Ez a szocikk a budapesti Citadellarol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Fellegvar .

Citadella
Vilagorokseg
A Citadella legifoton
Adatok
Orszag	Magyarorszag
Tipus	Kulturalis helyszin
Felvetel eve	1987
Elhelyezkedese
Citadella Pozicio Budapest bels? reszenek terkepen
e. sz. 47° 29′ 13″ , k. h. 19° 02′ 47″ 47.486944444444 , 19.046388888889 47.486944°N 19.046389°E Koordinatak : e. sz. 47° 29′ 13″ , k. h. 19° 02′ 47″ 47.486944444444 , 19.046388888889 47.486944°N 19.046389°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Citadella temaju mediaallomanyokat.

A Citadella Budapest XI. keruleteben , a Gellert-hegy tetejen fekv? er?d, melyet az 1848-49-es szabadsagharc leverese utan, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodo. Az UNESCO a budai Varheggyel es a Duna ket partjanak panoramajaval egyutt a Gellert-hegyet 1987-ben a vilagorokseg reszeve nyilvanitotta.

Etimologia [ szerkesztes ]

A cittadella olasz szo fellegvarat jelent, azaz varszer? magaslati er?ditmenyt vagy egy varos legmagasabb pontjan emelt, fallal korulvett, vedhet? reszt.

Tortenelem [ szerkesztes ]

Lasd meg: Gellert-hegyi oppidum

A Citadella er?djet az 1854-es letesitesekor, egy okori eraviszkusz telepulesre, az oppidum maradvanyaira epitettek ra, amelyek ezert joreszt megsemmisultek.

A 220 meter hosszu, 12?16 meteres falmagassagu er?dot Julius Jacob von Haynau epittette, akinek a nevehez az 1848-49-es forradalmat es szabadsagharcot kovet? megtorlas f?z?dik. Kulonlegessege, hogy a szokasos er?dokt?l elter?en nem az alatta elterul? varos megvedese celjabol epult, hanem epp ellenkez?leg: a Citadellanak szant szerep a pesti lakossag megfelemlitese volt. Err?l tanuskodnak a varosra nez? agyuallasok is, am szerencsere az agyukat kizarolag diszlovesek leadasara hasznaltak.

Buda torok megszallasa idejen a Gellert-hegy tetejen allo kereszteny kapolna helyere palankvarat epitettek a torokok. 1813 es 1815 kozott Jozsef nador javaslatara a palankvar helyere egyetemi csillagvizsgalo epult. Az Uraniaet (avagy Csillagdat) harom europai uralkodo I. Sandor orosz car, I. Ferenc osztrak csaszar es magyar kiraly, valamint III. Frigyes Vilmos porosz kiraly jelenleteben 1815-ben avattak fel, akik a napoleoni haborukat lezaro Szent Szovetseg megkotesere gy?ltek ossze, es utaztak Budara a letesitmeny megnyitasra. ^[1]

Buda varanak 1849-es ostromanal a magyar honvedsereg katonai az ostromagyukat a Gellert hegyen, az egyetemi Csillagda epuletenek kozeleben allitottak fel, bar err?l a csillagda munkatarsai megprobaltak lebeszelni a honvedeket. Az osztrak tuzerseg valaszcsapasainak kovetkezteben a csillagaszati intezmeny epulete teljesen megsemmisult, a sulyosan serult epuleteket az ostrom alatt kifosztottak.

Az ostrom tapasztalatai utan, a gyaszos emlek? Bach-korszakban a becsi haditanacs ugy hatarozott, hogy a korszer?tlen budai var helyett egy jol vedhet?, a hadaszati elveknek megfelel? er?drendszert kell kiepiteni Pest?Buda kore ? celja a kuls? ellenseg visszaverese es a bels? forradalomra hajlamos magyar lakossag megfekezese. Ennek els? er?djet a Gellert-hegyen kezdtek megalapozni Emmanuel Zitta osztrak hadmernok tervei alapjan 1850-ben. A munkalatok koltsegeire ketszazezer forintot rendelt Ferenc Jozsef osztrak csaszar. A Citadella helyet az 1849-ben elpusztitott Csillagda ^{[2] [3]} es a korulotte lev? virag- es sz?l?skertek teruleten jeloltek ki. A csillagda romjait felrobbantottak. A tervek szerint a 220 meter hosszu, 60 meter szeles, 4 meter vastag k?falakkal vedelmezett er?d l?resei moge 60 korszer? agyut helyezhettek el. Negy esztend? multan mar bevonulhatott kazamataiba az osztrak katonasag, akiknek agyui fenyeget?en neztek a tulparti Pest varosara. Az er?drendszer tobbi resze sohasem keszult el, mivel a Monarchia hadvezetese vegul Komarom varosa korul keszitette el az ? utolso ved?bastyat ”. A Citadella a zsarnoksag es az abszolutizmus szimboluma lett a magyarok szemeben.

A gy?lolt osztrak er?d az 1867-es osztrak-magyar kiegyezessel elvesztette hadaszati celjat, de a katonasag csak 1899-ben vonult ki falai mogul. ^[4] Ekkor a lelkes budapesti lakossag nyomasara jelkepes bontasokat vegeztek a bejarata feletti falreszen, de az egesz ellenszenves objektum lebontasara nem volt elegend? anyagi forras.

Jegyz?konyvileg 1897 oktoberenek vegen kerult a demilitarizalt Citadella az akkor kozel 25 eves f?varos birtokaba:

A Citadella es nehany budai laktanya atadasaert cserebe a f?varos jelent?s kulteruleti ingatlanok tulajdonarol mondott le a becsi hadugyi tarca javara. ^[6] Ekkor a falat egy reszen jelkepesen megbontottak, jelezven, hogy katonai szerepe megsz?nik.

Utolso hadaszati celu hasznalata a masodik vilaghaboruban , Budapest ostroma idejen, a tamado szovjet Voros Hadsereg 2. es 3. Ukran Frontjaval szemben tortent, amikor a nemet es magyar csapatok legvedelmi bazisaul szolgalt, mig kazamataiban raktarakat es sebesult ellato helyet rendeztek be. A harcokban megserultek vedm?vei, ennek nyomait meg napjainkban is jol lehet latni.

Az 1960-as evekben mar idegenforgalmi szerepet szantak neki, ezert 1961-t?l kezdve atalakitottak: szallodat es vendegl?t nyitottak benne. ^[7] Ekkor epult meg mai formajara a hegytet?re felvezet? Szirtes ut es az egykori er?d koruli setany. ^[8] A munkak 1965-ben keszultek el, azota m?emlek. Vonzerejet els?sorban a falairol korbe nyilo els?rangu kilatasnak koszonheti.

Az er?d keleti, varosra nez? fala toveben all a Szabadsag-szobor , Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felallitott alkotasa. A szobor talapzata el?tt allo szovjet katona szobrat 1992-ben tavolitottak el es atszallitottak a budatetenyi Memento Parkba .

Jelen [ szerkesztes ]

Ez a szocikk vagy szakasz tervezett vagy jov?beni esemennyel kapcsolatos informaciokat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulativ termeszet?ek, a tartalom pedig ? az esemeny kozeledtevel, illetve tovabbi informaciok beerkeztevel ? jelent?sen valtozhat. Legutobbi modositas: 2023. december 15.

2021 tavaszan atepites miatt kordonokkal lezartak az er?dot. A munkak varhatoan 2023-ra keszulnek el. ^[9] 2022 tavaszara felig elbontottak az egykori m?emlek er?d massziv falait. ^[10]

Hasznositas [ szerkesztes ]

A monumentalis Citadella er?dje 2014 ota elhagyatott, zarva van. Tetejen tobb radioado sugarozza adasat. Vastag falai kozott etterem es szalloda uzemelt a kozelmultig. Korabban a hadtortenelem irant erdekl?d?k megnezhettek a kazamataiban berendezett, 1944-es ostromra emlekeztet? haborus panoptikumot . A bekesebb korszakra emlekeztetett a Budapest anno cim? fotokiallitas, amely felidezi a rohamosan fejl?d? nagyvaros kepeit a XIX. szazad vegeig.

A Citadella toveben szabadteri kiallitaskent lathato volt nehany szovjet fegyver, ezek a kovetkez?ek:

• egy 76 mm-es 1942 mintaju hadosztalyagyu (ZiSZ?3), 1942-ben rendszeresitve
• egy 57 mm-es 1943 mintaju panceltor? agyu (ZiSZ?2), 1943-ban rendszeresitve
• egy 82 mm-es 1937 mintaju gyalogsagi aknavet? (BM?37), 1937-ben rendszeresitve
• egy 85 mm-es 1944 mintaju hadosztalyagyu (D?44), 1944-ben rendszeresitve
• es egy 57 mm-es AZP SZ?60 legvedelmi gepagyu , 1950-ben rendszeresitve

Kepgaleria [ szerkesztes ]

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
  Latkep a Citadellarol Ujbuda iranyaba (hatterben Csepel )
• 
  Latkep a Citadellarol a pesti oldal iranyaba az Erzsebet hiddal

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Szabadsag-szobor (Budapest)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Budapest es a Dunakanyar (Cartographia, 2001) ISBN 963-353-185-3
• Budapest XI. kerulet Citadella , egykor.hu
• Heller Agost: (1843?1902) A gellerthegyi csillagasztorony , mek.oszk.hu
• Mihalyi Balazs: Del-Buda ostroma 1944-1945 - 2014, Budapest, Underground, ISBN 9789631204049

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Citadella (Budapest) temaju mediaallomanyokat.

• www.citadella.hu Archivalva 2007. julius 15-i datummal a Wayback Machine -ben
• Citadella motoros talalkozo 15 eves hagyomannyal
• A Citadella . M?emlekem.hu
• Budapest ostroma 1944-45 (Citadella) Archivalva 2014. julius 26-i datummal a Wayback Machine -ben
• Fucskar Agnes, Fucskar Jozsef Attila: Varak Magyarorszagon. Budapest, Alexandra Kiado, 2015. 96. oldal. ISBN 978-963-357-649-6