A
bunyevac nyelv
(
szerbul
/
horvatul
:
bunjeva?ki jezik
) a
bunyevac
nepcsoport beszelt nyelve, melyet
Magyarorszagon
Baja
videken kis szamban, jelent?sebb aranyban
Vajdasagban
Szabadka
,
Zombor
es
Bacs
varosokban, illetve azok kornyekein, valamint
Horvatorszag
videkein hasznalnak. A beszel?k tobbsege
bunjeva?ki govor
-nak, azaz bunyevac nyelvjarasnak nevezi, mig masok
bunjeva?ki jezik
-nek azaz, bunyevac nyelvnek is hivjak. A magyarorszagi nyelveszet a
horvat
?tokav es i-z?s dialektus variansakent tartja szamon, a
montenegroiak
,
horvatok
,
szerbek
es
bosnyakok
kozos
abstandnyelvebe
soroltak be, amelyekkel diarendszert alkot.
Szerbiaban a bunyevacot onallo nyelvkent ismertek el, es 2018-ban sztenderdizaltak.
Bunjeva?ke novine
neven ujsagot vezetnek Szabadkan, a vajdasagi televiziosajat bunyevac nyelv? teveadast is szerkeszt. 2007-ben bunyevac nyelv? osztalyokat inditottak, a nyelvet a szabadkai egyetemen is oktatjak. A bunyevac tankonyvek es tansegedletek szerkeszteseben nagy szerepe van Suzana Kujund?i? Ostoji? nyelvesznek, aki tobb tanulomany mellett doktori disszertaciojat is a bunyevacokrol irta 2016-ban
Antropolo?ka funkcija i zna?enje groktalica kod backih bunjevaca
cimen.
A
Vajdasagi Horvatok Demokratikus Szovetsege
hevesen tiltakozik az onallo nyelvkent valo elismeres ellen. A szovetseg elnoke szerint
Belgrad
igy probalja megosztani a horvatokat a Vajdasagban, es szerintuk a bunyevac nyelv nem letezik, a nyelvi oktatasra tehat kizarolag a horvat lehet megfelel?. Magyarorszagon a nyelvet szinten a horvat nyelv dialektusakent tartjak szamon.
A bunyevac nyelv kozeli rokona meg a szomszedsagaban beszelt
sokac nyelv
is.
A bunyevacok
Hercegovina
es
Dalmacia
teruleter?l erednek,
romai katolikus vallasuak
. A bunyevac a Boszniaban es Horvatorszag egyes reszein hasznalatos ?tokavski dialektusokbol ered, ezen belul is az ikavski valtozathoz all szorosan kozel.
2002
-ben a
szerbiai
nepszamlalasokkor nem tuntettek fel kulon a bunyevac nyelvet, ehelyett azokat, akik magukenak vallottak (osszesen 8914-en), azokat az
?egyeb nyelveket beszel?k”
koze soroltak be. A bunyevacok masik resze pedig szerbet, vagy horvatot jelolt meg anyanyelvekent, ez persze nem jelenti azt, hogy ezt hasznaljak, hanem nyelvuket ezek dialektusanak tekintik, mivel nincs nagy kulonbseg koztuk, habar a
szerbhorvat nyelvek
kozotti kulonbsegek minimalisak, de megis kulonveszik ?ket. Tobb bunyevac azonban kijelentette, hogy elkepzelhet?nek tartja, miszerint egy kulon nyelvet beszel.
Ezzel szemben az
Osztrak?Magyar Monarchia
idejen kulon nemzetisegkent es kulon, sajat nyelvvel rendelkez? nepkent kezeltek a bunyevacokat.
1910
-ben Szabadkan 33 247 ilyen nyelv? szemelyt regisztraltak.
Trianon
utan
Jugoszlaviaban
viszont a bunyevacok szerbeknek, horvatoknak, vagy szerbhorvatoknak voltak mar feltuntetve. A bunyevacok besorolasa regota politikai kerdes, Magyarorszagon is a Monarchia idejen reszben azert voltak kulon nepcsoportkent feljegyezve, hogy elvalasszak ?ket a horvatoktol es a szerbekt?l.
Szabadka kozseg etnikai terkepe 2002-b?l, mely azokat teruleteket mutatja, ahol kulon-kulon, horvat nemzetiseg?nek es bunyevac nemzetiseg?nek vallottak magukat a bunyevac kozosseg tagjai
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]
- Pe?tali?, Grgur:
Dostojna plemenite Ba?ke starih uspomena.
1790.
- Pe?tali?, Grgur:
Utishenje oxalostjenih u sedam pokorni pisama...
1797.
- Jai?, Marijan:
Vinac bogoljubnih pisamah....
1852. 370. [XXIV].
- ?ar?evi?, Ambrozije :
Zbirka mudrih i pou?nih izrekah
, 1869 (Alba M. Kunti? in
Po?eci borbe za preporod ba?kih Bunjevaca: jedan uspeh akcije kneza Mihaila i Ilije Gara?anina za nacionalno oslobođenje i ujedinjenje
).
- ?ar?evi?, Ambrozije :
Tolma? izvornih, knji?evnih i zemljopisnih jugoslavenskih ri?i
, 1870.
- Bunjeva?ke i ?oka?ke novine
. Ed. Antunovich Ivan. Kalocsa, Antunovich Ivan, 1872.
- Bunjeva?ka i soka?ka vila.
Ed. Antunovich Ivan. Kalocsa, Antunovich Ivan, 1875.
- Sarcsevics Ambrus:
Elemi nepiskolai Magyar-Bunyevacz-Sokacz Szotar. A bunyevacz-sokacz ajkuak nepiskolaiban, a tanitoknak magyar nyelven vezetett tanitasa es a novendekek alapos tanulasa es okulasa megkonnyitesere irta es kiadta
, 1893.
- Mandi?, Mijo:
Prilozi za bunjeva?ku povist,
Suboti?ka Danica, kalendar za 1897. 44.
- Antunovi?, Ivan:
Razprava o podunavnskih i potisanskih Bunjevcih i ?okcih u pogledu narodnom, vjerskom, umnom, građanskom i gospodarskom
, P. Vujevi?, Sombor, 1930, 73.
- Mandi?, Mijo:
Kako su postale bunjeva?ke novine i bunjeva?ki kalendari?, Prvi bunjeva?ki kalendar za prostu godinu 1934
, Subotica, God. I, 1934. 33?38.
- Bunjeva?ka i ?oka?ka ?itanka za I., II. i III. razred osnovnih ?kola. Olvasokonyv a bunyevac es sokac tannyelv? nepiskolak I., II. es III. osztalya szamara.
Magyarorszagi Kisebbsegi Nepiskolai Tankonyvek sorozat. Budapest: Szent Istvan Tarsulat, 1939. 116.
- Bunjeva?ka i ?oka?ka ?itanka za IV., V. i VI.. razred osnovnih ?kola bunjev?akog i soka?kog nastavnog jezika. Olvasokonyv a bunyevac-sokac tanitasnyelv? nepiskolak IV., V. es VI. osztalya szamara.
Budapest: Szent Istvan Tarsulat, 1943. 144.
- ?itanka ze tre?i razred narodnih ?kola bunjev?akog i soka?kog nastavnog jezika. Olvasokonyv a bunyevac es sokac tanitasi nyelv? nepiskolak harmadik osztalya szamara.
Magyarorszagi Kisebbsegi Nepiskolai Tankonyvek sorozat. Budapest, 1944. 122.
- Kiki?, Geza:
Antologija proze bunjeva?kih Hrvata
, Zagreb, 1971. 8-14.
- Georgijevi?, Svetozar:
O imenu Bunjevci,
Onomastica Jugoslavica, Zagreb, br. 7, 1978.184.
- Malagurski, Lazar:
"Pisme i igre u narodnim obi?ajima Ba?kih Bunjevaca”.
Subotica, 1997.
- Sokcsevits Denes:
A horvatsag csangoi. A bunyevac nepcsoport a horvat nemzeti integracios folyamatban
Archivalva
2020. november 5-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
. =
Limes.Tudomanyos szemle, 16. evfo., 2003 / 3. Tatabanya, 2003.
- Kujund?i? Ostoji?, Suzana:
Priporodna knji?evnost ? Ivan Antunovi? i njegovi slidbenici.
= Bunjevci, Subotika.
- Kujund?i? Ostoji?. Suzana:
Od Mihovila Radni?a do Ivana Ant
unovi?a. = Bunjevci, Subotika.
- Kujund?i? Ostoji?, Suzana:
Antropolo?ka funkcija i zna?enje groktalica kod backih bunjevaca.
Doktorska disertacija. Beograd, 2016. 333.
- Kujund?i? Ostoji?, Suzana:
Iz istorije i kulture Bunjevaca
. = Bunjeva
?
ki Knji?evni Klub. Gornjovarac, (24 Juna, 2017).