Buda ostroma (1598)

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Buda ostroma (1598)
Buda 1598-as ostroma (Johann Siebmacher rajza)
Buda 1598-as ostroma (Johann Siebmacher rajza)

Konfliktus Tizenot eves haboru
Id?pont 1598 . oktober 5. ? november 2.
Helyszin Pest es Buda ,   Magyar Kiralysag
Eredmeny Budavar ostromat a torokok visszaverik.
Szemben allo felek
  Habsburg Birodalom   Oszman Birodalom
Parancsnokok
Matyas f?herceg
Adolf von Schwarzenberg
Palffy Miklos
Nadasdy Ferenc
Hermann Russwurm
Mihalidzslu Ahmed pasa  (okt.11-ig)
Div Szulejman pasa  (okt.11-t?l)
temesvari, szendr?i, boszniai pasak
Szemben allo er?k
34-35 000 3500-5000
Vesztesegek
kb. 5000 kb. 3000
Terkep
Buda ostroma (1598) (Budapest)
Buda ostroma (1598)
Buda ostroma (1598)
Pozicio Budapest terkepen
e. sz. 47° 28′ , k. h. 19° 03′ Koordinatak : e. sz. 47° 28′ , k. h. 19° 03′
A Wikimedia Commons tartalmaz Buda ostroma (1598) temaju mediaallomanyokat.

Buda 1598-as ostromara a tizenot eves haboru idejen kerult sor. 1598 tavaszan Adolf von Schwarzenberg csaszari tabornok es Palffy Miklos grof, a Dunaninneni kerulet f?kapitanya gyors rajtautessel visszafoglalta Gy?rt , Tatat es tobb dunantuli varat a torokt?l. Esely nyilt Buda visszavetelere. A nemet birodalmi csapatok azonban csak szeptemberben erkeztek a vaci gyulekez?helyre. Buda ostromat oktober elejen a Vizivaros es a (mai) Krisztinavaros fel?l sikeres rohamokkal inditottak, lerontottak a torok hajohidat Buda es Pest kozott, naszadosaik sikeresen elpusztitottak a Buda alatt allo torok hadiflottat. A tuzerseg tobb rest utott a varfalakon, de a rossz id?jaras beallta miatt az ostrom elakadt. Matyas f?herceg , az erelytelen f?vezer oktober vegen leallitotta az ostromot, es november 2-an elvonult seregeivel. A Buda elleni hadm?velet egyetlen eredmenye az Erdelyt tamado torok f?sereg er?inek megosztasa, az ostromlott Varad tehermentesitese lett.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

A tizenot eves haboru [ szerkesztes ]

1564 -ben elhunyt Habsburg Ferdinand osztrak f?herceg , nemet-romai csaszar es magyar kiraly. Ket evvel kes?bb, 1566 -ban Szigetvar ostromanal elhunyt Ferdinand regi ellenfele, I. Szulejman oszman szultan is. Utodaik, II. Miksa csaszar es II. Szelim szultan felismertek, hogy egyel?re egyikuk sem tud dont? csapast merni a masikra. 1568 -ban a ket birodalom Drinapolyban 8 evre szolo bekeszerz?dest kotott. A status quo alapjan felosztottak a Magyar Kiralysagot , mindket fel megtarthatta addigi hoditasait. Lezarult a magyarorszagi varhaboruk korszaka . A bekekotest kovet? evtizedekben mindket fel az adott helyzet fenntartasara torekedett. 1593 -ban azonban Szinan pasa, oszman nagyvezir ostrommal bevette Sziszek varat, es kirobbant a pusztito tizenot eves haboru (1593-1606). [1]

1593 -ban a csaszariak elfoglaltak Fuleket es tobb kisebb eszaki varat ( Kekk?t , Divenyt , Hollok?t , Bujakot , Hajnacsk?t es Somosk?t ), de Gy?r torok kezre jutott. 1595 -ben a Karl von Mansfeld tabornok vezette csaszari hadsereg a komaromi bazisra tamaszkodva elfoglalta Esztergomot . Palffy Miklos es Adolf von Schwarzenberg csapatai sikeres portyakon egeszen Buda falaiig jutottak. 1542 ota el?szor realis esely nyilt Budavar visszavetelere. Mansfeld grof azonban meghalt, Rudolf csaszar occse, Matyas f?herceg lett az uj f?vezer, es ? elmulasztotta kihasznalni az esztergomi gy?zelmet. A csaszari sereg siman elfoglalta Visegradot es Vacot , a torokok mar Buda vedelmere keszulve kiuritettek Zsambekot es Pilisvorosvart , Matyas f?herceg azonban Vac alol visszaforditotta sereget, felve egy osszecsapastol. Ezutan Matyas f?herceg occse, Miksa f?herceg lett a f?vezer, de ? is messze elkerulte Budat. [1]

1596 -ban Rudolf csaszar ismet Miksa f?hercegre bizta a magyarorszagi f?vezerseget. Palffy es Schwarzenberg visszafoglaltak Vacot es Pestig portyaztak. A csaszari sereg azonban ismet tavol tartotta magat Budatol, es csak Hatvant foglalta el (kes?bb azt is feladta). A csaszari hadvezetes dilettantizmusat latva III. Mehmed szultan hadserege 1596 . oktober 13-an elfoglalta a strategiai fontossagu egri varat .

1597 -ben a Haditanacs Pragaban tartott ulesen Palffy es Nadasdy hiaba surgettek a budai var elleni hadjaratot, a csaszari hadvezetes csak Papa es Tata ostromat engedelyezte. Majusban Tatat, augusztusban Papat is bevettek, de Tatat Szaturdzsi Mehmed pasa , masod-nagyvezir serege mar oktoberben visszafoglalta. A tizenot eves haboru harcainak jelent?s resze a torok altal megszallt Buda vedelmi ovezeteben zajlott. [1]

Az 1598-as hadjarat el?keszitese [ szerkesztes ]

Az 1598 -as evi hadjaratra keszulve Rudolf csaszar , mint magyar kiraly januar 25-re osszehivta az orszaggy?lest Pozsonyba , itt a magyar rendek komoly tamogatast szavaztak meg a hadi koltsegekre. Minden haz utan 100?100 denart , es meg 50-50 denart a hazhely foldesuranak maganvagyonabol is. A megyek a penzt jol felfegyverzett lovassag kiallitasara szavaztak meg. Minden jobbagyot 6 napi robotra koteleztek a vegvarak er?ditesi, javitasi munkain. [2]

A csaszari hadjarat celjakent az Udvari Haditanacs Gy?r visszafoglalasat jelolte meg, Schwarzenberg Adolf tabornagy es Palffy Miklos grof, Dunan inneni f?kapitany tobb eve hangoztatott, nyomatekos javaslatara. Schwarzenberg azonnal elinditotta a titkos hadmernoki el?keszuleteket. Becsben petardakat , bombakat, mozsaragyukat , kotelhagcsokat, hajohid-elemeket gyartatott, ezeket marcius 20-an hajokon a komaromi hadi bazisra kuldte. Itt marcius 26-an megkezdtek a hidepitest. Schwarzenberg gyorsan es felt?nes nelkul Komaromba osszpontositotta Palffy Miklos esztergomi dandarat, Don Lopez spanyol kapitany csapatait, 10 vallon , 3 magyar es 4 nemet gyalogos szazadot, 11 kulonboz? nemzetiseg? lovas szazadot, es 1000 magyar huszart. Schwarzenberg osszesen mintegy 5150 katonat tartott indulasra keszen. A hadm?velet celjat egyel?re titokban tartotta. [2]

Hadjarat az Eszak-Dunantulon [ szerkesztes ]

A gy?ri varkapu berobbantasa

Schwarzenberg hadosztalya marcius 27-en indult Komarombol, atkelt a Dunan, es Gy?r fele indult. Masnap Venek falunal, a Kis-Duna menten rejt?zve taboroztak, a vezer itt kozolte a tisztekkel a hadicelt es a haditervet. Kemei utjan Schwarzenberg tudta, hogy a torokok elelmiszer-szallitmanyt varnak Budarol . Ejszaka teljes csendben megkozelitettek a varost. Torokul jol tudo magyar katonakat kuldtek a varos fehervari kapujahoz, akik a torok kapu?rseget megtevesztve jeleztek a ?szallitmany” megerkezeset. Francia pattantyusok egy szekeren odatolt nagy petardaval (azaz rombolo aknaval) berobbantottak a varoskaput. A vallon es nemet rohamcsapatok betortek a varosba. Egesz ejszaka tarto, veres utcai harcban lemeszaroltak a torok ved?k nagy reszet. Ali pasa, a var parancsnoka is elesett. Marcius 29-re virrado reggelre, harom es fel evi torok megszallas Gy?r utan ismet csaszari kezre jutott. A gy?ztesek agyukat, l?szert, lovakat, fegyvereket, draga ruhakat, premeket, es ertekes elelmiszerkeszletet zsakmanyoltak. Schwarzenberget a csaszar Gy?r varanak katonai kormanyzojava nevezte ki. Palffy Miklosnak az ausztriai rendi gy?les arany serleget adomanyozott.

A ket vezer jelezte a Haditanacsnak, hogy a lassan gyulekez? nemet-romai birodalmi csapatok beerkezese utan meg kell ostromolni Buda varat. Kozben a f?vezer szemelye is bizonytalanna vart, mert Miksa f?herceg , akit Erdely kormanyzojava neveztek ki, id?kozben eltavozott Kassara . [2]

Schwarzenberg a megrongalt gy?ri er?ditmenyeket gyorsan helyreallittatta, csaszariakbol es hajdukbol allo ved?sereget hagyott benne, majd a gy?zelmet kiaknazando, Palffy Miklossal egyutt tovabb nyomult kelet fele. Julius vegere elfoglaltak Gy?rszentmartont , majd julius 30-an Tata vara ala ertek, melyet heves tuzersegi rombolas utan augusztus 2-an rohammal bevettek, a torok ved?ket felkoncoltak. Az elfoglalt var falait meger?sitettek, ved?rseggel lattak el, majd meg aznap ejjel tovabbvonultak Vargesztesre , az ottani varat rovid ostrommal bevettek. A torokok zavarodottsagat kihasznalva Schwarzenberg es Palffy gyorsan mozgo hadosztalya alig nyolc nap alatt visszafoglalta Veszpremet , Varpalotat , Nagyvazsonyt , Tihanyt , Cseszneket es a Bakony-videk tobb kisebb varat is. Nyitva allt az ut Buda fele. [2]

Hadjarat Buda ellen [ szerkesztes ]

Az el?varosok elfoglalasa [ szerkesztes ]

Szeptember kozepere a birodalmi csapatok osszegy?ltek a vaci taborban. A Haditanacs szabad utat adott a Buda elleni hadjaratnak. A f?parancsnok ismet Matyas f?herceg lett, helyetteseve Adolf von Schwarzenberget neveztek ki. Vacnal ket hajohidat vertek, a Szentendrei-szigeten at oktober 3-an f?sereg is atkelt a Duna jobb partjara, itt csatlakozott hozzajuk a Gy?r alol erkez? seregresz. [3] Az el?vedet (6000 magyar, 1000 kozak es 1000 nemet katonat) Palffy Miklos es Nadasdy Ferenc vezette, a 25 000 f?nyi derekhad, Schwarzenberg parancsnoksaga alatt menetoszlopban kovette ?ket. Er?s tuzerseget vittek magukkal, osszesen 140 loveget, koztuk 50 nehez ostromagyut. A tuzerseg parancsnoka Ruppert Eckenberg ezredes volt. A part menten vonulo 34?35 000 f?nyi szarazfoldi hadsereget a Dunan lefele uszo hajohad kiserte. [1]

Szentendre magassagaban talalkoztak az els? torok felderit? naszadokkal, de el?ztek ?ket. Torok lovas jar?rok is felbukkantak, ?ket Palffy Miklos el?hadban vonulo huszarjai vertek szet. Az elfogott torokokt?l megtudtak, hogy a torok ved?rseg 2500 katonabol es 500 janicsarbol all, negy pasa ? Mihalidzslu Ahmed budai pasa mellett a temesvari, a szendr?i es a boszniai pasa ? iranyitasa alatt. A csaszari had oktober 4-en Obudanal vert tabort. Meg aznap megtettek az el?keszuleteket a budai kulvaros elleni tamadasra. A kozak lovas egysegek egeszen a varosfalakig portyaztak, de a ved?k er?s puskatuze el?zte ?ket onnan. [1]

Oktober 5-en reggel a csaszari tuzerseg l?ni kezdte a budai ?fels?varost”, [4] a mai Varnegyed eszaki-eszaknyugati reszet, majd gyalogsagi tamadas indult a Vizivaros iranyaban. Rovid, de heves kuzdelemben elfoglaltak a Vizivaros el?teret, a torok termalfurd?t (a mai Csaszar-furd?t ) es a malmot (a mai Lukacs furd?nel ). A hadm?velet biztositasara Schwarzenberg agyukat allitott fel a Rozsadomb delkeleti lejt?in, Gul Baba turbeje mellett is. [1] Ezzel egy id?ben megrohantak es elfoglaltak a Vartol nyugatra fekv? mai Krisztinavarost , korabeli neven ?hatso el?varost”. [5] Az itt elfogott torokokt?l a csaszari parancsnoksag ujabb adatokhoz jutott a var ved?seregenek letszamarol (6000 katona, koztuk 1000  janicsar ). [3]

Masnap, oktober 6-an hajnalban egy kis kulonitmeny eszrevetlenul megkozelitette es petardaval berobbantotta a Vizivaros kapujat, de a felriasztott torokok nyomban elzartak a rest. A Vizivaros ved?i er?s t?zzel zavartak az ostrom el?kesziteset, er?s tuzersegi t?zzel l?ttek a sancepit?ket. A csaszariak egy tuzeruteget vakmer?en el?retoltak a Duna-parton, innen l?hettek a Budarol Pestre vezet? hajohidat, a talalatok azonban keves kart okoztak, a torokok rovidesen helyreallitottak. Az el?retolt utegallast a torokok Budarol is, Pestr?l is t?z ala vettek, de eredmenytelenul. [1] Aznap magyar hajduk csapata a (mai) Krisztinavaros teruleter?l kiindulva tamadast intezett az ?also kulvaros”, [6] azaz mai Taban ellen, de a torokok er? puskatuzebe jutottak, es vissza kellett vonulniuk. Csupan nehany torok foglyot ejtettek. [3] Ejszaka egy sajkas kulonitmeny atevezett a pesti oldalra, megtamadtak a torok agyallasokat, nehany torok agyut sikeresen beszogeztek. [1]

Oktober 8-an egy nagyobb erej?, tobb nemzetiseg? vegyes kulonitmeny megismetelte a Taban elleni tamadast, de ?k sem jartak sikerrel, egy orai t?zharc utan visszavonultak eszak fele. [3]

Oktober 9-en Matyas f?herceg , a kinevezett f?vezer megerkezett az obudai taborba. Megszemlelte a csapatok allasait, hadtanacsot tartott. Masnapra tamadast t?ztek ki a budai fels?varos (Ober-Vorstadt) es a Vizivaros (korabeli neven ?zsidovaros”) ellen. A haditerv szerint tuzersegi el?keszites utan er?s frontalis roham indul harom oszlopban. A Dunara tamaszkodo balszarny betor a Vizivarosba, a torokoket beszoritja a Duna es a Varhegy koze, ott megsemmisiti ?ket, a kozepr?l es jobbrol erkez? csapatokkal meger?sitve. A balszarny masik feladata volt, hogy el?retorve foglalja el es rombolja le a Pestre vezet? hajohidat, elvagva a torokok menekulesi utjat. A tamadas el?tti ejszaka gyujtohajot bocsatottak le Dunan a torok hajohid ellen, de abban csak keves kart okoztak. [1]

Oktober 10-en hajnalban megkezd?dott a tuzersegi parbaj. A csaszari utegeket maga Schwarzenberg iranyitotta, a tuzet a Varbol, jol vedett allasokbol torok agyuk viszonoztak. Delutan 3 orakor megindult a gyalogsagi tamadas: A leger?sebb, 6000 f?nyi kulonitmeny eszak-eszakkelet fel?l a budai fels?varost (Ober-Vorstadt) es a Vizivarost rohanta meg. A balszarnyon, a Duna-parton Leo Gall, Heinrich Ubertick es Johann Petz csaszari ezredei es Palffy Miklos magyar huszarjai tamadtak. F? celjuk a Vizivarost ved? er?s dunai bastya elfoglalasa volt. Kozepen Schultz es Russwurm ezredei haladtak. A kisebb erej? jobbszarny a budai hegyek (Rozsadomb) lejt?re tamaszkodott, innen Johann Friedrich Mersberg ezredes parancsnoksaga alatt a francia ezredek indultak meg. [1]

A Var eszaki el?tere elleni nagy tamadas sikerrel jart, Petz ezredes betort a varosba, a sz?k utcakban gyilkos kozelharc fejl?dott ki. Ket orai kuzdelem utan a varosresz a keresztenyek kezere jutott, a torokok itt 1500 embert veszitettek. Russworm tabornok is betort a Vizivarosba. A torokok a Varba es a hajohidon at Pestre menekultek. Gall ezredes csapata elerte es megrongalta a Budat Pesttel osszekot? torok hajohidat. [1] A janicsarok kitortek a Varbol, er?s ellentamadast inteztek a Russwurm-ezred ellen, majdnem kiszoritva ?ket a Vizivarosbol. [3] A jobbszarnyrol erkez? Mersberg-ezredek es a Duna-parti Gall-ezred azonban ket oldalrol bekeritette es megsemmisitette a Varhegy es a Duna koze szorult torok csapatot. A Pestre atmenekult torokok leromboltak a hajohidat maguk utan. Estere a csaszariak uraltak a Vizivarost. A tamadok 300 embert, a torokok legalabb 1500 harcost vesztettek. A harcban tobb parancsnok, igy Petz es Russwurm ezredes is megsebesult. [1]

A budai var ostroma [ szerkesztes ]

Oktober 11-en az ostromlok korulzartak a budai varat, el??rsoket kuldtek ki a varhato torok felment? sereg figyelesere. Megkezdtek a varostrom modszeres el?keszuleteit. A csaszariak megtudtak, hogy a Varba bezsufolodott katonasag, lakossag es bezsufolodott menekul?k tomege sulyos vizhiannyal kuzd. A gellerthegyi er?ditmenyt ved? 300 torok katona kiuritette es felgyujtotta az epuletet, es a meg meg nem szallt Tabanon at visszavonult Budara. A hadinaplo szerint azonban e napon er?s leh?les kezd?dott, az evszakhoz kepest hidegebb id?k alltak be, megnehezitve az ostromlok eletet. [1] Ugyanezen a napon a budai var parancsnoksagat Div Szulejman temesvari pasa vette at. (Mihalidzslu Ahmedet merasi pasava neveztek ki). [7]

Masnap, oktober 12-en az elfoglalt Vizivarosban harom elsancolt tuzersegi allast letesitettek, onnan l?ttek a varat. A Duna-parti agyuk az eszakkeleti (Erdelyi-) bastyan m?kod? torok utegeket probaltak kiutni. A nagy tavolsag miatt azonban a magasban m?kod? torok agyukat nem tudjak elerni, a topcsik (torok tuzerek) nagy karokat es vesztesegeket okoznak a Vizivarosban dolgozo ostromloknak.

Kozben vizi hadm?veletek is folytak. A kiralyi hajohad az obudai taborral szemben, a Margitsziget eszaki vegenel horgonyzott. E tamaszpontrol kiindulva a sajkasok rendszeres ?rjaratokat vegeztek a Dunan, az obudai tabor kornyekenek megfigyelesere es biztositasara. Oktober 12-en ejjel ket magyar naszad egeszen Budavar ala mereszkedett, es rajtautott nehany ottani torok ?rhajon. A vakmer? rajtautes soran a magyar naszadosok megcsaklyaztak tobb torok sajkat, a szemelyzet egy reszet levagtak, hat torok hajost foglyul ejtettek. A csaszari parancsnoksag a foglyoktol megtudta, hogy a torokok a Pestet es Budat osszekot? hajohid helyreallitasan dolgoznak, es a budai var parancsnoka a folyo mindket partjan es a Dunan is egyidej? kombinalt szarazfoldi?vizi tamado hadm?veletet keszit el?. Ennek megel?zesere a kovetkez? ejjel, oktober 13-an Palffy Miklos tobb szaz hajduja, magyar naszadokra ultetve a Dunan leevezve tamadast inditott a Budavar falai alatt allomasozo torok hajohad ellen. A Vizivaros mellett, a mai Lanchid tajan heves vizi utkozet alakult ki. A magyar hajok puskatuzet zuditottak torok hajokra, bombakat es meggyujtott, kenes szalmakoszorukat dobtak fedelzetukre. A felriasztott torokok kemenyen vedekeztek, Buda falairol a tuzerseg is tamogatta ?ket. A vakmer? tamadasban a magyar naszadosok igen sok embert veszitettek, ennek ellenere 25 torok hajot sikeresen felgyujtottak. Gyakorlatilag a teljes budai torok hadiflottat megsemmisitettek, a megmaradt ket ?rhajot zsakmanyul ejtettek. [3]

Buda ostroma 1598-ban. Johann Siebmacher, Hieronymus Ortelius: Chronologia…(1620)

Oktober 13-an egy kulonitmeny ? Palffy Miklos huszarai, Siegfried von Kollonich ezredes lovasai, Schultz es Petz ezredesek vallonjai ? megszallta a torokok altal harom nappal korabban kiuritett gellerthegyi er?dot. Az ott elrejtett, elasott, beszogelt torok agyukat uzemkepesse tettek, sancokat huztak fel, a torok agyukbol t?z ala vettek a Var deli bastyait. A kovetkez? napokban 22 ujabb agyut vontattak fel a hegyre, ezeket is bekapcsoltak a var lovetesebe. [1]

Oktober 14-en Matyas f?herceg megadasra szolitotta fel a ved?ket, de elutasitottak. Oktober 17-en a csaszari tuzerseg tobb iranybol folytonos agyut?z ala vette a varat es a varost. A leger?sebb tuzet az elfoglalt gellerthegyi er?d fel?l adtak, a nyugati falakban sikerult eleg nagy rest tortek. Ezzel egy id?ben ket iranybol ? a Vizivaros es az Alsovaros (Taban) fel?l ? aknakat kezdtek furni a falak ala, tobb szaz banyasz munkajaval. [3]

Oktober 19-en a f?herceg ismet megadasra hivta fel a ved?rseget, de ujabb elutasito valaszt kapott. Ezutan 21 nagy faltor? agyuval l?ttek a var falait, a Becsi kapu mellett ket helyen is sikerult nehany olni szelesseg? rest utni. Nemet gyalogosok tobbszor is megrohantak a reseket, de nem tudtak bejutni. Matyas f?herceg osszpontositott tamadast tervezett a reseken at, de olyan es?s id? allt be, hogy minden akcio lehetetlenne valt, el kellett halasztani. Ett?l kezdve az ostromlok terveit kudarcok sora kiserte. Elkeszult a vizivarosi falak ala furt akna, de az eber torokok eszrevettek, es ellenakna furasaval hatastalanitottak. Oktober 24-en Schwarzenberg (a Gy?rben es Tatan nagy sikerrel alkalmazott) petardas (robbano aknas) tamadast tervezett Pest varosa ellen, de az akcio terve kiszivargott, Pest torok ved?i ellenintezkedeseket tettek, a tamadas elmaradt. Oktober 25-ere a csaszari parancsnoksag a falak ala furt aknak felrobbantasat tervezte, melyeket altalanos roham kovetett volna. Az aknarobbantas azonban nem jol sikerult, a rohamot le kellett fujni. [3]

Visszavonulas [ szerkesztes ]

A bekoszont? zord hideget oktober 19-et?l allando es?zes kiserte, es hiaba toltak el?re az arkokat egeszen a resekig, a sarban minden mozgas es sancmunka lehetetlenne valt. Oktober 26-an utolso rohamot kisereltek meg a falresek ellen, de a nemet gyalogsag sulyos vesztesegek aran sem tudott betorni a Varba. Hir jott a felment? sereg kozeledeser?l is. Matyas f?herceg ugy latta, kifutottak az id?b?l. [8] Oktober 27-en elrendelte az ostrom felbehagyasat. Oktober 29-en megkezd?dott a sebesultek elszallitasa, a hadi eszkozok leszerelese, utra keszitese. A nehez agyuk leszerelese, fogatolasa es utra tetele tobb napot vett igenybe. A varbeliek sorozatos kitoresekkel zavartak a munkat. A sereg elvonulasa november 2-an kezd?dott, a keszenletben allo torokok meg egy nagy erej? kitorest hajtottak vegre az utra kelt hadoszlop utovedje ellen. Tobb oraig tarto harc kovetkezett, a torokoket vissza?ztek a Varba. Ezt kovet?en a f?vezer mar tovabbi haboritas nelkul visszavezethette a sereget az esztergomi bazisra. [3]

Hadm?veletek Erdelyben [ szerkesztes ]

Az 1598-as ev csaszari sikerei nagyreszt annak voltak koszonhet?k, hogy abban az evben az oszman f?er? Erdely ellen vonult. Bathory Zsigmond fejedelem 1596-97-ben tobbszor is visszavonult a hatalombol. Felesege, Maria Krisztierna osztrak f?hercegn? Rudolf csaszar neveben vette at a kormanyzast. A Habsburg-haz erdelyi ternyereset a szultan nem nezhette tetlenul, kitort a haboru. Julius 7-en, meg az oszman f?er? felvonulasa el?tt Barczy Andras , a lugosi es karansebesi varak parancsnoka, erdelyi segedcsapatokkal Lugosnal csapdaba csalta es szetverte Szulejman temesvari pasa csapatat. Az ingatag Bathory Zsigmond augusztus 20-an ismet visszatert Erdelybe, es katonai puccsal ujbol elfoglalta fejedelmi tronjat. Az oszman f?er? tamadasat azonban mar nem tudta elharitani. Szaturdzsi Mehmed pasa, masod-nagyvezir 50 000 f?nyi torok-tatar f?serege szeptember elejen elfoglalta Csanadvarat , Nagylakot es Aradot , vegigpusztitotta Zarand es Bihar varmegyeket , majd Nagyvaradot vette ostrom ala. Mehmed pasa a szorult helyzetbe jutott budai var felmentesere is elinditott egy kontingenst, csokkentette ostromlo seregenek erejet. Nagyvaradot egy honapon at tarto kemeny harc aran sem tudta elfoglalni. november 3-an a torok f?sereg Belgrad fele elvonult, alig egy nappal azutan, hogy Matyas f?herceg es Adolf von Schwarzenberg nemzetkozi kereszteny hadserege elvonult Buda vara alol. [9] Szaturdzsi Mehmed pasat a nagyvaradi kudarcert a szultan selyemzsinorral kivegeztette. [8]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]