Cianobakteriumok

Cianobakteriumok
	Evolucios id?szak: 3500?0 Ma Had. Archaikum Proterozoikum Fan. archaikum ? holocen
Rendszertani besorolas
Orszag :	Bakteriumok (Bacteria) ;
Alorszag :	Negibacteria ;
F?torzs :	Glycobacteria ;
Torzs :	Cianobakteriumok (Cyanobacteria) ;
Altorzsek
	szovegben
Hivatkozasok
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Cianobakteriumok temaju rendszertani informaciot. Commons A Wikimedia Commons tartalmaz Cianobakteriumok temaju mediaallomanyokat es Cianobakteriumok temaju kategoriat.

A cianobakteriumok (Cyanobacteria) bakteriumtorzset korabban kekmoszatok (Cyanophyta) neven a novenyek orszagaba soroltak fajainak megjelenese es eletmodja alapjan. Mintegy 2000 fajukat ismerjuk. Nevuk egyreszt prokariota rokonsagukra utal, masreszt a tobbi fotoszintetikus szinanyagot elfed?, kek szin? fikocianra .

Szarmazasuk, elterjedesuk [ szerkesztes ]

A tobbi prokariotahoz hasonloan a Fold leg?sibb szervezetei koze tartoznak. Riboszomalis RNS -uk osszetetele arra utal, hogy onallo csoportkent kulonultek el mar az el?tt, hogy az archeak (Archaea) Gram-pozitiv es Gram-negativ csoportokra valtak szet. Meszet kivalaszto formaik mar a prekambriumbol ismertek.

Legtobb fajuk kozmopolita floraelemkent edesvizekben fordul el?.

Megjelenesuk, felepitesuk [ szerkesztes ]

Sejtjeik felepitese alapvet?en megegyezik a bakteriumokeval , de nincsenek ostoros formaik. Plazmajuk az orokit? anyagot tartalmazo bels?, szintelen centroplazma ra es a fotoszintetikus pigmenteket tarolo kuls? kromatoplazma ra tagolodik. Ez utobbiban a sejt felszinevel parhuzamosan tilakoid membranok huzodnak, es azokban klorofill -a es karotinoidok , valamint a felszinukon lev? gombocskekben (phycobilisoma) fikobilin festekek kotik meg a napfeny energiajat. A fikobilinek kozul a kek fikocian minden fajban el?fordul, a voros fikoeritrin gyakran hianyzik. Asszimilacios termekuk a glikogenre hasonlito cianoficea-kemenyit? .

Lebegesuket gaz vakuolumokkal biztositjak. Sok faj fonal, lemez vagy toml? alaku telepet kepez.

A Chroococcus fajok, a reteges szerkezet? Gloeocapsa fajok, valamint a szerkezet nelkuli tomegben szaporodo Microcystis fajok conobiumokba allnak ossze. Az Oscillatoria , a Scytonema es a Stigonema nemzetsegek fajai fonalasan szervez?dnek. A nedves talajokon nov? Nostoc commune tobb centimeteres fonalakbol allo, b?rszer? testet kocsonyas anyag tartja ossze.

Eletmodjuk, el?helyuk [ szerkesztes ]

Fotoszintetizalnak : sejtjeik klorofillt , valamint kek vagy piros szinanyagot tartalmaznak. Autotrof , ritkan mixotrof modon taplalkoznak. Fotoszintezisuk a tobbi bakteriumenal kozelebb all a novenyekehez , mivel kozben oxigent szabaditanak fel. Eppen ezert valoszin?leg jelent?s szerepet jatszottak a Fold legkorenek oxidativva alakitasaban.

Ivaros szaporodasuk nem ismert. Sejtosztodassal szaporodnak, emellett egyes fajaik endo- vagy exosporakat is fejlesztenek. Fonalas alakjaik a hormogoniumnak nevezett fonaldarabokra szakadozva szaporodnak. A kedvez?tlen id?szak atveszelesere tartalek tapanyagokat raktaroznak ? az erre szolgalo, ugynevezett hormocisztak egy egesz sor sejtb?l is letrejohetnek.

Jellegzetes uledekszerkezetuket a geologiaban sztromatolitnak nevezik.

Vizben vagy nedves helyeken elnek, egyesek novenyek szoveturegeiben. Az edesvizekben tartosan meleg id?jaras hatasara vizviragzast okozhatnak. Az els? megtelepedett el?lenyek koze tartoznak, igy kepvisel?iket szels?seges viszonyok kozott is ? h?forrasokban, gleccsereken, fak kergen, leveleken, homoktalajban es sziklakon ? megtalalhatjuk.

Egyes fajaik gombakkal zuzmokat alkotnak, masok szintelen ostoros egysejt?ekben szintestekkent m?kodnek. Nemely fajuk (igy peldaul az Aphanisomenon flos-aquae es Anabaena flos-aquae ) tomegesen elszaporodva toxinjaival megmergezheti a halakat.

Bizonyos fajaik (igy peldaul az Anabaena es Tolypothrix fajok) megkotik a leveg? nitrogenjet . Egyes nitrogenkot? fajok novenyekkel elnek szimbiozisban . Az Anabaena azollae peldaul a bekalencsepafrany ( Azolla spp.) levelenek, mas cianobakteriumok a Gunnera fajok levelnyelenek legkamraiban kotnek nitrogent. A fonalas Oscillatoria , a Scytonema es a Stigonema nemzetsegek fajai a nitrogent megvastagodott falu, sargas szin?, lathatolag szegenyes tartalmu sejtekben, az ugynevezett heterocisztakban kotik meg.

Rendszerezesuk [ szerkesztes ]

^[
forras?
]

Phylum Cyanobacteria
- Subphylum Gloeobacteria (Gloeobacter violaceus)
- Subphylum Phycobacteria
  - Classis Myxophyceae
  - # Chroococcales (Chroococcus, Dactylococcopsis, Microcystis, Merismopedia, Synechococcus, Aphanothece, Gomphosphaeria, Aphanocapsa)
  - # Pleurocapsales (Dermocarpa, Xenococcus, Chroococcidiopsis, Pleurocapsa)
  - # Oscillatoriales (Spirulina, Oscillatoria, Lyngbya, Pseudanabaena, Phormidium, Trichodesmium, Arthronema, Arthrospira)
  - # Nostocales
  - ## Microchaetaceae (Tolypothrix, Coleodesmium)
  - ## Nostocaceae (Anabaena, Aphanizomenon, Nostoc, Cylindrospermum)
  - ## Rivulariaceae (Rivularia, Calothrix, Richelia)
  - ## Scytonemataceae (Scytonema)
  - # Stigonematales (Fischerella, Stigonema, Chlorogloeopsis)
  - Classis Chloroxybacteria
  - # Prochlorales
  - ## Prochloraceae (Prochloron didemni)
  - ## Prochlorococcaceae (Prochlorococcus marinus)
  - ## Prochlorothricaceae (Prochlorothrix hollandica)