A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Caracas
Venezuela
f?varosa
,
kozigazgatasi
, gazdasagi es kulturalis kozpontja. Nepessege 1,9 millio, el?varosokkal egyutt 5,1 millio f?.
A f?varos hivatalos kozigazgatasi megnevezese
Distrito Federal
, azaz Szovetsegi Kerulet, de a kulvarosi reszek
Miranda Allamhoz
tartoznak.
A vilag egyik legveszelyesebb varosa, ahol 2007-ben 100 000 emberre 130 gyilkossag jutott.
[1]
Caracas varoskepe
A
metropolisz
az orszag eszaki reszen, egy hegyek altal ovezett a
Karib-tengerhez
kozel fekv? volgyben 760?910 m
tengerszint feletti magassagban
helyezkedik el. Az enyhe eghajlatu volgyet tengert?l egy 2600 m magas hegylanc, a
Cerro Avila
valasztja el.
Caracas eghajlata tropusi
szavanna
. Az evi atlagh?merseklet 21 °C koruli, a
csapadek
900 es 1300 millimeter kozott valtozik.
Decemberben
es
januarban
b?seges
kod
jelenhet meg a varosban, a hirtelen ejszakai h?merseklet-csokkenes miatt.
Caracas eghajlati jellemz?i
| Honap
| Jan.
| Feb.
| Mar.
| Apr.
| Maj.
| Jun.
| Jul.
| Aug.
| Szep.
| Okt.
| Nov.
| Dec.
| Ev
|
|---|
| Rekord
max.
h?merseklet (°C)
| 31,9
| 34,1
| 35,3
| 33,5
| 34,4
| 32,8
| 33,6
| 31,5
| 32,2
| 31,4
| 31,2
| 30,8
| 35,3
|
|---|
| Atlagos
max.
h?merseklet (°C)
| 23,3
| 23,6
| 24,3
| 25,0
| 25,8
| 26,0
| 25,5
| 25,8
| 25,5
| 25,2
| 24,6
| 23,8
| 24,9
|
|---|
| Atlagh?merseklet (°C)
| 19,6
| 19,7
| 20,2
| 21,2
| 22,0
| 22,0
| 21,7
| 21,9
| 21,9
| 21,8
| 21,3
| 20,2
| 21,1
|
|---|
| Atlagos
min.
h?merseklet (°C)
| 15,9
| 15,8
| 16,0
| 17,5
| 18,2
| 18,1
| 17,9
| 18,1
| 18,3
| 18,4
| 18,0
| 16,5
| 17,4
|
|---|
| Rekord
min.
h?merseklet (°C)
| 10,0
| 10,9
| 11,4
| 12,5
| 13,1
| 14,9
| 14,1
| 14,3
| 15,5
| 13,1
| 11,9
| 10,0
| 10,0
|
|---|
| Atl. csapadekmennyiseg (mm)
| 15
| 13
| 11
| 59
| 81
| 134
| 118
| 123
| 115
| 126
| 72
| 41
| 908
|
|---|
| Havi napsuteses orak szama
| 229
| 217
| 235
| 183
| 182
| 183
| 210
| 217
| 213
| 210
| 210
| 213
| 2502
|
|---|
|
A varost
Santiago de Leon de Caracas
neven egy spanyol felfedez?
Diego de Losada
alapitotta. Caracas volt a szul?varosa a latin-amerikai fuggetlensegi harc ket nagy alakjanak
Francisco de Mirandanak
es az ?El Libertador” neven emlegetett
Simon Bolivarnak
.
1812
.
marcius 26-an
a varost egy nagy
foldrenges
dontotte romba, melyet a spanyol hatosagok a spanyol korona elleni lazadas buntetesekeppen allitottak be. Ahogyan a
k?olajban
gazdag Venezuela gazdasaga dinamikusan fejl?dott, ugy lett Caracas a latin-amerikai terseg gazdasagi kozpontja, egyuttal az
Europa
es
Del-Amerika
kozotti kereskedelem csomopontja.
Simon Bolivar
emlekm?ve a Plaza Bolivaron
A Plaza Francia
Caracas, Avila hegy
- Capitolio Nacional, vagyis a kapitolium epulete neoklasszicista tombjevel es arany
kupolaival
egy egesz negyedet foglal el a belvarosban. Az epuletet
Antonio Guzman Blanco
elnok emeltette az
1870-es evekben
. Ovalis szalonjarol hires, amelynek festett kupolajan es falain a nemzet nagyjainak kepei sorakoznak. A szalon koruli termek a fuggetlensegi haboru csatajeleneteit abrazoljak.
- A Parque del Este egy zold oazis a varos kozepen, ahol kulonboz? szorakozasi lehet?segek vannak. A parkban egy kis allatkertben jellegzetes allatok lathatok.
Kolumbusz
hires hajojanak, a
Santa Marianak
a masolata a park deli reszen tekinthet? meg.
- Simon Bolivar
szul?haza a pontos rekonstrukcioja annak a haznak ahol
1783
.
julius 24-en
a nagy szabadsagharcos szuletett. A muzeumban a kor fegyverei, zaszloi es egyenruhai lathatok.
- Meg tobb szemelyes relikvia lathato a kozeli Museo Bolivariano epuleteben, ahol csatajeleneteket abrazolo nagymeret? festmenyeket is elhelyeztek. A muzeum buszkesege az a koporso, melyben Bolivar hamvait hazahoztak
Kolumbiabol
. Teste most a Nemzeti Panteonban pihen.
- A Museo de Arte Colonial a m?veszeti muzeum egy szepen felujitott egykori nemesi kuria epuleteben talalhato. Hatalmas gyonyor? park ovezi. A muzeum aprolekosan helyreallitott termeiben gondosan valogatott m?veszeti alkotasok, butorok, haztartasi eszkozok es mas tortenelmi ertekek tekinthet?k meg. Maga az epulet
1797
-ben epult es manapsag valosagos oazist kepez a San Bernardino negyed belvarosaban.
Az Aqua Salud metroallomas
- A Panteon Nacional Venezuela legmeltosagteljesebb epulete a Palza Bolivartol eszakra a tortenelmi belvaros eszaki szelen fekszik. A korabbi templomot
1874
-ben Guzman Blanco elnok nyilvanitotta az orszag nagyjainak nyughelyeve. Az egesz f?hajo
Simon Bolivar
emlekenek van szentelve, az
oltar
helyen a szabadsagh?s
bronz
szarkofagja
lathato. A panteon boltiveit az
1930-as evekben
festettek ki Bolivar eletenek jeleneteivel. A hatalmas kristalycsillart
1883
-ban szuletesenek centenariuman kapta az emlekhely. A panteonnal naponta tobbszori turistalatvanyossagkent unnepelyes ?rsegvaltas zajlik.
- A Parque Central a varos m?veszeti es kulturalis kozpontja, ahol szamos muzeum, szinhaz, mozi talalhato. Itt van a Kulturalis Kozpont epuletegyuttese es a Caracas Athaeneum a varos legpatinasabb szinhaza is. A parkot ket modern 53 emeletes nyolcszog? torony koronazza. A Mirador de la Torre otvenkettedik emeleter?l nagyszer? panorama tarul a latogato ele.
- A
Bolivar ter
(
Plaza Bolivar
) a regi varosresz kozpontjaban fekszik. Kozepen Simon Bolivar monumentalis emlekm?ve all.
- A Museo Caracas a varosi muzeum epulete, benne a varos tortenetet bemutato allando kiallitassal es nehany nagymeret? makettel, melyek a
19. szazad
eleji es az 1930-as evekbeli varos kepet mutatjak.
- Az El Hatillo Caracas egyik delkeleti kulvarosa, amely meg?rizte a gyarmati id?kben kialakult varoskepet. Itt lathato, hogyan nezhetett ki Caracas a gyarmati id?kben. A varosresz a tobbi venezuelai varoshoz hasonloan sajat Plaza Bolivarral rendelkezik, melyet az El Libertador emlekm?ve ural.
- A
Miraflores-palota
, az orszag kormanypalotaja, a 19. szazad vegen epult.
- A varos f? labdarugo stadionjai az Olimpiai Stadion (befogadokepessege 35 ezer f?) es a Brigido Irarte Stadion (25 ezer f?), a
Caracas FC
es az Italchacao Club otthonai.
- A varos f?bb
baseballcsapatai
a Tiburones de la Guaira es a Leones del Caracas, merk?zeseiket az Estadio Universitarioban (33 ezer f?) jatsszak.
- Caracas
1983
-ban a
panamerikai jatekok
hazigazdaja volt.
- Caracas legf?bb
tomegkozlekedesi
eszkoze az 1983-ban megnyitott
metro
, amely a leggyorsabb es legbiztonsagosabb kozlekedest kinalja a varosreszek kozott.
- A ket caracasi buszhalozat (egy hagyomanyos, es egy, a metrot kiegeszit?) mellett 2010 ota egyetlen vonalon tomegkozlekedesi celu drotkotelpalyas felvonoval is rendelkezik a varos.
- A
Maiqueita nemzetkozi repul?ter
a varoskozponttol 13 km-re eszaknyugatra talalhato.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
