Charleroi-i csata
Charleroi-i csata terkepe
Konfliktus	Az Els? vilaghaboru nyugati frontja
Id?pont	1914 . augusztus 21.
Helyszin	Charleroi , Belgium
Eredmeny	Nemet gy?zelem
Szemben allo felek
Franciaorszag Nemet Birodalom
Parancsnokok
Charles Lanrezac Joseph Joffre Karl von Bulow Max von Hausen
Szemben allo er?k
5. hadsereg 2. hadsereg 3. hadsereg
Vesztesegek
30 000 11 000
Terkep
Charleroi-i csata Pozicio Belgium terkepen
e. sz. 50° 24′ 39″ , k. h. 4° 26′ 39″ 50.410861111111 , 4.4442444444444 50.410861°N 4.444244°E Koordinatak : e. sz. 50° 24′ 39″ , k. h. 4° 26′ 39″ 50.410861111111 , 4.4442444444444 50.410861°N 4.444244°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Charleroi-i csata temaju mediaallomanyokat.

A charleroi-i csata avagy sambre-i csata az els? vilaghaboru egyik utkozete, amely 1914 augusztusaban zajlott a belgiumi Charleroi -ban. A tamadas resze volt a hatar menti csataknak .

Utkozet [ szerkesztes ]

Augusztus 20-an Charles Lanrezac 5. hadserege egy 40 km hosszusagu frontszakaszon osszpontosult a Sambre menten Charleroi kozponttal, hogy felszabaditsa Namur er?ditmenyet. Baljan Andre Sordet tabornok lovashadosztalya kapcsolta ossze a Brit Expedicios Hader?vel .

Bar Lanrezac mar a haboru kezdete ota tudta, hogy vissza kell vonulniuk a nemetek belgiumi tamadasa el?l, de felettese, Joseph Joffre f?parancsnok ugy gondolta, hogy Franciaorszagnak kovetni kell az alapvet? haborus strategiai tervet, a XVII. tervet , attol fuggetlenul, hogy mi tortenik Belgiumban. Joffre el is rendelte, hogy az 5. hadsereg tartsa fel addig a nemetek, amig lehet. S?t augusztus 20-an kiadta a parancsot, hogy a hadsereg induljon meg a Sambre Namur es Charleroi kozti szakaszan. Ekkor meg Lanrezac sem sejtette (pedig eleg realisan itelte meg a helyzetet), hogy ket nemet hadsereg var ra.

Miel?tt azonban megindult volna a francia offenziva, a nemet 2. hadsereg ( Karl von Bulow ) is tamadasba lendult a ket francia hidf?allas ellen. Tuzerseg hianyaban azonban nem sokra jutott veluk. Augusztus 22-en ujra tamadott: harom nemet hadtest az egesz 5. francia hadsereg ellen. Augusztus 23-an Charleroi is elesett.

Ekozben a 3. nemet hadsereg ( Max von Hausen ) is atkelt a Meuse (Maas) folyon, es frontalis tamadast inditott a francia jobbszarny ellen, ahol Louis Franchet d’Esperey tabornok vedekezett. A nemet csapatok megprobaltak elvagni a franciak visszavonulasi utjat, de Franchet d’Esperey tabornok hadteste kitartott. Namur feladasa es a 4. francia hadsereg ardenneki visszavonulasa utan azonban Lanrezac is elrendelte a visszavonulast, mert bekeritest?l tartott.

Kovetkezmenyek [ szerkesztes ]

Lanrezac visszavonulasa megmentette a francia hadsereget a dont? veresegt?l, es jelent?sen hatraltatta a Schlieffen-terv sikeresseget.

Forrasok [ szerkesztes ]

• John Keegan : Az els? vilaghaboru. (2010) Budapest, Europa Kiado ISBN 978-963-07-8896-0
• Galantai Jozsef : Az els? vilaghaboru; Gondolat; Budapest 1988;

Forditas [ szerkesztes ]

Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Battle of Charleroi cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.