A
Charley nenje
(Charley's Aunt)
Brandon Thomas
1892-es
bohozata
harom felvonasban.
A ket
oxfordi
egyetemistanak, Charley-nak es Jacknek eget?en szukseguk van kiser?re a baratn?ikkel, Amyvel es Kittyvel tervezett randevujukhoz. Amikor a kinezett Donna Lucia d'Alvadorez, Charley nagynenje
Braziliabol
nem erkezik meg id?ben, ?k raveszik baratjukat, Lord Fancourt Babberlyt ("Babbs"), hogy jatssza el n?nek alcazva annak szerepet. Az ebb?l a
transzvesztitizmusbol
fakado helyzetkomikum az, ami annyira vonzova teszi a darabot.
A premier 1892. februar 29-en a Theatre Royalban, Bury St Edmundsban volt, s azota mar tobb mint 1500 el?adasban. A darabot
Londonban
el?szor 1892. december 2-an, a
New York
-i
Broadwayn
pedig 1893 oktobereben mutattak be, ahol azutan negy evig ment.
A
nemet nyelv?
premierre 1893. szeptember 18-an,
[1]
a
berlini
Adolf-Ernst-Theaterben (a kes?bbi Thalia-Theater), Guido Thielscherrel a f?szerepben kerult sor.
[2]
1893 novembereben a szini egyuttest meghivtak a
potsdami
Uj Palotaba, hogy el?adjak a csaszarnak darabjukat, amely egesz Berlint megnevettette. Maximilian Harden kritikus cikket irt err?l a vendegjatekrol.
[3]
1896. augusztus 15-en unnepelte a darab 450. szuletesnapjat.
[4]
A darabot el?szor 1894-ben adtak el? Becsben.
[5]
1911-ben Leo Melitz a darabot felvette
kortars dramai
kalauzaba mint az egyik leggyakrabban jatszott darabot
Nemetorszagban
. Az
1920-as evekben
meg a berlini
Deutsches Theaterben
is bemutattak
Max Reinhardt
rendezeseben, Werner Krauss-szal a cimszerepben.
A darab a transzvesztitaszerepek meglehet?sen tartos hullamat inditotta el. Ugyanakkor a szazadfordulo tajan nagy figyelmet forditottak a
homoszexualitasra
, a transzvesztizmusra es
Magnus Hirschfeld
koztes elmeletere (Szexologia ? Tortenelem). 1901-ben a
Vom Weibmann auf der Buhne
cim? cikkeben a szexualis koztes stadiumok evkonyveben egy csak kezd?bet?ir?l ismert
orvos
tobbek kozott azokrol a ferfiakrol beszelt, akik evek ota tarto munkanelkuliseg es ragalmazas utan hirtelen jo jovedelmet tudtak szerezni n?i ruhazatban. Hirschfeld szamos olyan esetet ir le az
1910-es evekben
, amikor a ferfiak csak egy ilyen rockszerep lattan kerd?jeleztek meg sajat
szexualitasukat
. Tobb olyan anekdotat is elmesel, amelyekben n?i ruhas ferfiakat allitottak meg a rend?rok az utcan, es miutan azt allitottak, hogy egy rockroll produkcioban vesznek reszt, zavartalanul setalhattak tovabb. A darab anyagabol tucatnyi variaciot irtak, amelyeket kisebb-nagyobb szinpadokon jatszottak, es csak az 1910-t?l 1914-ig tarto evekben (legalabb) 36 (meg azonosithato) rockroll film kerult a nemet piacra.
[6]
1948-tol 1950-ig a Frank Loesser es George Abbott altal irt zenes valtozat
Hol van Charley?
cimen futott, amelyet 1952-ben forgattak le. A
musical
nemet nyelv? premierje 1960. november 25-en volt
Wo ist Charley?
cimmel, az Ulmi Szinhazban.
[7]
Operettkent
a darabot zeneileg
Ernst Fischer
instrumentalis darabjaival dolgoztak at, es ennek megfelel? valtozatat dialogusokkal es szovegekkel a szinten rendez? Dominik Wilgenbus keszitette. Premierje 2014. januar 4-en a
muncheni
Kunstlerhausban volt.
[8]
A
Charley nenje
a vilag egyik legismertebb vigjateka, es tobb mint szaz nyelvre forditottak le.
A darabot tobbszor leforgattak, el?szor 1915-ben
nemafilmkent
Oliver Hardy
f?szereplesevel, 1925-ben pedig
Sydney Chaplinnel
,
Charlie Chaplin
testverevel. 1930-ban jelent meg egy hangosfilm Charles Ruggles, 1934-ben pedig egy nemet hangosfilm Erik Ode f?szereplesevel.
A darab brit
parodiaja
1940-ben jelent meg
Charley nagysziv? nenje
cimmel. Az
angol nyelvterulet
legismertebb
film
adaptacioja
egy evvel kes?bb jelent meg,
Jack Benny
komikussal a cimszerepben.
Az 1955-os filmadaptaciok
Heinz Ruhmann
-nal
Charley nenje (1956)
es 1963-bol
Peter Alexanderrel
Charley nenje (1963)
a cimszerepl?k nagyon jol ismertek a nemet nyelvteruleteken. 1954 decembereben az NWDR sugarozta
Charley nenje
t a
kolni
Millowitsch Szinhazbol, a Willy es Lucy Millowitsch testverekkel a f?szerepekben. Egy masik, a
televizio
szamara keszult
szinhazi
produkcioban Jorg Pleva jatszotta a f?szerepet. A rendez?, Sonke Wortmann 1996-ban a darabot a televizionak is leforgatta, Thomas Heinze f?szerepeben
(Charley nenje)
. Mar 1934-ben keszult egy korai filmadaptacio, Robert A. Stemmle rendezeseben, Paul Kemppel a cimszerepben.
1975-ben keszult egy
szovjet
televizios adaptacio, amely hatalmas sikert aratott.
Tortenelmi radiojatek
[
szerkesztes
]
1925. oktober 20-an a NORAG (
Hamburg
) radiojatekkent el?ben kozvetitette a darabot, a felvetel lehet?sege nelkul. Ernst Pundter rendezte.
Az el?adok a kovetkez?k voltak:
- Karl Pundter: Sir Francis Chesney ezredes
- Ernst Pundter: Stephan Spittigue, ugyved Oxfordban
- Hans Freundt: Charley Wykeham, oxfordi diak
- Hans Steffahn: Jack Chesney
- Eduard Geerts: Lord Fanchurt Babberley, oxfordi diak (a ?hamis” neni)
- John Walter: Dasset, factotum az egyetemen
- Lotte Schloß: Donna Lucia d' Alvadorez, Charley nenje
- Forster Eva: Anny, Spittegue unokahuga
- Edith Scholz: Kitty Verdun, Spittegue apolon?je
- Eva Buschmann-Haase: Ella Delahay, arva lany
Szineszek a cimszerepben (valogatas)
[
szerkesztes
]
A Charley nenjenek cimszerepeben ? tobbek kozt ? a kovetkez? szineszek jatszottak: Axel von Ambesser, Leon Askin, Albert Bassermann, Curt Bois,
Bodrogi Gyula
, Gino Bramieri, Lando Buzzanca, Sydney Chaplin,
Hans Clarin
, Sir
Noel Coward
, Will Dohm,
Fernandel
, Gerhard Friedel,
Jose Ferrer
, Sir
John Gielgud
, Boy Gobert,
Gustaf Grundgens
, Sir
Alec Guinness
, Sir
Rex Harrison
, OE Hasse, Erkki Hopf (Ohnsorg Szinhaz 2010),
Leslie Howard
,
Emil Jannings
, Paul Kemp,
Viktor de Kowa
, Werner, The Krao Lininio Macario, Markus Majowski, Heinz Marecek, Herbert Mensching, Willy Millowitsch, Sir John Mills,
W. S. Penley
(vilagpremier), Jorg Pleva,
Freddy Quinn
, Charles Ruggles,
Heinz Ruhmann
, Tulsten Schemmel, Carl-Heinz Schroth Soleng, Guido Thielscher (nemet nyelv? premier),
Brandon Thomas
,
Ugo Tognazzi
.
- ↑
Anthony Slide.
Great pretenders: a history of female and male impersonation in the performing arts
(angol nyelven). Wallace-Homestead Book Co. (1986. majus 19.).
ISBN 0-87069-474-X
- ↑
William Grange.
Thielscher, Guido (1859?1941)
, Historical Dictionaries of Literature and the Arts (angol nyelven). Scarecrow Press (2006. majus 19.).
ISBN 0-8108-6489-4
- ↑
University of Michigan.
Die Zukunft
(angol nyelven). Zukunft [etc.] (1893. majus 19.)
- ↑
Karl Friedrich Flogel, Max Bauer.
Geschichte des Grotesk-Komischen
, erweiterte, Georg Muller (1914. majus 19.)
- ↑
Reinhard E. Petermann.
Wien im Zeitalter Kaiser Franz Josephs I.
(nemet nyelven). R. Lechner (W. Muller) (1908. majus 19.)
- ↑
Spaß beiseite, Film ab: judischer Humor und verdrangendes Lachen in der Filmkomodie bis 1945
, CineGraph (nemet nyelven). Edition Text + Kritik (2006. majus 19.).
ISBN 3-88377-803-6
- ↑
Klaus Dermutz, Karin Messlinger.
Die Außenseiter-Welten des Peter Zadek
, Edition Burgtheater (nemet nyelven). Residenz (2001. majus 19.).
ISBN 3-7017-1243-3
- ↑
Musik-Lustspiel Charleys Tante
auf
BR-Klassik
, 2014. december 4. Hozzaferes: 2017. aprilis 19.
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Charleys Tante
cim? nemet Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.