Charles Francis Adams, Sr.
|
|
Szuletett
| 1807
.
augusztus 18.
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
Boston
|
Elhunyt
| 1886
.
november 21.
(79 evesen)
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
Boston
|
Allampolgarsaga
| amerikai
|
Hazastarsa
| Abigail Brown Brooks
(1829. szeptember 3. ?
nem ismert
)
[6]
[7]
[8]
|
Gyermekei
|
- John Quincy Adams II
- Henry Adams
- Charles Francis Adams, Jr.
- Brooks Adams
- Louisa Catherine Adams
- Arthur Adams
- Mary Gardner Adams Quincy
|
Szulei
| Louisa Adams
John Quincy Adams
|
Foglalkozasa
| |
Tisztsege
|
- member of the State Senate of Massachusetts
- member of the Massachusetts House of Representatives
(1841?)
- az Egyesult Allamok kepvisel?hazanak tagja
(1859. marcius 4. ? 1861. majus 1.)
- minister plenipotentiary
(1861. marcius ? 1868. aprilis, Anglia)
- United States Ambassador to the United Kingdom
(1861. majus 16. ? 1868. majus 13.)
|
Iskolai
| |
Kituntetesei
|
- American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
- Legum Doctor
(1864)
[9]
- Legum Doctor
(1873)
[9]
|
Sirhelye
| Mount Wollaston Temet?
|
|
|
Charles Francis Adams, Sr. alairasa
|
|
Sablon
•
Wikidata
•
Segitseg
|
Charles Francis Adams, Sr.
(
Boston
,
Massachusetts
,
1807
.
augusztus 18.
? Boston, Massachusetts,
1886
.
november 21.
) amerikai tortenetiro, jogasz, politikus, diplomata. 1861-1868 kozt az
eszakiak
, majd az
Egyesult Allamok
nagykovete volt
Angliaban
, sokat tett azert, hogy Anglia meg?rizze semlegesseget az
amerikai polgarhaboruban
.
Hires politikus csaladban szuletett, apja,
John Quincy Adams
az Egyesult Allamok 6. elnoke volt 1825-1829 kozt, s fontos politikai es
diplomaciai
allasokat toltott be, anyja
Louisa Catherine Adams
. Charles Francis Adams iskolait Bostonban vegezte, majd a
Harvard Egyetemen
diplomazott 1825-ben. 1841-ben bevalasztottak
Massachusetts allam kepvisel?hazaba, majd 1844-t?l szerkesztette a
Boston whig
cim? folyoiratot, f?leg politikus csaladjanak tortenetevel foglalkozott, forrasait meritette nagy mennyiseg? csaladi levelezesukb?l is. Adams 1854-ben megalapitotta a Massachusetts-i Tortenelmi Tarsulatot, majd 1857-ben tagja lett az Amerikai M?veszeti es Tudomanyos Tarsasagnak. A Whig, Free Soil partok utan a
Republikanus Part
tagja lett, bevalasztottak 1858-ban az Egyesult Allamok kepvisel?hazaba, itt az ipari bizottsag elnokekent m?kodott.
1861-ben
Abraham Lincoln
elnok kinevezte amerikai nagykovetnek
Londonba
, ebben a beosztasban sokat tett Nagy-Britannia semlegessegenek megtartatasaert, folyamatosan figyelemmel kiserte az
Amerikai Konfoderacios Allamok
probalkozasait, amelyek arra iranyultak, hogy Anglia es
Franciaorszag
diplomaciailag ismerje el az Amerikai Konfoderacios Allamokat vagy Anglia tamadja meg az
Uniot
, peldaul az ugynevezett Trent-ugy kapcsan,
[10]
mindez nagy segitseg lett volna a delieknek. Az Unio kereskedelmi hajoi elleni deli kaloz tamadasokat is figyelemmel kiserte Charles Francis Adams, Sr. nagykovet, s fia
Henry Adams
, aki mintegy nagykoveti titkarkent dolgozott apja mellett.
Harriet Beecher Stowe
Tamas batya kunyhoja
cim? regenyenek nagy sikere volt Angliaban is, e tenyt is kivaloan kamatoztatta Charles Francis Adams nagykovet az Unio javara. Adams nagykovet figyelemmel kiserte Abraham Lincoln elnoknek a
rabszolgak
felszabaditasarol 1863. januar 1-en kozreadott Proklamaciojat es f?leg annak hatasat az
angol
, a
francia
es a
spanyol
kozvelemenyre, megallapithato a Proklamacio jotekony hatasa, mely elriasztotta Europa fontos allamait az
Amerikai Konfoderacios Allamok
elismereset?l. Adams nagykoveti kinevezese 1868-ban jart le.
1868 utan a Harvard Egyetemen lett felugyel?, majd 1869?70-ben Charles Francis Adams epitette az els? elnoki konyvtarat az Egyesult Allamokban, hogy tiszteletben tartsak apja,
John Quincy Adams
emleket, az eredeti 14 ezer kotetes konyvtar az Adams Nemzeti Parkban talalhato Quincyben (Massachusetts).
Adams allando lakhelye mindig Bostonban volt, ott elt felesegevel es gyermekeivel, het gyermeke erte meg a feln?ttkort, kozuluk Charles Francis Adams, Jr. ezredeskent harcolt az
amerikai polgarhaboruban
az unionistak oldalan. Charles Francis Adams, Sr. Bostonban halt meg 1886. november 21-en, a Mount Wollaston Temet?ben (Quincy) helyeztek orok nyugalomra.
- Foldi Pal: Eszak Del ellen : az amerikai polgarhaboru (1860-1865). Budapest; Anno Kiado, 2005. 200 o.
ISBN 963 375 383 X
- Szuhay-Havas Ervin (1929-1998): Kek-szurke tragedia : az amerikai polgarhaboru tortenete. Budapest; Gondolat Kiado, 1966. 263 o. Adams nagykovet a Proklamaciorol lasd 177-178. o.