 10 napos repulesen, igy tagja volt annak a legenysegnek, amely ?rrepul?geppel el?szor dokkolt a Nemzetkozi ?rallomason . ^[4]
• William Cameron McCool (1), pilota. McCool 40 evesen kapta elete els? ?rrepulesenek pilota beosztasat az STS?107-en. Korabban a haditengereszet allomanyaban parancsnoki rangban (a szarazfoldi er?k megfelel? rendfokozata: alezredes) szolgalt pilotakent, majd a parancsnokhoz hasonloan berepul?pilotakent. El?tte 1983-ban szerzett alapfoku diplomat alkalmazott tudomanyokbol a U.S. Naval Academyn, majd 1985-ben a Marylandi Egyetemen, szamitogep-tudomanyokbol, illetve 1992-ben a Naval Postgraduation Schoolban repul?mernoki studiumokbol szerzett mesterdiplomat. ?rhajosnak a NASA 16. ?rhajosvalogatasi fordulojaban, 1996-ban valasztottak be a testuletbe. ^[4]
• Michael Phillip Anderson (2), kutatasfelel?s. A 43 eves Anderson is a legier? kotelekeb?l erkezett az ?rhajosok koze, ahol repulesi oktato, illetve taktikai tiszt volt alezredesi rangban. Ezt megel?z?en a Washingtoni Egyetemen fizikabol es csillagaszatbol szerzett alapdiplomat, amelyet 1990-ben a Creighton Egyetem mesterdiplomaja kovetett, szinten fizikabol. ?rhajosnak Husband parancsnokkal egyutt 1994-ben valasztottak be, es els? repuleset az STS?89 -en teljesitette 1998-ban, a nyolcadik Shuttle-Mir expedicio soran. ^[4]
• David McDowell Brown (1), kutatasfelel?s. A 46 eves Brown a pilotahoz hasonloan a haditengereszet allomanyabol erkezett, ahol sorhajokapitanyi (ezredesnek megfelel? rendokozat) rangban repul?orvosi feladatokat latott el. Orvosi vegzettseget egy biologiai alapdiplomaval a William and Mary f?iskolarol 1978-bol, valamint doktoratusaval a Kelet Virginiai Egeszsegugyi Iskolarol 1982-ben szerezte. Az 1996-os 16. ?rhajoscsoport tagjakent kerult kivalasztasra a NASA kotelekebe es az STS?107 volt elete els? ?rrepulese. ^[4]
• Kalpana Chawla (2), kutatasfelel?s. A 40 eves, indiai szuletes? Chawla a repules egyetlen civil ?rhajosa volt, aki 1994-ben kerult kivalasztasra a NASA ?rhajosjeloltjei kozul. Tanulmanyait meg Indiaban kezdte es a Punjab Mernoki F?iskolan szerzett alapdiplomat repul?mernoki studiumokbol 1982-ben, majd ugyanezen szakteruleten immar az USA-ban a Texas-Arlington Egyetemen mesterdiplomat 1984-ben, vegul pedig a Colorado-Boulder Egyetemen doktoralt 1988-ban. ?rhajoskent az STS?87-en debutalt, mint az ?rrepul?gep robotkarjanak els? szamu operatora. ^[4]
• Laurel Blair Salton Clark (1), kutatasfelel?s. Clark 41 evesen vett reszt elete els? ?rutazasan. A NASA az 1996-os ?rhajosvalogatasan valogatta be a testuletbe, el?tte a haditengereszetben McCoolhoz hasonloan parancsnoki rangban szolgalt repul?orvosi beosztasban. Korabban 1983-ban zoologiai targyban szerzett alapdiplomat a Wisconsin-Madison Egyetemen 1983-ban, majd ugyanezen az iskolan orvosi doktoratust 1987-ben. ^[4]
• Ilan Ramon (1), kutatasfelel?s. A legenyseg legid?sebb tagja a 48 eves Ramon ezredes volt az Izraeli Legier? kotelekeb?l, ahol vadaszpilotakent szolgalt. 1987-ben szerzett elektronikai es komputermernok alapdiplomat a Tel-Avivi Egyetemen. Egy 1997-ben egy egyuttm?kodesi megallapodas reven kerult be az amerikai ?rprogramba. Ennek kereteben az Izraeli Legier? ?rhajosjelolteket toborzott, akiket aztan a NASA fogadott 1998-ban kikepzesi cellal. Az STS?107 volt Ramon els? repulese, amivel egyben Izrael els? ?rhajosa is ? lett. ^[4]

• 
  Richard Husband, parancsnok
• 
  Willie McCool, pilota
• 
  Mike Anderson, kutatasfelel?s
• 
  David Brown, kutatasfelel?s
• 
  Kalpana Chawla, kutatasfelel?s
• 
  Laurel Clark, kutatasfelel?s
• 
  Ilan Ramon, rakomanyfelel?s
• 
  Beszallas az ?rrepul?gepbe a startot megel?z?en

A repules [ szerkesztes ]

Az STS?107 kuldetessel hosszu id? utan kerult sor ujra egy onallo, tudomanyos celu repulesre, mivel az ?rsiklok ezt megel?z?en szinte kizarolag a Nemzetkozi ?rallomas epiteseben es szemelycsereiben voltak reszesek, egyetlen kivetelt?l, a Hubble ?rtavcs? szervizrepuleset?l eltekintve. A tervek egy 15 napos repulest iranyoztak el?, amelyen rengeteg ? szam szerint 57 ? kiserletet kivantak elvegezni, valtozatos temakorokben es mas ?rugynoksegek partnersegeben. Ezek nagy resze a csak az ?rrepul?geppel feljuttathato, kvazi ?rallomas a SpaceHab fedelzeten ment vegbe, amelyet a rakterben szinten magaval vitt a Columbia. A terv szerint a SpaceHab a dupla mikrogravitacios laboratoriumban a legenyseg 12 oras valtasokban vegezte az el?irt programokat. Szolgalati idejuk alatt tobb mint 80 kutatasi, kiserleti feladatot vegeztek, vagy a zart folyamatokat ellen?riztek. Tanulmanyoztak a Foldet es a vilag?rt, fejlett technologia fejlesztese erdekeben anyagtudomanyi kiserleteket vegeztek. Orvosbiologiai vizsgalatokat vegeztek. Kereskedelmi megrendelesre gyogyszeralapanyagot keszitettek. Kulonfele korulmenyek kozott vizsgaltak a lang viselkedeset. Izraeli megrendelesre Ilan Ramon tobb temaban (a Fold legkorenek vizsgalata, meteorologiai kovetkeztetesek el?segitese) vegzett mereseket.

A szemelyzet negy tagjanak ez volt az els? repulese, koztuk Ilan Ramon volt az els? izraeli allampolgar, aki eljutott a vilag?rbe .

A start [ szerkesztes ]

A szamtalan halasztas utan az STS?107 startjara 2003 . januar 16-at t?ztek ki, amikoris helyi id? szerint 10:39:00-kor (15:39:00 UTC ) a Columbia elstartolt Cape Canaveral legitamaszpontjanak 39A jelzes? inditoallasarol. Az emelkedes rutinszer?, esemenyekt?l mentes volt ? legalabbis annak t?nt ?, csak a kes?bb a felszallast rogzit? filmfelvetelek egyiken t?nt fel, hogy az emelkedes 81,7 masodperceben apro rendellenesseg tortent. A kuls? tartaly es az ?rrepul?gep bal oldali bekotesi csomopontja mell?l egy kb. aktataska meret? szigetel?hab darab levalt, majd alahullva a Columbia bal szarnyanak belep?elenek utkozott. A belep?elen az ?rrepul?gep h?ved? burkolatanak legerzekenyebb elemei, az un. meger?sitett szen-szen panelek sorakoztak, igy ezek egyikenek utkozott a szigetel?hab darab. A Columbia ekkor 20 km magasan jart es kb. 3013,61 km/h sebesseggel haladt. A lehullo habdarab a kes?bbi elemzesek alapjan 540-860 km/h kozotti sebesseggel utkozott a szarnynak. ^[5]

A szinte erzekelhetetlen incidenst kovet?en a Columbia rendben a tervezett palyara all. Az ?rhajo palyaja 270x285 km-es kozel korpalya volt, amelyen 90,1 perc alatt tett meg egy Fold koruli fordulatot, palyahajlasa pedig 39° volt. ^[6]

A repules alatti kockazatkezeles [ szerkesztes ]

A startrol keszult fotokat rutinszer?en a felszallas utan nem sokkal kiertekeltek, es a Marshall ?rkozpont egyik mernoke ^{[m 1] [5]} figyelmeztette a Kennedy ?rkozpont fenykep kiertekel? csoportjat, hogy az egyik felvetelen rendellenesseget erzekelt: egy szigetel?habdarab valt le a kuls? tartalyrol es eltalalhatta a szarnyat. Masnap egy alacsony felbontasu videofelvetel kerult a kiertekel?k ele, amelyet a Cocoa Beachr?l, 42 kilometeres tavolsagbol keszitett a Legier? egyik kovet? kameraja. A felvetelen egy nagyobb szigetel?hab levalasa volt lathato, igaz nagyon gyenge felbontasban. Ezzel parhuzamosan beerkezett ugyanabbol a kamera felallitasi helyr?l egy 35 mm-es filmre rogzitett felvetel, amelyet eppen el?hivtak, de a kamera nem fokuszalt tokeletesen, a felvetel hasznalhatatlan volt. Vegul beerkezett a Cape Canaveral leszallopalyajan, az inditoallastol 27 kilometerre felallitott, nagy felbontasu filmfelvev? kepsorozata is, amelyen egyertelm?en kivehet? volt, ahogy egy habdarab levalik a kuls? tartalyrol, eltalalja a Columbia bal szarnyat, valahol a belep?el kornyeken, es a becsapodas utan apro darabokra robbanva egy felh?t alkot. ^[7]

A Kennedyn dolgozo kepelemz?ket megdobbentette a becsapodas: ?Eleddig ez volt a legnagyobb tormelekdarab, amit valaha levalni lattunk egy ?rjarm?r?l es a legnagyobb tormelekdarab, ami eltalalt egy ?rsiklot” . A csoport egyik mernoke azonnal telefonon ertesitette a Space Shuttle program egyik vezet?jet Wayne Hale-t, ?egy komoly becsapodast eszleltunk az ?rjarm?von...reszletek nemsokara” . A kialakult helyzetet ugy lehetett volna tisztazni, hogy a rendelkezesre allo, gyenge min?seg? es/vagy felbontasu felvetelek helyett a NASA jobb felveteleket szerez be a becsapodas feltetelezett helyer?l. ^[7]

A NASA vezet?i azonban a Challenger-katasztrofahoz hasonlo veszelyhelyzetben ? ahogy a CAIB kes?bbi jelentese osszegzi ? rosszul reagaltak, nem ismertek fel a mernokok altal felvetett problema veszelyeit, es elmulasztottak a mernokok altal felvetett megoldasi javaslatok kivitelezeset. Ezen megoldasi lehet?segeket ? szam szerint harmat ? a CAIB jelentese ?elszalasztott lehet?segkent” mutatja be: ^[2]

1. kerjek meg a legenyseget, hogy vizualisan vizsgalja meg a balszarnyat (pl. a rakterben elhelyezett ablakon keresztul, vagy optimalisabban egy be nem tervezett ?rsetaval ), es jelentsek, hogy latnak-e valamilyen rendellenesseget. Az ebben a temaban osszeult meeting megallapitotta, hogy a lehullo szigetelesdarab hasonlo meret? volt, mint az STS?112 eseteben, amikor is nem okozott kulonosebb problemat. Bar Linda Ham ugy ertekelte a helyzetet, hogy ?az erveles vacak volt, akkor es most is” , megis ugy iteltek meg, hogy nincs szukseg beavatkozasra. Tettek ezt annak erdekeben (is), hogy a soron kovetkez? STS?114 egy honappal kes?bb esedekes startja ne szenvedjen halasztast a kivizsgalas miatti kenyszer? leallas miatt. ^[2]
2. kerjek meg David Brown es Mike Anderson ?rhajosokat, hogy az els? nap soran keszult felvetelekb?l tobbet kuldjenek le az iranyitas szamara. Brown az els? repulesi napon egy videokameraval, Anderson pedig egy fenykepez?geppel filmezte, illetve fotozta a kuls? tartaly levalasat, amelyekr?l le is kuldtek a hajonaplo 1. repulesi nap bejegyzese szamara felveteleket, am azokon a kerdeses terulet nem volt lathato (a felvetelek akkor keszultek, amikor a bekotesi csomopont mar kifordult a latomez?b?l). A mernokok felteteleztek, hogy fenn az ?rhajosok rendelkezesere allnak meg mas felvetelek is, amelyeket nem toltottek le az adatfolyamban es amelyek abrazolhatjak a kerdeses teruletet. A h?ved? boritas egyik szakert?jenek, Calvin Schomburgnak a velemenyere, miszerint ?a becsapodas nem jelenthetett problemat a h?ved? csempezesre” , valamint Paul E. Schacknak, a Shuttle Mernoki Iroda vezet?jenek velemenyere (?a hab lehullasa sohasem volt repulesbiztonsagi kerdes”) alapozva, ennek a keresnek a teljesitese is elmaradt. ^[2]
3. kerjek meg a Hadugyminiszteriumot , hogy kuls? eszkozokkel keszitsen megfelel? felbontasu felveteleket az ?rsiklorol, amelyekb?l megitelhetik az esetleges seruleseket. A mernokok javaslatara alacsonyabb szinteken meg is kezd?dott egy egyeztetes a Vedelmi Miniszteriummal, hogy az az egyebkent valoban rendelkezesere allo eszkozeivel (kemm?holdak nagy felbontasu fenykepez?gepeivel, vagy ugyanilyen foldi telepites? kamerakkal) keszitsen fotokat a Columbiarol, felmerend? a feltetelezett karosodasokat. Az egyeztetes soran elhangzott, hogy a keres pusztan a (nyilvanvalo) kepessegre vonatkozo informaciogy?jtes, es semmilyen cselekvest nem ker a NASA. A kerest meg masik ket hasonlo, puhatolozo jelleg? uzenetvaltas kovette ? a Hadugyminiszterium illetekesei el is kezdtek a felkeszulest az esetleges cselekvesre ?, am vegul a NASA fels?bb vezetese megszakitotta azt a folyamatot, es kimondta, hogy nem kernek kuls? segitseget. Az indok az volt, hogy a vezetes a NASA ?hazon beluli” ugyenek min?sitette a Columbia esetleges problemajat, es nem akartak bevonni kuls? szerepl?t. ^[2]

A NASA menedzsmentje nem onkenyesen, vagy hanyagsagbol dontott rosszul, voltak ugyanis megfontolasai, amelyekr?l kes?bb bebizonyosodott, hogy inkabb emocionalis, mintsem racionalis alapokon allnak. Igy peldaul mindenki szilardan hitt a h?ved? teglak, kulonoskeppen a szarny belep?elen alkalmazott meger?sitett szen-szen ( Reinforced Carbon-Carbon ? RCC) elemek ellenallosagaban. Charles Bolden ?rhajos, a NASA kes?bbi f?igazgatoja mondta err?l a kovetkez?ket: ^{[8] [9]}

?...sohasem beszeltunk az RCC-r?l, mivel mind azt hittuk, hogy az attorhetetlen. Tizennegy evet toltottem el repulesekkel az ?rprogramban, azt gondolvan, hogy ezek jo er?sek a maguk 10-15 centis vastagsagaval a gepek belep?elen. Es amikor a Columbia utan megtudtam, hogy alig par millimeteresek es meg olyan er?sek sincsenek, mint a Corvette-emen az uvegszal er?sites? m?anyag panelek, na az kinyitotta a szememet...de azt hiszem, hogy egyikunk szamara, es itt a legjobb elmekr?l beszelek, akiket valaha ismertem a NASA-n belul es kivul, sohasem gondoltam, hogy ez hibat okozhat.” ^[8]

A masik ok talan meg kevesbe m?szaki gyokerekkel rendelkezett, ami a NASA vezet?inek kezet vezette a donteshozatalnal. A kockazatkezelesi folyamatokra nagyon nagy hatassal volt a vezet?k azon velekedese, hogy ugysem tehetnenek semmit, ha valamilyen serulest fedeznenek fel. Az akkori velekedest Jon C. Harpold, uzemeltetesi igazgato fogalmazta meg: ^[9]

?...nincs semmi, amit tehetnenk a [h?ved? csempek] serulesevel. Ha esetleg megserulnenek, sokkal jobb, ha nem is tudunk rola. Szerintem a legenyseg is inkabb szivesebben nem tudna rola. Nem gondolod, hogy nekik is jobb lenne, ha egy boldog, sikeres repules utan inkabb tok varatlanul meghalnak a visszateres soran, mintsem fennmaradni az ?rben, mikozben nem tudsz csinalni semmit, csak varni, mig elfogy a leveg? ...”

A vezetes a problema felmerulesekor nekilatott, hogy felallitson egyfajta ?mi van ha” forgatokonyvet, am ennek folyamata felrement, es az eredmeny sokkal inkabb valaszt adott ra, hogy egy teoretikus, jov?beni problema eseten mi lenne a teend?, mintsem, hogy az aktualis, folyamatban lev? veszhelyzetben mit tegyenek. ^[9]

A fentebb leirt ? elmulasztott ? kozvetlen fotobizonyitekok helyett a NASA egy kozvetett bizonyitasi modszert valasztott: szamitogepes szimulacioval keresi meg a lehetseges serules merteket es a beavatkozas lehet?segeit. Az erre hasznalt eszkoz a Crater program volt, amelyet kes?bb NASA vezet?k ugy jellemeztek, hogy nem igazan szoftver, inkabb a korabbi repulesi esemenyekb?l es hatasaikbol osszeallitott adatbaziskezel?, matematikai modell. A Crater komoly karosodast jelent?, tobb h?ved? teglat erint? hatast mutatott, amennyiben az a teglak teruletet erinti. A NASA vezet?k azonban elvetettek ezt a predikciot, mondvan, hogy a modell kis meret? becsapodo test (pl. jegdarab) esetet szemlelteti, amely nem hasonlit, a nagy meret?, de kis s?r?seg? habhoz, es nem az RCC-panelekre vonatkozik hanem a teglakra. Az RCC-panelekre csak cigarettacsikk meret? jegdarabok becsapodasara volt kidolgozott szcenario a Craterben (mivel csak a jegdarabok becsapodasat tartottak lehetsegesnek), igaz ezek kozul a becsapodasi lehet?segek kozott is akadt olyan, amely atszakitotta volna az RCC-panelt. A mernokok azonban ezt is elvetettek, a hab kisebb s?r?segere hivatkozva. Ennek alapjan a vezetes elfogadta azt az ervelest, amely elvetette minden komolyabb, toressel, lyukadassal jaro esemenyt, es csak a feluleti serules eshet?seget hagyta meg, mint ilyet veszelytelennek itelve meg a szigetel?hab becsapodast. ^[10]

Legvegul Steve Stich, a repulesiranyitas vezet?je kuldott egy uzenetet 2003. januar 23-an, informalva Rick Husband parancsnokot es William McCool masodpilotat a kovetkez? szoveggel:

?A felszallas soran, hozzavet?leg a 80. masodpercben a fotoanalizis szerint az orbiter bekotesi csomopontja kornyeker?l nemi tormelek szakadt le, es ezt kovet?en becsapodott az orbiter bal szarnyaba, a torzs-szarny atmenet kornyeken, ahol aztan egy nagyobb reszecskees?t produkalt. A becsapodas teljesen a szarny also feluleten latszott vegbemenni, es nem voltak szemcsek lathatoak a szarny fels? feluleten. Szakert?k vizsgaltak a fenykepfelveteleket, es nem talaltak aggodalomra okot ado okot az RCC-elemekkel, vagy a h?ved? teglakkal kapcsolatban. Ezt a jelenseget lattuk mar korabbi repulesek alkalmaval is, es abszolut semmilyen aggodalmat nem latunk a visszateres soran.” ^[11]

Fold koruli keringes [ szerkesztes ]

Az STS?107 ?rhajosai szamara meglehet?sen zsufolt tudomanyos programot allitottak ossze, a nap mind a 24 orajaban dolgoztak ? valtasokban ? a legenyseg tagjai. A munka szintere f?leg a SpaceHab modul volt, de mas kiserleteket is vegeztek a fedelzeten. ^[12]

A Spacehab kilenc kereskedelmi celu rakomanyt vitt magaval, amelynek kereteben 21 kiserletet vegeztek el. Emellett utazott az Europai ?rugynokseg negy rakomanya, 14 kiserlettel, illetve a NASA 19 rakomanya, amelyb?l egyet a Nemzetkozi ?rallomas kockazatenyhitesi programjahoz hasznaltak, 18-at (23 kiserlettel) pedig a NASA Office of Biological and Physical Research (Biologiai es Fizikai Kutatasok Irodaja) megbizasabol juttattak fel. ^[12]

A fizikai kutatasok szekcioban harom tanulmany keszult egy nagy, robusztus kamraban vegzett kiserletek felhasznalasaval, amely az eges folyamatat, illetve annak kioltasat kutatta mikrogravitacioban . Egy masik kiserlet soran kulonboz? szemcses anyagok viselkedeset vizsgaltak szinten a gravitacio jelenlete nelkul, amelyek az epit?ipari tevekenyseghez nyujtottak informaciot, hogyan hasznalhatok hatekonyabban anyagok olyan helyeken valo epitmenyek alapozasahoz, ahol a foldrengesek , vagy foldcsuszamlasok gyakoriak. Tovabbi kiserletek zajlottak a zeolit kristalyok kialakulasanak felmeresere, illetve arra vonatkozolag, hogy milyen kemiai reakciok tudjak gyorsitani ezeket a folyamatokat. ^[12]

A biologiai kiserletek kozott ket OBPR (Office of Biological and Phisical Research) sejttenyesztesi kiserlet zajlott, szinten a sulytalansag korulmenyei kozott, amelyben kulonboz? sejtkulturakat novesztettek, hogy kutassak mikent nyerhet? megnovelt genetikai karakterisztikaju sejtallomany ? az egyikben a prosztatarak elleni vedekezes, a masikban pedig a termeshozam novelese volt a f? celterulet. Egy masik kiserlet volt olyan proteinkristalyok novesztese, amelyek tisztabban el?allithatoak, mint a Foldon es altaluk hatekonyabb gyogyszerek allithatoak el?, kevesebb mellekhatas mellett. Tovabbi kereskedelmi celu kiserletek is zajlottak a proteinkristalyokkal, amelyek rak elleni terapiakat kutattak. Egy masik kiserletcsoport szinten rak elleni szerek fejlesztesevel foglalkozott es arra keresett valaszt, hogyan zarhato hatekonyabban valamilyen tokba a gyogyszer ugy, hogy az novelje a hatoanyag hatekonysagat. ^[12]

Olyan biologiai kiserletek is zajlottak, amelyek inkabb voltak megfigyeles jelleg?ek, es az ?rrepules szervezetre gyakorolt hatasat vizsgaltak. Ilyenek voltak a keringesi rendszer es az izomrendszer valtozasait megfigyel? kiserletek. Az Europai ?rugynoksegnek (ESA) vegzett kiserletek kozott volt egy szinten az ?rhajosok egeszsegugyi parametereit vizsgalo megfigyelessorozat, amely szinten az ?rrepules emberi szervezetre gyakorolt hatasait vizsgalta. Ennek kereteben az ESA hetfele megfigyelest vegzett, keringesi , csontformalodasi , immunrendszer -m?kodesi es bakterialis temakorokben. ^[12]

Tovabbi partneri megallapodasok alapjan is tortentek kiserletek:

• A Kanadai ?rugynokseg harom csontnovesztesi kiserletben es az ESA kiserleteiben is reszes volt;
• A Nemet ?rugynokseg szamara halak gravitacioerzekelesenek megfigyeleset vegeztek sulytalansagban;
• Egyetemi megbizasbol is vegeztek ultratiszta proteinkristalynovesztest, gyogyszerfejlesztesi celzattal;
• A US Air Force (Egyesult Allamok Legiereje) kommunikacios kiserleteket vegeztetett. ^[12]

Az STS?107-tel jutott fel a FREESTAR kiserlet is, amely egy korabban tervezett, de elhalasztott m?hold helyett utazott. A FREESTAR a xenon-2 gazizotop kritikus viszkozitasat kutatta. Tovabbi kiserleti eszkozok voltak az izraeli Mediterranean Israeli Dust Experiment (MEIDEX), a Space Experiment Module (SEM?14), a Solar Constant Experiment (SOLCON?3), Shuttle Ozone Limb Sounding Experiment (SOLSE?2) es a Shuttle Ionospheric Modification with Pulsed Local Exhaust Experiment (SIMPLEX), vagy a Ram Burn (RAMBO) ^[12]

A kiserletek sikerrel vegbementek, am a leszallas soran bekovetkezett katasztrofa kovetkezteben a kiserleti anyagok mind odavesztek. ^[12]

A katasztrofa [ szerkesztes ]

A Columbia vegzetes leszallasa [ szerkesztes ]

A kovetkez?kben a leszallas esemenyei olvashatoak, kiegeszitve a m?velet soran elhangzottak radioforgalmazasaival. Az egyes esemenyek id?pontjai masodperc pontossaggal vannak megadva. A megjegyzesek a parbeszedek es az esemenyek megerteset hivatottak el?segiteni.

Roviditesek magyarazata:

• CDR: Commander (parancsnok) ? Rick Husband
• PLT: Pilot (pilota) ? William McCool
• MS1: Mission Specialist 1 (kuldetesspecialista) ? Laurel Clark
• MS2: Mission Specialist 2 (kuldetesspecialista) ? Kalpana Chawla
• FLIGHT: Flight Director (repulesi igazgato) ? Leroy Cain ? A Repulesiranyito csapat vezet?je
• GPO: Guidance and Procedures Officer ? Az iranyitason belul a repul?gep mozgasaert, iranyvaltoztatasaiert, az egyes repulesi m?veletek elvegzeseert felel?s iranyito
• GNC: Guidance, Navigation and Control System Engineer ? az ?rhajo iranyito, navigacios rendszereiert es m?szereinek m?kodeseert felel? mernok
• MMACS: Mechanical, Maintenace, Arms and Crew Systems ? Az iranyitas m?szaki, karbantartasi es legenysegi rendszerekert felel?s tagja
• EECOM: Electronical, Environmental and Consumables Manager ? Az elektronikus, letfenntarto rendszerekert es a keszletekert (hajtoanyag, oxigen, viz, elelem stb.) felel?s iranyito
• GC: Ground Controller (foldi Iranyito) ? Az iranyitokozpont es az ?rrepul?gep kozotti adatkapcsolatot biztosito eszkozok m?kodeseert felel?s szemely.
• FDO: Flight Dynamics Officer (repulesdinamikai felel?s) ? A FIDO felel az ?rrepul?gep repulesi utvonalaert a legkorben es a Fold koruli palyan is
• CapCom: Capsule Communicator (kapszula (=?rhajo) kapcsolattarto) ? A foldi szemelyzet azon tagja, aki a legenyseggel tartja a radiokapcsolatot

A Columbia nehany ora hijan 16 napnyi repulest es 255 Fold koruli keringest kovet?en kezdte meg a leszallasat a Cape Canaveralen lev? leszallopalyara, amelyet a tervek szerint helyi id? szerint 9:16-kor (14:16 UTC) ert volna el (az esemenyek id?pontjai innent?l kezdve a Cape Canaveral-i, keleti parti id?zona szerint kerulnek feltuntetesre). ^{[13] [14]}

• 02:30 (2003. februar 1.): A leszallasiranyito csapat szolgalatba lep

A leszallas legels? mozzanata, a valtasokban dolgozo iranyitokozpontban atveszi az a valtas a szolgalatot, amely a leszallas vegeig iranyitja az ?rrepul?gepet. Az iranyitoknak nem adott ki a NASA semmifele feladatot, igy azok nem is dolgoztak semmilyen olyan probleman, amely az ?rrepul?gep esetleges serulesevel lett volna kapcsolatban, kulonoskeppen nem volt teriteken a felszallaskori szigetel?hab altal esetleg okozott gond. Az iranyitok a normal leszallasi procedura szerint, ellen?rz?lista alapjan vegeztek a munkajukat. Az id?jarasel?rejelz? csoport felmerte a meteorologiai kondiciokat, es a Kennedy ?rrepul?ter leszallopalyajat alkalmasnak min?sitette a leszallasra.

• 08:00 Leroy Cain, az iranyitocsapat vezet? iranyitoja felteszi a go-no go (mehet-nem mehet) kerdest az iranyitoknak a leszallasra vonatkozoan

A tenyleges leszallasi procedura az iranyitas leszallasi engedelyevel kezd?dik, amelyhez a repulesiranyitas vezet?je formalisan is meggy?z?dik annak biztonsagos voltarol, kivitelezhet?seger?l, csak ezutan kozlik a legenyseggel, hogy megkezdhetik a leszallast. A konkret esetben minden id?jarasi tenyez? a szabalyoknak megfelel?en a felallitott limitek alatti erteket mutatott, es minden rendszer rendben m?kodott.

• 8:10 Charles O' Hobaugh CapCom kozi a parancsnokkal, hogy a Columbia megkezdheti a leszallasi folyamatot
• 8:15:30 (EI [ Entry Interface ? Legkorbelepesi Pont] ? 1719 [masodperc]) : Deorbit Burn (Fekez? gyujtas legkorbe lepeshez)

Az ?rhajosok elvegzik az ?rhajot a Fold koruli keringesb?l kiszakito es a leszallashoz, a legkorbe lepeshez szukseges fekez? man?vert az ?rrepul?gep Orbital Maeuvering System rendszerevel (Orbitalis Kormanyrendszer). Ekkor az ?rrepul?gep menetiranynak hatrafele, illetve a felszinhez kepest fejjel lefele repult az Indiai-ocean felett 282 km magasan es 28 200 km/h sebesseggel. A fekez? gyujtas 2 perc 38 masodpercig tartott, amellyel kezdetet vette a leszallas. A gyujtas rendben vegbe ment, es a legenyseg erzekelni kezdte ujra a nehezsegi er?t, majd Husband parancsnok megforditotta az ?rhajot orral el?re pozicioba, az orrot kisse megemelve.

• 8:43:42 CDR: epp elerjuk az EI-t
• 8:44:09 (EI+000) Entry interface (Legkorbelepesi pont)

A legkorbelepesi pont egy onkenyesen meghatarozott pont, amelyet 120 km magasan huztak meg a szakemberek, es ahol mar eszrevehet? a legkor fels? foszlanyainak jelenlete, hatasa. A Columbia a Csendes-ocean felett erte el ezt a pontot. Ett?l a ponttol kezdve elkezd?dott a Columbia szarnyanak belep?elen a h?merseklet emelkedese egeszen 1370 °C-ig, amelyet kb. hat perc alatt ert el (a h?merseklet emelkedeseert a kozhiedelemmel ellentetben nem a surlodas volt a f? felel?s, annak hatasa csak mintegy 10%-ot tett ki, hanem a repul?eszkoz szarnyai altal osszenyomott leveg? hevulese okozta 90%-ban).

• 8:44:51 CDR: Kommunikacio ellen?rzes az intercomon, Hajtsatok le az ellenz?ket

PLT: PLT

MS1: PS1 (aztan nevetve korrigalva sajat magat), MS1

MS2: Meg nincs rajtam a keszty?, MS2

MS2: Es akkor hagyjuk lenn az ellenz?t?

CDR: O nem, csak azt akartam, hogy ellen?rizzetek az ?rruhakat

A Challenger-katasztrofa ota az ?rhajosok ?rruhaba oltozve hajtottak vegre a veszelyes man?vereket, mint a felszallas es leszallas. A parancsnok ezert egy ellen?rzest rendelt el, hogy mindenki allitsa a sisakja ellenz?jet zart allapotba, es probaljak ki, hogy ugy is m?kodik-e koztuk a kommunikacio.

• 8:45:58 PLT: Ez aztan jol nez ki. Ilan, ez aztan klassz, az orrnal fenyes narancssarga feny latszik, teljesen koruloleli az orrot

A legenyseg filmezte a leszallast, es a pilota jelezte a tobbieknek, hogy a legkorbelepes kezzelfoghatova valt azzal, hogy megjelent az ?rhajo korul a plazma.

• 8:48:39 OEX Data: A problemak els? ? igaz nagyon gyenge ? jelzese, egy szenzor erzekelte, hogy a szarny belep?elenek f?tartoja kisse nagyobb feszit?er?t szenvedett el, mint azt rogzitettek a Columbia korabbi repulesein.

Az erteket az ?rrepul?gep Modular Auxiliary Data System (Modulrendszer? Kisegit? Adatrendszer) erzekel?rendszere rogzitette, amely hasonlo a normal repulesi adatrogzit?hoz (repul?gepeken fekete dobozkent el a koznyelvben), es nem kuldott adatokat sem az iranyitasnak, sem a legenyseg kijelz?ire, csak passziv rogzit?kent uzemelt.

• 8:48:59 OEX Data: egy h?merseklet erzekel? a bal szarny belep?elenek 9-es szamu panelje mogott a megszokottol elter? erteket kezd mutatni

Az els?, h?mersekletre vonatkozo abnormalis erteket szinten a MADS erzekelte passziv modon, es nem kerult kijelzesre.

• 8:49:38 GPO: CLG (Closed Loop Guidance ? zart koros kormanyzas) indit

Az ?rrepul?gepek nem egyenes vonalban szallnak le, hanem hatalmas S-alakokat repulnek, ezzel is segitve a fekezest, es kozben a h?terheles is jobban eloszlik a h?ved? rendszeren. Az iranyitas ezert felel?s iranyitoja ekkor adta ki az els? ilyen S-man?ver inditasara a parancsot.

• 8:49:53 OEX Data: egy ujabb h?merseklet szenzor mutat a bal oldalon szokatlan erteket.
• 8:50:30 H?merseklet emelkedes jelzes

A Columbia torzsen el?szor erzekelhet? a h?merseklet emelkedese, am ez normalis erteke mutat, elter?en a bal oldalon talalhato szenzoroktol.

• 8:51:14 OEX Data: egy ujabb, immar a bal szarny belsejeben (nagyjabol egy vonalban a 9-es RCC-panellel) lev? h?merseklet erzekel? kezd szokatlan erteket mutatni
• 8:52:19 OEX Data: egy, a bal szarnyban a 9-es RCC-panel mogott elhelyezked? h?merseklet-erzekel? magas h?merseklet jelzese utan elhallgat. Valoszin?leg a hozza vezet? vezetek ategett, ezert sz?nt meg m?kodni

Ezekben a percekben szamos masik szenzor kezd a normalistol elter? jelzest kuldeni, vagy beszuntetni a m?kodest, mind az ?rrepul?gep bal szarnyaban.

• 8:53:01 Az els? jel arra vonatkozolag, hogy az ?rhajo mozgasaban rendellenesseg tamadt, az ?rhajo enyhen forgasba kezd a hossztengelye menten

A szarnyon tamadt serules miatt valoszin?leg megvaltozott a legaramlas a bal szarny felett, amely aerodinamikailag aszimmetrikussa tette a repul? testet, amelyre az spontan iranyvaltoztatassal reagalt. Az RCS (Reactive Control System ? reaktiv kormanyrendszer) automatikusan kiegyenlitette a forgast.

• 8:53:26 A Columbia atlepi Kalifornia partvonalat
• 8:53:44 Az els? levalo tormelekdarab eszlelese

A szarny serulesenel elkezdett megbomlani a szarny integritasa, es tormelekdarabok kezdtek lehullani az ?rhajorol, amelyek fenyesen izzo, az ?rhajo testet?l elvalo darabokkent voltak megfigyelhet?ek. A megfigyeles kulonboz? foldi megfigyel?kt?l szarmazik. A kovetkez? nagyjabol ot percben osszesen 17 megfigyelest rogzitettek a kivizsgalas soran, amikor valami levalt a Columbiarol.

• 8:56:12 GNC: Iranyitas, itt a kormanyzas. Elhuzast erzekelunk, jo korrekcioval

Az iranyitas ?rhajo mozgasaert felel?s iranyitoja el?szor erzekeli a rendellenesseget, hogy az ?rsiklo az egyik iranyba elhuz, bar ezt a rendszer meg toleralhato mertek?nek tartja es korrigalja

• 8:56:45 Az ?rhajo atlepi Arizona ? Uj-Mexiko hatarvonalat.
• 8:57:19 A szarnyba behajtott bal oldali f?futo guminyomas-erzekel?i csokkenest mutatnak
• 8:57:28 Egy a balszarny aljan lev? h?merseklet erzekel? felmondja a szolgalatot

Ezek utan tobb, a bal oldalon elhelyezked? erzekel? mutat olyan alacsony erteket, amely mar nem azt jelzi, hogy tul alacsonyra sullyedt a h?merseklet a meresi ponton, hanem hogy az erzekel? felmondta a szolgalatot.

• 8:57:59 FLIGHT: …es amikor azt mondod, hogy mindet elvesztetted, az azt jelenti, hogy mind zerot mutat

MMACS: Mindegyikuk m?kodesen kivult mutat

FLIGHT: M?kodesen kivul

MMACS: Es az osszes lepcs?zetesen nemult el. Ahogy mondom, par masodpercen belul mind

Az iranyitas m?szaki, karbantartasi es legenysegi rendszerekert felel?s iranyitoja jelentette a repulesiranyitas vezet?jenek a sorozatos szenzorhibakat, amelyek igy egymas utan komolyabb meghibasodasra utalnak.

• 8:58:20 A Columbia belep Texas fole
• 8:59:18 MMACS: Elvesztettuk a nyomast a bal bels? es a bal kuls? f?futoban, azaz mindket gumiban

MMACS: Iranyitas

FLIGHT: Mondjad

MMACS: Eppen most vesztettuk el a nyomast a bal f?futoban

Az iranyitas vezet?je ismet hirt kap az ?rhajo m?szaki allapotarol: normal helyzetben a szarnyba behuzott f?futo guminyomasaval nem tortenhet semmi, azonban a m?szerek a nyomas elt?neset jelzik.

• 8:59:30-8:30:31 Az elhuzas olyan merteket olt, hogy a reaktiv kormanyrendszernek es az aerodinamikai kormanyfeluleteknek ( elevon ok) egyszerre kell korrigalniuk a rendellenes mozgast.

Az ?rhajo, a szarnyon lev? ? a lehullo tormelekek hatasara egyre novekv? meret? ? lyuk miatt aerodinamikailag egyre aszimmetrikusabba valt, es egyre novekedett az elhuzas az egyenes repules iranyatol. Ezt a rendszerek automatikusan meg mindig ellensulyozni probaltak, de egyre nagyobb volt az ehhez szukseges beavatkozas merteke

• 8:59:32 CDR: Vettem, ooo, b… (az adas varatlanul megszakadt)

Az utolso radiouzenet, amelyet a Columbiarol vettek, Husband parancsnok kivant kozolni valamit. Az angol uzenet eredetije: ?Roger, uh, buh...” . A fonetikusan ertelmezett szoveg szerint a megszakadt adas vagy before , vagy both ertelm?, utobbi arra utalhatott, hogy a parancsnok nyugtazta, hogy both , azaz mindket f?futo nyomasa megsz?nt.

• 8:59:36 D?lesi hiba

Egeszen addig a pontig az elhuzast, amely az ?rrepul?gep balra d?leseben oltott testet, a repules iranyito rendszer kepes volt kontroll alatt tartani, am ebben a pillanatban az atlepte a toleralhato merteket, es a robotpilota elkezdte megengedni a tovabbi d?lest.

• 8:59:37 Utolso jelzes a cs?r?kormanyokrol . Adatvesztes

A Columbiarol erkez? telemetriai adatok 25 masodpercre megszakadtak. Az utolso jelzes az volt, hogy a cs?r?kormanyok elertek azt a maximalis kiteritest, amelyet meg a repules iranyito rendszer megengedett.

• 9:00:02.654 Utolso telemetriai adas

25 masodperces kieses utan visszatert a kapcsolat a telemetriai rendszerekkel, es ket masodpernyi adatfolyam erkezett az ?rrepul?gepr?l amelyek szerint:

• A m?kod? rendszerek : a Columbia APU ( Auxiliary Power Unit ? Kisegit? Aramfejleszt? Egyseg) rendszeri, a h?test biztosito rendszerek, a f?hajtom?vek, az elektromos energia termel? uzemanyagcellak , a kommunikacios es navigacios rendszerek, a jobb oldalon lev? szenzorok es a letfenntarto rendszer normalisan m?kodott.
• A nem m?kod? rendszerek : Mindharom hidraulika rendszer m?kodeskeptelen volt, es a tartalyok is uresek voltak, a bal oldali aerodinamikai kormanyokat m?kodtet? rendszerek nem m?kodtek, a h?tesi rendszer tulh?totte az APU-t ken? olajat, a bal oldali szenzorok tobbsege nema volt, a bal oldali OMS ( Orbital Maneuvering System ? Orbitalis Kormanyrendszer) reaktiv rendszerei sem m?kodtek, az aramelosztokon is vagy tulfeszultseg, vagy a normalisnal kisebb feszultseg jelentkezett es az egyenaramot valtoaramma alakito inverter is lecsatlakozott a f? aramelosztorol.
• Az ?rsiklo terbeli helyzete : a navigacios adatok szerint a Columbia iranyitatlanul repult, es szinten iranyitatlannak t?n? modon valtozott a helyzete. Az orso iranyu mozgast erzekel? szenzor a maximalis 20°/masodperc erteken kiakadt, mutatvan, hogy a hajo balra orsozik. Mivel az el?z?ekben a balra bolintast jelz? erzekel?k is intenziv mozgast mutattak, valoszin?, hogy az ?rhajo leadta az orrat a Fold fele. A repulesi mod AUTO allasban volt, azaz az ?rhajosok nem probaltak meg manualisan kiteriteni az ?rhajot a kaotikus mozgasbol. Ezen a ponton meg ugy t?nt, a geptorzs es a jobb szarny meg egyben volt.

• 9:00:21-9:00:25 Vegbemegy a Columbia darabokra hullasa

F?kent a hidraulikafolyadek teljes hianya jelezte, hogy valahol vegzetes tores tortent, minden valoszin?seg szerint a bal szarnyba hatolo forro leveg? elgyengitette a szarny f?tartot, amit?l az eltort, a szarny leszakadt. Emiatt az ?rrepul?gep elvesztette repul?kepesseget es kaotikus bukdacsolasba kezdett. Ennek soran olyan leger?k ebredtek a feluleten, amelyek a Challenger-katasztrofahoz hasonloan messze meghaladtak az eredeti, tervezeskor hasznalt limiteket, es darabokra tortek az ?rhajot.

• 9:00:30 Az els? videobizonyitekok a Columbia szeteseser?l

Egy a texasi Fort Hood kozeleben repul? Apache harci helikopter id?belyegz?vel ellatott videofelvetelen szetvalo, izzo kondenzcsiknyomokat rogzitett az egen, a katasztrofa els? vizualis bizonyitekakent.

• 9:15:50 A Columbia tervezett leszallasanak ideje Cape Canaveralen

Az iranyitokozpont tevekenysege a katasztrofat kovet?en [ szerkesztes ]

Az iranyitokozpont kizarolag az ?rhajorol erkez? telemetriai adatokkal rendelkezett, sem a foldi megfigyel?k altal eszlelt tormelek levalasokrol, sem az ?rrepul?gep szeteseser?l tanuskodo, tobbszoros kondenzcsikok megjeleneser?l nem volt tudomasa, igy jelent?s lemaradasban volt a kibontakozo esemenyekkel kapcsolatban. Amikor az ?rsiklo mar megsemmisult, az iranyitas meg mindig a sokasodo szenzorhibak okat kereste. ^{[13] [14]}

• 9:00:18 FLIGHT: MMACS, itt a repulesvezet?.

MMACS: Itt a MACCS.

FLIGHT: Es ugye nincs osszefugges mindezek a guminyomasmer? m?szerezettseg es a hidraulika rendszerek m?szerei kozott.

MMACS: Nem uram, nincs, De azota elvesztettuk a jelet az orrfutorol es a jobb oldali f?futorol is.

• 9:00:51 EECOM: Iranyitas, itt az EECOM

FLIGHT: Igen, EECOM

EECOM: Nekem is van meg negy h?merseklet szenzorom, amelyik m?kodesen kivult mutat.

• 9:01:38 FLIGHT: GC, miota nincs UHF adasunk? Megvan mar jo ket perce is?

GC: Meger?sitem.

A gyanu ekkor valt kezzel foghatova, hiszen a repules ezen szakaszaban ugyan nem volt szokatlan a radioadas pillanatnyi megszakadasa, vagy kihagyasa, de ilyen hosszu id? nem volt jellemz?.

• 9:02:00 GNC: Iranyitas, itt a GNC.

FLIGHT: Mondjad.

GNC: Ha barmilyen okunk van feltetelezni valamilyen kormanyozhatosagi problemat, a kezem ugyeben tartom a m?veleti leirast a 13. oldalon

• 9:03:12 CAPCOM: Columbia, kommunikacio ellen?rzes

A CapCom , azaz az ?rhajoval valo kapcsolattartasert felel?s, a foldi iranyitasban helyet foglalo ?rhajos elkezdte hivni radion a mar harom perce nem letez? Columbiat. Ett?l a pillanattol kezdve negy percen at, nagyjabol fel perces id?kozokkel folyamatosan probalta hivni az ?rhajot, amely azonban mar nem valaszolt. A kapcsolatot kb. 5 perc utan hivatalosan is megszakadtnak nyilvanitottak, de a radareszlelessel tovabbra is probalkoztak.

• 9:12:55 FLIGHT: GC, itt a repulesigazgato

GC: Itt a GC

FLIGHT: Zarjuk az ajtokat

Ezzel kezdetet vette az un. veszhelyzeti procedura, amelynek els? lepese, hogy bezarjak az iranyitokozpont bejaratat, innent?l kezdve se ki, se be nem mehet senki addig a pillanatig amig a veszhelyzeti eljaras ervenyben van.

• 9:13:17 FLIGHT: FDO, van barmi jele az ?rhajonak a nyomkovet? rendszereken?

FDO: Nincs, Uram.

Ezzel a parbeszeddel a vezet? repulesiranyito egy utolso kiserletet tett, hogy latjak-e az ?rhajot barmi modon, amelynek normal esetben mar regen a leszallopalya kozeleben kellett volna lennie. Az FDO valaszaval visszavonhatatlanul nyilvanvalova valt, hogy az ?rhajot elvesztettek, az valahol ut kozben elt?nt, lezuhant.

• 9:14:29 FLIGHT: Oke, az osszes iranyitonak a repulesi radiovonalon, el kell inditsuk az FCOH ( Flight Control Operation Handbook ? Repulesiranyitas M?veleti Kezikonyve) veszhelyzeti eljarasat, annak is a 2.8-5 oldalan szerepl? ellen?rz? listajat.

Leroy Chain vezet? repulesiranyito hivatalosan is elinditotta a veszhelyzeti eljarast. Ennek kereteben egy ellen?rz?lista menten minden iranyitonak el kellett vegeznie az adatok menteset, gondosan ugyelve ra, hogy az adatmentes pontosan, hiany nelkul megtortenjen es el legyen tarolva.

• 9:14:52 FLIGHT: FDO, itt a repulesvezet?

FDO: Igenis

FLIGHT: Van barmilyen informacionk, vagy jelentesunk az ?rparancsnoksagrol?

FDO: Nincs semmilyen adatunk, es nem jelentettek semmilyen repul?eszkozt a Merrit islandi radartol

Ezzel az utolso adatkeressel hivatalossa valt, hogy a Columbia nem erkezett meg.

• 9:17:57 FLIGHT: Oke, az osszes repulesiranyitonak: a 9. oldalon lev? ellen?rz?lista alapjan meg kell bizonyosodjon mindenki, hogy vegigment mind a 20 lepesen, hogy a munkaallomasok log bejegyzeseit, keperny?kep nyomtatasait, a teljes adatgy?jtesi lista lepeseit megtette es vegigment mindenen.

A Columbia repulesi folyamata lezarodott, es atadta helyet a baleseti kivizsgalast el?keszit? veszhelyzeti folyamatnak.

A legenyseg sorsa [ szerkesztes ]

A Columbia szetesese halalos korulmenyeket teremtett az ?rhajosok szamara. Azt vitak ovezik, hogy a legenyseg meddig elhetett meg. ^[15] A megfigyeleseken alapulo tenyek azt mutatjak, hogy az ?rsiklo szetesese a keleti parti id?zona szerinti 9:00:21-9:00:25 (14:00:21-14:00:25 UTC) kozotti id?savban ment vegbe, de ekkor meg a legenysegi kabin viszonylagos epsegben tort le az ?rhajo torzser?l, es h?vedelem hijan meg kb 30-40 masodpercig tartott, amig a h?merseklet annyira ellagyitotta a szerkezetet, hogy az teljesen ossze nem tort, megfigyelesek szerint kb. 9:00:57-kor (14:00:57 UTC). ^[14] A Challenger-katasztrofanal a kabin egeszen az Atlanti-oceanba csapodasig epsegben maradt, valamennyire vedve az ?rhajosokat (s?t lenyegeben a tengerfenekre sullyedve is egeszben talaltak meg, mind a het ?rhajos holttestevel), ^[16] azonban a Columbia eseteben a robusztusabb felepites ellenere ez az ?rhajokomponens is darabokra hullott, igy az ?rhajosok akar meg elve, akar mar csak a holttestuk, ki voltak teve a kuls? korulmenyeknek. Az ?rhajo a szetesese pillanataban 62 000 m magasan jart, sebessege pedig meg mindig elerte a 16 machot . Egyes elemzesek szerint az itt hato er?k meg nem lehettek felel?sek a teljes szetesesert, mivel a legkor itt meg olyan ritka, hogy a 16 mach ellenere az ?rhajo testet csak olyan aerodinamikai er?k ertek, mintha a Cape Canaveralen lev? leszallopalya tengerszinten lev? betonjan egy 5-os er?sseg? hurrikan 270 km/h-s szelei ertek volna, amely er? komoly karosodasokhoz ugyan elegend?, am a teljes szeteseshez nem. Az igy nagyobb darabokra torott geptestnek lejjebb kellett meg sullyedni az atmoszferaban, hogy olyan er?k lepjenek fel, amelyek tovabb ?daraboltak” az ?rhajot. Igy lehetseges, hogy a kabin is csak bizonyos id? elteltevel torott tovabbi darabokra, a vegeredmeny azonban ugyanaz volt: az ?rhajosok egy id? utan ki voltak teve a meg mindig halalos kuls? korulmenyeknek. ^[15]

2008-ban a NASA kibocsatott egy jelentest, amely reszletesen foglalkozott a Columbia visszateresekor a legenyseg tulelesi eselyenek, vagy annak hianyanak leirasaval. ^[17] 2014-ben egy ujabb NASA jelentes latott napvilagot, amely reszletesen taglalta a Columbia katasztrofa repul?orvosi aspektusait. ^[18] Ezek a kovetkez?k voltak:

Kihermetizalodas [ szerkesztes ]

Kulonboz? foldi megfigyelesekb?l, telemetriai adatokbol osszeallitott esemenysor alapjan megallapithato volt, hogy a Columbia utaskabinjaban az iranyithatosag elveszteset kovet?en a kabinnyomas meg egy ideig normalis maradt, igy a legenyseg cselekv?kepes maradt. Az adatok alapjan a legenyseg meg is probalta visszaszerezni az iranyitast az ?rrepul?gep felett. Ahogy aztan az ?rsiklo kikerult az iranyitas alol, jobbra kezdett d?lni, amely az also oldalanak extrem aerodinamikai hatasok ala keruleset jelentette, amelyek aztan ossze is tortek a gep szerkezetet. A kabin kihermetizalodasa akkor kezd?dott, amikor az ?rhajo orrszekcioja levalt a torzskozepreszr?l, nagyjabol 41 masodperccel azutan, hogy az ?rhajo feletti iranyitas elveszett. A legenysegi kabin osszeutkozott a torzs masik reszevel, amelynek nyoman res keletkezett rajta, igy a kabinnyomas elillant. A kihermetizalodas uteme ekkor olyan gyors volt, hogy a legenyseg masodperceken belul elajult, es meg arra sem volt kepes ennyi id? alatt, hogy a sisak ellenz?jet lezarjak. A legenyseg tagjai elvesztettek az eszmeletuket, majd rovid id? alatt tud?taji barotraumat szenvedtek el a verben megjelen? gazbuborekok okozta keszonbetegseg es legzesi elegtelenseg mellett. ^{[17] [18]}

A normalistol mer?ben elter? dinamikus g kornyezet [ szerkesztes ]

A torzsr?l levalt kabin szekcio a levalas utan mindharom tengelyen kaotikus mozgasba kezdett. A legenyseg (addigra eszmeletlenul, vagy eppen mar holtan) keptelen volt megtamaszkodni ezeknek a mozgasoknak az elleneben, valamint az ?ket ved? eszkozok is seruleseket okoztak szamukra:

• A fels? testet ved? biztonsagi ovek hianyossagai: a legenyseg tagjainak fels?teste szabadon mozgott az ulesekben, mivel az ovfeszites sebessege alatta volt a kabin mozgasanak tehetetlensegi er?i altal el?allitott gyorsulasoknal, illetve az ovek megengedtek az oldaliranyu mozgasokat is. Az emberi maradvanyokon (karokon, labakon) megfigyelt toresek is erre utaltak.
• A nem teljesen megfelel? sisakok alkalmazasa: a versenyzesben hasznalt bukosisakokkal ellentetben az ACES ?rruhak sisakjai engedtek a fej mozgasat a sisakon belul, ezzel tompa seruleseket okozva a fejen. A sisakgy?r?k raadasul alatamasztasi pontkent viselkedtek nyakszirti, hatgerincet erint? er?hatasoknak, amikor az ?rhajosok koponyaja peldaul hatrabicsaklott. Raadasul, amikor a szeler?k leteptek a sisakot az ?rhajosok fejer?l, akkor pedig kulonboz? csavaro er?k lephettek fel. ^{[17] [18]}

A legenyseg tagjainak kikerulese az ?rkabinbol es az ulesukb?l [ szerkesztes ]

Amikor a legenysegi kabin szetesett, az ?rhajosok kikerultek a vedelme alol. Egyreszt a biztonsagi ovek halalos traumat okoztak, ahogy a leger?k rangatni kezdtek az ?rhajosok testet, masreszt a ? valoszin?leg eszmeletuket vesztett ? vagy akar halott ? ?rhajosok ki voltak teve az ellenseges kornyezetnek, a majdnem oxigen nelkuli legkornek, az oriasi h?mersekletnek es az ?rrepul?gep korulottuk zuhano, neha hozzajuk is utkoz?, izzo roncsdarabjainak. ^{[17] [18]}

A nagy sebesseg? es nagy magassagu kornyezeti felteteleknek valo kitettseg [ szerkesztes ]

Amennyiben az ?rhajosok elve kerultek volna ki az osszetort kabinbol, olyan legkori viszonyok koze kerultek volna, ahol a legkori nyomas toredeke volt annak, amit meg az emberi test toleralni tudott. A csekely legs?r?segnek az oxigentartalma is hasonloan kicsi volt, es a kuls? h?merseklet rendkivul alacsony volt, mikozben a nagy sebesseg miatt fellep? surlodas folytan rendkivul magas h?merseklet olelte korul ?ket. A NASA szerint habar az ACES ?rruhak nem voltak min?sitve ilyen korulmenyekre, ennek ellenere velhet?en alkalmasak voltak megvedeni a bennuk lev? emberi testet 30 000 m folott is. A megtalalt maradvanyok azonban azt mutattak, hogy az ?rruhak mar koran, valoszin?leg a kabin szetesesekor megserultek, ategtek. Az emberi szovetmintakban egyertelm?en azonositottak a keszonbetegseg jeleit, azaz az ?rhajosok ruhaja nem zart tokeletesen. ^{[17] [18]}

Foldnek utkozes [ szerkesztes ]

A vegs? tenyez? a foldnek utkozes volt. Ha meg valahogy tul is elte volna valamelyik ?rhajos az osszes addigi halalos hatast az ?rhajo szeteseset?l kezdve egeszen a foldfelszinre zuhanasig, az utobbi bizonyosan nem lett volna tulelhet?, semmifele ved?felszereles nem mentette volna meg egyikuk eletet sem. A foldnek ut?des okozta halal ellen szol a megtalalt emberi maradvanyok allapota ? a keres?csapatok talaltak kulon labakat, kezeket egy koponyat, egy szivet, reszleges emberi fels?testet stb. ? amely alatamasztotta, hogy a legenyseg legtobbje mar a leveg?ben halalos seruleseket szenvedett. Habar, ahogy a radiobeszelgetesekb?l kiderult, egyik-masik ?rhajos nem viselt keszty?t, vagy sisakot a baleset pillanataban, esetleg nem volt megfelel?en bekotve az ulesebe, ez a teny semmit sem tesz hozza, vagy vesz el a tulelhet?segi korulmenyekhez, legfeljebb az, akinel tokeletesen megtortentek az el?vigyazatossagi intezkedesek (a beoltozes es az ulesben elfoglalt megfelel? pozicio), annak nehany masodperccel meghosszabbodott az az id?, amig meg elt, vagy eszmeletenel volt. ^{[17] [18]}

Tiszteletadas [ szerkesztes ]

Elnoki reakcio [ szerkesztes ]

A Challenger-katasztrofahoz hasonloan az eppen hivatalban lev? elnok, George W. Bush meg a tragedia napjan beszedet intezett az amerikaiakhoz, amelyben bejelentette, hogy a reggeli orakban megszakadt a radioosszekottetes az ?rhajoval, majd roncsdarabokat lattak alahullani az egb?l Texas felett, es a jelek szerint a balesetnek nincsenek tulel?i. Emellett roviden hitet tett amellett, hogy sajnos az ?rrepules meg mindig olyan veszelyes uzem, amelybe beletartozik az ilyen vesztesegek kockazata is, es a baleset, illetve a nyilvanvalo kockazatok ellenere az USA folytatni fogja a vilag?r felfedezeset. Az elvesztett ?rhajosokra utalva Izsaias profetat idezte: ?Emeljetek a szemeteket, es nezzetek fel a mennyekre. Ki alkotta mindezt? ?, aki megteremtette a csillagok tomeget, egyik utan a masikat, es nevukon szolitotta mindet. Az ? ereje es mindenhato hatalma altal egyikuk sem fog elveszni.” Majd hozzatette: ?Ugyanezen Teremt?, aki neven nevezte a csillagokat, ugyancsak ismeri annak a het leleknek a nevet, akit ma gyaszolunk. A Columbia legenysege nem tudott biztonsaggal visszaterni a Foldre, mi megis imadkozunk, hogy biztonsaggal megterjenek haza” . ^{[19] [20]}

Gyaszszertartas [ szerkesztes ]

2003 . februar 4-en a NASA nagyszabasu gyaszszertartast rendezett a Lyndon B. Johnson ?rkozpontban, a texasi Houstonban az elhunyt ?rhajosok tiszteletere. Az unnepsegen reszt vett es beszedet mondott George W. Bush elnok es Sean O'Keefe , a NASA f?igazgatoja. Az elnok beszedeben amellett, hogy egyesevel megemlekezett mind a het ?rhajosrol, es ismet meger?sitette, hogy szamit a NASA-ra, es biztos lesz folytatasa az ?rrepuleseknek. O'Keefe pedig kiemelte, hogy a NASA tartozik annyival a hetek emlekenek, hogy kideriti, mi okozta a katasztrofat. A szertartason reszt vettek meg olyan hiressegek is, mint a First Lady, Laura Bush , Rick Perry, texasi kormanyzo, John Glenn , az els? orbitalis ?rrepulest vegrehajto amerikai ?rhajos, vagy Neil Armstrong , az els?kent Holdra lep? ember. A szertartas egy hajoharang hetszeri megkonditasaval illetve egy vadaszgep kotelek Missing Man Formation -ban (Elvesztett ember kotelek) athuzasaval ert veget. ^{[21] [22]}

2003 . februar 7-en a NASA egy ujabb szertartast rendezett a Kennedy ?rkozpontban Cape Canaveralen , amelyen f?kent a NASA ?rrepul?gep felbocsatasokban reszt vev? munkatarsai vettek reszt. Az ?rhajosok lelki udveert baptista es katolikus papok, valamint egy izraelita rabbi mondott imat, majd felszolalt tobbek kozott Robert Crippen ?rhajos, a Kennedy ?rkozpont korabbi igazgatoja, vagy Florida allam kormanyzoja, Jeb Bush is. A houstoni esemenyhez hasonloan a szertartas itt is vadaszgepek tisztelgesevel ert veget. ^[23]

Roncsmentes [ szerkesztes ]

A Columbia roncsai [ szerkesztes ]

A Columbia balesetet kovet?en az egyik legnagyobb valaha volt keres?akcio vette kezdetet a lezuhant roncsok osszegy?jtesere. Az ?rhajo roncsait mintegy 2000 kulonallo fellelesi helyen talaltak meg a keres? csapatok. A roncsok f?kent Texas allam teruleten ( Tyler , Palestine , Fort Worth , Nacogdoches , Hemphill varos kornyeken) szorodtak szet, de Louisiana es Arkansas allam teruletei is erintettek voltak. ^[3] A kutatas tobbezer onkentes bevonasaval zajlott, akik elhivatott modon probaltak minden lehetseges helyen es modon megtalalni a Columbia maradvanyait. A NASA a kereses idejere kozlemenyben tajekoztatta a kozvelemenyt, hogy a roncsok veszelyes kemikaliakat is rejthetnek, amelyekhez tanacsos nem hozzanyulni, helyette a megtalalo inkabb jelentse a helyi hatosagoknak a megtalalas helyet, mikozben azt is vilagossa tettek, hogy aki viszont jogtalanul maganal tart a roncsokbol valamit, azt buntetes fenyegeti. Nehany esetben a t?zoltok Geiger?Muller-szamlaloval ellen?riztek a roncsokhoz hozzanyulo egyeneket, illetve azt kertek ezekt?l az emberekt?l, hogy a ruhazatukat veszelyes hulladek gy?jt? zsakokba helyezzek es alkalmazzanak miel?bb fert?tlenit? szappanos tisztalkodast. Az onkentesek egy csoportja radioamat?r volt, akik a nagy kiterjedes? kutatasi teruleten a kommunikacios osszekottetest segitettek tevekenysegukkel. ^{[24] [25] [26]}

A figyelmeztetesek ellenere szamos roncskeres? probalta megtartani a roncsdarabokat, majd kes?bb hasznot huzni bel?luk. Nehany texasi roncsgy?jt? egyenesen az eBay -en rendezett online aukciot, ahol 10 000 dollaros kikialtasi aron kinaltak a megtartott roncsdarabokat. ^[27] Magat az aukciot nagyon hamar visszavonta az internetes oldal, am a Columbiaval kapcsolatos relikviak ara hirtelen a magasba szokott, es oriasi kereslet jelentkezett rajuk. Az aukcio visszavonasat kovet?en egy harom napos amnesztiat hirdettek meg azoknak, akinel ?veletlenul ottmaradt” valamely, az ?rsiklobol szarmazo maradvany, am erre csak alig nehanyan jelentkeztek es adtak le a naluk lev? darabokat a NASA-nak. ^[18]

Korulbelul 45 000 kulonfele roncsdarabot sikerult megtalalni, amelyek kb. 25 tonnanyit nyomtak, igy az orbiter ures tomegenek nagyjabol 24%-a kerult el?, bar kes?bb a nagy reszenek azonositasa nem sikerult. ^[28] A legnagyobb ket megtalalt roncsdarab az els? f?futo es egy ablakkeret voltak. ^[29] A megtalalt darabok kozott az egyik legerdekesebb egy petricsesze volt, amelyben egy csoport el?, 1 mm nagysagu Caenorhabditis elegans ferget talaltak. A petricsesze egy aluminium tartoban foglalt helyet, amely megvedte a tartalmat a baleset osszes hatasatol. A fergek pedig a fent vegzett biologiai kiserlet reszei voltak, amelyben a sulytalansag hatasait vizsgaltak kulonboz? szervezeteken. A fergeket egeszen kes?n, 2003 . aprilis 28-an , kozel harom honappal a balesetet kovet?en talaltak csak meg. ^{[30] [31]}

A kutatasi m?veleteknek egy szomoru esemeny is resze volt, Jules F. Mier Jr. helikopter pilota es Charles Krenek legi roncsment? eletet vesztette helikopteruk lezuhanasakor a kereses kozben. ^[32]

Kes?bb is feljegyeztek a Columbia roncsaival kapcsolatos esemenyeket, amikor a hivatalos kutato-ment? munka mar lezarult. Igy peldaul 2008. majus 9-en kerult nyilvanossagra, hogy egy serult adattarolo lemezr?l sikerult a serules ellenere megmenteni a rajta tarolt 340 MB adat 99%-at. ^[33] Maga a lemez az egyik folyadekok viselkedeset tanulmanyozo kiserlet adattarolasara volt hasznalatos a Columbia fedelzeten. 2011. julius 29-en pedig 8 es fel evvel a tragedia utan Nachogdoches varos illetekesei kozoltek, hogy a varoshoz kozeli toban egy kb. 1,2 meter atmer?j? kerek roncsdarabot talaltak, amit a NASA a Columbia egyik tartalyanak darabjakent azonositott. ^[34]

Az osszegy?jtott ? nem emberi eredet? ? roncsokat egyebkent kivetel nelkul a Kennedy ?rkozpontba szallitottak, es a VAB csarnok egyik hasznalaton kivuli helyisegeben helyeztek el, ahol kutathatova tettek. ^[35]

Emberi maradvanyok [ szerkesztes ]

A roncsok keresese es osszegy?jtese soran kiemelt figyelmet kapott a legenyseg foldi maradvanyainak osszegy?jtese is. Az emberi maradvanyok keresese a texasi Hemphill varosatol delre, a Toledo Volgytarozo tava menten tortent meg, ahol a keres?alakulatok megtalaltak a legenyseg maradvanyait. Ot f? maradvanyait harom napon belul leltek fel a keres? alakulatok, mig a maradek ket f?et a kereses 10. napjan. Az alakulatok sokszor csak kismeret?, csonk testreszdarabokat talaltak, peldaul kulonallo karok, labak, egy reszleges fels?test, vagy egy emberi sziv kerultek el?. A keresest nehezitette, hogy a megtalalasi hely egy s?r? erd?vel boritott reszen volt. ^{[36] [37]}

Fedelzeti videofelvetel [ szerkesztes ]

A megtalalt roncsok es maradvanyok egyik kulonlegesebb darabja volt egy kamera kazettaja, amelyen az ?rhajosok a leszallast rogzitettek. A 13 perces felvetelen az ?rhajosok a legkorbe lepes rutinm?veleteit hajtjak vegre, mikozben jo hangulat uralkodik a fedelzeten ? a legenyseg tagja viccel?dnek egymassal ? es semmilyen nyoma nem latszik, hogy problema lenne. A felvetelen a legenyseg a keszty?ket huzza fel nagyjabol egyid?ben azzal, hogy az ablakon kivul megjelenik a magas h?mersekleten kialakulo plazma, es a langok lathatova valnak az ?rhajon kivul. A felvetel egyik pontjan az iranyitas megkeri Laurel Clarkot, hogy vegezzen el valamilyen kisebb rutinm?veletet, amelyre az ?rhajos annyit valaszol, hogy most kisse elfoglalt, de kes?bb meg tudja csinalni, mondvan: ?Csak semmi aggodalom…a vilag osszes ideje a mienk” . A felvetel valamilyen okbol 11 perccel azt megel?z?en megszakad, hogy az iranyitas elvesztette a radiokapcsolatot az ?rhajosokkal. ^{[38] [39]}

Kivizsgalas [ szerkesztes ]

Kezdeti vizsgalatok [ szerkesztes ]

A NASA azonnal hozzalatott az iranyitas altal lementett es rendszerezett repulesi adatok elemzesehez. A nyomozas a hibak telemetriai adatokban valo megjelenesevel kezd?dott, azaz ahogy Ron Dittermore, a Space Shuttle program vezet?je megfogalmazta, az els? olyan jelekt?l, amikor az erzekel?k azt kezdtek mutatni, hogy a f?futok guminyomasa es a hidraulikanyomas megsz?nt az ?rhajoban, illetve mindekozben olyan jelzesek is erkeztek, miszerint megemelkedett a h?merseklet a bal szarny olyan bels? tartomanyaiban, ahol az nem volt indokolt. Az analizis arra a 31 masodpercnyi adatfolyamra tamaszkodott, amely szerint az adatok a helyzet romlasat, els?sorban a reaktiv kormanyrendszer automatikus beavatkozasat jeleztek, hogy a rendszer probalja fenntartani a repules iranyat es az ?rhajo terbeli helyzetet, mikozben az folyton le akar terni a normal repulesi palyarol. ^[40]

A kivizsgalas masik fokuszterulete a f?tartaly hablevalasa volt a start soran. Ehhez el?vettek a korabbi ilyen ismert esetek ? az STS?45 , az STS?27 es az STS?87 ? adatait es jegyz?konyveit, hogy elemezzek a problemat. A NASA ? tevesen ? arra a kovetkeztetesre jutott, hogy a szigetel?hab levalasat az okozza, hogy a felhelyezesekor apro legbuborekok keletkeznek az anyagban, gyengitve annak szerkezetet. Az ezert a m?veletert felel?s Michoud Osszeszerel? Uzem gyartasert felel?s munkatarsait tovabbkepzesben reszesitettek, hogy a hab felvitelekor ne ismetl?djon meg a gyartasi hiba. Kes?bb, a Discovery STS?114 ? a Return to Flight (Visszateres a repulesekhez) program els?, ezt az ?rsiklot erint? ? repulesen ismet egy oriasi habdarab valt le es talalta el az ?rrepul?gepet, amely hiba kivizsgalasakor derult feny ra, hogy nem a szigetel?hab gyartasi hibai okozzak a problemat, hanem a tartaly cseppfolyos hato- es oxidaloanyaggal valo feltoltese es esetleges leeresztese soran, a rendkivul hideg uzemanyag okozta h?ciklusokat nem toleralja megfelel?en az anyag es a h?tagulas, vagy osszehuzodas okoz rajta repedeseket, amelyek aztan a problemat okozzak. ^{[41] [42]}

A fuggetlen vizsgalobizottsag eredmenyei [ szerkesztes ]

B?vebben: Columbia Accident Investigation Board

A Challenger-katasztrofahoz hasonloan a Columbia balesetenek kivizsgalasat is egy fuggetlen, kuls? szervezet, az erre a celra felallitott Columbia Accident Investigation Board (Columbia Baleseti Kivizsgalo Bizottsag), vagy a vezet?je utan Gehman-bizottsag) vegezte el. A bizottsag felallitasat mar a baleset masnapjan 2003 . februar 2-an bejelentette Sean O'Keefe NASA f?igazgato. ^[43] A testulet vezet?je Harold W. Gehman Jr. , a Haditengereszet nyugalmazott tengernagya lett es tovabbi tizenket, a hadsereg ? els?sorban a legier? ? vezet? tisztjeib?l, mas kormanyzati hivataloktol es kisebb reszben szakmai korokb?l erkez? tagja volt. Erdekesseg, hogy az egyik bizottsagi tag Sally Ride ?rhajos volt, aki igy egyetlenkent mind a ket Space Shuttle baleset kivizsgalasaban reszt vett. ^[44]

A Bizottsag a munkajat a baleset pontos esemenysoranak osszeallitasaval kezdte. ^[13] Ehhez az egyik legnagyobb segitseget a 2003. marcius 19-en a texasi Hemphill mellett megtalalt eszkoz, a Columbia repulesi adatrogzit?je adta. Ez egy furcsa anomalianak volt koszonhet?: az ?rrepul?gep-flotta tobbi darabjanak nem volt a repul?gepekehez hasonlo fekete doboza, hanem a repulesi adatokat valos id?ben a Foldre, az iranyitasnak tovabbitottak valos id?ben, a telemetrian keresztul, ahol azt rogzitettek. Azonban mivel a Columbia volt a legels? ?rsiklo, amely feljutott az ?rbe, az els? tesztrepulesekhez felszereltek egy Orbital EXperiment Support System (OEX ? Keringesi Kiserlet Tamogato Rendszer) adatrogzit?vel, hogy a mernokok meg tobb adathoz juthassanak a tesztekr?l es az ?rhajo viselkedeserol. A tesztrepulesek vegeztevel az adatrogzit?t megsem szereltek ki ? pl. sulytakarekossagi okokbol ?, hanem az benn maradt az ?rhajoban, s?t funkcionalis is maradt, az osszes repulesen tovabbra is rogzitette az adatokat. Az eszkoz sokszaz parameter erteket rogzitette, sokkal tobb adattal, mint ami a telemetrian erkezett (az OEX lenyegeben passziv eszkoz volt, csak rogzitette a neki beerkez? adatokat, es nem kuldte tovabb a telemetrian), igy a szakemberek a megtalalasa utan olyan adatokhoz is hozzajutottak, amely addig nem allt a rendelkezesukre, es meg pontosabban, reszletesebben felterkepezhettek az esemenysort. Lenyegeben a vizsgalat soran ezen adatok alapjan lehetett megallapitani, ahogy az egyes szenzorok elhallgatnak ? valoszin?leg a szarnyba bejuto h? hatasara a vezetekezesuk eleg ?, igy bemutatva az esemenyek el?rehaladasat a legkorbelepesi ponttol, egeszen az orbiter szeteseseig. Ezek az adatok korrelacioban alltak a Lehigh Egyetemen ^[45] vegzett roncsanalizis megallapitasaival, amelyekb?l osszeallithato volt egy vegs? konkluzio az esemenyek meneter?l. ^{[46] [47]}

Ugyanennek az adatrogzit?nek az adatai segitettek abban, hogy lesz?kitsek a problemak forrasat egyetlen pontra, az ?rhajo szarnyanak meger?sitett szen-szen ( Reinforced Carbon-Carbon ? RCC) elemeinek 8-as szamu darabjara. (Minden ?rhajon ketfele h?vedelmi megoldast alkalmaztak, a legszelesebb korben az ?rhajo aljan a fekete szin? h?elnyel? keramia csempeket, illetve a h?nek leginkabb kitett szarny belep?eleken, illetve a fugg?leges vezersik belep?elein a specialis RCC-elemeket.) Korabban a vizsgalatok csak nagyjabol tudtak behatarolni a fenykepfelvetelek alapjan a szigetel?hab becsapodasi helyet a 6-os es a 9-es RCC-elem kornyekere, a reszletesebb vizsgalatok sz?kitettek vegul le ezt a 8-as elemre. ^[48]

S?ritett leveg?s agyu tesztek [ szerkesztes ]

A CAIB, miutan az els? perct?l kezdve nyilvanvalo volt, hogy az STS?107 startjanal tapasztalt szigetel?hab levalas osszefuggesben all az ?rhajo vesztet okozo kes?bbi esemenysorral, elrendelte, hogy a NASA Glenn Kutatokozpont (NASA Glenn Resarch Center) , a NASA Langley Kutatokozpont (NASA Langley Research Center) es a Boeing bevonasaval kezdjenek az RCC-paneleket erint? becsapodasi tesztekbe, hogy kideritsek, azok milyen hatassal vannak a kerdeses alkatreszekre. Erre a celra egy s?ritett leveg?s agyut hasznaltak, amellyel a fotoanalizis altal becsult meret? es sebesseg? szigetel?hab darabot l?ttek kulonboz? szogekben ketfele teszttargyra. A l?tesztek soran ketfele teszttargyat alkalmaztak. Az egyik teszttargyat a kiserleti, vegul csak legkori repulesi tesztekhez hasznalt Enterprise ?rrepul?gep szarnybelep?elenek uvegszal er?sites? (igy h?vedelmi funkciokat el nem lato) paneljeinek leszerelesevel kaptak. Ezeket a paneleket helyeztek el egy acel tartoszerkezeten es l?ttek ki rajuk a habdarabokat. A masik teszttargy pedig a NASA tartalek alkatresz keszleteb?l felepitett, valodi RCC-elemeket tartalmazo belep?el makett volt, ugyanugy az acel tartoszerkezetre er?sitve. ^[49]

A tesztek 2003 . aprilis 4. es 2003 . julius 7. kozott zajlottak le. A kezdeti teszteken az uvegszal er?sites? paneleken csak kisebb, az ?rhajo elvesztesevel biztosan nem jaro repedeseket okozott a becsapodo szigetel?hab, am az utolso, immar RCC-paneleket alkalmazo teszten az egyik loves nyoman egy kb. 41*42 cm-es lyuk keletkezett a szarnyimitacion. Ez perdont? bizonyitekot szolgaltatott arra, hogy a NASA altal a felszallas soran levont kovetkeztetes, miszerint a kis s?r?seg? hab nem okozhat kart a szarny belep?elen, teves volt. Illetve kozvetett bizonyitekkenyt szolgalt arra, hogy amennyiben az RCC-panel tenyleg megserult, a serules nagysaga alkalmas volt arra, hogy az ?rhajo legkorbelepesekor a Columbia leszallasakor vegbement esemenysor kovetkezzen be. ^[50]

A vizsgalat eredmenyei [ szerkesztes ]

A CAIB 2003 . augusztus 26-an tette kozze jelenteset. A jelentes 3 f? reszb?l allt. Az els? reszben a baleset bekovetkezeset irtak le a legnagyobb reszletesseggel, majd a masodik resz a balesetet kivalto okokat reszletezte. Vegul a harmadik reszben ?Look Ahead” (El?retekintes) cimmel a jov?re vonatkozo ajanlasokat fogalmazta meg. ^[51]

A jelentes els? szamu technikai okkent a bal szarny belep?elenek seruleset jelolte meg, amelyet a start soran levalo es a szarnyat eltalalo szigetel?hab okozott. Emellett azonban a jelentes elmelyul a hibahoz kozvetetten vezet? szervezeti es szervezeti kulturabeli hianyossagokban, amelyek nagyban hozzajarultak a katasztrofahoz. Ennek kereteben a dokumentum komoly kritikakat fogalmazott meg a NASA donteshozatali mechanizmusaval es kockazatkezelesi folyamataival szemben. Ilyenkent kiemelte, hogy a szervezeti felepites es szervezeti folyamatok alapvet?en hibasak voltak, hogy a biztonsagi kerdesekben valo kompromisszumok elvartak voltak tekintet nelkul arra, hogy ki volt a kulcsfontossagu donteshozatali pozicioban. Ennek erzekletes peldaja volt, hogy peldaul a Space Shuttle Program vezet?je egy szemelyben volt felel?s a felbocsatasok id?ben es biztonsagban valo kivitelezeseert, valamint azert is, hogy ezek minel alacsonyabb koltsegen menjenek vegbe. Ez a ket kovetelmeny id?nkent teljesen ellentetes volt egymassal. A jelentes ugyancsak megallapitotta, hogy a NASA id?nkent elfogadta a tervezesi kovetelmenyekt?l valo eltereseket, amelyek nehany repulesen dokumentalhatok is voltak a korabbiakban, anelkul, hogy az konzekvenciak levonasahoz vezetett volna. Erre pedig azt a peldat emlitettek jellemz? esetkent, hogy a h?ved? rendszer tervezesi kovetelmenyeiben szerepelt, miszerint a rendszernek nem kell felkeszitve lennie komolyabb ? barmilyen idegen testt?l szarmazo ? becsapodasokra, mikozben ilyen becsapodasok rendszeresen ertek az ?rsiklokat, koztuk magat a Columbiat az STS?107-en, mindenfele kovetkezmeny nelkul. Ezert a Bizottsag tovabbmenve a baleset kozvetlen okaival kapcsolatos ajanlasain tul, az ?rhivatal folyamataira es szervezeti kulturajara is fogalmazott meg tovabbi javito celu ajanlasokat. ^[51]

A CAIB az ajanlasait id?tavokra bontva adta meg:

1. Rovid tavon: Return to Flight (Visszateres a repulesekhez) ajanlasok
2. Kozep tavon: Continuing to Flight (A repulesek folytatasa)
3. Hosszu tavon: Future Directions for the U.S. in Space (Jov?beli iranyok az USA szamara az ?rben) ^[51]

Az ajanlasokat ? szam szerint 29-et ? a jelentes 11. fejezeteben tette kozze a Bizottsag, amelyek a balesetet kivalto technikai okokra, az esetleg megis bekovetkez? incidensek kezelesere es a szervezeti es donteshozatali problemakra is reflektaltak ugymint:

• biztositani kell, hogy a kuls? tartalyrol ne valhasson le szigetel?hab
• javitani kell a gyartasi es gyartas ellen?rzesi folyamatokat
• biztositani kell, hogy a repules felkeszitesi folyamatok soran meg jobban kisz?rhet?k legyenek az esetleges veszelyforrasok (attol fugg?en, hogy a repulesek az ISS -hez, vagy attol fuggetlenul tortennek, mas-mas folyamatokat kell tervezni)
• meg kell teremteni a lehet?seget es kapacitast, hogy szukseg eseten fenykep bizonyitekokat szerezhessen az iranyitas egy esetleges feltetelezett serules eseten
• egysegesiteni kell az ISS es a Space Shuttle rendszerek mikro meteorit , vagy mas becsapodo testekre vonatkozo tervezesi kriteriumait
• a hatarid?ket ugy kell megszabni, hogy azok ne elvezzenek soha els?bbseget semmifele biztonsagot erint? kerdessel szemben
• kepzesi programot kell inditani a felbocsatassal kapcsolatban, amely tartalmazza akar az ?rsiklo elvesztesevel kapcsolatos teend?ket is a kiszolgalo szemelyzet szamara
• fel kell allitani egy M?szaki Mernoki Hatosagi Osztalyt, amely a Space Shuttle teljes eletciklusara vonatkozoan feltarja es osszegy?jti a lehetseges veszelyforrasokat es kezeli ?ket.
• 2010-ig a teljes ?rsiklo flottara vonatkozoan a felhasznalt anyagokra, komponensekre, f? es alrendszerekre vonatkozoan meg kell tortennie egy felmeresnek es korszer?sitesnek, hogy a flotta elettartama szukseg eseten hosszabbithato legyen
• A NASA kuldjon minden evben a koltsegvetesi kerelem melle egy jelentest a Kongresszusnak, hogy miket vegzett el az el?z? evben az ajanlasok teruleten ^[51]

Mi lett volna, ha... [ szerkesztes ]

A CAIB jelentese tartalmazott egy elemzest arra vonatkozoan is, hogy a konkret esetben hogyan lett volna megmenthet? a legenyseg (ezzel lehetseges szcenariot allitva fel a kes?bbi, ilyen jelleg? esetekre), akar egy ment?expedicioval, akar helyszini javitassal, akar a Nemzetkozi ?rallomasra valo menekulessel. Az utobbi lehet?seg, amelyben a Columbia osszekapcsolodhatott volna az ISS-szel, megvarva a lehetseges ment?akciot, vagy a Szojuz ?rhajokkal sorjaban hazatertek volna, eleve kizarodott, tekintve, hogy a ket ?reszkoz elter? palyahajlasu keringesben volt, es a rendelkezesre allo eszkozokkel es hajtoanyaggal nem lett volna lehetseges a randevu es dokkolas. ^[52]

Tobb sikerrel kecsegtetett volna egy lehetseges ment?akcio, amelyet ugyan felettebb kockazatosnak, de a NASA altal vegrehajthatonak itelt meg a CAIB, felteve, ha eleg hamar dontes szuletik egy masodik ?rsiklo inditasarol es az el?keszuletekkel is idejeben vegezni tudnak. Normal modon egy ment? expedicio inditasa nem lehetseges, nem is volt ilyen forgatokonyv a NASA folyamataiba epitve, azonban atszervezesekkel a konkret esetben lehetseges lett volna. A ?normal eset” azt jelentette, hogy nincs a kovetkez? repulesre felkeszites alatt allo ?rsiklo, a nullarol pedig tobb id?t vesz igenybe a felkeszites, mint amennyi keszlet ? aram , leveg? , viz ? az odafenn kering?, serult ?rrepul?gepben rendelkezesre all. Azonban az STS?107 eseteben az Atlantis ?rrepul?gep el?rehaladott felkeszitesi folyamat kozben volt a 2003 . marcius 1-jere tervezett STS?114 startjahoz. Emellett a Columbia magaval vitte az un. Extended Duration Orbiter Package -t (Meghosszabbitott Idej? Orbiter Csomag). Ez utobbi segitsegevel a Columbia repulese egeszen a 30. repulesi napig (februar 15-ig) meghosszabbithato lett volna, mikozben az Atlantis felkeszitese biztonsagi ellen?rzesek kihagyasa nelkul is felgyorsithato lett volna ugy, hogy az februar 10-re keszen alljon a startra. Ezzel egy 5 napos puffer id?vel a mentes vegrehajthato lett volna. Ezutan a serult ?rhajot az iranyitas taviranyitassal lefekezte volna, amellyel a meg nem letez? taviranyitott leszallasi szoftver hijan az ?rhajo valoszin?leg a Csendes-oceanba csapodott volna, de a legenyseg megmenekul. Ennek a forgatokonyvnek a hatasara a NASA kes?bb kidolgozott egy Remote Control Orbiter System megnevezes? eljarast, amellyel az iranyitas akar egy leszallast is vegre tudott volna hajtani taviranyitassal az ?rrepul?gepeivel. ^[52]

Egy masik lehet?seg a helyszini javitas lett volna. Ezt az ?rhivatal szinten felettebb kockazatosnak talalta az elerhet? anyagok, illetve a javitas nem kell? hatekonysaga miatt, valamint amiatt, hogy esetleg a javitas soran meg nagyobb karosodas keletkezhet, mint az eredeti serules volt. A Columbia ezen a repulesen nem vitte magaval a Canadarm berendezest, sem a Remote Manipulator System et (Tavvezerles? Rendszert) ? amelyre peldaul kamerat szerelve felmerhet? lett volna a kar ?, igy a szarny esetleges javitasara csak egy nem tervezett ?rsetaval (angol roviditessel: EVA) kerulhetett volna sor. Termeszetesen itt is felmerult volna a problema, hogy egyik ?rhajos sem volt kikepezve a szarny koruli man?verezesre egy ?rseta soran, am mindegyik ?rhajost kikepzik egy hasonlo veszhelyzeti ?rsetara, amelyre akkor kerulne sor, ha a szinten az ?rhajo hasan, a h?pajzson lev? ajto, amely a f?tartaly uzemanyagvezetekeit engedi az ?rhajo belsejebe, nem csukodna be a kuls? tartaly levalasztasat kovet?en. A CAIB azt is meghatarozta, hogy az ?rhajosok a javitashoz az egyebkent rendelkezesre allo keziszerszamokkal es titan, vagy mas femdarabokkal, amelyek a legenysegi kabin berendezeseinek ?kannibalizalasabol” szarmaztak volna, befoltozhattak volna a lyukat es egy vizzel teli csomaggal er?sithettek volna meg belulr?l a foltot (a viz az ?rben jegge fagyott volna). Ezzel elejet vehettek volna a szarny geometriajanak megbomlasanak es a turbulens legaramlatok kialakulasanak, es a vizzel talan eleg alacsonyan tarthattak volna a felmelegedest addig, amig az ?rhajo elegge lelassul, hogy a h?merseklet mar ne okozzon problemat. ^[52]

A CAIB megallapitotta, hogy ugyan a javitasi metodus pusztan elmelet, felmerhetetlen annak sikeres volta, igy a ment?expedicios verziot tartja jobbnak. ^[52]

Kovetkezmenyek a Space Shuttle programra nezve [ szerkesztes ]

A katasztrofa azonnali kovetkezmenyekent a Space Shuttle -programot azonnali hatallyal felfuggesztettek, minden tovabbi repulest leallitott a NASA a kivizsgalas befejezteig. Ez egyben azt jelentette, hogy a Nemzetkozi ?rallomas epitese is leallt, mivel az ?rrepul?gep volt az egyetlen olyan eszkoz, amely kepes volt kiszolgalni az ISS epitesi folyamatat. Az ?rallomas szemelyzetenek szallitasara a tovabbiakban egyedul az orosz Szojuz ?rhajokat lehetett hasznalni, mig az ellatmanyt a szinten orosz Progressz ?rhajok szallitottak. Ez egyben azt is jelentette, hogy egy id?re, csak az ?rallomason valo emberi jelenletet tartottak fenn, az allando legenyseget ketf?sre csokkentve, mig a tovabbi, fejlesztesi jelleg? es latogato repuleseket fel kellett fuggeszteni. Tovabbi kovetkezmenykent amerikai oldalrol minden tovabbi, ?rhajosokkal torten? m?velet (akar civil, akar katonai) leallt. ^[53]

A CAIB vizsgalatat kovet?en sokkal melyrehatobb, lenyegeben fundamentalis valtozasok kovetkeztek el az amerikai ?rprogramban. A CAIB egyenesen odaig ment a problemak megfogalmazasaban, hogy a Columbia vesztet kozvetve ? megpedig a NASA szervezeti es cegkulturabeli problemain keresztul ? az a teny okozta, hogy az ?rhivatal hijan van az elfogadott es altalanos vizionak az ?rrepuleseket illet?en, es az eszkozok (pl. az ISS epitese) valtak celokka. A megfogalmazas igy a felel?sseget kiterjesztette a NASA-tol egeszen az azt iranyito politikaig, egeszen az USA politikai vezeteseig. ^[3] Bush elnok ezt kovet?en kiadta a NASA-nak, hogy dolgozza at hosszu tavu strategiajat, valtoztatva az egesz emberekkel vegzett ?rrepulesi programjan. Erre a felhivasra keszult el egy vadonatuj jov?kep, amely termeszetesen az addig elert eredmenyekre es reszben az ?rhajozas addigi tortenetere is tamaszkodva uj iranyokat jelolt meg. George W. Bush 2004 . januar 14-en jelentette be nyilvanosan az USA ?rkutatassal kapcsolatos uj terveit Vision for Space Exploration cimmel, amely valaszt adott a korabbi kritikakra. Az uj elkepzelesnek ?Moon, Mars and Beyond” ( Hold , Mars es azon tul) volt a jelmondata, es a jov?beli amerikai ?rrepulesek hangsulyat athelyezte a Fold koruli palyan vegrehajtott repulesekr?l a Hold, a Mars es az aszteroidak eleresere. ^[54]

Az uj amerikai ?rstrategia ezek menten a kovetkez?keppen bontakozott (volna) ki:

1. Az USA 2010-ig bezarolag befejezi a Nemzetkozi ?rallomas epiteset, es ezzel egyid?ben nyugdijazza az ?rrepul?gep flottajat
2. Elkezd?dik egy uj ?rhajo, a Crew Exploration Vehicle (Legenysegi Felfedez? Jarm?) ? kes?bbi neven Orion ?rhajo ? fejlesztese, amely felvaltja az ?rrepul?gepet, visszanyulva az Apollo-program gyokereihez, az egykori Apollo ?rhajo modernebb valtozatat letrehozva
3. Holdszondak kuldese ujra a Holdhoz, felujitva az egitest felterkepezeset, amely a shuttle-korszakban lenyegeben leallt, majd 2020-ra emberekkel visszater az USA a holdfelszinre
4. Vegul marsszondak inditasa, majd a Mars emberekkel valo meghoditasa (alternativakent egy aszteroida elerese ?rhajosokkal) ^[54]

Az elnoki strategiat kes?bb a NASA Constellation Program neven inditotta el, amelynek els? fazisa az ?rhajo es raketafejlesztesekkel indult, am az Obama kormany ezt a programot leallitotta, es uj iranyokat szabott meg az ?rhivatal szamara. ^{[54] [55]}

Osszesen huszonkilenc honapnak kellett eltelnie, mikorra a Columbia tragediajat kovet? els? Space Shuttle repulesre sor kerulhetett ? a CAIB riportjabol kolcsonvett fordulattal ? a Return to Flight (Visszateres a repulesekhez) fazisban vegrehajtott els? repulesen. Az STS?114 2005 . julius 26-an indult utnak a Discovery ?rrepul?geppel . A 15 napos ?rrepules rendkivul sikeresen zajlott le, azt az egy reszletet leszamitva, hogy az ?rhajo felbocsatasa kozben ismet egy a Columbiaehoz hasonlo meret? szigetel?habdarab valt le a kuls? tartalyrol, csak a szerencsenek koszonhet?en ezuttal nem talalta el az ?rsiklot. Az expedicio vegen a legenyseg, elen Eileen Collins parancsnokkal es James M. Kelly pilotaval mintaszer? leszallast hajtott vegre ? id?jarasi okokbol ket nappal a tervezett id?ponttol elhalasztva ? Cape Canaveralen. A hablevalas miatt a NASA megszakitotta a Return to Flight repulesek tovabbi menetet es ismet a foldre rendelte a flottat mindaddig, amig a problemara nem talalnak megnyugtato megoldast. 2005 augusztusaban aztan a Katrina hurrikan komoly karokat okozott a Michoud Osszeszerel?uzemben. ^[56]

Az ismetelten elrendelt vizsgalatban vegre sikerult megtalalni a hiba okat. Rontgen felvetelek felhasznalasaval 2005 decembereben derult ki, hogy a hibat nem a hab hibas felhordasa okozza, hanem a tartaly hajto- es oxidaloanyaggal valo feltoltese soran keletkez? h?tagulas es osszehuzodas, amely igy nem emberi hiba. A h?ciklusok repedeseket okoztak a szigetel?habban, amely aztan strukturalis gyengesegekhez vezetett, ez okozta a hablevalasokat. A NASA reszer?l Wayne Hale programmenedzser nyilvanosan elnezest kert a Michoudon dolgozo munkatarsaktol, amiert korabban ?ket hibaztattak a Columbia elveszteseert. ^[41]

Az STS?107 repuleset kovet?en meg osszesen 22 ?rrepul?gep inditas tortent egeszen 2011 . julius 8-ig , amikor az STS?135 -tel a Space Shuttle flotta 135. repulesevel az utolso kuldetes indult Floridabol az ?rrepul?geppel. Az STS?135 2011 . julius 21-i leszallasaval pedig az Atlantis ?rrepul?gep sikeresen lezarta a Space Shuttle-programot, ?rrepul?gep nem repult tobbe. Egyuttal a NASA nem rendelkezett ember szallitasi kapacitassal egeszen 2020-ig, amikor immar egy uj filozofia menten az ?rhivatal egyik kereskedelmi partnere a SpaceX sikeresen felbocsatotta egy, az ISS-hez vezetett repulesre a Crew Dragon ?rhajojat. ^[57]

A tragedia emlekezete [ szerkesztes ]

Az USA Kepvisel?haza 2003 . marcius 26-an rendelkezett egy alap letrehozasarol, amelynek celja az volt, hogy emlekm?vet allitsanak az Arlingtoni Nemzeti Temet?ben az STS?107 katasztrofat szenvedett legenysegenek. Korabban a Challenger-katasztrofa emlekere is hasonlo emlekm?vet allitottak, majd 2004 . februar 2-an fel is avattak az uj emlekm?vet , a Challengere kozeleben. Az emlekm? domborm?ven a legenysegi emblema f? motivumat, a stilizalt ?rsiklo sziluettet abrazoltak, rajta a het ?rhajos nevevel, akiknek egbe szallt lelket het csillag jelkepezi. ^[58]

2003 . aprilis 1-jen a baseball szezon nyitomerk?zesen a Houston Astros csapat (akinek neve egyebkent is a varoshoz szorosan kapcsolodo ?rrepulesek tiszteletere alakult igy) a Columbia legenysegenek tiszteletere, azok csaladtagjainak bevonasaval het parhuzamos kezd?dobast vegeztek el. Az amerikai himnuszt 107 NASA alkalmazott, koztuk repulesiranyitok, es mas beosztasban dolgozok enekeltek el, mikozben az USA zaszlajat behoztak a palyara. A merk?zesen a Houston Astros jatekosai az STS?107 legenysegi emblemajat viseltek a mezukon, majd kes?bb az egesz szezonban reklamok helyett ez szerepelt a mezeken. ^[59]

2003 . oktober 28-an a het elhunyt ?rhajos nevet felvestek a Cape Canaveralen felallitott Space Mirror Memorial (?rtukor Emlekm?) falara, amelyet 1991-ben hoztak letre, es szerepel rajta az osszes amerikai ?rhajos neve, aki szolgalatteljesites kozben hunyt el. ^[60]

2004 . februar 1-jen jatszottak a XXXVIII. Super Bowl merk?zeset a houstoni Reliant Stadiumban (ma: NRG Stadium), ahol a merk?zest kozvetlenul megel?z?en megemlekezest tartottak a Columbia legenyseger?l. Ennek kereteben Josh Groban enekes a ?You Raise Me Up” (Te neveltel engem) cim? dalt adta el?, a kovetkez? ?rrepul?gep repules, az STS?114 kijelolt legenysegevel egyutt. ^[61]

2004-ben Bush elnok posztumusz a Congressional Space Medal of Honor (Kongresszusi ?r Becsulet Erdemerem) kituntetest adomanyozta a Columbia es a Challenger 14 legenysegi tagjanak. ^[62]

A Columbia legenysege, vagy egyes tagjai tiszteletere szamos kozepuletet, vagy kozteruletet neveztek el:

• 2004 oktobereben az amerikai torvenyhozas mindket haza Lucille Roybal-Allard kepvisel? inditvanyara es a teljes kaliforniai kepvisel?csoport tamogatasaval javasolta, hogy valtoztassak meg a Downey-beli California Space Science Learning Center (Kaliforniai ?rtudomanyok Oktatokozpont) nevet Columbia Memorial Space Science Learning Center re (Columbia ?rtudomanyoktatasi Emlekkozpont). A letesitmeny az ?rrepul?gepek ? igy a Columbia es a Challenger ? korabbi gyartohelyenek helyen epult. ^{[63] [64]}
• Az USA legiereje az alabamai Maxwell Air Force Base-en (MaxWell Legier? Bazis) telepul? Pilotaiskola el?adotermet nevezte el Husband El?adonak, mivel a parancsnok is ezen az iskolan tanult a korabbiakban. A kaliforniai Edwards Legitamaszponton is a pilotak kozponti helyiseget neveztek el Husband Lounge -nak.
• A NASA a 2004-ben felavatott szuperszamitogepet nevezte el a szerencsetlenul jart legenyseg tiszteletere Columbianak. A berendezes a NASA Ames Kutatokozpontjaban , a NASA Advanced Supercomputing Division (NASA Fejlett Szuperszamitogep Divizio) szolgalataba allt, a kaliforniai Mountain View-ban . A szamitogep els? reszegysege meg 2003-ban allt szolgalatba, es a Kalpana nevet kapta Kalpana Chawla utan, aki korabban az Ames Kutatokozpont munkatarsa volt, miel?tt kivalasztottak volna ?rhajosjeloltnek. ^[65]
• Az USA Haditengereszete Willie McCool tiszteletere nevezte el egyik afganisztani tamaszpontjat McCool Camp neven (az ?rhajos EA?6B Prowler pilota volt a hader?nem kotelekeben korabban). ^[66] Ugyancsak McCool tiszteletere a texasi Lubbockban a Coronado Kozepiskola sportpalyait neveztek el Willie McCool Track & Field neven, mivel az ?rhajos 1979-ben ebben az iskolaban vegzett. ^[67]
• A Texasban kialakitott Cherokee Volgytarozo a Columbia-to nevet kapta. ^[68]
• A Texasban talalhato Amarillo Nemzetkozi repul?teret 2003-ban az STS?107 ? egyebkent az e varosbol szarmazo ? parancsnokarol Rick Husband Amarillo Nemzetkozi Repul?ter nevre kereszteltek at. ^[69]
• A Washington allamban futo Washington State Route 904 (Washington allami 904-es szamu ut) jel? utat Michael Anderson Highway nevre neveztek at, mivel az ut egyik allomasa Cheneyn fut keresztul, ahol Anderson kozepiskolait vegezte. ^[70] A szomszedos Spokane-ban pedig altalanos iskolat neveztek el Andersonrol. ^[71]
• 1987-ben a Sziklas-hegyseg coloradoi reszen elterul? Sangre de Cristo Hegyhat egyik csucsat Challenger Pointnak nevezte el a USGS Board of Geographic Names (Egyesult Allamok Geologiai Szolgalata Foldrajzi Nevek Bizottsaga) szervezet, majd 2003-ban a harmas csucs egy masik tagja a Columbia Point nevet kapta (a harom csucsbol allo, korabban Kit Carson Peak elnevezes? hely egyik alacsonyabb csucsat neveztek at Challenger Pointra, mig a harmas masik tagja a Columbia Point nevet vette fel, es csak a f? csucs maradt Kit Carson Peak). ^[72]
• Az alabamai Huntsville-ben , a NASA-hoz nagyon szorosan kot?d? varosban az egyik eppen megnyilo kozepiskolat neveztek el Columbia High School neven. ^[73]
• A Guamon letesitett, a Hadugyminiszterium altal uzemeltetett iskola pedig a William McCool Elementary Schhol nevet kapta. ^[74]
• Palmdale varosaban, ahol az egesz ?rsiklo flotta szuletett, az addig Avenue M jel? utcat Columbia Way-re kereszteltek at. ^[75]
• Izraelben, Hod HaSharon varosaban Ilan Ramonrol, az els? izraeli ?rhajosrol neveztek el a helyi kozepiskolat. ^[76]
• Az 1950-ben a texasi League Cityben epult CCISD's Veteran Memorial Stadiumot 2014-ben ujjaepitettek, es az uj letesitmeny a Challenger Columbia Stadium elnevezest kapta a ket ?rsiklo balesetben elhunyt ?rhajosainak tiszteletere. ^[77]
• A NASA atnevezte a korabbi National Scientific Balloon Facility letesitmenyet Columbia Scientific Balloon Facility -re (Columbia Tudomanyos Leggomb Intezet) ^[78]

Az elhunyt ?rhajosokrol vilag?rbeli objektumok, illetve m?holdak elnevezesevel is megemlekeztek:

• A Mount Palomar Obszervatorium altal 2001 juliusaban felfedezett het aszteroidat neveztek el a het Columbia ?rhajos utan: 51823 Rickhusband , 51824 Mikeanderson , 51825 Davidbrown , 51826 Kalpanachawla , 51827 Laurelclark , 51828 Ilanramon , 51829 Williemccool . ^[79]
• A Mars bolygon az ott leszallt Spirit marsszonda leszallasi helyet nevezte el a NASA Columbia Memorial Station (Columbia Emlekallomas) neven. Ehhez kapcsolodoan az ?rszonda eredetileg is magaval vitt a szeles savu antennaja hatoldalan egy Columbia emlekplakettet. ^[80]
• Ugyancsak a Marson, a Spirit szonda kutatasi helyen, egy het dombbol allo vonulatot neveztek el Columbia Hills-nek, illetve az egyes dombok megkaptak kulon-kulon az egyes ?rhajosok nevet. Kes?bb a Husband Hill formaciot a szonda reszletesen is felterkepezte, amikor utjat az iranyitas atvezette ezen a region. ^{[81] [82]}
• 2006-ban a NASA kezdemenyezte az IAU -nal ( International Astronomical Union ? Nemzetkozi Csillagaszati Unio), hogy a Hold tuloldalan elterul? Apollo-medenceben nevezzenek el het kratert az elhunyt ?rhajosok utan, amit a szervezet hivatalosan is elfogadott. ^[83]
• Az ISRO ( Indian Space Research Organization ? Indiai ?rkutatasi Szervezet) altal 2002 . szeptember 2-an felbocsatott Metsat?1 meteorologiai m?hold nevet a balesetet kovet?en Atal Bihari Vajpayee miniszterelnok bejelentese alapjan Kalpana?1-re valtoztattak a balesetet kovet?en, az indiai szuletes? Kalpana Chawlara emlekezve. ^[84]

Galeria [ szerkesztes ]

• 
  A SpaceHab modul beemeles alatt az STS?107 repules el?tti felkeszites soran
• 
  A Columbia kigordul a VAB csarnok ajtajan
• 
  A Columbia kigurul utolso utjara az LC39 inditoallasba
• 
  A start pillanata
• 
  A start pillanata egy masik nez?pontbol
• 
  Az emelked? STS?107
• 
  A szigetel?habdarab becsapodasa el?tt es utan keszult foto. Innen indult a nyomozas (a foto tul rossz felbontasu, hogy komoly kovetkezteteseket lehessen levonni
• 
  A tudomanyos celu rakomany konfiguracioja
• 
  Munka a Columbia fedelzeten (Kalpana Chawla)
• 
  Vidam ?rhajosok a SpaceHab fedelzeten (Rick Husband es Ilan Ramon)
• 
  A teljes legenyseg sulytalansagban
• 
  A SpaceHab a rakomanyterben
• 
  A Hold ot nappal a leszallas el?tt, a Columbiarol nezve
• 
  A legkor (hatterben a Holddal)
• 
  Az olasz csizma orra es Szicilia
• 
  Az AMOS m?hold fotoja a Columbiarol (az ?rhajo serult hasi oldala nem latszik a kepen)
• 
  A visszater? felben lev? legenyseg
• 
  A legenyseg munkaban a legkorbelepes el?tt
• 
  Roncskereses
• 
  A roncsok begy?jtese
• 
  A roncsok osztalyozasara el?keszitett hangar
• 
  A perdont? kiserlet: a tartalek alkatreszekb?l felepitett szarnyszelvenyre l?tt szigetel?habdarab beszakitotta az RCC-panelt
• 
  David M. Brown kapitany disztemetese

A tragedia megjelenese a kulturaban [ szerkesztes ]

Filmes abrazolas [ szerkesztes ]

2007-ben a Columbia roncsairol keszult filmfelveteleket felhasznaltak a The Invasion (Az invazio) cim? mozifilmben, amelyben a filmbeli Patriot ?rrepul?gep szinten megsemmisul hazateres kozben a legkorben.

Zenei abrazolas [ szerkesztes ]

A Deep Purple 2003-as, Bananas cim? albuman jelent meg a Contact Lost cim? instrumentalis zeneszam, amelyet Steve Morse gitaros jegyez szerz?kent, es a tragediarol emlekezik meg. Morse a szambol befolyo beveteleit az ?rhajosok csaladjainak ajanlotta fel. ^[85]

A The Long Winters egyuttes 2006-os albuman, az Ultimatum cim? lemezukon szerepel a The Commander Thinks Aloud (A parancsnok hangosan gondolkodik), amelyen John Roderick dalszerz? a legenyseg perspektivajabol dolgozza fel az esemenyeket zenei formaban. ^[86] Kes?bb, 2015-ben John Roderick egy podcastban beszel a The Commander Thinks Aloud dalszerzesi es felveteli folyamatarol. ^[87]

A The Evpatoria Report rockegyuttes 2005-os, Golevka cim? albumanak masodik, Taijin Kyofusho cim? dalaban kisebb bejatszasok szerepelnek a leszallas kozben a CapCom Hobaugh es a parancsnok Husband kozotti radioforgalmazasbol. ^[88]

Eotvos Peter magyar zeneszerz? 2006-ban irta a Seven (Hetek) cim? heged?m?vet a Columbia legenysegenek emlekere. A m?vet 2007-ben mutattak be Akiko Suwanai heged?m?vesz el?adasaban, majd 2012-ben lemezfelvetel is keszult, akkor Patricia Kopatcsinszkaja kozrem?kodesevel. ^[89]

2008-ban Anne Cabrera jelentette meg Columbia: We Dare to Dream (Columbia: merunk almodni) cim? m?vet, amelyet az STS?107 emlekere keszitett, beleertve a legenyseget, a ment?csapatok tagjait es a legenyseg csaladjait is. Az album egy peldanya kes?bb az STS?131 -gyel feljutott a Nemzetkozi ?rallomasra is, ahova Clayton Anderson ?rhajos vitte magaval. ^{[90] [91]}

A Runrig kelta-rockzenet jatszo formacio The Story (2016) (A tortenet) cim? lemezen szerepelt a Somewhere (Valahol) cim? dal, amelyet Laurel Clarknak ajanlottak (aki egykor Skociaban teljesitett haditengereszeti szolgalata alatt lett az egyuttes rajongoja). A zeneszam magaban foglalja Clark egykori ebreszt? dalat es nemi radioforgalmazast a szam vegen. ^[92]

Megjegyzesek [ szerkesztes ]

1. ↑ A NASA kepkiertekel? csoportja 8, egymastol fuggetlenul dolgozo tagbol all, akik foldrajzilag is elkulonulten dolgoznak, ezek egyike, az MSFC-ben dolgozo tag kuldte a jelzest

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• A Columbia Accident Investigation Board jelentese, 2003. augusztus 26.

• STS?107 . spacefacts.de. (Hozzaferes: 2013. december 7.)
• STS?107 . lib.cas.cz. [2013. oktober 13-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. december 7.)
• STS?107 . astronautix.com. (Hozzaferes: 2013. december 7.)
• STS?107 . ksc.nasa.gov. [2012. majus 16-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. december 7.)
• STS?107 . nss.org. [2008. majus 9-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. december 7.)

Szakirodalom [ szerkesztes ]

• Legeza Laszlo: Mernoki etika , Esettanulmanyok, A Columbia ?rsiklo tragediaja, 111-115. p. Budapest, Akademiai Kiado ? Mikes Kiado, 2004 ISBN 963-8130-54-7 ISBN 963-8130-54-7

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Challenger-katasztrofa
• Columbia Accident Investigation Board (CAIB)

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Space Shuttle Columbia disaster cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Magyar oldalak [ szerkesztes ]

• Kereszturi, Akos: Meg eltek az ?rhajosok, amikor a kabin leszakadt a Columbiarol . [Origo] Vilag?r , 2009. januar 6. (Hozzaferes: 2009. januar 6.)
• Az Origo Columbia ?rsiklo melleklete ? Origo

A Columbia balesetenek vizsgalatarol az ?rvilag oldalain

• A Columbia-jelentes (1. resz): Mi tortent?
• A Columbia-jelentes (2. resz): A baleset m?szaki hattere
• A Columbia-jelentes (3. resz): A baleset m?szaki hatterenek tovabbi reszletei
• A Columbia-jelentes (4. resz): Politika es burokracia
• A Columbia-jelentes (5. resz): Ajanlasok
• A Columbia-jelentes (6. resz): A tobbi ajanlas

Kulfoldi oldalak [ szerkesztes ]

• NASA's investigation site
• A CAIB (Columbia Accident Investigation Board) honlapja
• NASA flight STS-107 Archivalva 2005. julius 11-i datummal a Wayback Machine -ben
• Columbia katasztrofa ? Multimedia anyagok