Buster Keaton
|
![](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c2/Busterkeaton_edit.jpg/250px-Busterkeaton_edit.jpg) |
Szuletett
| Joseph Frank Keaton
[1]
1895
.
oktober 4.
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
Piqua
[7]
|
Elhunyt
| 1966
.
februar 1.
(70 evesen)
[2]
[3]
[7]
[4]
[5]
Woodland Hills
[8]
[9]
|
Alneve
| Frigo
|
Allampolgarsaga
| amerikai
|
Hazastarsa
|
- Natalie Talmadge
(1921. majus 31. ? 1932. julius 25.)
- Eleanor Keaton
(1940?1966)
|
Gyermekei
| ket gyermek:
- Joseph Talmadge Keaton
- Robert Talmadge Keaton
|
Szulei
| Myra Keaton
Joe Keaton
|
Foglalkozasa
| |
Kituntetesei
|
- csillag a Hollywoodi Hiressegek Setanyan
- Eletm?dij
(1959)
|
Halal oka
| tud?rak
|
Sirhelye
| Forest Lawn Memorial Park
|
|
Magassaga
| 165 cm
|
Szineszi palyafutasa
|
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
|
Aktiv evek
| 1899?1966
|
|
|
![](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png) |
Sablon
•
Wikidata
•
Segitseg
|
Buster Keaton
(
Piqua
,
Kansas
,
1895
.
oktober 4.
?
Woodland Hills
,
Kalifornia
,
1966
.
februar 1.
) amerikai
szinesz
, humorista, filmrendez?, forgatokonyviro es
filmproducer
. "Az ember, aki sohasem nevet". Igy hivtak a nevettetes egyik halhatatlanjanak, a
burleszk
klasszikusanak tartott Keatont,
[10]
akit az amerikai
nemafilmes
korszakban keszult filmjei tettek nevezetesse. Ugyan a
hangosfilm
bevezetese veget vetett szineszi palyafutasanak, bar nehany filmben kes?bb is szerepelt, meg igy is 1999-ben az
Amerikai Filmintezet
a klasszikus hollywoodi filmgyartas 21. legnagyobb ferfi filmszineszekent rangsorolta.
[11]
A gyerek Keaton
vaudeville
-szineszkent kb. 1897
A hat eves Keaton szuleivel "A harom Keaton"
vaudeville
produkcioban
A
kansasi
Piquaban szuletett Joseph Francis Keaton neven. Szulei
vaudeville
el?adok voltak. A Buster becenevet tobbfele visszaemlekezes szerint kapta, az egyik alapjan
Harry Houdinit?l
, habar a csalad csak kes?bb ismerte meg Houdinit.
[12]
Szulei
vaudeville
produkcioiban mar gyermekkoratol, haromeves kortol kezdve szerepelt. Oteves korara kepzett akrobata lett, es hamarosan ? valt a
vaudeville
tarsulat vedjegyeve.
1917
-re, 22 eves koraban a csaladi vallalkozas apja alkoholizmusa miatt felbomlott, Keaton edesanyjaval, Myra-val New Yorkba koltozott, ahol karrierje gyorsan a vaudeville-t?l a film fele fordult.
[13]
Buster
Roscoe Arbuckle
-lel kezdett dolgozni a Comique filmstudional
New Yorkban
, majd az ev vegen
Kaliforniaba
kerult a ceg producerevel. Keaton nagy odaadassal kezdte tanulmanyozni a
filmezes
mesterseget.
1921
-re a sajat labara allt. 1921?
1928
kozott husz
rovidfilmben
es tucatnyi
nagyjatekfilmben
szerepelt, melyeknek nagy reszet maga rendezte. Ebben a periodusban szulettek klasszikus m?vei, mint a
Navigator
(1924),
A generalis
(1927) es az
Ifjabb G?zhajos Bill
(1928).
A
hangosfilm
bevezetese gyorsan veget vetett karrierjenek. Az
MGM
fizetett alkalmazottja lett es elveszitette alkotoi szabadsagat.
1932
-ben
Natalie Talmadge
-dzsal kotott hazassaga is felbomlott. Elete utolso 25 eveben a megelhetesert kuzdott.
A hangosfilm korai korszakaban, es az
1940-es evekben
szamos masodrend? filmben t?nt fel. 1939-t?l az
MGM
-nel harom filmben gagman-kent dolgozott (
At the Circus
(1939),
Go West
(1940), es a
The Big Store
(1941)), valamint rendezett is. 1949-ben a
CBS
televiziotarsasagnal
varieteshow
-sorozata volt, ez jo ok volt, hogy a nyugati partvideken, Los Angelesben maradjon.
Charlie Chaplin
tarsszerepl?nek hivta a
Rivaldafeny
cim? filmben
1951
-ben. Ekkor a karrierje fellendult, anyagi helyzete javult. Utolso filmszerepet
Richard Lester
Ez mind megtortent utban a Forum fele
(1966) cim? produkciojaban kapta.
1965
-ben a csaknem hetveneves Keaton meghivast kapott a
Velencei Nemzetkozi Filmfesztivalra
, ahol zajos taps es unneples fogadta. Nehany honappal kes?bb hunyt el
rakban
.
Filmbeli karaktere
[
szerkesztes
]
Buster Keaton,
Thelma Todd
, es
Jimmy Durante
a Speak Easily (1932) c. filmben
Keaton, a nagy mulattato a legmereszebb gegeket is rezzenestelen arccal tudta el?adni s ezzel kozonseget a nemafilmekben megnevettetni. A torekeny figura, latszolag egykedv? arckifejezessel, fejen rendszerint felrecsapott szalmakalappal nem tor?dik a vilaggal. Keaton az orok artatlansag, aki folyvast abszurd helyzetekben talalja magat, de hatartalan talalekonysaganak koszonhet?en a legelkepeszt?bb helyzetekb?l is sertetlenul maszik ki. Kezdetben a Buster-figura inkabb almodozo volt, aki allandoan fantazial es a boldog naivitasban es tudatlansagban el. Az ellenseges emberekkel szemben nyugodt marad es hajmereszt? otletekkel gy?ri le az akadalyokat.
Hevesy Ivan
filmeszteta szerint Keaton titka, hogy onmagat, az embert a vegzet es a veletlenek jatekszerekent tunteti fel. Onmagat mindig mint a sors labdajat, cselekedeteit pedig a mechanikus elettorveny egyszer?, konyortelen kovetkezmenyeikent mutatja meg, es nem volt szabad elarulnia, hogy tudataban van a labda mivoltanak. Ha a megformalt karakter kuzdene ez ellen, tragikus h?sse valna, vagy tragikomikussa mint
Charlie Chaplin
. Ha belenyugvassal, der?vel fogadna el ezt a sorsviszonylatot, komikuma der?sebbe, de egyben felszinesebbe valna, mint ahogy az sok
burleszkh?s
eseteben van.
[10]
Keaton szineszkent 127 filmben jatszott es 48 filmet rendezett.
1922
-ben, csaladja koreben
- A meszarosfiu
(The Butcher Boy)
1917
- A kulisszak mogott
(Back Stage)
1919
- Egy het
(One Week)
1920
- Szomszedok
(Neighbors)
1920
- A kecske
(The Goat)
1921
- Szinhaz
(Playhouse)
1921
- A sapadtarcu
(The Paleface)
1921
- Zsaruk
(Cops)
1922
- A fagyos eszak
(The Frozen North)
1922
- Harom korszak
(Three Ages)
1923
- Isten hozta!
(Our Hospitality)
1923
- Ifjabb Sherlock Holmes
(Sherlock Jr.)
1924
- Navigator
(The Navigator)
1924
- Het esely
(Seven Chances)
1925
- Nyugatra fel!
(Go West)
1925
- Buster, a bunyos
(Battling Butler)
1926
- A generalis
(The General)
1927
- F?iskola
(College)
1927
- Az ifjabb g?zos
(Steamboat Bill Jr.)
1928
- Az operat?r
(The Cameraman)
1928
- Hazassag dacbol
(Spite Marriage)
1929
- Oxford Filmenciklopedia, Gabo Konyvkiado, 1998
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]