A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A Saliera
A
Cellini sotartoja
, elterjedt neven
Saliera
(Saliera di Francesco I di Francia)
Benvenuto Cellini
(1500-1571) italiai szobrasz, eremmetsz? es
aranym?ves
m?alkotasa.
A Saliera tortenetet es leirasat a m?vesz oneletirasabol ismerhetjuk. A sotartot Cellini
parizsi
tartozkodasa soran,
1540
es
1543
kozott keszitette
I. Ferenc francia kiraly
megrendelesere. A m?alkotast
IX. Karoly
1570-ben
II. Ferdinand osztrak f?hercegnek
adomanyozta.
A 26 centimeter magas es 34 cm szeles
aranybol
, elefantcsontbol,
ebenfabol
es zomancbol keszult sotarto Cellini egyetlen eredetiben megmaradt alkotasa.
A Saliera a
manierista
m?veszet iskolapeldaja; bonyolult forma, osszetett tema es mesteri technika jellemzi. A m?alkotason, amely egyben a Fold allegorikus abrazolasa is, ket emberi alakot lathatunk: a tengert szimbolizalo ferfit (
Neptunus
) es a foldet szimbolizalo n?t (
Ceres
). A ferfi alak egy diszes hajot tart a kezeben, amely egyben maga a sotarto is; a n?i alak mellett lathatjuk a borstartot, amely egy kis templomot reprezentalo arany dobozka. A ket alakot tarto ebenfatalapzaton a negy szelirany, a napszakok es az emberi tevekenyseg jelkepei teljesitik ki az allegoriat.
A Saliera elrablasa
[
szerkesztes
]
2003
.
majus 11-en
, a
Becsi Szepm?veszeti Muzeumbol
elraboltak az 50 millio eurora becsult m?kincset. 2003. julius 10-en az
International Herald Tribune
-ben hirdetes jelent meg, melyben a m?targy visszavasarlasara tettek ajanlatot. Ezt kovet?en a rablo tobbszor is valtsagdijat kovetelt. Vegul a mobiltelefonjarol kuldott SMS alapjan a rend?rseg beazonositotta azt az uzletet, ahol a rablo a telefont es a telefonkartyat vasarolta, majd az uzletben keszult biztonsagi videofelvetelnek koszonhet?en megjelentettek az ujsagokban a ferfi arckepet. A rablo egy 50 eves, sajat uzlettel rendelkez? becsi biztonsagtechnikai szakember volt. A ferfi ? a fenykepe kozzetetele utan ? onkent jelentkezett a rend?rsegen, majd a rend?roket egy
Brand
melletti erd?be vezette, ahol m?targyat rejt? ladat elasta. A Saliera 987 nap elteltevel kerult vissza a muzeumba. A restauratorok szerint azonban szamos serulest, karcolast szenvedett.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
