Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel: kereszteny cionizmus .

A cionizmus a 19. szazad masodik feleben elindult zsido nemzeti mozgalom es ideologia , amelynek celja egyreszt a tortenelmi Izrael teruleten egy zsido allam megalakitasa, illetve helyreallitasa, masreszt a zsido erdekek vedelme a vilag mas orszagaiban. ^{[ forras? ]}

A cionizmus definicioja ma sem vegleges es a kovet?i kozott sem egysegesen elfogadott, tehat egy folyamatosan fejl?d?, es ? minden mas nemzeti szervezkedeshez hasonloan ? szels?segekt?l sem mentes mozgalomrol van szo. ^[1]

A cionizmus tortenete [ szerkesztes ]

A cionizmus szo a Cion (=?Sion”) szobol ered. A Cion szo el?szor Samuel profeta konyveben jelenik meg. Cion Jeruzsalem egyik er?ditmenyenek a neve. Miutan David elfoglalta Jeruzsalemet a jebuzitaktol , Cion helyen epult fel ?David varosa”. Cion szimbolikusan nem csak Jeruzsalemet, hanem az egesz orszagot jelenti a zsidok szamara. A zsidok a diaszporaban sem feledkeztek meg Cionrol, a kozepkorban irta Jehuda Halevi ?Cion enekeit”.

A mozgalom el?futarai voltak: Jehuda Alkalay szarajevoi szarmazasu rabbi , a lengyel szarmazasu Kalischer rabbi, a magyar szarmazasu Natonek Jozsef rabbi es Moses Hess filozofus .

Natonek mar a 19. szazad kozepen irt a fuggetlen zsido allamrol, a tobbiekkel ellentetben azonban ? nem vallasi, hanem tortenelmi ervekre hivatkozott. Magyarorszagon nem adtak ki m?veit, Konstantinapolyba utazott, hogy a szultantol engedelyt kerjen a zsido nep letelepitesere , igy ? volt az els? politikai cionista.

Moses Hess 1862 -ben publikalta Rom und Jerusalem cim? m?vet, melyben el?revetitette a zsido nep nemzeti ujjaszuleteset . Utalt ra, hogy a cionizmus az europai kis nepek szabadsagmozgalmaihoz csatlakozik.

A szazad vege fele egyre kiterjedtebbe valt az un. Chibat Cion mozgalom. A mozgalom vezet?i Achad Haam , Smolenskin, es Gordon voltak. Rothschild baro ( Edmond James de Rothschild (wd) ) segitsegevel foldm?vel? telepeseket kuldtek Palesztinaba .

A cionizmus szot el?szor Nathan Birnbaum (wd) hasznalta, a mozgalomrol azonban el?szor a Dreyfus-per nyoman szuletett Judenstaat , Herzl Tivadar m?ve beszel. Ezt tekintik a cionizmus alapm?venek.

1897 -ben gy?lt ossze az I. Cionista Vilagkongresszus Bazelben , es megalakult a Cionista Vilagszervezet . Herzl igy irt naplojaban: ?Bazelben megalapitottam a zsidok orszagat, s ha most meg nevet is ezen valaki, varjatok 5 vagy legfeljebb 50 evig es meglatjatok” .

Az ITO ( Jewish Territorialist Organisation ) ^[2] biralta a cionista vilagszervezet terveit. E szervezetet Izrael Zangwill alapitotta 1905-ben. A cionista vezerek kozott akkor tobben voltak, ? igy Zangwill is ? akik nem tartottak alkalmasnak Palesztinat arra, hogy ott epuljon fel a zsido nep otthona. Mikor 1905-ben a VII. cionista kongresszus kimondotta, hogy szilardan all a Bazeli program alapjan, tobben kivaltak a cionista szervezetb?l es megalapitottak az ITO-t, amely az uldozott zsidok szamara egy autonom teruletet keresett. Az ITO vezet?sege targyalasokat is folytatott kulonboz? teruletekr?l (Galveston, Texas, Argora), de eredmenytelenul. A cionizmus politikai sikereinek kovetkezteben kes?bb az ITO vezet?i unnepelyes nyilatkozatot tettek, mely szerint hajlandok a zsido Palesztina felepitesi munkajaban reszt venni. Ez a nyilatkozat automatikusan maga utan vonta az ITO megsz?neset.

1917 . november 2-an Arthur Balfour , angol kulugyminiszter Walter Rothschild barohoz irt leveleben igeretet tett a zsido nemzeti haza letrehozasara Erec Jiszraelben . Vegul 1947 -ben ? tehat pontosan 50 evvel Herzl Tivadar naplojaba tett bejegyzese utan ? osztottak fel a brit Palesztin mandatumot egy zsido es egy arab allamra. A II. vilaghaboru miatt viszont igen sulyos arat fizetett a kesedelemert a zsido nep. ^[3] A szakirodalom jelenlegi ismeretei szerint a deklaracio megirasaban oroszlanresze volt Leopold Amery magyar zsido szarmazasu, es magyarul is beszel? brit kulugyi alkalmazottnak. ^[4]

1975 . november 10-en az ENSZ 72 szavazattal 35 elleneben (32 hianyzassal) elfogadta, a 3379-es hatarozatot, melynek ertelmeben ?A cionizmus a rasszizmus es a faji megkulonboztetes egyik formaja”. 1991 . december 16-an 111:25 aranyban (13 hianyzassal) visszavontak ezt a hatarozatot.

A cionizmus es rasszizmus kapcsolatanak kerdese a del-afrikai Durbanban 2001-ben rendezett, kozel 160 allam es tobb mint 1500 civil szervezet reszvetelevel lezajlott nemzetkozi rasszizmus targyu konferencian (augusztus 31. ? szeptember 7.) is felmerult. A konferencia lezarasakent elfogadott nyilatkozat vegs? szovegebe a cionizmus rasszizmussal valo egyertelm? azonositasa ? amelyet peldaul Kuba es egyes arab orszagok szorgalmaztak ? ugyan nem kerult bele, ehelyett a kovetkez? szakaszt fogadtak el:

?Aggodalmunkat fejezzuk ki az idegen megszallas alatt el? palesztin emberek sorsa miatt. Elismerjuk a palesztin emberek onrendelkezesi jogat, es jogukat sajat allamuk megalapitasara. Elismerjuk tovabba a regio valamennyi orszaganak, koztuk Izraelnek, a biztonsaghoz valo jogat, es felhivunk minden allamot, hogy a bekefolyamat tamogatasaval segitsek el? annak miel?bbi befejezeset.” ^[5]

A konferenciarol az USA delegacioja, tiltakozasul az Izraelt ert igen heves biralatok miatt, kivonult. ^{[6] [7]}

A cionizmus Magyarorszagon [ szerkesztes ]

A cionizmus prominens magyarorszagi kepvisel?je a Magyarorszagi Cionista Szovetseg (MCSZ), amely a magyarorszagi cionista szervezetek intezmenyes kerete.

1902-ben Herzl Tivadar jelenleteben es segitsegevel alakult meg a Magyar Cionista Szovetseg. Letrejotte ota tagja a Cionista Vilagszervezetnek (heberul: Hisztadrut Hacioni Haolamit, angolul World Zionist Organisation), amelyet az 1897-ben megtartott I. Bazeli Kongresszus alapitott. Az els? magyar cionista gy?lesre 1903-ban kerult sor Pozsonyban. Ugyancsak 1903-ban alakult a Makkabea , a cionista egyetemi hallgatok szovetsege. A masodik esemenyre mar 1904-ben sor kerult, szinten Pozsonyban,  1905. evt?l az ulesek mar Budapesten zajlottak, eleinte viszonylag csekely erdekl?des mellett es sok ellenszellel. 1912-ben jelent meg a Mult es Jov? , amit korabbi sajtotermekek el?ztek meg. Ezt kovet?en sorban indultak cionista szervez?desek. Az els? vilaghaboru utan allami felhivasra alakult rendfenntarto szervezetkent a Cionista Karhatalmi  Szazad. A belugyminiszter csak 1927-ben vette nyilvantartasba a Magyar Cionista Szovetseget.

Az MCSZ a masodik vilaghaboru el?tt fontos szerepet jatszott a zsido fiatalok neveleseben es oktatasaban. A Szovetseget a Horthy-korszakban tobbszor is betiltottak, illetve tevekenyseget korlatoztak. 1940. julius 11-en a belugyminiszter a budapesti kozpont kivetelevel az osszes helyi csoportot feloszlatta. 1943 decembereben ismet engedelyeztek a m?kodest, de csak 1944. aprilis 6-ig, amikor Baky Laszlo nyilas allamtitkar ujra feloszlatta a szervezetet.

A naci megszallas idejen a szovetseg tagjai szerepet vallaltak a zsido ellenallasban es eletmentesben.

1945 nyaran megindult az ujjaszervezes az egesz orszag teruleten, majd 1948. marcius 24-en, az egyre novekv? kommunista elnyomas miatt, az MCSZ onkent megszuntette a m?kodeset.Ezek utan a szovetseg tagjai illegalitasban tevekenykedtek, es a lehet?segekhez merten mindent megtettek a zsido identitastudat meg?rzeseert. Cionista szervezkedes miatt tobbeket letartoztattak es koncepcios perekben iteltek el az 50-es evekben.

Az 1980-as evek vege fele Dr. Englander Tibor, a Hashomer Hacair valamikori tagja szervezeseben indultak, meg  illegalisan, cionista szeminariumok Magyarorszagon. Az els? szervez?des a Herzl kor es a Bethlen teri Oneg Sabbat Klub volt. A rendszervaltaskor, 1989. evt?l sorra jottek letre a regi/uj cionista szervez?desek, es 1990. aprilis 1-en megalakult a Magyarorszagi Cionista Szovetseg, az Alapszabalya birosagi nyilvantartasba kerult, a Cionista Vilagszervezet (World Zionist Organization) pedig 1927. evre visszamen? hatallyal vette fel a tagjai koze. Azota legalisan m?kodik Magyarorszagon, reszt vesz a magyarorszagi zsido kozeletben es jelen van a cionista vilagmozgalomban. Szervezeti formaja erny?szervezet, kulonfele iranyzatokat kepvisel? cionista tagszervezetek szovetsege.

Tagszervezetei a kovetkez?k: Arzenu Hungary, Habonim Dror es Oz-Ve Salom Barati Kor, Hanoar Hatzioni Egyesulet, Hasomer Hacair Egyesulet, Jachad Egyesulet, Kidma Egyesulet, Maccabi VAC Hungary, Marom Klub Egyesulet, WIZO Hungary Egyesulet. A tagok 6 mandatummal kepviselhetik a magyarorszagi cionista mozgalmat a Cionista Vilagszervezet 5 evenkenti Kongresszusan.

Az MCSZ f? celkit?zesei (idezet a Szovetseg Alapszabalyabol):

• el?mozditja a zsido nemzeti tudat fejl?deset es kuzd az asszimilacio ellen;
• szorgalmazza a zsidosag Izraelbe valo hazatereset, mint a cionizmus mindenkori meghatarozo eszmejet es tamogatja a hazaterni kivanokat;
• ugyanakkor elfogadja azt, hogy minden zsido ember elidegenithetetlen joga eldonteni, hogy melyik orszag allampolgara kivan lenni es hol kivan elni;
• tamogatja es er?siti Izrael Allam es a diaszporaban el? zsidosag kapcsolatait;
• tamogatja a cionista jelleg? kezdemenyezeseket;
• tamogatja a zsido es cionista nevelest, kiemelten a heber nyelv oktatasat;
• cionista erdekkepviseletet alakit ki a zsido kozeletben es a magyar tarsadalomban;
• kuzd az antiszemitizmus, a zsidosag hatranyos megkulonboztetese ellen, es vedi a zsidosag jogos erdekeit;
• elutasitja a rasszizmus minden formajat.

A Szovetseg rendszeresen szervez kozos, Szeder Estet, ifjusagi vezet?kepzest, kulonboz? szeminariumokat, konferenciakat, Az MCSZ es tagszervezetei projektjei kozott megjelennek Izraellel kapcsolatos zsido programok, rendezvenyek, taborok, kozossegepit? programsorozatok, jotekonysagi esemenyek. A Szovetseg kepviseli az Izrael kozponti szerepebe vetett hitet, valamint azt, hogy ma mar a vilag zsidosagat a hagyomanyon es tortenelmen tul els?sorban Izrael allama kapcsolja ossze. Igyekszik bemutatni a cionista mozgalom ideologiai sokret?seget.

A szovetseg ketevenkent osztja ki a Herzl?Nordau-erdemermet . Az MCSZ kiadvanya a ?Bethlen teri fuzetek”, amely a zsidosagot erint? ideologiai kerdesekkel foglalkozik. Emellett a Szochnuttal kozosen havonta adja ki az ?Erec” nev? folyoiratot.

Az MCSZ a tevekenysegehez szukseges penzforrasokat palyazatok utjan, adomanyokbol, es a szemelyi jovedelemado 1%-anak felajanlasaibol biztositja.

A cionizmus kritikaja [ szerkesztes ]

A cionizmussal, mint eszmevel es mozgalommal szembenallo eszme, mozgalom, politikai torekves az anticionizmus , amely sokfele, gyakran egymassal osszekapcsolodo forrasbol taplalkozik:

• Kritika vallasos zsidok reszer?l: tortenelmileg a legkorabbi biralat, a cionizmus megszuletesevel egyid?s. Eszerint a zsido allam lete szentsegtores, csak a Messias allithatja helyre az okorban elpusztitott Izraelt.
• Az asszimilaciora, integraciora torekv? zsidok kritikai attit?dje els?sorban a holokausztot megel?z? id?szakra jellemz?, szerintuk a vilag zsidosaganak els?sorban hazajuk tarsadalmaba kell minel szervesebben beilleszkednie.
• Az arab es palesztin nacionalizmus szuksegkeppen szemben all a zsido nacionalizmussal, a tet az arabnak tekintett fold, illetve a palesztin szul?fold vedelme a betolakodoktol.
• A cionizmus baloldali, antiimperialista kritikaja szerint az ?slakok nacionalizmusa legitimebb, mint a ?megszalloke”, a ?gyarmatositoke”. Az ENSZ 1975 -os elitel? hatarozata is nagyjabol ezt a gondolatmenetet koveti.
• A vallasos muszlimok Jeruzsalemet az iszlam harmadik szent helyenek tekintik, igy annak idegenek altali elfoglalasa dzsihadra ad okot.
• A cionizmus kritikajanak egy valfaja Izrael allam letrejottet egy cionista vilaguralmi torekves kontextusaba helyezi. ^{[ forras? ]} Magyarorszagon el?szor Tormay Cecile terjesztette el Bujdoso konyv cim? munkajaban azt a tevhitet, hogy a cionistak Budapestet akartak volna megtenni nemzeti torekvesuk f?varosanak (valojaban a cionistak Jeruzsalem f?varoskent valo elfogadtatasaert kuzdenek mind a mai napig). ^[8] Az ilyen nezetekre a szakirodalom gyakran mint az antiszemitizmus megnyilvanulasara tekint. ^[9]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Magyar zsido lexikon . Szerk. Ujvari Peter . Budapest: Magyar Zsido Lexikon. 1929. 174?175. o.   Online eleres
• Interju Novak Attila tortenesszel, az MCSz elnokevel
• The Central Zionist Archives in Jerusalem
• Cionista udvosseg, zsido megvaltas
• Novak Attila: Atmenetben. A cionista mozgalom negy eve Magyarorszagon , Mult es Jov?, Budapest, 2000, ( Magyar zsido tortenelem )
• Alexander Emed: A magyarorszagi cionista mozgalom tortenete, 1902?1948 , Bethlen Teri Oneg Sabbat Klub, Budapest, 2002, ( Bethlen teri fuzetek )
• Robert Peter: Herzl kovet?inek lapjai. A cionista sajto tortenete Magyarorszagon, 1904?1919 , Magyarorszagi Cionista Szovetseg, Budapest, 2012, ( Bethlen teri fuzetek )
• Robert Peter: Ket haboru kozott... A cionista sajto tortenete Magyarorszagon, 1920?1940 , Magyarorszagi Cionista Szovetseg, Budapest, 2013, ( Bethlen teri fuzetek )
• Robert Peter: Nehez id?k... A cionista sajto torteneti emlekei Magyarorszagon a II. vilaghaboru alatt , Magyarorszagi Cionista Szovetseg, Budapest, 2014, ( Bethlen teri fuzetek )
• Gur David: Egyutt az ar ellen. Ellenallas-mentes ? a cionista ifjusagi mozgalmak Magyarorszagon, 1944 , Pesti Kalligram, Budapest, 2015
• Robert Peter: A remenyseg evei... A cionista sajto tortenete Magyarorszagon, 1945?1947 , Magyarorszagi Cionista Szovetseg?Bethlen Teri Oneg Sabbat Klub, Budapest, 2015 ( Bethlen teri fuzetek )
• Robert Peter: Celegyenesben: siker es betiltas. A cionista sajto tortenete Magyarorszagon, 1947?1949 , Magyarorszagi Cionista Szovetseg?Bethlen Teri Oneg Sabbat Klub, Budapest, 2016 ( Bethlen teri fuzetek )
• Robert Peter: Batrak es lelemenyesek voltak... Magyar zsido ellenallas , Magyarorszagi Cionista Szovetseg?Bethlen Teri Oneg Sabbat Klub, Budapest, 2019 ( Bethlen teri fuzetek )
• Novak Attila: Ideologia es onazonossag. Az 1953-as budapesti cionista per , NEB, Budapest, 2020, ( Magyar zsidosag a diktaturaban )
• Szarka Zsuzsa: Komoly Otto es a cionista h?sok