Charley nenje

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Charley's Aunt
W. S. Penley az eredeti Charley nénjeként, Alfred Bryan rajza
W. S. Penley az eredeti Charley nenjekent, Alfred Bryan rajza
Szerz? Brandon Thomas
M?faj szineszet
A Wikimedia Commons tartalmaz Charley nenje temaju mediaallomanyokat.

A Charley nenje (Charley's Aunt) Brandon Thomas 1892-es bohozata harom felvonasban.

Cselekmeny [ szerkesztes ]

A ket oxfordi egyetemistanak, Charley-nak es Jacknek eget?en szukseguk van kiser?re a baratn?ikkel, Amyvel es Kittyvel tervezett randevujukhoz. Amikor a kinezett Donna Lucia d'Alvadorez, Charley nagynenje Braziliabol nem erkezik meg id?ben, ?k raveszik baratjukat, Lord Fancourt Babberlyt ("Babbs"), hogy jatssza el n?nek alcazva annak szerepet. Az ebb?l a transzvesztitizmusbol fakado helyzetkomikum az, ami annyira vonzova teszi a darabot.

Fogadtatasa [ szerkesztes ]

A premier 1892. februar 29-en a Theatre Royalban, Bury St Edmundsban volt, s azota mar tobb mint 1500 el?adasban. A darabot Londonban el?szor 1892. december 2-an, a New York -i Broadwayn pedig 1893 oktobereben mutattak be, ahol azutan negy evig ment.

A nemet nyelv? premierre 1893. szeptember 18-an, [1] a berlini Adolf-Ernst-Theaterben (a kes?bbi Thalia-Theater), Guido Thielscherrel a f?szerepben kerult sor. [2] 1893 novembereben a szini egyuttest meghivtak a potsdami Uj Palotaba, hogy el?adjak a csaszarnak darabjukat, amely egesz Berlint megnevettette. Maximilian Harden kritikus cikket irt err?l a vendegjatekrol. [3] 1896. augusztus 15-en unnepelte a darab 450. szuletesnapjat. [4] A darabot el?szor 1894-ben adtak el? Becsben. [5] 1911-ben Leo Melitz a darabot felvette kortars dramai kalauzaba mint az egyik leggyakrabban jatszott darabot Nemetorszagban . Az 1920-as evekben meg a berlini Deutsches Theaterben is bemutattak Max Reinhardt rendezeseben, Werner Krauss-szal a cimszerepben.

A darab a transzvesztitaszerepek meglehet?sen tartos hullamat inditotta el. Ugyanakkor a szazadfordulo tajan nagy figyelmet forditottak a homoszexualitasra , a transzvesztizmusra es Magnus Hirschfeld koztes elmeletere (Szexologia ? Tortenelem). 1901-ben a Vom Weibmann auf der Buhne cim? cikkeben a szexualis koztes stadiumok evkonyveben egy csak kezd?bet?ir?l ismert orvos tobbek kozott azokrol a ferfiakrol beszelt, akik evek ota tarto munkanelkuliseg es ragalmazas utan hirtelen jo jovedelmet tudtak szerezni n?i ruhazatban. Hirschfeld szamos olyan esetet ir le az 1910-es evekben , amikor a ferfiak csak egy ilyen rockszerep lattan kerd?jeleztek meg sajat szexualitasukat . Tobb olyan anekdotat is elmesel, amelyekben n?i ruhas ferfiakat allitottak meg a rend?rok az utcan, es miutan azt allitottak, hogy egy rockroll produkcioban vesznek reszt, zavartalanul setalhattak tovabb. A darab anyagabol tucatnyi variaciot irtak, amelyeket kisebb-nagyobb szinpadokon jatszottak, es csak az 1910-t?l 1914-ig tarto evekben (legalabb) 36 (meg azonosithato) rockroll film kerult a nemet piacra. [6]

1948-tol 1950-ig a Frank Loesser es George Abbott altal irt zenes valtozat Hol van Charley? cimen futott, amelyet 1952-ben forgattak le. A musical nemet nyelv? premierje 1960. november 25-en volt Wo ist Charley? cimmel, az Ulmi Szinhazban. [7]

Operettkent a darabot zeneileg Ernst Fischer instrumentalis darabjaival dolgoztak at, es ennek megfelel? valtozatat dialogusokkal es szovegekkel a szinten rendez? Dominik Wilgenbus keszitette. Premierje 2014. januar 4-en a muncheni Kunstlerhausban volt. [8]

A Charley nenje a vilag egyik legismertebb vigjateka, es tobb mint szaz nyelvre forditottak le.

Filmadaptaciok [ szerkesztes ]

A darabot tobbszor leforgattak, el?szor 1915-ben nemafilmkent Oliver Hardy f?szereplesevel, 1925-ben pedig Sydney Chaplinnel , Charlie Chaplin testverevel. 1930-ban jelent meg egy hangosfilm Charles Ruggles, 1934-ben pedig egy nemet hangosfilm Erik Ode f?szereplesevel.

A darab brit parodiaja 1940-ben jelent meg Charley nagysziv? nenje cimmel. Az angol nyelvterulet legismertebb film adaptacioja egy evvel kes?bb jelent meg, Jack Benny komikussal a cimszerepben.

Az 1955-os filmadaptaciok Heinz Ruhmann -nal Charley nenje (1956) es 1963-bol Peter Alexanderrel Charley nenje (1963) a cimszerepl?k nagyon jol ismertek a nemet nyelvteruleteken. 1954 decembereben az NWDR sugarozta Charley nenje t a kolni Millowitsch Szinhazbol, a Willy es Lucy Millowitsch testverekkel a f?szerepekben. Egy masik, a televizio szamara keszult szinhazi produkcioban Jorg Pleva jatszotta a f?szerepet. A rendez?, Sonke Wortmann 1996-ban a darabot a televizionak is leforgatta, Thomas Heinze f?szerepeben (Charley nenje) . Mar 1934-ben keszult egy korai filmadaptacio, Robert A. Stemmle rendezeseben, Paul Kemppel a cimszerepben.

1975-ben keszult egy szovjet televizios adaptacio, amely hatalmas sikert aratott.

Tortenelmi radiojatek [ szerkesztes ]

1925. oktober 20-an a NORAG ( Hamburg ) radiojatekkent el?ben kozvetitette a darabot, a felvetel lehet?sege nelkul. Ernst Pundter rendezte.

Az el?adok a kovetkez?k voltak:

  • Karl Pundter: Sir Francis Chesney ezredes
  • Ernst Pundter: Stephan Spittigue, ugyved Oxfordban
  • Hans Freundt: Charley Wykeham, oxfordi diak
  • Hans Steffahn: Jack Chesney
  • Eduard Geerts: Lord Fanchurt Babberley, oxfordi diak (a ?hamis” neni)
  • John Walter: Dasset, factotum az egyetemen
  • Lotte Schloß: Donna Lucia d' Alvadorez, Charley nenje
  • Forster Eva: Anny, Spittegue unokahuga
  • Edith Scholz: Kitty Verdun, Spittegue apolon?je
  • Eva Buschmann-Haase: Ella Delahay, arva lany

Szineszek a cimszerepben (valogatas) [ szerkesztes ]

A Charley nenjenek cimszerepeben ? tobbek kozt ? a kovetkez? szineszek jatszottak: Axel von Ambesser, Leon Askin, Albert Bassermann, Curt Bois, Bodrogi Gyula , Gino Bramieri, Lando Buzzanca, Sydney Chaplin, Hans Clarin , Sir Noel Coward , Will Dohm, Fernandel , Gerhard Friedel, Jose Ferrer , Sir John Gielgud , Boy Gobert, Gustaf Grundgens , Sir Alec Guinness , Sir Rex Harrison , OE Hasse, Erkki Hopf (Ohnsorg Szinhaz 2010), Leslie Howard , Emil Jannings , Paul Kemp, Viktor de Kowa , Werner, The Krao Lininio Macario, Markus Majowski, Heinz Marecek, Herbert Mensching, Willy Millowitsch, Sir John Mills, W. S. Penley (vilagpremier), Jorg Pleva, Freddy Quinn , Charles Ruggles, Heinz Ruhmann , Tulsten Schemmel, Carl-Heinz Schroth Soleng, Guido Thielscher (nemet nyelv? premier), Brandon Thomas , Ugo Tognazzi .

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. Anthony Slide. Great pretenders: a history of female and male impersonation in the performing arts (angol nyelven). Wallace-Homestead Book Co. (1986. majus 19.). ISBN 0-87069-474-X  
  2. William Grange. Thielscher, Guido (1859?1941) , Historical Dictionaries of Literature and the Arts (angol nyelven). Scarecrow Press (2006. majus 19.). ISBN 0-8108-6489-4  
  3. University of Michigan. Die Zukunft (angol nyelven). Zukunft [etc.] (1893. majus 19.)  
  4. Karl Friedrich Flogel, Max Bauer. Geschichte des Grotesk-Komischen , erweiterte, Georg Muller (1914. majus 19.)  
  5. Reinhard E. Petermann. Wien im Zeitalter Kaiser Franz Josephs I. (nemet nyelven). R. Lechner (W. Muller) (1908. majus 19.)  
  6. Spaß beiseite, Film ab: judischer Humor und verdrangendes Lachen in der Filmkomodie bis 1945 , CineGraph (nemet nyelven). Edition Text + Kritik (2006. majus 19.). ISBN 3-88377-803-6  
  7. Klaus Dermutz, Karin Messlinger. Die Außenseiter-Welten des Peter Zadek , Edition Burgtheater (nemet nyelven). Residenz (2001. majus 19.). ISBN 3-7017-1243-3  
  8. Musik-Lustspiel Charleys Tante auf BR-Klassik , 2014. december 4. Hozzaferes: 2017. aprilis 19.

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Charleys Tante cim? nemet Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.