Chilpancingo de los Bravo
(roviden
Chilpancingo
) a
mexikoi
Guerrero
szovetsegi allam f?varosa es egyben masodik legnagyobb varosa
Acapulco
utan.
A varos
Guerrero
allam kozeps? reszen,
Chilpancingo de los Bravo
kozseg eszakkeleti reszen fekszik a
Huacana
folyo tengerszint felett kb. 1200?1300 m-rel fekv?, eszaknyugat?delkeleti iranyu volgyeben, a
Deli-Sierra Madre
2500 m-t is meghalado hegyei kozott. Kornyeken kis kiterjedes? mez?gazdasagi teruletek, a hegyekben pedig oriasi erd?k talalhatok. A kuls? varosreszek mar a hegyoldalakban epultek fel.
[2]
Chilpancingo eghajlata meleg, de nem rendkivul forro, a csapadek mennyisege nyaron es ?sz elejen nagy, a tobbi honap viszonylag szaraz. Minden honapban mertek mar legalabb 33 °C-os h?seget, de 38 °C fole meg nem emelkedett a h?merseklet. Fagy meg a teli honapokban sincs. A havi atlagh?mersekletek a januari 19,9 °C es a majusi 24,2 °C kozott szorodnak. Az evi atlagosan kb. 870 mm-nyi es? elsopr? tobbsege, mintegy 80%-a a juniustol szeptemberig tarto 4 honapos id?szak alatt hull.
Chilpancingo de los Bravo eghajlati jellemz?i
| Honap
| Jan.
| Feb.
| Mar.
| Apr.
| Maj.
| Jun.
| Jul.
| Aug.
| Szep.
| Okt.
| Nov.
| Dec.
| Ev
|
|---|
| Rekord
max.
h?merseklet (°C)
| 33,0
| 33,0
| 36,0
| 38,0
| 37,0
| 34,5
| 35,0
| 34,0
| 34,0
| 35,5
| 37,0
| 34,0
| 38,0
|
|---|
| Atlagos
max.
h?merseklet (°C)
| 28,1
| 28,8
| 29,9
| 31,2
| 31,3
| 29,5
| 29,4
| 29,1
| 28,3
| 28,7
| 28,8
| 28,1
| 29,3
|
|---|
| Atlagh?merseklet (°C)
| 19,9
| 20,5
| 21,7
| 23,3
| 24,2
| 23,7
| 23,5
| 23,3
| 22,9
| 22,7
| 21,6
| 20,2
| 22,3
|
|---|
| Atlagos
min.
h?merseklet (°C)
| 11,6
| 12,3
| 13,4
| 15,4
| 17,1
| 18,0
| 17,6
| 17,5
| 17,6
| 16,8
| 14,5
| 12,3
| 15,4
|
|---|
| Rekord
min.
h?merseklet (°C)
| 5,0
| 2,1
| 8,6
| 10,0
| 11,0
| 12,0
| 13,4
| 14,0
| 14,0
| 7,1
| 7,0
| 5,0
| 2,1
|
|---|
| Atl. csapadekmennyiseg (mm)
| 14
| 13
| 6
| 7
| 46
| 141
| 198
| 172
| 180
| 75
| 13
| 7
| 871
|
|---|
|
Chilpancingo az allam kozepen fekszik, az egesz orszag egyik legfontosabb utja, a
Mexikovarost
Acapulcoval
osszekot?
95-os ut
menten, es innen agazik ki kelet fele (
Puebla
allam iranyaba) a
93-as
is.
[4]
Nemzetkozi repul?tere nincs, csak egy belfoldi.
Bar Chilpancingo a mexikoi tagallamok f?varosai kozul az egyik legkisebb, a varos nepessege igen gyorsan n?:
[5]
| Ev
|
Lakossag
|
| 1990
|
97 165
|
| 1995
|
123 475
|
| 2000
|
142 746
|
| 2005
|
166 796
|
| 2010
|
187 251
|
A varos pontos alapitasi datuma korul ma is vitak folynak.
II. Fulop spanyol kiraly
1591 novembereben kiadott okmanya szerint ebben az evben alapitottak az
avisperot
, azaz
darazsfeszket
, mely szo
navatl nyelv?
megfelel?jeb?l szarmazik a mai
Chilpancingo
(eredetileg
Chilpantcinco
) elnevezes, viszont leteznek olyan dokumentumok, melyek szerint Chilpancingo csak 1693-ban valt kulon
Zumpangotol
, es csak ett?l kezdve rendelkezik onallo onkormanyzattal, igy innent?l tekinthet? telepulesnek. A helyi romai katolikus egyhaz a nagyharang feliratanak tanusaga szerint 1749-ben alakult meg.
[6]
Festmeny a
Chilpancingoi kongresszusrol
A 19. szazad els? feleben kitort
fuggetlensegi haboruban
Chilpancingo igen fontos szerepet jatszott: lakoi aktivan reszt vettek a felkelesben, es fekvesenel fogva a varos a deli harcok strategiai fontossagu helyszine volt. 1813 szeptemberere itt hivta ossze
Jose Maria Morelos y Pavon
az
Anahuaci kongresszust
, mas neven a
Chilpancingoi kongresszust
, ahol kimondtak Kozep-Amerika fuggetlenseget a spanyol kiralysagtol. Ez alkalombol a telepulest
Ciudad de Nuestra Senora de la Asuncion
neven a nemzet f?varosava neveztek ki.
A fuggetlenseg valodi, evekkel kes?bbi kivivasa utan
Agustin Iturbide
csaszarsaganak idejen a varos a deli f?kapitanysaghoz tartozott, 1824-t?l pedig
Mexico
allam reszeve valt. Ekkor kapott jogot minden ev decembereben egy 8 napos vasar tartasara is. 1841-ben itt gy?ltek ossze
Guerrero
allam letrehozasanak tamogatoi is. Ekkor a varosnak korulbelul 4370 lakoja volt, akik f?kent mez?gazdasagbol es a
Mexikovaros
es
Acapulco
kozti kereskedelemb?l eltek.
Chilpancingo 1850-ben, az allam megalakulasa utan valt onallo kozsegge, amikor az akkori f?varost,
Tixtla de Guerrerot
sulyos jarvany sujtotta. Az allam iranyitasa 1871-ben politikai harcok eredmenyekent kerult a varosba.
A
forradalom
elejen a varos a regi,
porfirista
rendszer tamogatoi bazisa volt, mivel ebben a rendszerben a telepules kiemelt figyelmet kapott es hatalmas fejl?desen ment keresztul. 1911. majus 14-en viszont bevettek a
maderista
er?k, 1913-ban a
zapatistak
, kes?bb pedig a
carranzistak
is, ez utobbiak egeszen az 1917-es alkotmanyozo nemzetgy?les utanig birtokoltak.
[7]
Turizmus, latnivalok
[
szerkesztes
]
A Nagyboldogasszony-szekesegyhaz
A varosban viszonylag keves regi m?emlek talalhato. Kozuluk a legnevezetesebbek a
Nagyboldogasszony-szekesegyhaz
, amelynek tortenete a 16. szazadig nyulik vissza, valamint a
Museo Regional de Guerrero
muzeum, ami abban az epuletben kapott helyt, amely a fuggetlensegi harcok soran Morelos f?hadiszallasa volt es ahol a Chilpancingoi kongresszus alkalmaval 1813 ?szen alairtak a
Sentimientos de la Nacion
(A Nemzet Erzesei)
cim? dokumentumot.
Chilpancingoszerte szamos emlekm?, szobor es falfestmeny talalhato, ezek tobbnyire modern alkotasok. Jellegzetesek a kozsegi konyvtar falfestmenyei, melyek a Chilpancingoi-volgyet abrazoljak, a
Consejo Estatal de Recursos para la Atencion de La Juventud
epuleteben lathato alkotas, mely a Chilpancingoi kongresszusra es a spanyol uralom vegere emlekeztet, valamint a hatalmas meret?, Mexiko es Guerrero allam tortenelmet a spanyol hoditastol a forradalomig bemutato m?, mely a
Museo Regional de Guerrero
muzeum folyosoinak falan kapott helyet. Erdekes meg a
Guerreroi Autonom Egyetem
rektori epuleteben talalhato falfestmeny, mely azokat az egyetemistakat abrazolja, akik 1984-ben az egyetem autonomiajanak megmaradasaert kuzdottek.
[7]
Unnepek, rendezvenyek
[
szerkesztes
]
A varos legfontosabb unnepei a junius 13-an tartott
Szent Antal-nap
, az augusztus 15-i
Nagyboldogasszony-nap
(a varos ved?szentjere emlekezve) valamint a karacsony?vizkereszt-unnepkor.
[7]
Ez utobbinak jellegzetes esemenye a
Tigrisek Harca
(Porrazo del Tigre)
, amikor a nevevel ellentetben nem tigris, hanem jaguarruhaba oltozott, kulonboz? varosreszekb?l erkez? emberek harcolnak egymassal egyfajta birkozasra vagy szumora emlekeztet? szabalyrendszer alapjan a varos bikaviadal-arenajaban.
[8]
[9]
A varos legjellegzetesebb kezm?vestermekei a feny?b?l es cedrusbol keszult butorok, f?kent agyak, ruhasszekrenyek, ul?butorok es konyvespolcok.
[7]
Azt meselik, junius 24-en,
Szent Janos
ejszakajan pontban ejfelkor varazslat tortenik, es akinek olyan szerencseje van, hogy eppen a megfelel? helyen tartozkodik ebben az id?pontban, hirtelen egy vidam forgatagban talalja magat, tancolo emberekkel es arusokkal, akik finom gyumolcsoket es italokat arulnak.
Az a hir is jarja, hogy egyszer a varos egen minden ejszaka megjelent egy cikazo t?zgomb, amely egyszer csak elt?nt a
San Miguel-szakadekban
. Ezutan az emberek felkerestek ezt a szakadekot, es egy kek t?zgombot talaltak ott, mely felelmet ebresztett mindenkiben, aki meglatta. S?t, a gomb farol fara ugralva kezdett haladni, de hamarosan orokre nyoma veszett.
Egy masik tortenet arrol szol, hogy egyszer egy helyi pasztor, amikor egy elkoborolt allatat probalta becserkeszni, egy szakadekban egy barlangra bukkant. Ugy gondolta, az allat ide tevedhetett be, ezert ? is belepett, es nagy meglepetesere egy hatalmas halom aranypenzt talalt odabent. Futni kezdett a kincs fele, de ekkor a hegy melyeb?l egy hatalmas fekete bika bukkant fel, mely ratamadt es leteperte. Sulyosan megsebesulve es a kincs nelkul tert haza, es bar kes?bb tobbszor is megprobalt visszaterni, a felelem mindig elrettentette a barlangba valo belepest?l. Ezt a tortenetet allitolag halalos agyan, ontudatlan allapotban kiabalta el az oreg paraszt.
[7]